Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
-----------------------------------------------> Műszakiak M a ül össze Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek (MTESZ) XIV. tisztújító közgyűlése, amely összegzi az elmúlt öt év tapasztalatait és meghatározza a következő esztendők főbb tennivalóit. Napjainkban hazánk boldogulásának fontos feltétele — ,a gazdaság minden ágazatában — a tudományos eredmények jobb és gyorsabb hasznosítása. E cél érdekében tevékenykednek Szabolcs-Szatmár- ban is a tudományos egyesületek, amelyek immár 24 nagy szakterületen négy és fél ezer reálértelmiségi számára szerveznek, ajánlanak programokat. Az MTESZ tagegyesületei közreműködnek a különféle kutatási és fejlesztési koncepciók kidolgozásában, megvalósításában. Megyénkben is számos olyan tanulmány készült az utóbbi öt esztendőben, amely különböző megyei döntések előkészítéséhez szolgáltatott tényeket, lehetőségeket, javaslatokat. A műszaki fejlesztés egyik legfontosabb színtere a gyár, a mezőgazdasági üzem. Az MTESZ üzemi, vállalati csoportjai napirenden tartják a vállalati termelés, vezetés, működés korszerűsítésének kérdéseit, ösztönzik és felkarolják az innovációra vonatkozó ötleteket, kezdeményezéseket — hozzájárulva ezzel a még jobb munkához. A tudományos egyesületek egyre szélesebb nemzetközi kitekintés lehetőségét teremtik meg tagjaik számára. Az MTESZ megyei szervezete testvér- kapcsolatokat ápol az ungvári, a magdeburgi, a rzeszówi, a mihajlovgrá- di, a kassai társszervezetekkel, s rendszeresen küld és fogad delegációkat — megismerve egymás területén az ott élenjáró műszaki megoldásokat. Segíteni kíván a szövetség a pályakezdőknek is sajátos nehézségeik leküzdésében, tudományos ambícióik kibontakoztatásában — több egyesület ifjúsági tagozata színvonalas közéleti lehetőségeket teremt tagjainak. Természetesen nem feledkeznek meg az idősebb, nagy tudású és tapasztalt műszakiak megbecsüléséről sem: életen át összegyűjtött tapasztalataikat az egyesületi tevékenységek különböző szintjein ugyancsak hasznosítják — bár megyénkben e kezdeményezés csak a kezdeteknél tart' A megyei tisztújító közgyűlés doku- mentt^uai, a szervezet cselekvési programja jelzi — és ez derül ki a ma összeülő országos tanácskozás előzetes határozattervezetből is —, hogy a szövetség számottevően korszerűsíteni kívánja munkáját. Az új körülményekhez való gyors igazodás, a társadalmi szervezetben rejlő új lehetőségek kiaknázása, a nagyobb nyitottság, fogékonyság az új iránt — mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az MTESZ még jobban segíthesse a tudományos-műszaki fejlődést, formálni tudja a szakemberek gondolkodását, nagyobb társadalmi rangot sürgetve a szakértelemnek, a tudásnak és az alkotásnak. <. ____________________________> XLIII. évfolyam, 246. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. október 18., szombat Elutazott hazánkból az iráni miniszterelnök Lázár György miniszterelnök és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő vezetésével — a hivatalos magyar—iráni megbeszélések záróeseményeként — rövid plenáris tárgyalást tartottak péntek délelőtt a Parlamentben. A megbeszélésen egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a látogatás során — a kormányfői és a partnertárgyalásokon egyaránt — hasznos eszmecsere folyt, s az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeit tárták fel. A zárómegbeszélés után Mir Hoszein Muszavi a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőinek jelenlétében sajtókonferenciát tartott a Budapest Kongresszusi Központban. Nyilatkozatában elégedetten szólt a gazdasági területeket érintő sikeres tárgyalásairól. Kifejezte bizakodását, hogy e tanácskozások eredményeképpen a magyar—iráni kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok a jövőben az eddiginél is jobban fejlődhetnek, s hozzátette, reméli, hogy a műszakitudományos területen a mostani tárgyalások jó alapot szolgáltatnak az együttműködés fejlesztéséhez. Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatása befejeztével pénteken hazautazott Budapestről. MA Totálkáros Audi (2. oldal) Pult alá kerül a krumpli? (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Az egyik NSZK-beli cég megrendelésére varrnak 800 női ruhát a Nyírség Ruházati Szövetkezetben. Reményi Tibor- né szalagvezető gyártás közben ellenőrzi a divatos, kétsoros gombolású ruhák minőségét. (Császár Csaba felvétele) V------------------------------:__________________________________________/ Divatos, kétsoros Merítsünk az elődök gazdag tapasztalataiból Országos agrártörténeti konferencia Nyíregyházán Jobb ellátást ígér a húsipar Nagyobb választék a kistelepüléseken A háziasszonyok tapasztalatból tudják, hogy nem szabad az utolsó pillanatra hagyni az élelmiszerek vásárlását. Ha valaki finom vacsorával akarja várni a családját, zárás előtt sokszor már hiába megy a boltokba. Sajnos a nagy nyíregyházi ABC-áruházakban is előfordul, hogy késő délutánra legfeljebb 2—3 húskészítmény marad mutatóba a pultokon. Falusi kisboltokban még ennél is rosszabb a helyzet. A hoppon maradt vevő törheti a fejét, mi a szűkös ellátás oka. Keveset gyárt a húsipar, vagy nem rendel eleget a kereskedelem? Tény, hogy a Nyíregyházi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kinőtte a régi üzemet. A jelenlegi korszerűtlen körülmények között is esztendőnként 5600 tonna hús- készítmény kerül innen az üzletekbe. Jövőre lényegesen kedvezőbb lesz a helyzet. Csaknem félmilliárd forint költséggel lassan befejeződik az új üzem építése, ahol egy- műszakos termeléssel 7 ezer tonna áru készül majd. Ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulást is ígér a megye ellátásában. letbe határidőre és az igényelt választékban megérkezzen. Ennek fejében a kereskedelemnek azt kell vállalnia, hogy nyitástól zárásig széles választékot kínál húsárukból. Vagyis a városok és Záhony ABC-áruházaiban 35, a községi ABC-kben és az élelmiszer szaküzletekben 20, a vegyes élelmiszerboltokban és a kistelepüléseken pedig 10 féle húsáru legyen kapható egész nap. Mivel a járműpark fejlesztése nem várható — vagyis a szállításokat nem tudják sűríteni — ezért bázisbolthálózat létrehozásával szeretnék segíteni a kistelepülések ellátását. A megfelelő hűtővel rendelkező nagy ABC-áruházakra hárulna az a feladat, hogy a saját portékájuk mellett vegyék át a környező kisboltok áruját, s vigyék ki a kistelepülésekre. így az aprófalvak népe nemcsak heti 1— 2 alkalommal jutna friss hús- készítményekhez, hanem folyamatosan. Nem járnának rosszul az ABC-k sem. Hiszen a szállítás, tárolás költségeit megtéríti a vállalat. Kisvárdán, Vásárosnamény- ban, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, valamint Nagykállón és Balkányban jövő január 1-től tervezik a bázisboltok hálózatának létrehozását. Az új esztendőtől nagyobb figyelmet fordítanak a piackutatásra, a gondosabb igényfelmérésre. Ennek érdekében marketing osztályt szerveznek a vállalatnál. Nem elhanyagolható szempont, hogy javulnak az árutárolás feltételei is. A régi üzemet ugyanis raktárrá alakítják át. 1988-tól pedig — alkalmazkodva a vásárlók igényeihez — előre csomagolt húsfélék forgalmazását is tervezi a vállalat. (h. zs.) Október 17-én és 18- án Nyíregyháza ad otthont az országos agrártörténeti konferenciának, ahol az ország minden tájáról érkezett agrártörténészek, kutatók, a felsőoktatásban dolgozó szakemberek fejtik ki véleményüket az utóbbi három évszázad legfontosabb agrártörténeti kutatásairól, s azok fel- használásáról a történeti és nemzettudat alakításában. A konferencia rendezője