Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

4

Kelet-Magyarország

1986. október 15.

Kádár János fogadta az MTESZ vezetőit

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Fock Jenőt, a Központi Bizottság tagját, az MTESZ elnökét és Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát akik tájékoztatást adtak a szövetség szombaton kezdődő küldött-közgyűlésének előkészületeiről. Kádár János elismeréssel szólt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szerepéről az ország gazdasági fejlődésének előmozdításában, és eredményes munkát kívánt a közgyűlésnek.

Bukarestben tanácskozik a VSZ külügyminiszteri bizottsága

Vélemények Reykjavíkról

Kedden Bukarestben megkezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soros ülése.

A Hotel Bukarest konferenciatermében megnyílt ülésen részt vesznek: Marij Ivanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Marian Orzechowéki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Pé(Folytatás az 1. oldalról)

foglalkozó munkabizottságának alelnöke elmondta: bizottságuk azt tapasztalta, hogy helyenként a hús és húskészítmények, a kenyér, a tej és tejtermékek utánpótlása, választéka nem kielégítő. A ruházati és a tartós fogyasztási cikkek ellátása javult ugyan az utóbbi évben, de még mindig kigogásolha- tó. A magánkereskedelem nem a legszükségesebb élelmiszerek ellátását segíti elő. A települések lakosainak véleményét tolmácsolva szorgalmazta, hogy közvetlen felvásárlással rövidítsék a zöldség- és a gyümölcs útját a termelőtől a fogyasztóig és

ter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere.

Az ülésen áttekintik a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, értékelik a bizottság legutóbbi, márciusi varsói ülése óta eltelt időszak fontosabb nemzetközi politikai eseményeit.

az illetékes szervek ellenőrizzék a lánckereskedelmet tiltó rendelkezések betartását. Szükséges javítani a vidéki lakosság helyi vásárlási lehetőségeit, a többi között gondosabb, körültekintőbb áruelosztással, mozgó ABC-k révén. Javasolta: ahol igénylik- és lehetséges, szervezzék meg az előre csomagolt hús értékesítését. Legalább a községekbe vigyenek húskészítményeket hetente háromszor. Fontos szociálpolitikai feladat — hangsúlyozta — az alapvető szolgáltatások állami támogatásának fenntartása, különös tekintettel az alacsony jövedelműek, az idős és a többgyermekes családok helyzetére.

Kizáró

alternatívák

A csilagháborús program és a hadászati fegyverzetkorlátozás egymást kizáró alternatívák, amelyek nem létezhetnek együtt — jelentette ki Piául Wamke, a SALT —II tárgyalásokon részt vett amerikai delegáció egykori vezetője a brit ITN televízió híradójának adott nyilatkozatában. A tekintélyes leszerelési szakértő a reykjavíki tárgyalások kudarcának okairól szólva kifejtette:

„Reagan elnök nem érti meg: semmi esély sincs arra, hogy a Szovjetuniót rávegye hadászati támadó fegyverzetének csökkentésére és egyidejűleg ő maga szabad kezet kapjon az SDI-program kifejlesztésére és végrehajtására. Ezt mi sem tennénk meg és természetesen a Szovjetunió sem teszi meg.”

„Reagan elnök — fűzte hozzá — önmagát szorította sarokba az SDI-vel, hiszen valójában azt mondja, hogy előnyben részesíti a csillag- háborút a fegyverzetkor! át o - zással szemben.”

Végül arra a kérdésre, vajon merre vezet az út Reyk- jiavíkból, az amerikai szakértő kijelentette:

„Sehova sem, ha az 'elnök nem hajlandó kompramisz- szumra az SDI ügyében. Az SDI alapvető és áthághatatlan akadálya az előrehaladásnak. Ezt a programot vissza kell utalni oda, ahorí- nan származik, az álmok' világába, vagyis vissza a ter- vezőasztialra. Ez az a kompromisszum, amelyet az elnöknek el keld fogadnia, ha a világ nukleáris fegyvermentesítésével akarja beírni nevét a történelembe.”

Egyetlen szó?

„Gorbacsov főtitkár olyan szövegezést akart, amely gyakorlatilag az egész tízéves időszakra meggátolta volna a fejlesztést, ez megölte volna a programot” — mondotta Reagan Izlandiról hazatérve, televíziós beszédében.

Gennagyij Genaszimov —, Reagan e kijelentését kommentálva — megállapította: a megállapodás jószerivel „egyetlen szó” miatt maradt el: a Szovjetunió kész volt hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesült Államok folytassa a kutatási-fejlesztési programot, de csak laboratóriumi keretek között. Reagan ezt nem fogadta el, a világűrben akarja kipróbálni a fegyvereket

Geraszimov kijelentette: a szovjet fél nem tart különösebben attól, hogy az Egyesült Államok belátható időn belül képes az úgynevezett űrvédelmi rendszer létrehozására. Azt azonban komoly veszélynek, különösen destabilizáló elemnek tartja, hogy az űrifegyverkezési kutatások eredményeit csapásmérő űrfegyverek kifejlesztésére használják fel. Reagan elnök egyébként beszédében azt mondotta, hogy „változatlanul érvényes Gorbacsov meghívása”.

