Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. szeptember 10. Kelet-Magyarország 7 Kutyaszorítóban A kutyáknak sem fanatikus híve, sem esküdt ellensége nem vagyok. Valahogy sosem kerültem velük közelebbi kapcsolatba. Tehát pártatlanul, s szándékom szerint tárgyilagosan adhatom elő a következő történetet, amit különben Sz.-né mesélt el a szerkesztőségben, köteg- nyi, az ügyben született határozattal, fellebbezéssel támasztva alá mondanivalóját. A helyszín egy közös udvar Nyíregyházán, s a hozzá tartozó ház, amelyben három lakás van. Az egyik Sz.-éké, egy nyugdíjas házaspáré, a másikban jelenleg albérlők élnek, a harmadik pedig K. tulajdona. Ö az, aki két évvel ezelőtt egy nagy kutyát hozott a házhoz. Es ezzel elindult a lavina. Ugyanis, ha az állatot bezárták a lakásba (többnyire ez történt), a szobafogságot igen rosszul tűrő négylábú naphosszat ugatott, morgolódott, az ajtónál kaparászott, tőle telhető módon adva — a szó szoros értelmében — hangot elégedetlenségének, amit a nyugalomra vágyó szomszédok nagyon nehezen viseltek. De abban sem volt sok köszönet, ha kiengedték a kutyát, mert takarítani utána bizony nem volt kinek. Sz.-ék végül feljelentették a tulajdonost, akit a helyszíni tájékozódás után mind a városi főállatorvos, mind a Köjál, mind pedig a tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya elmarasztalt, nemcsak a fent említett okok miatt. Kiderült, hogy a kutyát nem jelentették be, adót nem fizettek utána, kötelező gyógykezeléséről sem gondoskodtak. A tulajdonos ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek, s felszólították a hiányosságok megszüntetésére. Történt mindez még az elmúlt év elején. Mivel a fejlemények egyik fél megelégedését sem vívták ki, a konfliktus valóságos tengeri kígyóvá kezdte kinőni magát. Ahogyan ilyenkor lenni szokott, már nemcsak a kutya miatt pattant a szikra, foglalkoztatva a városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályán kívül az igazgatási és a műszaki osztályt, továbbá a megyei tanács mezőgazdasági, élelmezési, valamint ugyancsak igazgatási osztályát. Végül egy felülvizsgálati kérelem nyomán a megyei tanács vb-tltkára új eljárás lefolytatására utasította az első fokú hatóságot. Sz.-ék be is nyújtották a birtokvédelem iránti kérelmet. Csakhogy időközben több mint egy év eltelt, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban már a bíróság hívatott foglalkozni az üggyel. Sz.-ék tehát megvették az ezer- valahány forintos okmánybélyeget, ügyvédet fogadtak, és kezdődhet a per... Mindenesetre: kutya egy helyzet, a kutyafáját! Gönczi Mária SNÓBL.I ÉS TÁRSAI Nagy megdöbbenéssel olvastam lapjukban arról a tragédiáról, amelynek a nyíregyházi Estike presszóban folytatott snóblizás, illetve az emiatt kirobbant verekedés volt a kiindulópontja. Én sajnos nem most szereztem tudomást róla, miféle szerencsejátékot űznek a közismert nevén csak négyes kocsmának emlegetett vendéglátóipari helyen, ugyanis — az éry férjem is odajár snóblizni . .. Így aztán pontosan tudom, mennyi pénz cserél gazdát itt, nem egyszer a lapban leírt esethez hasonló, ha nem is olyan végzetes kimenetelű nézeteltérések közepette. Épp elég baj. hogy az ital viszi a pénzt, hát még, ha bor- vagy pálinkagőzösen hazárdjátékba is belemennek a férfiak, akiket pedig rendszerint család vár otthon. Nem lehet ez ellen tenni valamit? (név és cím a szerkesztőségben) (Sajnos, valóban nehéz érdemben intézkedni, hiszen aki ismeri ezt a játékot, tudja, hogy a snóblit zsebredugott kézzel