Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 17. Velőnk élé történelem K özelmúlt történel­münk egyik tragi­kus, sok tanulságot adó szakaszát láthatjuk a következő hetekben a kép­ernyőn. A „Velünk élő tör­ténelem” című dokumen- tumfilm-sorozat — amely­nek előző epizódjait már megismerhettük. Ezúttal 1956. októberének drámai napjaival folytatódik, ez sűrűsödik képpé, vallomás­sá, monológgá a hat epizód­ból álló újabb sorozat első részében. Igen nehéz feladatot ál­lítottak maguk elé az alko­tók — Berecz János és Rad- ványi Dezső főszerkesztő, Mátrai Mihály rendező­operatőr, amikor e tizen­három nap legfontosabb mozzanatait egyórás doku­mentumfilmben igyekeztek összefoglalni. Mégis vállal­ni kellett, nemcsak és el­sősorban a tragikus évfor­duló miatt, hanem történe­ti tisztánlátásunk mélységé­nek, hitelességének és ár­nyaltságának erősítése vé­gett. Szükséges az emlékezés, az azóta felnőtt -és felnö­vekvő generációnak való „elszámolás” miatt is. Nem csak az idősebbek, a drá­mai eseményeket különböző módon átélők, hanem a fia­talabbak is sokszor felte­szik a kérdést, mi történt igazában, hogyan és milyen erők hatására jutott el az ország, a nép az önpusztí­tásnak erre a veszedelmes pontjára . . . A film, amelynek első epizódját csütörtökön este sugározták, ha nem is a tel­jesség igényével, de az iméntiekre igyekszik, nem kész válaszokat adni, az események logikájának, drámaiságának bemutatásá­val beszélgető, vitatkozó partnere lenni a nézőnek. Mert nem kioktatásról van itt szó, nem egy történelmi lecke képernyős változatá­ról, hanem közös meditá­cióról, „kibeszélésről” ma­gunkból a történteket, hogy tisztábban lássa idős és fi­atal a megújulás, a bizalom helyreállításának rögös, konfliktusoktól sem men­tes folyamatát, amelyért, ne tagadjuk, ma is naponta meg kell küzdeni. Az első epizód 13 drámai napot ölel fel, a rádió ostro­mát és előzményeit, az első puskalövések szomorú kró­nikáját. Archív képekkel, visszaemlékezésekkel, kro­nológiai sorrendben fel­idézve a történteket. Alkal­munk volt előzetes vetíté­sen meghallgatni az alko­tók véleményét arról, mi­lyen nehéz munka árán ké­szítetté^ el a filmet, ame­lyet igazában nem is lehet befejezni, mert bizonyosan a nézők leveleinek százai, ezrei újabb és újabb té­nyekkel, élményekkel, ada­lékokkal teszik majd meg kiegészítésüket. S ha néha úgy érezzük, olykor inkább a szavak, a visszaemlékezők hangja kapnak főszerepet, s talán több eredeti, archív film­epizódot is képernyőre vi­hettek volna az alkotók, gondoljunk arra: gazdag, de nem kimeríthetetlen ar­chív anyagból válogattak az alkotók. Az akkor készült riportfilmek egy része kül­földre került, készítőjükkel együtt. Sajnos, az egyik ér­dekes, külföldön élő alany, akinek számos felvétele van 1956-ról, az utolsó pillanat­ban visszavonta az alkotók­nak elmondott nyilatkoza­tát, részvételét. Talán még­is jó lett volna, ha a „kerí­tés” másik oldalán lévők közül is elhangzott volna egy-egy megjegyzés, véle­kedés, ami árnyaltabbá tet­te volna a nagy történel­mi dráma megélését. D e a film így is szol­gál újdonsággal, s valószínű, nézettsé­ge vetekedni fog a látvá­nyos, netán szórakoztató műsorokéval. Legalább is az alkotók ezt remélik, hisz legszemélyesebb köz­ügyünk, történelmünk utób­bi harminc évében leper­gett kockái elevenednek meg — soha el nem évülő tanulságokkal... Páll Géza laiácskizik Ktppenháiábai a kikt-villgkiigresszis „Mindenkinek joga van a békéhez, de felelősséggel is tartozik érte” — mondta Hermod Lannung. a koppen­hágai