Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 14. Reykjavik után M indazok számára, akik munkájuknál fogva szoros kapcsolatban álltak az izlandi fővárosban dolgozó kollégáikkal — e sorok írójához hasonlóan úgy tűnt, hogy a gejzírek földjéről hamarosan elhangozhat az örömteli kiáltás: sikerüli! Ez a kiáltás azonban sajnos mégsem hangzott el. „Amikor kiderült — olvasható a TASZSZ szovjet hírügynökség beszámolójában, Mihail Gorbacsov reykjavíki sajtó- értekezletéről —, hogy az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó ellentétek miatt nem kerülhet sor a már elért, kidolgozott megállapodások realizálására, a főtitkár emlékeztette az amerikai elnököt, hogy történelmi lehetőséget szalasztónak el, mert még sohasem volt ennyire közel egymáshoz a szovjet és az amerikai álláspont.” A szovjet—amerikai csúcs- i találkozó értékelésekor alighanem ez a megállapítás a kulcsmondat. Nemcsak az I derül ki belőle, hogy a felek milyen közel voltak a célszalag közös átszakításához, hanem az is, kinek a hibájából nem kerülhetett sor erre a világ által any- nyira várt és remélt eseményre. A tavaly novemberi genfi csúcs jó alapot teremtett a további párbeszédre. Szovjet részről azonban hamarosan azt tapasztalták, hogy az immár létező alapokra a túlparton nem építkeznek tovább. „Azok a remények — mondta sajtóértekezletén Gorbacsov —, amelyeket a genfi csúcs után tápláltak, kezdtek csökkenni... A szovjet kezdeményezések nem találtak a szükséges megértésre az Egyesült Államok vezetése részéről...” Pedig ezek a kezdeményezések mind mennyiségüket, mind tartalmukat, mind kompromisszumkészségüket tekintve egyetemes elismerést vívtak ki. Moszkva a szó minden értelmében gazdag politikai pogy- gyásszal utazott az északi szigetre. A Reykjavíkban előterjesztett hármas szovjet indítvány lényege a következő volt: 1. A stratégiai támadófegyverek számának 50 százalékos csökkentése; 2. Mind a szovjet, mind az amerikai középhatósugarú rakéták eltávolítása Európából; 3. A rakétaelhárítással kapcsolatos helyzet tízéves megnyugtató szabályozása. Izlandon nem egyszerűen arról volt szó, hogy Washington kategorikus nemet mondott e javaslatokra. A megállapodást meghiúsító legfőbb tényező az volt, hogy az amerikai fél görcsösen ragaszkodott a világűr militarizálásához. Márpedig a technikai haladás nyomán ma az a helyzet, hogy minden földi megállapodás értéktelenné válik, ha nem jár együtt annak garantálásával, hogy a világűrből nem fenyegeti pusztító csapás az emberiséget. gy és ezért nem születtek ezen a csúcson konkrét megállapodások. Kétségtelen a csalódás, de hiba lenne megkongatni a vészharangot reményeink felett. Frontáttörés ugyan nem történt Reykjavíkban, de a már megkezdett párbeszéd több fórumon jó eséllyel folytatódhat. Es mivel a legtöbb nyugati kommentátor is azon a véleményen van, hogy „Reagan történelmi lehetőséget szalasztott el”, nem zárható ki az a lehetőség, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb hazai és külföldi nyomás nehezedik az amerikai elnökre az igazi továbblépés érdekében. H. E. Gorbacsov hazaérkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn visszatért Moszkvába Reykjavík- ból, ahol a hét végén találkozott Ronald Reagan amerikai elnökkel. Vele együtt érkeztek meg a szovjet—amerikai csúcstalálkozón részt vett hivatalos személyiségek is. MO»onráltozás Hz izlandi sajtóértekezlet a tévében A Magyar Televízió kedd este az I-es programon 21 óra 10 perces kezdettel — eredetileg ki ad ott műsorától eltérően — felvételről, teljes egészében közvetíti Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának nagy jelentőségű reykjavíki sajtókonferenciáját, amelyen Reagan amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatást. A bajor választások eredményeként újabb négy évre ismét Franz-Josef Strauss lesz a legnagyobb nyugatnémet tartomány miniszterelnöke. Ikarus— Volkswagen autóbusz Az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzeméből hétfőn útnak indították az NSZK-beli Hannoverbe az Ikarus—Volkswagen gyár között kialakult kooperációban készülő autóbuszok mintapéldányát. A Volkswagen alvázra és Ikarus karosszériára épített 6,7 méter hosszú, 26 személyes, turista kisbusz homlokfala követi a Volkswagen gyártmányokra jellemző vonalakat, lépcsőit, az Ikarus autóbuszokhoz képest alacsonyabbra helyezték, belső terében pedig a- szokásosnál több védő- és kapaszkodó korlátot helyeztek el. Az autóbuszt 102 