játsszák. ezért bajos a delikvenseket rajta csípni. De ha mégis sikerül, akkor szabálysértési eljárás indul ellene, csakúgy, mint például a nagy pénzekben malmozók vagy kártyázok ellen.) Újraéled A „MÉCSES” A tovatűnő nyár Hajdúszoboszlón találta a nyíregyházi nyugdíjas pedagógusok Mécses klubjának tagjait. Hiába, az idő kikezdte a hatvan körüli vagy azon túli emberek szervezetét, elkel a gyógyulás, amihez minden évben hozzásegít a pedagógusszakszervezet. A sok problémával indult üdülés végül is jól sikerült, s most újraéledhet a klubélet, hiszen felfrissülve, megfiatalodva indulhatunk mi is az új „tanévnek”. Tóth Lászlóné klubvezető, Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Gyurján János, Nyíregyháza: A Debreceni Postaigazgatóság megvizsgálta, miért kapcsolták ki olvasónk telefonját, s megállapította, hogy a szerelők hibáztak. A tévedésért a posta elnézést kér. Ragó Tibor, M\tgy: A Ht- REX Vállalat tájékoztatása szerint a hozzájuk javításra bevitt készülék hibáját szakszerűtlen üzemeltetés okozta, ezért garanciában nem lehetett elvégezni a javítást, ami az ismeretes alkatrészgondok miatt húzódott ilyen sokáig. Medve Ferencné, Jánd: Levélírónk akkor kaphat (fia bevonulását követően) katonai családi segélyt, ha összjövedelme nem éri el a 2 személy esetén előírt 3746 forintot. Ha tehát ennél kevesebb a jövedelme, forduljon az illetékes tanács szakigazgatási szervéhez, amely felvilágosítást ad teendőiről, lehetőségeiről. Kossuth utcai lakosok, Nyírparasznya: Az utca kiépítését 1989-re tervezi a tanács, mivel az ivóvízhálózat építése miatt célszerűtlen lenne a munkát azt megelőzően elvégezni. Az árkokat már korábban is meg lehetett volna ásni, az átereszekhez a tanács rendelkezésre bocsátotta volna a betongyűrűket is, ez azonban nem talált egyhangú helyeslésre az utca lakói körében. Ettől függetlenül az elöljáróság bevonásával számba veszik az esetleges lehetőségeket. MIÉRT SZÜNTETTÉK MEG? Éveken át — sokadma- gammal — hordtam az ebédet a Nyíregyháza központjában lévő Tisza étteremből. Érthetetlen számomra, miért szüntették meg itt az előfizetéses étkeztetést, szinte egyik napról a másikra. Nem értek egyet a vállalat döntésével, miszerint másodosztályú étterem lesz a Tiszából a majdani korszerűsítés után. Véleményem szerint — ismerve a turistaforgalmat és a városlakók igényeit — itt elsősorban olcsó, tiszta, kulturált, ugyanakkor gyors étkezést lehetővé tevő étteremre lenne szükség. Márpedig erre sem ,a Szabolcs vagy az Ezerjó nem alkalmas, másutt pedig alaposan megnőtt most a zsúfoltság. Nem tudom, ml indokolta a vállalat döntését, én mindenesetre nem hiszem, hogy a belvárosban egy másodosztályú étteremre lenne a legnagyobb szükség. P.-né K. A. Nyíregyháza, Luther-ház OLVASHATATLAN Igazán szépen rendbetették Nyíregyházán a Kálvin teret. Egy szépséghibája azért csak van a dolognak: a helykeresésével oly sok vitát kavaró pásztorlány szobra mögött a hosszú idő óta itt lévő emlékművön olvashatatlanná koptak a betűk, amiket most már igazán ideje lenne felújítani. Nem nagy munka, pénzbe is alig kerül — remélem, nem hiába szóltam. S. F. Nyíregyháza HÁROMSZOR EGY A múltkori Fórumban azt kifogásolta egy olvasó, hogy a megyeszékhelyen látható eligazító táblákon Sóstófürdő szerepel a szerinte helyesnek tartott Sóstógyógyfürdő helyett. A levélíró téved, a KSH hivatalosnak tekinthető helységnévtárában is Sóstófürdő szerepel, érthetően, hiszen a „gyógyfürdő” elnevezést mi valójában csak megelőlegeztük Sóstónak, addig is, amíg