Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 15. Kádár János fogadta az MTESZ vezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára fogadta Fock Jenőt, a Központi Bizottság tagját, az MTESZ elnökét és Tóth Já­nost, az MTESZ főtitkárát akik tájékoztatást adtak a szövetség szombaton kezdődő küldött-közgyűlésének előké­születeiről. Kádár János elis­meréssel szólt a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének szerepé­ről az ország gazdasági fej­lődésének előmozdításában, és eredményes munkát kí­vánt a közgyűlésnek. Bukarestben tanácskozik a VSZ külügyminiszteri bizottsága Vélemények Reykjavíkról Kedden Bukarestben meg­kezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soros ülése. A Hotel Bukarest konfe­renciatermében megnyílt ülé­sen részt vesznek: Marij Iva­nov, a Bolgár Népköztársa­ság külügyminiszterének első helyettese, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­tere, Marian Orzechowéki, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, Várkonyi Pé­(Folytatás az 1. oldalról) foglalkozó munkabizottságá­nak alelnöke elmondta: bi­zottságuk azt tapasztalta, hogy helyenként a hús és húskészítmények, a kenyér, a tej és tejtermékek utánpót­lása, választéka nem kielé­gítő. A ruházati és a tartós fogyasztási cikkek ellátása javult ugyan az utóbbi évben, de még mindig kigogásolha- tó. A magánkereskedelem nem a legszükségesebb élel­miszerek ellátását segíti elő. A települések lakosainak vé­leményét tolmácsolva szor­galmazta, hogy közvetlen fel­vásárlással rövidítsék a zöldség- és a gyümölcs útját a termelőtől a fogyasztóig és ter, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere, Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. Az ülésen áttekintik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, értékelik a bizott­ság legutóbbi, márciusi var­sói ülése óta eltelt időszak fontosabb nemzetközi politi­kai eseményeit. az illetékes szervek ellen­őrizzék a lánckereskedelmet tiltó rendelkezések betartá­sát. Szükséges javítani a vi­déki lakosság helyi vásárlási lehetőségeit, a többi között gondosabb, körültekintőbb áruelosztással, mozgó ABC-k révén. Javasolta: ahol igény­lik- és lehetséges, szervezzék meg az előre csomagolt hús értékesítését. Legalább a községekbe vigyenek húské­szítményeket hetente három­szor. Fontos szociálpolitikai feladat — hangsúlyozta — az alapvető szolgáltatások ál­lami támogatásának fenntar­tása, különös tekintettel az alacsony jövedelműek, az idős és a többgyermekes csa­ládok helyzetére. Kizáró alternatívák A csilagháborús program és a hadászati fegyverzet­korlátozás egymást kizáró al­ternatívák, amelyek nem lé­tezhetnek együtt — jelentet­te ki Piául Wamke, a SALT —II tárgyalásokon részt vett amerikai delegáció egykori vezetője a brit ITN televízió híradójának adott nyilatko­zatában. A tekintélyes lesze­relési szakértő a reykjavíki tárgyalások kudarcának oka­iról szólva kifejtette: „Reagan elnök nem érti meg: semmi esély sincs ar­ra, hogy a Szovjetuniót rá­vegye hadászati támadó fegy­verzetének csökkentésére és egyidejűleg ő maga szabad kezet kapjon az SDI-program kifejlesztésére és végrehajtá­sára. Ezt mi sem tennénk meg és természetesen a Szov­jetunió sem teszi meg.” „Reagan elnök — fűzte hozzá — önmagát szorította sarokba az SDI-vel, hiszen valójában azt mondja, hogy előnyben részesíti a csillag- háborút a fegyverzetkor! át o - zással szemben.” Végül arra a kérdésre, va­jon merre vezet az út Reyk- jiavíkból, az amerikai szakér­tő kijelentette: „Sehova sem, ha az 'elnök nem hajlandó kompramisz- szumra az SDI ügyében. Az SDI alapvető és áthághatat­lan akadálya az előrehala­dásnak. Ezt a programot vissza kell utalni oda, ahorí- nan származik, az álmok' vi­lágába, vagyis vissza a ter- vezőasztialra. Ez az a komp­romisszum, amelyet az elnök­nek el keld fogadnia, ha a világ nukleáris fegyvermen­tesítésével akarja beírni ne­vét a történelembe.” Egyetlen szó? „Gorbacsov főtitkár olyan szövegezést akart, amely gya­korlatilag az egész tízéves időszakra meggátolta volna a fejlesztést, ez megölte volna a programot” — mondotta