Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 17. Velőnk élé történelem K özelmúlt történelmünk egyik tragikus, sok tanulságot adó szakaszát láthatjuk a következő hetekben a képernyőn. A „Velünk élő történelem” című dokumen- tumfilm-sorozat — amelynek előző epizódjait már megismerhettük. Ezúttal 1956. októberének drámai napjaival folytatódik, ez sűrűsödik képpé, vallomássá, monológgá a hat epizódból álló újabb sorozat első részében. Igen nehéz feladatot állítottak maguk elé az alkotók — Berecz János és Rad- ványi Dezső főszerkesztő, Mátrai Mihály rendezőoperatőr, amikor e tizenhárom nap legfontosabb mozzanatait egyórás dokumentumfilmben igyekeztek összefoglalni. Mégis vállalni kellett, nemcsak és elsősorban a tragikus évforduló miatt, hanem történeti tisztánlátásunk mélységének, hitelességének és árnyaltságának erősítése végett. Szükséges az emlékezés, az azóta felnőtt -és felnövekvő generációnak való „elszámolás” miatt is. Nem csak az idősebbek, a drámai eseményeket különböző módon átélők, hanem a fiatalabbak is sokszor felteszik a kérdést, mi történt igazában, hogyan és milyen erők hatására jutott el az ország, a nép az önpusztításnak erre a veszedelmes pontjára . . . A film, amelynek első epizódját csütörtökön este sugározták, ha nem is a teljesség igényével, de az iméntiekre igyekszik, nem kész válaszokat adni, az események logikájának, drámaiságának bemutatásával beszélgető, vitatkozó partnere lenni a nézőnek. Mert nem kioktatásról van itt szó, nem egy történelmi lecke képernyős változatáról, hanem közös meditációról, „kibeszélésről” magunkból a történteket, hogy tisztábban lássa idős és fiatal a megújulás, a bizalom helyreállításának rögös, konfliktusoktól sem mentes folyamatát, amelyért, ne tagadjuk, ma is naponta meg kell küzdeni. Az első epizód 13 drámai napot ölel fel, a rádió ostromát és előzményeit, az első puskalövések szomorú krónikáját. Archív képekkel, visszaemlékezésekkel, kronológiai sorrendben felidézve a történteket. Alkalmunk volt előzetes vetítésen meghallgatni az alkotók véleményét arról, milyen nehéz munka árán készítetté^ el a filmet, amelyet igazában nem is lehet befejezni, mert bizonyosan a nézők leveleinek százai, ezrei újabb és újabb tényekkel, élményekkel, adalékokkal teszik majd meg kiegészítésüket. S ha néha úgy érezzük, olykor inkább a szavak, a visszaemlékezők hangja kapnak főszerepet, s talán több eredeti, archív filmepizódot is képernyőre vihettek volna az alkotók, gondoljunk arra: gazdag, de nem kimeríthetetlen archív anyagból válogattak az alkotók. Az akkor készült riportfilmek egy része külföldre került, készítőjükkel együtt. Sajnos, az egyik érdekes, külföldön élő alany, akinek számos felvétele van 1956-ról, az utolsó pillanatban visszavonta az alkotóknak elmondott nyilatkozatát, részvételét. Talán mégis jó lett volna, ha a „kerítés” másik oldalán lévők közül is elhangzott volna egy-egy megjegyzés, vélekedés, ami árnyaltabbá tette volna a nagy történelmi dráma megélését. D e a film így is szolgál újdonsággal, s valószínű, nézettsége vetekedni fog a látványos, netán szórakoztató műsorokéval. Legalább is az alkotók ezt remélik, hisz legszemélyesebb közügyünk, történelmünk utóbbi harminc évében lepergett kockái elevenednek meg — soha el nem évülő tanulságokkal... Páll Géza laiácskizik Ktppenháiábai a kikt-villgkiigresszis „Mindenkinek joga van a békéhez, de felelősséggel is tartozik érte” — mondta Hermod Lannung. a koppenhágai béke-világkongresszus elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében. Ez a gondolat hatja át a több mint kétezer küldött felszólalásait a kongresszusi központ hatalmas épületében, ahol a megnyitó teljes ülést'követően hét munkacsoportban kezdték meg a munkát — a kongresszus jelszavának megfelelően „A béke védelméért és az emberiség jövőjéért”. A témák között foglalkoznak a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás összefüggéseivel, a faji megkülönböztetéssel, az emberi jogok gyakorlásával, oktatási, vallási kérdésekkel, a tömegtájékoztatás szerepével, valamint a bizalom és a nemzetközi együttműködés szerepével a béke megőrzésében. Az ülésen felszólalt Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Elmondta: nem lehet a béke ügyét a többi globális problémától elválasztani. A kongresszusi központban magyar kiállítópultot is felállítottak, ahol a magyar békemozgalmat bemutató kiadványokkal ismerkedhetnek az érdeklődők, Sikeres a városközpontban működő magyar klub is, ahol Dévai Nagy Kamilla énekel, és őszinte eszmecserék folynaik az odalátogató külföldi küldöttekkel. MAORID: Megemlékezés a nemzetközi brigádokról A spanyol fővárosban ezekben a napokban nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeznek meg a köztársaság védelmére fél évszázaddal ezelőtt létrejött nemzetközi brigádokról. Madridban magyar küldöttség is részt vesz a rendezvényeken. Ötven esztendeje annak, hogy a spanyol és a nemzetközi reakció áltál fenyegetett Spanyol Köztársaság védelmére megalakultak a nemzetközi brigádok. A világ legkülönbözőbb országaiban a demokratikus, haladó nézeteket- valló emberek ezrei indultak útnak, hogy fegyverrel a kézben küzdjön a fasiszta erőkkel szemben. Ezen a héten Madridban a harcok egykori résztvevői, a legendássá vált nemzetközi brigádok katonái adnak egymásnak találkozót. Elesett társaikra és a küzdelmes hónapokra emlékeznek. A legnépesebb — 375 tagú — küldöttség az Egyesült Államokból érkezett. Itt vannak a szovjet, a német, a belga, a holland, a lengyel, a csehszlovák az osztrák, a kanadai, a bolgár, a brit, a francia internacionalisták. A magyar küldöttséget Tömpe István, az MSZMP KB tagja, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták szövetségének alelnöke vezeti. A megemlékezés során az ünnepség résztvevői felkeresik egykori harcaik helyét, fotókiállítások nyílnak és kollokvium is lesz a spanyol- országi antifasiszta küzdelemről. Az emlékbizottság tagjai között ott van Dolores Ibárruri, akit „Pa Pasionaria” néven ismert meg a világ ötven évvel ezelőtt, s aki ma a Spanyol Kommunista Párt elnöke. A bizottságban a spanyol kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, művészek, tudósok is ott vannak. Űrhajóskongresszus Csütörtökön folytatódott az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusa. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megrendezett nyílt napon szovjet és amerikai űrhajósok, valamint űrkutatási szakértők tartottak előadásokat az űrhajózással kapcsolatos kérdésekről. Késő délután a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a kongresszus résztvevői sajtótájékoztatón Ismertették a hétfő óta tartó tanácskozás eddigi munkáját. A sajtótájékoztatón Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa üdvözölte a résztvevőket. 