Gennagyij Geraszirrtov megállapította, hogy a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. A szovjet szóvivő azonban erőteljesen aláhúzta, hagy Genf ben nem lehet a régi kiindulópontot alapul véve foglalkozni a tárgyalások során felmerült egyes ajánlatokkal, a hadászati nukleáris fegyverek számának nagyarányú csökkentésével, vagy a közepes ható- távolságú európai nukleáris eszközök felszámolásával. „Izlandon eteket a kérdéseket egységben, egymással ösz- szefüggésben tárgyaltuk, s egyetlen szón múlott, hogy nem sikerült rájuk összefüggő megoldást találni” — hangsúlyozta a szovjet külügyminisztérium szóvivője.

Elmulasztott

lehetőségek

Kedden reggel valamennyi szovjet llap teljes terjedelemben közölte Mihail Gorbacsov reykjavíki sajtókonferenciájának szövegét, a feltett .kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal együtt. Az újságok egyúttal válogatásokat közölnek a reykjavíki csúcs világvisszhangjából, lapvéleményeket idéznek, neves politikusokat és újságírókat szólaltatnak meg. A lapok közül tömör értékelést egyedül az Izvesztyija adott, reykjavíki különtudósítóá, Bovin, Jefimov és Pallagyin tollából:

„Mint Mihail Gorbacsov beszámolójából önök már tudják, a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyszabású döntések határán volt. De csak volt. Ha az Egyesült Államok vezető körei nem táplálnák a Szovjetunióval szembeni katonai fölény illúzióját, Reykjavik nem az elmulasztott lehetőségek példájaként vonult volna be a krónikákba, hanem a nagy lehetőségek színtereként, a józan ész és az új gondolkodásmód szimbólumaként.”

Köd Angliában

A Nötanács az áruellátásról

1986. október 15„ szerda

KOSSUTH RÁDIÓ

8,20: Eco-mix. — 8,50: Kis

magyar néprajz. — 8,55: Koldusdiák. — 9,37: Beszélni nehéz. — 9,49: Gyermekzene. — 10,05: A szocialista irodalom történetéből. — 10,35: Haydnmuzsika. — 10,50: B. Kotoro- vics hegedül. — 11,35: Nóták.

— 12,45: Törvénykönyv. —

13,00: Kreisler-átiratok. —13,30: Társadalom és iskola. — 14.10: A magyar széppróza. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika! — 15,30: Kapaszkodó. — 16,05: MR 10—14.

— 17,00: Olvastam valahol. -* 17,20: Népzene. — 18,01: Kritikusok fóruma. — 19,15: Visz- szaadni az emberek hitét. . . —

I 20,09: Dalok. — 20,29: Világhírű előadóművészek. — 21,39: Háttérbeszélgetés. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Régi fúvósmuzsika. — 22,45: Sebészportré lézerfényben. — 23,00: Operaest.

PETŐFI RÁDIÓ

.8,05: Idősebbek hullámhosz- szán. — 12,10: Lehár-felvételek. — 12,30: Népzene. —13,10: A tegnap slágereiből. — 14,00: Horn Emilnek hívják. — 14,40: Szlne-java. — 15,35: Nóták. — 16,07: Filmslágerek. — 16,48:

Diákfoci. — 17,08: Ötödik sebesség. — 18,00: Sport. —19,50: Könnyűzene. — 20,05: Rockföldről érkezett. — 20,50: Légyott... a legyekről. — 21,05: Népdalkörök pódiuma. —21,30: A Fehér ló. Operettrészletek. — 21,53: Elvis Presley felvételei.

— 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek.

3. MŰSOR

9,08: Zenekari muzsika. —

10,14: Operaáriák. — 10,35: Joe Meek és társai. — 11,40: Mat

yar előadóművészek. — 12,31: nekeljenek a népek. — 13,05:

Mühelyfőnökök a nagyvilágból. — 13,25: Zenekari muzsika. — 14,25: Slágerről slágerre. — 15,05: XX. századi operákból. — 15,55: Kamarahangverseny, — 17,00: Diákfélóra.

— 17,30: A Beaux Arts trió. — 18,30: V materinskom jazyku.

— 19,05: IskoLarádió. — 19,35:

Gershwin: Porgy és Bess. — 20,33: Telefon-party. — 20,50:

Cliff Richard felvételei. — 21,30: A zeneirodalom remekművei.

— 22,07: Zenekari muzsika. — 22,50: Profilból és szemben. Elbeszélésrészletek.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

17,00: Hírek. — 17,05: Népdalok a Hajdúságból, és Szabolcsból. — 17,20: Miikroobj e.kr tív. A tairtalomiból: Veress József kritikája Az ember, aki túl sokat tudott című amerikai filmről. — Klub. hálózat nélkül (Antal István) — Lakótelepi klubok (Koláth Adrienne) — Górcső alatt az építés (Hasiké József). — 18,00—18,30: Eszák-tiszáinitúli .krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Pálfi Balázs)

MAGYAR TV

9,00: Delta. (Ism.) — 9,25: Akciócsoport. Amerikai bűnügyi tévé filmsorozat. „Jég”. (Lsm.)