béke-világkongresszus elnöke a tanácskozást meg­nyitó beszédében. Ez a gon­dolat hatja át a több mint kétezer küldött felszólalásait a kongresszusi központ ha­talmas épületében, ahol a megnyitó teljes ülést'követő­en hét munkacsoportban kezdték meg a munkát — a kongresszus jelszavának meg­felelően „A béke védelméért és az emberiség jövőjéért”. A témák között foglalkoz­nak a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás össze­függéseivel, a faji megkü­lönböztetéssel, az emberi jo­gok gyakorlásával, oktatási, vallási kérdésekkel, a tö­megtájékoztatás szerepével, valamint a bizalom és a nemzetközi együttműködés szerepével a béke megőrzé­sében. Az ülésen felszólalt Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Elmondta: nem lehet a béke ügyét a többi globá­lis problémától elválasztani. A kongresszusi központban magyar kiállítópultot is fel­állítottak, ahol a magyar bé­kemozgalmat bemutató kiad­ványokkal ismerkedhetnek az érdeklődők, Sikeres a város­központban működő magyar klub is, ahol Dévai Nagy Ka­milla énekel, és őszinte esz­mecserék folynaik az odaláto­gató külföldi küldöttekkel. MAORID: Megemlékezés a nemzetközi brigádokról A spanyol fővárosban ezek­ben a napokban nagyszabású ünnepségsorozattal emlékez­nek meg a köztársaság védel­mére fél évszázaddal ezelőtt létrejött nemzetközi brigá­dokról. Madridban magyar küldöttség is részt vesz a rendezvényeken. Ötven esztendeje annak, hogy a spanyol és a nemzet­közi reakció áltál fenyegetett Spanyol Köztársaság védel­mére megalakultak a nem­zetközi brigádok. A világ leg­különbözőbb országaiban a demokratikus, haladó néze­teket- valló emberek ezrei indultak útnak, hogy fegy­verrel a kézben küzdjön a fasiszta erőkkel szemben. Ezen a héten Madridban a harcok egykori résztvevői, a legendássá vált nemzetközi brigádok katonái adnak egy­másnak találkozót. Elesett társaikra és a küzdelmes hó­napokra emlékeznek. A leg­népesebb — 375 tagú — kül­döttség az Egyesült Államok­ból érkezett. Itt vannak a szovjet, a német, a belga, a holland, a lengyel, a csehszlo­vák az osztrák, a kanadai, a bolgár, a brit, a francia in­ternacionalisták. A magyar küldöttséget Tömpe István, az MSZMP KB tagja, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták szövetségének alelnöke vezeti. A megemlékezés során az ünnepség résztvevői felke­resik egykori harcaik helyét, fotókiállítások nyílnak és kollokvium is lesz a spanyol- országi antifasiszta küzde­lemről. Az emlékbizottság tagjai között ott van Dolores Ibárruri, akit „Pa Pasionaria” néven ismert meg a világ öt­ven évvel ezelőtt, s aki ma a Spanyol Kommunista Párt elnöke. A bizottságban a spa­nyol kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, mű­vészek, tudósok is ott van­nak. Űrhajóskongresszus Csütörtökön folytatódott az Űrhajósok Nemzetközi Szö­vetségének II. kongresszusa. A Magyar Néphadsereg Mű­velődési Házában megrende­zett nyílt napon szovjet és amerikai űrhajósok, valamint űrkutatási szakértők tartot­tak előadásokat az űrhajózás­sal kapcsolatos kérdésekről. Késő délután a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termében a kong­resszus résztvevői sajtótájé­koztatón Ismertették a hétfő óta tartó tanácskozás eddigi munkáját. A sajtótájékozta­tón Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköztársaság űr­hajósa üdvözölte a résztvevő­ket. 1986. október 17., péntek KOSSUTH RADIO 8,20: Tér-idő. - 8,50: Népdal­csokor. — 9,33: Óvodások mű­sora. — 10,05: Vészi Endre ver­sei. — 10,10: Arturo Toscanini vezényel. — 11,00: A