1986. október 17., péntek KOSSUTH RADIO 8,20: Tér-idő. - 8,50: Népdalcsokor. — 9,33: Óvodások műsora. — 10,05: Vészi Endre versei. — 10,10: Arturo Toscanini vezényel. — 11,00: A lámpás. Regény. — 12,45: Könyvszemle. — 12,55: Filmzene. — 13,02: Zenés séták. — 14,10: Operaáriák. — 14,30: Nóták. — 15,00: Erről beszéltünk... — 15,30: Operettfelvételek. — 16,05: Nyuszifül és vizitorma. Meseregény. — 16,54: Muzsikáló természet. — 17,00: Mi közünk hozzá?! — 17,30: Idősebbek hullámhosszán. — 19,15: Viszszaadni az emberek hitét. . . — Dokumentumműsor. — 20,55: Örökzöld dallamok. — 21,30: Földközelben. — 22,20: Tiz perc külpolitika. — 22,30: A modern tőzsde átváltozásai. — 23,00: Lemezműzeum. — 23,50: Angol madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Lecocg: Angot asszony lánya. — 12,10: Táncdalok. — 12,25: Édes anyanyelvűnk. — 12,30: Népi muzsika. — 13,05: Popzene. — 14,00: Péntektől péntekig. — 17,08: Harald Martin énekel. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Fiataloknak! — 19,50: Egészségünkért! — 20,00: Régi nóta, híres nóta. — 21,05: 139-660. Automata közönségszolgálat. — 23,20: Gyöngéden. 3. MŰSOR 9,08: Borogyin: Igor herceg. — 10,10: Csak fiataloknak! — 11,05: Kamarazene. — 11,50: Barokk versenyművek. —12,30: Énekeljenek a népek. — 13,05: A tavasz ébredése. — 14,31: Zenekari muzsika. — 15,47: Soproni József művel. —■ 16,31: Beethoven: Esz-dúr szonáta.— 17,00: Nyitnikék. — 17,30: Nicolai Gedda énekel. — 18,00: Kamarazene. — 18,50: Könyvszemle. — 19,05: Sosztakovics- művek. — 20,19: Székely Júlia emlékezete. — 20,58: Gluck: Orfeusz. — 23,00: Szinészvizsga 1986. — 23,13: Dzsesszlemezek. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Híreik. — 17,05: Jó hétvégét! Kulturális és sportprog- ramajánlat. — 17,15: Körkép. Tarnavölgyi György hétvégi jegyzete. — 17,20: Húszon innen, húszon túl. Ifjúsági magazin. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István) f SZOMBAT 8,00: Hírek. — Lapszemle.— Évfordulónaptár. — 8.20: A héten történt, összeállította: Has- kó József. — 8,40: Hétvégi teríték. zenével. A tartalomból: Hobbimikrofon. — A gyémánt- diplomás (Pál fi Balázs) — Amatőrök műhelyében (Antal István). — 9,58—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horváfc Péter) MAGYAR TV 9,10: A kobra — India hasznos kígyója. Kanadai rövidülni. — 9,35: Kéipzőművészeti technikák. Plasztika és szobor. Osztrák kisfilm. (Ism.) — 9,50: Mozgató. — 10,00: Nyugdíjasok délelőtt] e. — 10,30: Utazások a világ legnagyobb kisvasútiam. Angol rövidfilm sorozat. (Ism.) VI/2. — 11,10: Fekete macska. Tévéfilim. (Isim.) — 15,40: Iskoláiévá. - 16,55: Hírek. — 1,7,05: Riportfilm a veterán evezős világbajnokságról. — 17,25: Város a Pszjol folyó partján. Szovjet rövldfilm. — 18.00: Ablak. — 19,05: Tévétoma. — 19,10: Esti mese. — 19.30: Tévéhíradó. — 20,05: Szerelem a megfelelő idegemmel. Amerikai film. (1964). — 21,55: Hatvanhat. — 22,50: Tévéhíradó. — 23,00: Himnusz. 2. MŰSOR ^18,30: Történetek a kiskertekről-. N DK -1 é* v é.f:m so r o z a t. (Ism.) VII/l. — 19,30: Nyomot hagyni az Idő arcán. Csehszlovák kisfilm (Ism.) — 20,00: IV. magyar diszkó,tánobajnok- ság. — 21,00: Tévéhíradó. — 21,20: A-ra-nyfolyók. Jugoszláv rövidfilm. — 21.40: A Fiatal Művészek Stúdiójának bemutatója. örökkön örökké. Tévé- fiam. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku- men-tuimfllmek. — 13,55: Az orosz beszéd. — 14,25: Hírek.— 14,30: Az Orosz Múzeum. — 15.00: Vidám történetek, film. — 16,15: Kerekasztal-beszélgetés a békés atomról. — 16,45: Világhíradő. — 17,00: Helyszíni döntés. — 17,45: Hírek. — 17,50: A Vetluga folyón túl — film. — 19,00: Híradó. — 19,40: DokumenturmfHim. — 20,30: Világhíradó. — 20,45: Ritmikus sportgimnasztika Világ Kupa. — 21,30: A nős agglegény — film. — 22,56: Hírek. — 23,01: Gérard Philippe. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Dalok. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: A tenger titkai. Tudományos filmsorozat. — 21,30: Riportfflm. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ EMBER, AKI LEZÁRTA A VAROST. Béke mozi: de. MACSKAFOGÓ, du. MACSKAFOGÓ, A NAGY GENERÁCIÓ. Móricz Zs. Mozi: A DOLGOK Állása, féktelenül. 17., péntek 19,00 A BOLOND, Benczúr—Moliére-bérlet, csak ' felnőttek látogathatják. A szocializmus megújulásának útja (11.) A munkásosztály és szövetségesei Az MSZMP 1957. júniusi Országos Értekezletével lényegében befejeződött a párt újjászervezése. Az eszmei-politikai irányvonal és a szervezeti, munkastílusbeli kérdések tisztázása és az élet normális rendjének helyreállítása után a párt figyelmét teljes erővel a széles népi-nemzeti egységfront létrehozására, a szocialista építés érdekében a dolgozó tömegeknek aktivizálására fordíthatta. Ehhez mindenekelőtt a gazdaságban kellett előrelépni. 1957 nyarára a termelés ugyan a régi kerékvágásba került. az ellátás kielégítő volt, az előző évekhez viszonyítva jelentősen javult a dolgozók életszínvonala. Mindennek nem a nemzeti jövedelem emelkedése, hanem elsősorban külső források adták fedezetét. A testvéri szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió árukban, valutában és egyéb formában mintegy 2 milliárd rubel értékben nyújtottak anyagi segítséget Magyarországnak. Ezenkívül halasztást adtak a hitelek visszatérítésére és jelentősen bővítették áruszállításaikat. Az 1957. évi terv a nemzeti jövedelemnek az előző évekhez képest kisebb, viszont a fogyasztásnak 8 százalékkal nagyobb emelkedését irányozta elő. Az ipari termelést az előző évhez képest csupán 2 százalékkal tervezte emelni, ezen belül a nehézipar termelése 3,4 százalékkal kisebb, a könnyű- és élelmiszeriparé 9 százalékkal nagyobb lett volna. A mezőgazdasági termelési értéket 3,2 százalékkal magasabbra tervezte. Az 1957. évi terv nem teremtette — nem is teremthette — meg a nagyobb fejlődés feltételét, de a gazdasági helyzet megszilárdítását segítette. És már jelentkeztek óvatos kezdeményezések, törekvések a gazdaságirányítás rendjének megváltoztatására is. Növelték a vállalati önállóságot, csökkent a tervmutatók száma, fokozatosan bevezették a nyereségrészesedés gyakorlatát, kevesebb termék maradt a központilag elosztásra kerülő kontingensben . . . A gazdaságpolitika mélyebbre hatoló elemzését végezte el a kormány által kiküldött Közgazdasági Bizottság, amelyben a legtekintélyesebb közgazdászok és más szakemberek (köztük szép számmal pártonkívüliek) vettek részt. E bizottság elemzése minden égető és vitatott kérdést felvetett: az ország adottságait, és ezzel kapcsolatban a gazdasági struktúrát, a fejlesztés ütemét, a beruházási politikát, a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását stb. A gazdasági irányításra vonatkozóan olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet a tervezet, mint a tervek összeállításában a helyi vélemények, kezdeményezések figyelembe vétele, a közvetett befolyásolás alkalmazása, a vállalatok gazdasági önállósága, az érdekeltség, amelynek a vállalati nyereségből való részesedésben is kifejezésre kell jutnia, az árrendszer — főleg a termelői — reformja, a bankrendszerű ellenőrzés kifejlesztése. Csupa olyan gondolat, amelynek megvalósítása az akkori viszonyok között ugyan nem mindig volt reális és lehetséges, de irányvétel szempontjából feltétlenül megfontolásra késztetett. A dokumentum, egyes tételei bizonyos mértékben szerepeltek az Országos Pártértekezlet téziseiben is. Más vonatkozásban is a valóság iránti érzékenységet tanúsította az MSZMP és vezetése. 