Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
4 Kelet-Magyarország Költemény a IfSZ külügyminiszteri üléséről Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny — elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása — állapította meg a Varsó Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Bukarestben tartott október 14—15-i soros ülése. A miniszterek véleményt cseréltek és tájékoztatták egymást-az európai és a világ- helyzetről, a fő figyelmet a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseire fordították. Áttekintették a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára vonatkozó budapesti felhívásában foglalt javaslatok megvalósítását. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Garbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavíkban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határozottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón képviselt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javaslatokat a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről, az amerikai és a szovjet középhatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában és ezek számának egyidejű csökkentéséről Ázsiában, az 1000 kilométeren belüli hatótávolságú rakáték számának befagyasztásáról, a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződésrendszer megerősítéséről, a nukleáris robbantások teljes és végleges betiltásáról. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért vívott harc folytatására. A miniszterek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a nehézségek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhetltik. Mind szélesebb támogatásra találnak a világban a szövetséges szocialista országok javaslatai, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására és az egyetemes biztonság szavatolására konkrét és reális utat mutatnak. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés ülésza- kán a nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről folyó általános vitában szerdán felszólalt Horn Gyula külügyi államtitkár. Helyzetértékelésében hangsúlyozta: a nemzetközi béke és biztonság szempotjából sorsdöntő a kelet—nyugati viszony javítása, a felhalmozódott problémák kölcsönösen elfogadható megoldása. Ennek érdekében minden érintett országnak szívós, építő szándékú erőfeszítéseket kell tennie, mindenekelőtt a fegyverkezési verseny megállítása, az enyhülés előmozdítása, a leszerelés terén. Kábelhiba a színháznál Áramszünet Nyíregyházán Tegnap este a megyeszékhely területének közel egynegyedén aludt el a villany 18 óra 52 perckor. A meccset nézőknek nem volt alkalmuk látni a második felidőt, mert csak 19 óra 44 perckor gyulladt ki ismét a villany. Kárpáti Ferenc, a Titász üzem- irányítója ügyeletünknek elmondta, hogy a hibát kábelsérülés okozta, amelyet rövid időn belül behatároltak a Móricz Zsigmond Színház közelében. A hiba megtalálása után bontás következett, majd a sérült kábel cseréje. A 10 kV vezeték helyreállításával ismét áram alá helyezték az Etelköz, a Stadion, az Északi alközpont és a Jó- saváros villany nélkül maradt részeit. Jövő ősztől: Két tannyelvű gimnáziumok Tiszaiakon oroszul, Nagykállóban németül tanulhatnak a diákok A hazai oktatásügy és ide- gennyelv-tanítás jelentős vállalkozásaként két tannyelvű képzés indul jövő ősztől, több hazai gimnáziumban. Mint azt Boldizsár Gábor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondta, az 1987—88-as, illetve az azt követő tanévben a tervek szerint 15 fővárosi és vidéki gimnázium osztályaiban tanulhatják a diákok a közismereti tárgyakat idegen nyelven. Az angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvű gimnáziumok ötévesek lesznek: az ide felvett diákok a nulladik évben a szaktárgyakból már meglévő ismeretek szinten tartásához szükséges minimális óraszámok mellett elsősorban az idegen nyelvet tanulják. így az első évtől a történelem, a matematika, a földrajz és a fizika, a második tanévtől pedig a biológia tananyagát már idegen nyelven sajátíthatják el. E tárgyakból