— 16,10: Hírek. — 16,15: Rövidfilm-archívum. l. Az agyag poétája, 2. Népművész. 3. Változatok agyagra. — 17,10: „A

fehér bot” nemzetközi napja.

— 17,50: Magyarország—Hollandia. EB-selejtező labdarúgó- mérkőzés. — 19,45: Tévétoma.

— 19,50: Esti mese. — 20,00:

Tévéhíradó. — 20,35: Martha,

Angol téwéfiilm. — 21,00: Panoráma. — 22,05: Tévéhíradó. — 22,20: Felkínálom. — 23,10: Betűreklám. — 23,15: Híradó 3. — 23,25: Himnusz.

2. MŰSOR

18,45: Szélkötő Kalamona.

Mesejáték. (Ism.) — 19,20:

Sorstársak. (Ism.) — 19,40: Unser Bildschirm. Német nemzetiségi műsor. —. 20,00: A szobrászat nyelve. Henry Moore Firenzében. Angol film. (Ism.) 21,00: Brahms: Gyermekdalok. Előadja Edith Mathis (ének) és Kari Engel (zongora). — 21,30: Tévéhíradó. — 21,50: Népdalkórusok. Csenki Imre: Széki nóták. — 21.55: A zsebtolvaj.

Francia film. (1969).

SZOVJET TV

12,30: Hírek. — 12.50: Doku- mentumfilmek. — 13,35: Filmkoncert. — 14,06: Hírek. — 14.10: Tudósítóink jelentik. — 14,40: Romain Rolland visszaemlékezésedből. — 15,30: Iskolások műsora. — 16,15: A mi

kertünk. — 16.45: Világhíradó.

— 17,00: A világ és az Ifjúság.

— 17,35: Ne múlj el pillanat — film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Dokumentumfilm. — 20,30: Világhíradó. — 20,45: Emil Gi- lelsz zongorázik. — 21.35: Régi ritmusok — film. — 23,20: Hírek, — 23,25: Zenés műsor.

ROMAN TV

20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Dalok.

— 20,45: Tv-fórum. — 21,00:

Otthon gyermekeinknek. Bolgár film. 3. rész. — 21,50: Tv- híradó.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: BREAK II

Béke mozi: de. VESZÉLYES REPÜLÉS. Du. A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK.

Móricz mozi: EGY ZSARU BORÉÉRT.

15. Szerda. 15,00: Ürhatnám ;

polgár. Kölcsey bérlet. 19,00: Úrhatnám polgár. Bessenyei íbérlet.

15-én, szerdán 9, 10,30 és 15 órakor a hangversenyteremben : Nagy akarok lenni c. bábmusical. a pécsi Bóbita Bábszínház műsora. Belépődíj: 15,— Ft.

(----------------------------------------------------------------------A szocializmus megújulásának útja (9.)

I uszolilás folyamata

1957 tavaszára az eszmei-politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visszaesések nélkül a félrevezetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visz- szatért.)

A normális rend helyreállásában, a konszolidálási folyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt anrlak, hogy a párt és ,a kormány, miközben nagyon határozottan fellépett minden ellenforradalmi cselekedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék hatása alá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felszabadítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban!

A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, revizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszervezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi-féle vezetőségnek lépéseire, amelyek elrabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta végrehajtóivá próbálták degradálni.

Tisztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, feladatát az újjá formálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan saját hagyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel kell küzdeniük a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és eredményesebben képviselik tagságuk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében.

A szakszervezetek döntésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határozat született, hogy pártszervek és -szervezetek semmiféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés.

Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásából létrejött rétegszövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a parasztifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 elejére ezekben a szervezetekben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irányvonalát magukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy látta, hogy a rétegszervezeteken keresztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül és március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ.

A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visszaállásában is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957 első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány.

A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlítendő, hogy még a termelőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956. októberi 3954 tsz-ből, amelyekben a családok száma 235 571, a taglétszám 298 474, az összterület 2 268 175 katasztrális hold volt, 2570 maradt, 96 940 családdal, 122 296-os taglétszámmal, és 1 187 219 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően, kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti moz- • galom szembesülve a rendkívüli politikai nyomással, sőt a gátlástalan erőszakkal is, ellenállóbbnak mutatkozott, mint bárki hitte, és a nyugati károgó prófécia hirdette. Gyökerei tehát egészségesek és kitéphetetlenek voltak!

A belső helyzet tulajdonképpen páratlanul gyors megszilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számbavesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősek... Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a november harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a'dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, amikor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredmények.”

Nemes János

(Következik: Az országos pártértekezlet)

J

szóvivője közölte, hogy a légikikötő nem fogadta az Egyesült Államokból, az Afrikából és az Ausztráliából érkező járatokat. Komoly fennakadások voltak a hazai és az európai járatok indításánál és érkezésénél is.

Sűrű köd borította be hétfőn Nagy-Britannia jelentős részét. A rossz látási viszonyok miatt a rendőrség sebesség korlátozásokat rendelt el az autóutakon. Az időjárás nem kímélte a légiforgalmat sem. a Heathrow repülőtér