Reagan Izlandiról hazatérve, televíziós beszédében. Gennagyij Genaszimov —, Reagan e kijelentését kom­mentálva — megállapította: a megállapodás jószerivel „egyetlen szó” miatt maradt el: a Szovjetunió kész volt hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesült Államok folytassa a kutatási-fejlesztési progra­mot, de csak laboratóriumi keretek között. Reagan ezt nem fogadta el, a világűrben akarja kipróbálni a fegyve­reket Geraszimov kijelentette: a szovjet fél nem tart különö­sebben attól, hogy az Egye­sült Államok belátható időn belül képes az úgynevezett űrvédelmi rendszer létreho­zására. Azt azonban komoly veszélynek, különösen desta­bilizáló elemnek tartja, hogy az űrifegyverkezési kutatá­sok eredményeit csapásmérő űrfegyverek kifejlesztésére használják fel. Reagan elnök egyébként beszédében azt mondotta, hogy „változatla­nul érvényes Gorbacsov meg­hívása”. Gennagyij Geraszirrtov meg­állapította, hogy a Szovjet­unió is kész a tárgyalások folytatására. A szovjet szóvi­vő azonban erőteljesen alá­húzta, hagy Genf ben nem le­het a régi kiindulópontot alapul véve foglalkozni a tárgyalások során felmerült egyes ajánlatokkal, a hadá­szati nukleáris fegyverek szá­mának nagyarányú csökken­tésével, vagy a közepes ható- távolságú európai nukleáris eszközök felszámolásával. „Izlandon eteket a kérdése­ket egységben, egymással ösz- szefüggésben tárgyaltuk, s egyetlen szón múlott, hogy nem sikerült rájuk összefüg­gő megoldást találni” — hangsúlyozta a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője. Elmulasztott lehetőségek Kedden reggel valamennyi szovjet llap teljes terjedelem­ben közölte Mihail Gorba­csov reykjavíki sajtókonfe­renciájának szövegét, a fel­tett .kérdésekkel és az azok­ra adott válaszokkal együtt. Az újságok egyúttal váloga­tásokat közölnek a reykjavíki csúcs világvisszhangjából, lapvéleményeket idéznek, ne­ves politikusokat és újság­írókat szólaltatnak meg. A lapok közül tömör értékelést egyedül az Izvesztyija adott, reykjavíki különtudósítóá, Bovin, Jefimov és Pallagyin tollából: „Mint Mihail Gorbacsov beszámolójából önök már tudják, a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagysza­bású döntések határán volt. De csak volt. Ha az Egyesült Államok vezető körei nem táplálnák a Szovjetunióval szembeni katonai fölény illú­zióját, Reykjavik nem az el­mulasztott lehetőségek példá­jaként vonult volna be a krónikákba, hanem a nagy le­hetőségek színtereként, a jó­zan ész és az új gondolko­dásmód szimbólumaként.” Köd Angliában A Nötanács az áruellátásról 1986. október 15„ szerda KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Eco-mix. — 8,50: Kis magyar néprajz. — 8,55: Kol­dusdiák. — 9,37: Beszélni ne­héz. — 9,49: Gyermekzene. — 10,05: A szocialista irodalom történetéből. — 10,35: Haydn­muzsika. — 10,50: B. Kotoro- vics hegedül. — 11,35: Nóták. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Kreisler-átiratok. —13,30: Társadalom és iskola. — 14.10: A magyar széppróza. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Zeng­jen a muzsika! — 15,30: Ka­paszkodó. — 16,05: MR 10—14. — 17,00: Olvastam valahol. -* 17,20: Népzene. — 18,01: Kriti­kusok fóruma. — 19,15: Visz- szaadni az emberek hitét. . . — I 20,09: Dalok. — 20,29: Világhí­rű előadóművészek. — 21,39: Háttérbeszélgetés. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Régi fúvósmuzsika. — 22,45: Se­bészportré lézerfényben. — 23,00: Operaest. PETŐFI RÁDIÓ .8,05: Idősebbek hullámhosz- szán. — 12,10: Lehár-felvéte­lek. — 12,30: Népzene. —13,10: A tegnap slágereiből. — 14,00: Horn Emilnek hívják. — 14,40: Szlne-java. — 15,35: Nóták. — 16,07: Filmslágerek. — 16,48: Diákfoci. — 17,08: Ötödik se­besség. — 18,00: Sport. —19,50: Könnyűzene. — 20,05: Rock­földről érkezett. — 20,50: Lé­gyott... a legyekről. — 21,05: Népdalkörök pódiuma. —21,30: A Fehér ló. Operettrészletek. — 21,53: Elvis Presley felvételei. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. 