természetesen az érettségit is az adott nyelven teszik le, s a tudásszintűktől függően közép-, vagy felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt is kapnak. Az újonnan megnyíló magyar—orosz nyelvű gimnáziumokban négy és fél éves lesz a képzés: a diákok az általános iskola nyolcadik osztályának második félévétől kerülnek a gimnáziumba, féléves intenzív előképzésre. A két tanítási nyelvű iskolákba matematikából és anyanyelvből kell felvételizniük a pályázóknak, az idegen nyelv' ismerete — az oroszt kivéve — nem feltétel. Ezzel is szeretnék azt elérni, hogy ne csak azok kerüljenek e gimnáziumokba, akik az illető nyelvet már jól ismerik. A képzés célja ugyanis, hogy minél több, az idegen nyelveket magas szinten értő és használó fiatal kerüljön a felsőoktatásba, így a különböző műszaki, természettudományos és orvosi pályákra is. Megyénkben a jövő tanév második felétől Tiszalökön orosz nyelvű és — az elképzelések szerint — 1988 őszén Nagykállóban német nyelvű osztály indul. Az előkészítő munkálatok jól haladnák: a minisztérium a külföldi partnerintézetek segítségével folyamatosan választja ki az itt oktató idegen ajkú tanárokat, valamint a hazai nyelvtanárokat, s már fordítják a tankönyveket is. A tananyag és a tanterv nem változik: ezek megegyeznek a többi hazai iskoláéval. A minisztérium novemberben hirdet majd felvételt a két tannyelvű gimnáziumok osztályaiba. A diákok természetesen ezzel párhuzamosan más középiskolákba is jelentkezhetnek, s mivel a felvételire januárban kerül sor, a fel nem vett tanulók már a döntés ismeretében pályázhatnak más oktatási intézménybe. Pokolgépes merényletet hajtottak végre Barcelonában, aminek következtében egy rendőr életét vesztette. A képen a robbanószerkezetet tartalmazó autó maradványait vizsgálják. KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Köznapi ügyeink. —8,30: Zenekari muzsika. — 9,20: Ka- tonadalok. — 9,43: Nefelejcs. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Muzsika gyerekeknek. — 10,50: Operafelvételek. — 11,36: Gös- ta Berling. — 12,45: Intermikrofon. — 13,00: Évszázadok mesterművei. — 14,10: A magyar széppróza. — 14,25: Énekóra. — 15,00: Külföldi folyóirat- szemle. — 15,30: Hétszínvirág. — 18,05: Révkalauz. — 17,00: Nyugdíjasok lázadása — hang- játék. — 17,44: Nóták. —19,15: Húszas stúdió. — 20,11: Beethoven: Esz-dúr szonáta. — 20,36: Operaáriák. — 20,57: Népzene. — 21,30: A tudás, mint. erkölcsi próbatétel. Beszélgetés a filozófussal, — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Bizonyítékok hiányában. — 23,15: Hán- del-művek. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nóták. — 8,20: A Szabó család. — 12,10: Fúvóspolkák. — 12,30: A népművészet mesterei. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Lelátó. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Sanzonpódium. -- 17,08: Dzsesszzene. — 17,30: Kézfogások. — 18,30: Slágerlista. — 19,05: Operettkedvelőknek. — 20,03: A Poptarisznya dalai. — 21,05: Segíthetünk? — 22,00: Népdalok, néptáncok. — 23,20: Rockpanoráma. 3. MŰSOR 9,08: Magyarán szólva. —9,23: Három évszázad muzsikájából. — 10,15: Rockújság. — 11,40: Kamarazene. — 13,05: Háttér1986. október 16., csütörtök beszélgetés. — 13,35: Fúvósművek tubára. — 13,48: Zenekari muzsika. — 15,00: Pophullám. — 16,00: Kamaramuzsika. — 17,00: Diákfélóra. - 17,30: Haydn: Aki hűtlen, pórul jár. — 18,30: In limba materna. — 19,05: Mahler: Dal a Földről. — 20,11: Historikus hangszerek. — 20,41: A lengyel irodalom. — 20,58: Fúvószene. — 21*10: Kamarazene. — 21,45: Operaáriák. — 22,10: Napjaink zenéje. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Musi- oal- és operett részi etekből. — 17.20: Hangraforgó. A tartalomból : Bánszki István könyv- kritikája. — „Ide nekem az oroszlánt is!” fBálint István) — Népi ellenőri osoportok (Pál- fi Balázs) — Tudósműhely (Kottláth Adrienne)..