1958-ban széles körű vizsgálatot, ma azt mondanánk: szociológiai felmérést kezdeményezett a munkásosztály helyzetéről. Ez a lépés azért ic figyelemre méltó volt. mert az MDP egykori vezetése ugyan soha nem fukankodott a munkásosztály társadalmi vezető szerepének deklarálásával, az olykor bizony dagá- lyos hitvallással a munkáspolitika mellett, arra azonban soha sem szánta el magát, hogy átfogóan megvizsgálja, hogyan él, dolgozik, gondolkodik ez az osztály, milyen változások mennek végbe rétegződésében, mentalitásában, törekvéseiben a szocialista átalakulás hatására. A munkásosztály helyzetéről szóló elemzés elkészítésében mintegy kétezer pártmunkás és állami funkcionárius vett részt Negyvenötezer munkással és munkásból lett értelmiséggel beszéltek. A vizsgálat kimutatta, hogy a munkásosztály létszáma 1949-től 1957-ig 80 százalékkal nőtt,, arányuk az összkeresők között pedig 18,7 százalékról 29 százalékra. Ugyanakkor ez a pozitív változás negatív hatásokkal is járt. Szűkült a régi, szervezett, tősgyökeres munkások aránya és befolyása körükben. Gyors számszerű növekedésükkel nem tartott lépést tudati fejlődésük, erősödtek soraikban a kispolgári nézetek, a nacionalizmus. a szovjetellenesség, a szocialista tulajdon lebecsülése és a parasztellenes nézetek is. (Ez utóbbi annál is feltűnőbb. hiszen a létszám növekedésének forrása nagyrészben éppen a parasztság volt.) Az elemzés alapján elfogadott 1958. október 16-i KB- határozat részletesen taglalja, miképpen kell javítani a párt és munkástömegek politikai kapcsolatait, milyen kötelességei vannak a párt-, állami és gazdasági vezetőknek a személyi kapcsolatok javításában, hogyan kell gazdasági, kulturális és különböző szervezeti intézkedésekkel a munkásosztály érdekeit jobban érvényesíteni. Megjegyzendő, hogy egy év múlva a KB megbízásából a Politikai Bizottság újra áttekintette a helyzetet és tennivalókat, majd 1962 júniusában a Budapesti Pártbizottság jelentését és feladattervét vitatta meg e kérdésről. A társadalmi-politikai konszolidációnak fontos eszköze volt a népfrontmozgalom feltámasztása. Ez sem ment viták nélkül, hiszen míg egyesek csupán a pártonkívülieket szerették volna benne látni, addig kommunista körökben — a Nagy Imre-időkre emlékezve — bizonyos ellenszenv nyilvánult meg a mozgalommal szemben. A pártnak tehát e tekintetben is világossá kellett tennie koncepcióját. A PB november 2-i határozata állást foglalt az erős népfrontmozgalom mellett, mint amely kifejezi a népi egységet és a széles tömegék céltudatos munkáját a szocializmus építéséért. „A tömegek aktív közreműködése nélkül nem oldhatjuk meg sikeresen az előttünk álló nagy feladatokat” — figyelmeztetett a határozat. Az ezen az alapon megújuló és kivirágzó népfronttevékenység első nagy próbája az 1958. november 16-i ország- gyűlési és tanácsválasztások voltak.. Fő célként a népi hatalom megerősítését és az alkotmányos élet helyreállításának befejezését jelölték meg. A választási kampányban, majd a szavazásokon kifejezésre jutott az új politika iránti bizalom és így az ország vezetése megbízást kapott a politika folytatására. Nemes János (Következik: A mezőgazdaság átalakítása)