lóerős, 6 hengeres, turbófeltöltésű, 2400 köbcentis Volkswagen motor hajtja. Intmrpolköxgyűlés Erőteljesebb fellépés a terrorizmus ellen Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban hétfőn délután befejeződött az Interpol 55. közgyűlése, amely egyhetes tanácskozásait elsősorban a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem időszerű kédései megvitatásának szentelte. A 138 tagországot tömörítő nemzetközi szervezet közgyűlésén erőteljesebb és összehangoltabb fellépést hirdettek meg a nemzetközi kábítószer-kereskedelem ellen. A közgyűlés résztvevői rámutattak, hogy a nemzetközi közlekedésben nagyobb gonddal kell ügyelni a szükséges okmányokra. A bűnözők, a terroristák szívesen használják más, valós személyek útlevelét, legszívesebben a lopott vagy a hamisított diplomata útleveleket. Ezen a téren a fokozott figyelmet az is időszerűvé teszi, hogy fennáll a gyanú: egyes államok hivatalos szervei szintén kiadnak hamis útleveleket. (Folytatás az 1. oldalról) köszöntötte az "űrhajósokat és a világűr kutatásainak eredményeit felhasználó szakértőknek. Elmondotta: a tudományos kutatóprogramok az űrkutatásban részt vevő országok gazdasági tevékenységének mindinkább alkotó elemévé válnak. A kozmikus technika és technológia megismerésében, hasznosításában megvalósítandó még jobb nemzetközi együttműködés segítésére és a világ közvéleményének megnyerésére a tavaly megalakított szervezet már megtette az első lépéseit. A mostani kongresszustól azt várják, hogy tegye még szervezettebbé és eredményesebbé a szövetség munkáját. Ezt követően Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson részt vevő űrhajósok feladatainak túlnyomó része még kutatási és fejlesztési jellegű volt. Ma azonban ebből a szakaszból továbblépve, elkezdődött a kozmikus ipar és szolgáltatások megalapozása is. 1986. október 14., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Dallal üzen Ázsia. — 10,05: Magyarok és jemeniek. — 10,50: Éneklő ifjúság. — 11,07: Két zenekari szvit. — 11,35: Gösta Berling. Regény. — 12,45: Hangverseny délidőben. — 13,45: Csembalómuzsika. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: A lengyel irodalom. — 15,17: Zenekari muzsika. — 15,54: Muzsikáló természet. — 16,05: Vérsforgó — vetélkedő. — 16,20: Képek és jelképek. — 17,00 r Tér-idö. Tudományos figyelő. — 17,30: Beszélni nehéz. — 17,45: A szabó esalád. — 19,15: Gondolat. — 20,00: Klasszikus operettekből. — 20,30: Népdalest. — 21,30: Munkások ’86. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Két Dunstable-motetta. — 22,46: Az alkohol. — 22,56: Schumarvnművek. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slágermúzeum. — 12,10: Magyar zeneszerzők fúvósműveiből. — 12,30: Népdalkörök felvételei. — 13,05: Popzene. — 14,00: Nagy nevettetők: Benedek Tibor. — 14,30: Morvay Zsuzsának hívják. — 15,05: Lantmuzsika. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcs- forgalom. — 17,30: Válasz — Zalaegerszegen. — 18,30: Talp- alávaló. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,30: Popzenei felvételek. — 20,50: Egy rádiós emlékére. — 21,05: Pesti nőrabló. — 21,33: Nóták. — 22,03: Zeneközeiben. 3. MŰSOR 9,08: Kamarazene. — 9,59: Zenekari muzsika. — 10,40: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 11.40: Caecini: Euridike. — 12,39: Dzsessz. — 13,05: Világhírlap. — 13,20: Kórusainknak ajánljuk. — 13,58: Alfred Bren- del zongorázik. — 15,07: Operettfelvételek. — '15,25: Zenei tükör. — 16,00: Zenekari muzsika. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Opera-művészlemezek. — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Liszt nyomában. — 20,35: A Tokyo Vonósnégyes játszik. — 21,28: Zenekari muzsika. — 22,36: Az irodalomtudomány műhelyei. — 23,05: Régi fúvószene. NYÍREGYHÁZI radio 17,00: Hírek. - 17,05: Szörényi Levente énekel. — J7,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Tamás István előadása a káros szenvedélyekről. — A tartósító ipar őszi menetrendje (Vécsey Ágnes). — Építési hajrá (Hor- vát Péter). — Cipőüzlet (Kol- láth Adrienne). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. — (A nap szerkesztője: Vécsey Agnes.) MAGYAR TV 9,00: Iskolatévé. — 10,10: Láthatatlan arcvona:. Kórházban. Koreai film. — 11,15: Vaskereszt, vagy amit akartok. A szegedi körzeti stúdió műsora. (Ism.) — 15,50: Hírek. — 16,05: A repülés története. Francia filmsorozat. (Ism.) vilii. — 16,50: Sorstársak. Rehabilitációs magazin. — 17,20: Dionne Warwick, Amerikai zenés film. (Ism.) — 18,30: Agrárvilág. — 18,50: Mini-stúdió '86. — 19,05: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,05: Rabszolgasors. Brazil tévéfilmsorozat. XV/7. — 21,10: Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának izlandi sajtóértekezlete. Kb. 22,20: Stúdió '86. — 23,20: Betűreklám. — 23,25: Híradó 3. — 23,35: Himnusz. 2. MŰSOR 10.10: Autó-motorsport. — 18,30: Körzeti adások. Budapest, Péos. Szeged. — 19,35: Eugen Suction, a zeneszerző. Csehszlovák portréfilm. (Ism.) — 20,00: Gondolkodó. Tudományos magazin. — 20,40: A John Fad- dis Quintet. A Pori Jazz 1985 fesztiválon. (Ism.) — 21,10: Tévéhíradó. — 21,40: Magyarország—Csehszlovákia. Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. SZOVJET TV 12,30: Hirek. - 12,45: Dokumentumfilmek. — 13,30: Hangverseny. — 13,55: Hírek. — 14,00: Irodalmi művek filmen. — 15,15: ökológiai napló. — 15,45: Hangverseny. — 16,15: Élet és tudomány. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Rajzfilm felnőtteknek. — 17,10: Népművészet. — 17,55: Hirek. — 18,00: Dokumentumfilm Spanyolországról. — 19,00: Híradó. — 19,40: Hangverseny. — 20,00: Labdarúgó selejtezőmérkőzés: Norvégia—Szovjetunió. (A szünetben: Világhíradó.) — 21,55: Privalov milliói (II. rész). — 23,13: Hírek. — 23,18: Sportműsor. — 23,48: Az én Lehár Fe- rencem (zenés műsor). ROMAN TV 20,00: Tv-hiradó. — 20,15: Mezőgazdasági műsor. — 20,30: A nagy szenvedély. Tévéjáték. — 21,50: Tv-hiradó. MOZIMŰSOR ✓ Krúdy mozi: BREAK II. Béke mozi: de.: VESZÉLYES REPÜLÉS. Du.: A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Móricz Zs. mozi: EGY ZSARU BŐRÉÉRT. 14. kedd 19,00 óra: A BOLOND. — Jászai bérlet, csak felnőttek látogathatják. /---------------------------------------1---------------------------------\ A szocializmus megújulásának útja (8.) A decemberi határozat Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-én az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főit, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott Országos Értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a vélt MDP-tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártailapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nek is, de nem lebecsülhető számban — több, mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntöttek úgy, hogy a kommunistáik soraiba lépnék. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.” A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a marxista-leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellenforradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi—Gerő-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténykedést mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948. végétől, tehát a fordultat éve után letért a marxizmus—leninizmus elvi alapjairól, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság Szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyai—szovjet barátságot, a nemzeti érdekeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias, érzéseket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy Imre-csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszámyának, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennék megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945. előtti állapotokhoz való visszatérésire törekedtek, bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyekezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagymértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt. hogy a tömegeket a népi demokratikus rendszer, a népköztársaság ellen fordítsák. Az 1956. decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „ visszavonhatatlanul szakit mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista . mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását.” Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni.” A szervezeti és vezetési rendszabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus, példamutató áldozatkészség a munkában — ezt követeli a párt minden tagjától. A demokratikus centralizmusnak — éppen a múlt tapasztalatai alapján — nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet és tagot, hogy bátran lépjen fel a szektás, antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a párt tagja, aki szembe került az internacionalizmussal és nacionalista álláspontot képvisel. Nemes János (Következik: A konszolidálódás folyamata)