— 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsoreiőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) MAGYAR TV 9,00: Kaukázus (Ism.) — 9,35: Kakuk Mard szerencséje. Tévéfilm. (Ism.) — 17,10: Hírek. — 17,15: A maják szent folyója. Lengyel dokumentumfilm. — 17,40: Tizen Túliak Társasága, — 18,30: Telesport. — 19,05: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,05: A velünk élő történelem. „Aki magyar, velünk tart”. — 21,10: Aláírás: Charlotte. Francia film (1984). — 22,40: Tévéhíradó. — 22,50: Himnusz. 2. MŰSOR ' 17,00: zsebtévé. (Ism.) — 17,25: Pedagógusok fóruma. Középpontban a „másik”. — 18,00: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat X/10. — 19,30: Beethovent F-dUr kvartett. Előadja: . JulMard- Icvartett. — 20,00: Bármi történhet. Angol film. — 20,45: Képmagnósok figyelem! — 21,10: Tévéhíradó. — 21,35: A Balázs Béla Stúdió filmjeiből. 1. In flagranti. 2. Madarak. 3. Női kezekben. . SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku- mentumfilmek. — 13,25: Hangverseny. — 13,55: Dokumentumfilmek. — 14,25: Hírek. —14,30: Sakkiskola. — 15.00: A te lenini könyvtárad. — 15,30: . . . Tizenhat évig és azon tUl. — 16,15: Szavak mögött tettek. — 16,45: Viiáglhlradó. — 17,00: Problémák, Útkeresések, megoldások. — 19,00: Híradó. — 19,40: Operettkedvelőknek. — 20,35: Világhíradó. — 20,50: A Comway család. — 21,15: Hírek. — 21,20: A Palota-mUzeumban. — 21.45: M. Magomajev énekel. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Mezőgazdasági műsor. — 20,65: Meghívás a stúdióba. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ EMBER, AKI LEZÁRTA A VAROST. Béke mozi: de. MACSKAFOGÓ, du. MACSKAFOGÓ, A NAGY GENERÁCIÓ. Móricz Zs. mozi: FÉKTELE16. csütörtök 19,00 ÚRHATNÁM POLGAR. Zrínyi-bérlet. Nosztaígiamozl 16-án csütörtökön 16, 18, 20 órakor a hang- versenyteremben Dajka Margit filmjeiből RÁKÓCZI INDULÓ. A szocializmus megújulásának útja (10.) Az országos pártértekezlet Az országgyűlésnek az ellenforradalmat követő első 1957. május 9-én kezdődő ülésszakán, a Kádár János vezetése alatt álló, új tagokkal kibővített kormány megválasztásával véget ért az állami „ideiglenesség". A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány féléves tevékenységéről Kádár János számolt be. A jövő feladatairól szólva erőteljesen hangsúlyozta a közélet demokratizálásának szükségességét. Szóba került egy elvi kérdés is: a többpártrendszer ügye. Kétségtelen, hogy 1948 után a koalíciós pártok hasznosan tevékenykedhettek volna tovább, de a régi pártvezetőség ezt a lehetőséget megakadályozta. Egy évtized után „a történelmet nem lehet visszaforgatni", különösen, mert az ellenforradalom napjaiban a pártok újjáalakulása a polgári restaurációs törekvések jegyében ment végbe, és az esetleges pártviszályok az olyan nagyon szükséges nemzeti egységet szétszaggatták volna. „Magától értetődően az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek részt." — E kijelentésnek hat héttel később, az MSZMP országos értekezlete mintegy intézményesített biztosítékot adott, amikor határozatban szögezte le: „A párt építésével szorosan ösz- szefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a párttisztség kitételével minden közfunkciót pártonkívüli is betölthet." Ennek az elvnek érvényesítése — három évtized tapasztalata mutatja — a magyar társadalmi életnek olyan alapfeltétele lett, amely nemcsak a közélet demokratizmusát határozta meg, hanem a párt és a tömegek, a vezetés és a tömegek kapcsolatának, a kölcsönös bizalomnak erős pillére is. A június 27—29-i országos pártértekezlet feladata az volt, hogy áttekintve a november 4-e óta megtett utat, különösen a párt újjászervezésének folyamatát, megszüntesse az ideiglenességet, megvizsgálja, bevált-e az új politikai irányvonal, és összegezze ennek á politikának végrehajtásában szerzett tapasztalatokat. A kétfrontos harc elvének elfogadása, és még inkább alkalmazása kérdésében — az „általában egyetértünk” hangoztatása mellett — tulajdonképpen november 4-től kezdve folyt a kimondott vagy kimondatlan vita a pártaktíva, a párttagság körében. Voltak, akik csak részben ismerték fel és el a szektás, dogmatikus hibák szerepét az ellenforradalmi lázadás kirobbanásában, és túlnyomóan a