lámpás. Regény. — 12,45: Könyvszem­le. — 12,55: Filmzene. — 13,02: Zenés séták. — 14,10: Opera­áriák. — 14,30: Nóták. — 15,00: Erről beszéltünk... — 15,30: Operettfelvételek. — 16,05: Nyu­szifül és vizitorma. Mesere­gény. — 16,54: Muzsikáló ter­mészet. — 17,00: Mi közünk hozzá?! — 17,30: Idősebbek hullámhosszán. — 19,15: Visz­szaadni az emberek hitét. . . — Dokumentumműsor. — 20,55: Örökzöld dallamok. — 21,30: Földközelben. — 22,20: Tiz perc külpolitika. — 22,30: A modern tőzsde átváltozásai. — 23,00: Lemezműzeum. — 23,50: Angol madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Lecocg: Angot asszony lánya. — 12,10: Táncdalok. — 12,25: Édes anyanyelvűnk. — 12,30: Népi muzsika. — 13,05: Popzene. — 14,00: Péntektől péntekig. — 17,08: Harald Mar­tin énekel. — 17,30: Ötödik se­besség. — 18,30: Fiataloknak! — 19,50: Egészségünkért! — 20,00: Régi nóta, híres nóta. — 21,05: 139-660. Automata közön­ségszolgálat. — 23,20: Gyöngé­den. 3. MŰSOR 9,08: Borogyin: Igor herceg. — 10,10: Csak fiataloknak! — 11,05: Kamarazene. — 11,50: Barokk versenyművek. —12,30: Énekeljenek a népek. — 13,05: A tavasz ébredése. — 14,31: Ze­nekari muzsika. — 15,47: Sop­roni József művel. —■ 16,31: Beethoven: Esz-dúr szonáta.— 17,00: Nyitnikék. — 17,30: Ni­colai Gedda énekel. — 18,00: Kamarazene. — 18,50: Könyv­szemle. — 19,05: Sosztakovics- művek. — 20,19: Székely Júlia emlékezete. — 20,58: Gluck: Orfeusz. — 23,00: Szinészvizsga 1986. — 23,13: Dzsesszlemezek. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Híreik. — 17,05: Jó hét­végét! Kulturális és sportprog- ramajánlat. — 17,15: Körkép. Tarnavölgyi György hétvégi jegyzete. — 17,20: Húszon in­nen, húszon túl. Ifjúsági maga­zin. — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Antal István) f SZOMBAT 8,00: Hírek. — Lapszemle.— Évfordulónaptár. — 8.20: A hé­ten történt, összeállította: Has- kó József. — 8,40: Hétvégi te­ríték. zenével. A tartalomból: Hobbimikrofon. — A gyémánt- diplomás (Pál fi Balázs) — Amatőrök műhelyében (Antal István). — 9,58—10,00: Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Horváfc Péter) MAGYAR TV 9,10: A kobra — India hasz­nos kígyója. Kanadai rövid­ülni. — 9,35: Kéipzőművészeti technikák. Plasztika és szobor. Osztrák kisfilm. (Ism.) — 9,50: Mozgató. — 10,00: Nyugdíjasok délelőtt] e. — 10,30: Utazások a világ legnagyobb kisvasútiam. Angol rövidfilm sorozat. (Ism.) VI/2. — 11,10: Fekete macska. Tévéfilim. (Isim.) — 15,40: Isko­láiévá. - 16,55: Hírek. — 1,7,05: Riportfilm a veterán evezős világbajnokságról. — 17,25: Vá­ros a Pszjol folyó partján. Szovjet rövldfilm. — 18.00: Ab­lak. — 19,05: Tévétoma. — 19,10: Esti mese. — 19.30: Tévé­híradó. — 20,05: Szerelem a megfelelő idegemmel. Amerikai film. (1964). — 21,55: Hatvan­hat. — 22,50: Tévéhíradó. — 23,00: Himnusz. 2. MŰSOR ^18,30: Történetek a kiskertek­ről-. N DK -1 é* v é.f:m so r o z a t. (Ism.) VII/l. — 19,30: Nyomot hagyni az Idő arcán. Cseh­szlovák kisfilm (Ism.) — 20,00: IV. magyar diszkó,tánobajnok- ság. — 21,00: Tévéhíradó. — 21,20: A-ra-nyfolyók. Jugoszláv rövidfilm. — 21.40: A Fiatal Művészek Stúdiójának bemu­tatója. örökkön örökké. Tévé- fiam. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku- men-tuimfllmek. — 13,55: Az orosz beszéd. — 14,25: Hírek.— 14,30: Az Orosz Múzeum. — 15.00: Vidám történetek, film. — 16,15: Kerekasztal-beszélge­tés a békés atomról. — 16,45: Világhíradő. — 17,00: Helyszíni döntés. — 17,45: Hírek. — 17,50: A Vetluga folyón túl — film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Doku­menturmfHim. — 20,30: Világ­híradó. — 20,45: Ritmikus sportgimnasztika Világ Kupa. — 21,30: A nős agglegény — film. — 22,56: Hírek. — 23,01: Gérard Philippe. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Da­lok. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: A tenger titkai. Tudo­mányos filmsorozat. — 21,30: Riportfflm. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ EMBER, AKI LEZÁRTA A VAROST. Béke mozi: de. MACSKAFO­GÓ, du. MACSKAFOGÓ, A NAGY GENERÁCIÓ. Móricz Zs. Mozi: A DOLGOK Állása, féktelenül. 17., péntek 19,00 A BOLOND, Benczúr—Moliére-bérlet, csak ' felnőttek látogathatják. A szocializmus megújulásának útja (11.) A munkásosztály és szövetségesei Az MSZMP 1957. júniusi Országos Értekezletével lénye­gében befejeződött a párt újjászervezése. Az eszmei-po­litikai irányvonal és a szervezeti, munkastílusbeli kérdé­sek tisztázása és az élet normális rendjének helyreállítá­sa után a párt figyelmét teljes erővel a széles népi-nem­zeti egységfront létrehozására, a szocialista építés érdeké­ben a dolgozó tömegeknek aktivizálására fordíthatta. Ehhez mindenekelőtt a gazdaságban kellett előrelépni. 1957 nyarára a termelés ugyan a régi kerékvágásba ke­rült. az ellátás kielégítő volt, az előző évekhez viszonyít­va jelentősen javult a dolgozók életszínvonala. Mindennek nem a nemzeti jövedelem emelkedése, hanem elsősorban külső források adták fedezetét. A testvéri szocialista or­szágok, mindenekelőtt a Szovjetunió árukban, valutában és egyéb formában mintegy 2 milliárd rubel értékben nyújtottak anyagi segítséget Magyarországnak. Ezenkívül halasztást adtak a hitelek visszatérítésére és jelentősen bővítették áruszállításaikat. Az 1957. évi terv a nemzeti jövedelemnek az előző évek­hez képest kisebb, viszont a fogyasztásnak 8 százalékkal nagyobb emelkedését irányozta elő. Az ipari termelést az előző évhez képest csupán 2 százalékkal tervezte emelni, ezen belül a nehézipar termelése 3,4 százalékkal kisebb, a könnyű- és élelmiszeriparé 9 százalékkal nagyobb lett volna. A mezőgazdasági termelési értéket 3,2 százalékkal magasabbra tervezte. Az 1957. évi terv nem teremtette — nem is teremthette — meg a nagyobb fejlődés feltételét, de a gazdasági hely­zet megszilárdítását segítette. És már jelentkeztek óvatos kezdeményezések, törekvések a gazdaságirányítás rendjé­nek megváltoztatására is. Növelték a vállalati önállóságot, csökkent a tervmutatók száma, fokozatosan bevezet­ték a nyereségrészesedés gyakorlatát, kevesebb termék maradt a központilag elosztásra kerülő kontingensben . . . A gazdaságpolitika mélyebbre hatoló elemzését végezte el a kormány által kiküldött Közgazdasági Bizottság, amelyben a legtekintélyesebb közgazdászok és más szak­emberek (köztük szép számmal pártonkívüliek) vettek részt. E bizottság elemzése minden égető és vitatott kér­dést felvetett: az ország adottságait, és ezzel kapcsolat­ban a gazdasági struktúrát, a fejlesztés ütemét, a beruhá­zási politikát, a mezőgazdaság elmaradottságának felszá­molását stb. A gazdasági irányításra vonatkozóan olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet a tervezet, mint a ter­vek összeállításában a helyi vélemények, kezdeményezé­sek figyelembe vétele, a közvetett befolyásolás alkalmazá­sa, a vállalatok gazdasági önállósága, az érdekeltség, amelynek a vállalati nyereségből való részesedésben is ki­fejezésre kell jutnia, az árrendszer — főleg a termelői — reformja, a bankrendszerű ellenőrzés kifejlesztése. Csupa olyan gondolat, amelynek megvalósítása az akkori viszo­nyok között ugyan nem mindig volt reális és lehetséges, de irányvétel szempontjából feltétlenül megfontolásra késztetett. A dokumentum, egyes tételei bizonyos mérték­ben szerepeltek az Országos Pártértekezlet téziseiben is. Más vonatkozásban is a valóság iránti érzékenységet tanúsította az MSZMP és vezetése. 