3. MŰSOR 9,08: Zenekari muzsika. — 10,14: Operaáriák. — 10,35: Joe Meek és társai. — 11,40: Ma­t yar előadóművészek. — 12,31: nekeljenek a népek. — 13,05: Mühelyfőnökök a nagyvilág­ból. — 13,25: Zenekari muzsi­ka. — 14,25: Slágerről sláger­re. — 15,05: XX. századi ope­rákból. — 15,55: Kamarahang­verseny, — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: A Beaux Arts trió. — 18,30: V materinskom jazyku. — 19,05: IskoLarádió. — 19,35: Gershwin: Porgy és Bess. — 20,33: Telefon-party. — 20,50: Cliff Richard felvételei. — 21,30: A zeneirodalom remekművei. — 22,07: Zenekari muzsika. — 22,50: Profilból és szemben. El­beszélésrészletek. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Népda­lok a Hajdúságból, és Sza­bolcsból. — 17,20: Miikroobj e.kr tív. A tairtalomiból: Veress Jó­zsef kritikája Az ember, aki túl sokat tudott című ameri­kai filmről. — Klub. hálózat nélkül (Antal István) — Lakó­telepi klubok (Koláth Adrien­ne) — Górcső alatt az építés (Hasiké József). — 18,00—18,30: Eszák-tiszáinitúli .krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Pálfi Balázs) MAGYAR TV 9,00: Delta. (Ism.) — 9,25: Ak­ciócsoport. Amerikai bűnügyi tévé filmsorozat. „Jég”. (Lsm.) — 16,10: Hírek. — 16,15: Rövid­film-archívum. l. Az agyag poétája, 2. Népművész. 3. Vál­tozatok agyagra. — 17,10: „A fehér bot” nemzetközi napja. — 17,50: Magyarország—Hollan­dia. EB-selejtező labdarúgó- mérkőzés. — 19,45: Tévétoma. — 19,50: Esti mese. — 20,00: Tévéhíradó. — 20,35: Martha, Angol téwéfiilm. — 21,00: Pano­ráma. — 22,05: Tévéhíradó. — 22,20: Felkínálom. — 23,10: Be­tűreklám. — 23,15: Híradó 3. — 23,25: Himnusz. 2. MŰSOR 18,45: Szélkötő Kalamona. Mesejáték. (Ism.) — 19,20: Sorstársak. (Ism.) — 19,40: Un­ser Bildschirm. Német nemze­tiségi műsor. —. 20,00: A szob­rászat nyelve. Henry Moore Firenzében. Angol film. (Ism.) 21,00: Brahms: Gyermekdalok. Előadja Edith Mathis (ének) és Kari Engel (zongora). — 21,30: Tévéhíradó. — 21,50: Népdalkó­rusok. Csenki Imre: Széki nó­ták. — 21.55: A zsebtolvaj. Francia film. (1969). SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12.50: Doku- mentumfilmek. — 13,35: Film­koncert. — 14,06: Hírek. — 14.10: Tudósítóink jelentik. — 14,40: Romain Rolland vissza­emlékezésedből. — 15,30: Isko­lások műsora. — 16,15: A mi kertünk. — 16.45: Világhíradó. — 17,00: A világ és az Ifjúság. — 17,35: Ne múlj el pillanat — film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Dokumentumfilm. — 20,30: Vi­lághíradó. — 20,45: Emil Gi- lelsz zongorázik. — 21.35: Régi ritmusok — film. — 23,20: Hí­rek, — 23,25: Zenés műsor. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gaz­dasági figyelő. — 20,35: Dalok. — 20,45: Tv-fórum. — 21,00: Otthon gyermekeinknek. Bol­gár film. 3. rész. — 21,50: Tv- híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BREAK II Béke mozi: de. VESZÉLYES REPÜLÉS. Du. A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Móricz mozi: EGY ZSARU BORÉÉRT. 15. Szerda. 15,00: Ürhatnám ; polgár. Kölcsey bérlet. 19,00: Úrhatnám polgár. Bessenyei íbérlet. 15-én, szerdán 9, 10,30 és 15 órakor a hangversenyterem­ben : Nagy akarok lenni c. báb­musical. a pécsi Bóbita Báb­színház műsora. Belépődíj: 15,— Ft. (----------------------------------------------------------------------­A szocializmus megújulásának útja (9.) I uszolilás folyamata 1957 tavaszára az eszmei-politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visszaesések nélkül a félreve­zetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visz- szatért.) A normális rend helyreállásában, a konszolidálási fo­lyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt anrlak, hogy a párt és ,a kormány, miközben nagyon határozottan fel­lépett minden ellenforradalmi cselekedet, és az ellenfor­radalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (min­denekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szer­vekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék ha­tása alá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felsza­badítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az ország­ban, mint ezekben a hónapokban! A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésé­nek fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetek­ben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, re­vizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszer­vezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert em­lékeztek a Rákosi-féle vezetőségnek lépéseire, amelyek el­rabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az álla­mi feladatok puszta végrehajtóivá próbálták degradálni. Tisztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, felada­tát az újjá formálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis poli­tikamentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan saját ha­gyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel kell küzdeniük a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Mi­nél erőteljesebben és eredményesebben képviselik tagsá­guk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál in­kább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvényesíté­séhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Ha­tározat született, hogy pártszervek és -szervezetek semmi­féle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszer­vezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunis­ták közreműködése révén érvényesülhet a szakszerveze­tekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyő­zés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán igen nagy számban sike­rült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, rész­ben már az események idején, az egységes ifjúsági szer­vezet, a DISZ felbomlásából létrejött rétegszövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjú­munkásoknak, a parasztifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 elejére ezekben a szerveze­tekben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irány­vonalát magukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártve­zetés azonban úgy látta, hogy a rétegszervezeteken ke­resztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy ré­szével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert so­kan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el le­het jutni a fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül és március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visszaállásában is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957 első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlí­tendő, hogy még a termelőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956. októberi 3954 tsz-ből, amelyekben a családok szá­ma 235 571, a taglétszám 298 474, az összterület 2 268 175 katasztrális hold volt, 2570 maradt, 96 940 családdal, 122 296-os taglétszámmal, és 1 187 219 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően, kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti moz- • galom szembesülve a rendkívüli politikai nyomással, sőt a gátlástalan erőszakkal is, ellenállóbbnak mutatkozott, mint bárki hitte, és a nyugati károgó prófécia hirdette. Gyökerei tehát egészségesek és kitéphetetlenek voltak! A belső helyzet tulajdonképpen páratlanul gyors meg­szilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számbavesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredmé­nyeink igen jelentősek... Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a no­vember harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a'dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész or­szágot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldö­zött vadakká váltak saját hazájukban, amikor a népgaz­daság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül he­lyes és nagyok az eredmények.” Nemes János (Következik: Az országos pártértekezlet) J szóvivője közölte, hogy a lé­gikikötő nem fogadta az Egyesült Államokból, az Af­rikából és az Ausztráliából érkező járatokat. Komoly fennakadások voltak a hazai és az európai járatok indítá­sánál és érkezésénél is. Sűrű köd borította be hét­főn Nagy-Britannia jelentős részét. A rossz látási viszo­nyok miatt a rendőrség se­besség korlátozásokat rendelt el az autóutakon. Az időjárás nem kímélte a légiforgalmat sem. a Heathrow repülőtér

Next

/
Thumbnails
Contents