revizionista csoport ténykedését, felelősségét jelölték meg, mint okot. Ennek megfelelően „keményebb” politikát követeltek az MSZMP-től, és a vezetésnek szemére hányták engedékenységét. Mások, másik egyoldalúsággal, a revizionista hibákat lebecsülve, csak a szektarianizmust okolták, sőt, gyakran az egész felszabadulás utáni évtizedben a tévedéseket látták túlsúlyban. E vitának új lendületet adott Révai Józsefnek, a régi pártvezetés egykori tagjának — egyébként a magyar és a nemzetközi mozgalom kitűnő ideológusának és jó tollú publicisztájának — fellépése. A Népszabadság 1957. március 7-i számában Eszmei tisztaságot! címmel cikket írt, amelyben sok helyes részletmegállapítás mellett hamis és igen veszélyes alaptételből indult ki. Mivel a revizioniz- mus az adott pillanatban a fő veszély — hiszen az bizonyult az ellenséges elemek szövetségesének az ellenforradalmi periódusban — helytelenítette, hogy (szerinte) a párt propagandájában és gyakorlatában eluralkodott a szektás-dogmatikus hibák bírálata. Vagyis, feledve vagy elhanyagolva azt a tapasztalatot, hogy amennyiben a re vizionista elhajlást a tudatos ellenforradalmi, restaurá ciós erők szövetségesének, akkor a szektás politikát az események, a lázadás táptalajának tekinthetjük, Révai Jó zsef kétfrontos harc helyett lényegében egyfrontost akart a pártra erőltetni. Révai cikke tiltakozó hullámot váltott ki a Népszabadság hasábjain. Az egyik hozzászóló igen találóan fogalmazott: „Nagy Imre példátlan osztályárulása nem lehet menlevél Rákosi Mátyás számára." Az országos pártértekezleten a vita tovább folytatódott, főleg Révai József felszólalása nyomán. Révai azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni a jobb- és baloldali elhajlás között. Az utóbbit tulajdonképpen bocsánatos bűnnek minősítette, s csak taktikai okokból — tehát a tömegek előtti népszerűtlenségük miatt — tartotta elfogadhatónak a kompromittálódott vezetők kirekesztését az MSZMP vezető testületéiből és pozícióiból. Vagyis egy későbbi időszakban, „normális” körülmények között el képzelhetőnek tartotta visszatérésüket a közéletbe. Révai József nézetei, amelyeket a pártértekezlet visszautasított, valójában segítették azt, hogy a kétfrontos harc fontosságát még inkább megértse a párt közvéleménye. Kádár János válaszbeszédében nyíltan szemébe vágta Révainak, hogy a „bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg". A pártegységet a decemberi határozat alapján és szellemében kell felfogni és védeni, vagyis a régi vezetésnek nincs helye ebben, annak hibái nem menthetők. Ennek megfelelően fogalmazódott meg az országos értekezlet határozata is, hangsúlyozva: „rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról". Az országos értekezlet a revizio- nizmus és dogmatizmus eszmei alapjait vizsgálva kimu tatta, hogy bár látszatra szöges ellentétben állnak egymással, de van nagyon is közös vonásuk. Mindkettőnek a kispolgári eszmevilág a gyökere, és ha érvényesül befolyásuk, amint a magyar tapasztalatok különösen 1953 tói kezdve bizonyították, kölcsönösen táplálva egymást, egyaránt a szocializmust ássák alá. Megint csak az MSZMP vezetésének új szellemét és stílusát mutatta, hogy az előadói beszéd, majd a felszólalások és a zárszó is nagyon sokat foglalkozott, mint az előrehaladás nagy veszélyével, a vezetők körében újra lábrakapó elbizakodottsággal. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a hatalom meghódítása után a hibák gyökere az az illúzió volt, hogy az ellenséggel könnyűszerrel el lehet bánni, és a tömegek mindennapi megnyerése ügyünk számára nem fontos dolog. Pedig állandóan figyelemmel kell kísérni a lakosság hangulatát, véleményét, értékelését a pártról, nehogy hibába essünk. E józan szemlélet, amely párosult a tömegek megnyeréséért folytatott harc elvi és gyakorlati kérdéseinek részletes taglalásával, a legértékesebb jellemzője volt az országos pártértekezletnek, és mindinkább úrrá váló sajátossága az MSZMP egész tevékenységének. Nemes János (Következik: A munkásosztály és szövetségesei) • 1986. október 16.