1958-ban széles körű vizsgálatot, ma azt mondanánk: szociológiai felmérést kez­deményezett a munkásosztály helyzetéről. Ez a lépés azért ic figyelemre méltó volt. mert az MDP egykori vezetése ugyan soha nem fukankodott a munkásosztály társadalmi vezető szerepének deklarálásával, az olykor bizony dagá- lyos hitvallással a munkáspolitika mellett, arra azonban soha sem szánta el magát, hogy átfogóan megvizsgálja, hogyan él, dolgozik, gondolkodik ez az osztály, milyen változások mennek végbe rétegződésében, mentalitásában, törekvéseiben a szocialista átalakulás hatására. A munkásosztály helyzetéről szóló elemzés elkészítésé­ben mintegy kétezer pártmunkás és állami funkcionárius vett részt Negyvenötezer munkással és munkásból lett értelmiséggel beszéltek. A vizsgálat kimutatta, hogy a munkásosztály létszáma 1949-től 1957-ig 80 százalékkal nőtt,, arányuk az összkeresők között pedig 18,7 százalékról 29 százalékra. Ugyanakkor ez a pozitív változás negatív hatásokkal is járt. Szűkült a régi, szervezett, tősgyöke­res munkások aránya és befolyása körükben. Gyors szám­szerű növekedésükkel nem tartott lépést tudati fejlődésük, erősödtek soraikban a kispolgári nézetek, a nacionaliz­mus. a szovjetellenesség, a szocialista tulajdon lebecsülé­se és a parasztellenes nézetek is. (Ez utóbbi annál is fel­tűnőbb. hiszen a létszám növekedésének forrása nagy­részben éppen a parasztság volt.) Az elemzés alapján elfogadott 1958. október 16-i KB- határozat részletesen taglalja, miképpen kell javítani a párt és munkástömegek politikai kapcsolatait, milyen kö­telességei vannak a párt-, állami és gazdasági vezetőknek a személyi kapcsolatok javításában, hogyan kell gazdasá­gi, kulturális és különböző szervezeti intézkedésekkel a munkásosztály érdekeit jobban érvényesíteni. Megjegyzen­dő, hogy egy év múlva a KB megbízásából a Politikai Bi­zottság újra áttekintette a helyzetet és tennivalókat, majd 1962 júniusában a Budapesti Pártbizottság jelentését és feladattervét vitatta meg e kérdésről. A társadalmi-politikai konszolidációnak fontos eszköze volt a népfrontmozgalom feltámasztása. Ez sem ment vi­ták nélkül, hiszen míg egyesek csupán a pártonkívülieket szerették volna benne látni, addig kommunista körökben — a Nagy Imre-időkre emlékezve — bizonyos ellenszenv nyilvánult meg a mozgalommal szemben. A pártnak te­hát e tekintetben is világossá kellett tennie koncepcióját. A PB november 2-i határozata állást foglalt az erős nép­frontmozgalom mellett, mint amely kifejezi a népi egysé­get és a széles tömegék céltudatos munkáját a szocializ­mus építéséért. „A tömegek aktív közreműködése nélkül nem oldhatjuk meg sikeresen az előttünk álló nagy felada­tokat” — figyelmeztetett a határozat. Az ezen az alapon megújuló és kivirágzó népfronttevé­kenység első nagy próbája az 1958. november 16-i ország- gyűlési és tanácsválasztások voltak.. Fő célként a népi ha­talom megerősítését és az alkotmányos élet helyreállítá­sának befejezését jelölték meg. A választási kampányban, majd a szavazásokon kifejezésre jutott az új politika iránti bizalom és így az ország vezetése megbízást kapott a politika folytatására. Nemes János (Következik: A mezőgazdaság átalakítása)

Next

/
Thumbnails
Contents