a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága. a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola és még számos intézmény, szerv. A konferencia résztvevőit — köztük az elnökségben helyet foglaló Romány Pált, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, az Akadémia Agrártörténeti Bizottságának elnökét és Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát — Cserve- nyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója köszöntötte. Az agrártörténeti konferencia témaköre: „Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Teré- zia-kori úrbérrendezés és Nagy gond, hogy a szállítás fejlesztésére nem jutott pénz. Jelenleg 32 kocsival hordják ki az árut az üzletekbe. A járművek rendszerint két fordulót tesznek meg naponta, átlagéletkoruk pedig megközelíti a tíz évet. Csak a gépkocsik karbantartása közel 10 millió forintot emészt fel egy év alatt. A jobb ellátáshoz szükség van a kereskedelem segítségére is. A napokban erről kötött megállapodást a húsipari vállalat, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV. Eszerint jövő januártól — az új üzem átadásától — a vállalat 35 féle termék folyamatos gyártásáról gondoskodik, melyek közül legalább 21 féle az olcsó» árú készítmény. Leggyakrabban — hetenként négyszer — a megyeszékhely boltjaiba szállítanak. A többi várost és Záhonyt háromszor, a községeket 2—3, a kistelepüléseket 1—2 alkalommal érinti hetenként a túrajárat. A húsipar felelősséget vállal azért, hogy a megrendelt mennyiség, münden üzA SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK JAVÍTÁSÁT közel egy éve kezdték meg közületi és lakossági megrendelésekre az Információtechnikai Vállalat nyíregyházi szervizében. Képünkön: Fábián József. (Császár Csaba felvétele) 1945 között.” A főiskola nagyelőadójában pénteken délelőtt kezdődött konferencián Romány Pál köszönetét fejezte ki a rendező és házigazda tanárképző főiskolának, amely már több színvonalas tudományos rendezvénynek adott helyet. Utalt az MTA Agrártörténeti Bizottsága által korábban Gödöllőn és Szegeden tartott hasonló agrár- illetve gazdaságtörténeti konferenciákra, s kifejezte meggyőződését, hogy a nyíregyházi tanácskozás is gazdagítja az agrártör- ténészek, -kutatók ismereteit, segíti egymás nézeteinek, módszereinek jobb megismerését. Elmondta többek között, hogy a történelmi múltunk iránti érdeklődés hatására növekszik a gazdaság, ezen belül az agrárgazdaság-történet iránti érdeklődés. Van még bőven feltárnivaló — folytatta —, majd azt erősítette, hogy a hazai történet- tudomány művelői jobban összefogva, egymás tapasztalatait megismerve tisztázhatják az igen sokrétű tennivalókat. Ez a találkozás, kölcsönös véleménycsere adja a mostani konferencia jelentőségét is. Hozzájárul, hogy még inkább ismerjük és védjük történelmi értékeinket és merítsünk az elődök gazdag tapasztalataiból a mai feladataink megvalósításához. A konferencia első napján nyolc előadás hangzott el. Kováts Zoltán az agrárnépesség természetes szaporodásának változtatásait vizsgálta a Mária Terézia-kori úrbérrendezéstől lényegében napjainkig. Barabásné Deme Zsuzsanna Mérk és Vállaj demográfiai viszonyait elemezte, Bohony Nándor a Komárom megyei német falvakban végzett kutatásairól számol be. Balogh István „Helytartótanácsi rendelkezések és megyei statútumok a pásztorok megrendszabá- lyozáséban a XVIII. század második felében” címmel tartott előadást. Szabad György akadémikus a zsellérilletményről, Rácz István, a történettudomány doktora a debreceniek szőlőtermesztéséről és borgazdálkodásáról, Takáts Péter kandidátus a Rétköz gazdaságáról és társadalmáról, Kriveczky Béla a népoktatás helyzetéről tartott előadást. Szombaton hat újabb előadásra kerül sor, majd az agrártörténeti bizottság vezetői összegezik a kétnapos konferencia legfontosabb tapasztalatait, (p. g.) i