azzá nyilvánítják. Más: a Jósa városban rendre nem működnek a nagy költséggel felállított és valóban a közlekedés biztonságát szolgáló nátrium („sárga”) lámpák, ld. például a Krúdy Gyula vagy a Garibaldi utcát. Holott az Ipari Minisztérium 11/1985-ös rendeleté szerint — tekintettel a közlekedés biztonságára — ezeket két napon belül meg kellene javítani . . . Végül még egy észrevétel. Abban az épületben, amelyben lakom (nem tudom, máshol is előfordul-e) a nyári nagy karbantartás óta reggel és este, azaz a csúcsidőszakokban nincs meleg víz, bármennyire is megnyitjuk a csapot, mint ezt tanácsolták. Kérjük a távhőt, legyen segítségünkre az áldatlan állapot megszüntetésében. Tóth Ferenc Nyíregyháza, Ungvár s. 11. GARÄZSLAK0 NYESTEK Három éve nyestcsalád telepedett meg a Báthori utca 3. szám alatti garázsok valamelyikében. Az állatok a sötétedés beálltával vadászatra indulnak a környéken (Bessenyei, Benczúr tér, Báthori utca), és csak a hajnali órákban térnek vissza. Kirándulásaikat széttépett madarak tollai jelzik. A nyestek a madárfészkek (rigók) tojásait is megdézsmálják. Az idén húsvét táján szóltam a nyes- tekről a vadasparkban, s ígéretet kaptam arra, hogy csapdákat hoznak a nyestek elfogására. Az ígéret ígéret maradt, a madarak pedig mind kevesebben lesznek. R. Gy. Nyíregyháza, Báthori u. 3. Az illetékes válaszol DEFEKT A Kelet-Magyarország július 30-i számának Fórum rovatában Bosszús utasok címmel megjelent panaszos levélben foglaltakat kivizsgáltuk, és az alábbiakat állapítottuk meg. 1986. július 19-én 10 órakor a Mátészalkáról Csenger- be közlekedő két autóbusz egyike defekt miatt valóban késve állt ki járatba. A defektes kerék cseréje a szükségesnél több időt vett igénybe, aminek oka a műszaki végrehajtó szolgálat mulasztása volt. Az esetből okulva a szükséges intézkedést megtettük, a vétkes dolgozót felelősségre vontuk. A kérdéses napon nem két autóbusz, hanem ettől lényegesen több volt különjáratban, de ezek az autóbuszok nem érintették a menetrend szerinti forgalom lebonyolításához szükséges járműveket. A korábbi gyakorlatból ismert szükséges tartalék- autóbusszal a forgalmi szolgálat ezen a napon is rendelkezett, de azt (ugyancsak műszaki hiba miatt) korábban már más menetrend szerinti járatba vezényelte. A panaszkönyvre vonatkozóan leírtak — „kértem a panaszkönyvet, és nem kaptam meg’ — nem azt fedik, ami ténylegesen történt. Az indulási idő eltelte után a levél írója valóban kérte ugyian a paniaszkönyvet, de a forgalmi szolgálattevő és a garázsszolgálat között CB- rádiión lezajlott beszélgetést végighallgatva — ez az autóbusz várható kiállására vonatkozott — elállt korábbi szándékától. Összegezve: előre nem látott, nem tervezhető események a közlekedésben is előfordulnak, s gyakorlati megoldásuk itt sem mindig egyszerű. Olvasójuktól és utas- társaitól a járat késése miatt szíves elnézést kérünk. Erőss Károly igazgató Szabolcs Volán Vállalat NEM A GELKA . . . 1986. szeptember 6-án a Fórumban Számoljunk címmel megjelent olvasólevéllel kapcsolatban közöljük, hogy utánanéztünk az ügynek, és megállapítottuk, hogy a kérdéses javítást nem vállalatunk (mint ahogyan azt az olvasó írta), hanem a Hírex Híradástechnikai Vállalat végezte, amit az ügyfél javítási számlája is egyértelműen bizonyít. 1983-tól Szabolcs-Szatmár megyében, így Nyíregyházán is a Gelka Vállalaton kívül a Hírex, a Modul Vállalat és az Elitász Kisszövetkezet is végez szolgáltatást (valamint számos kisiparos), és a lakosság körében ezen vállalatok dolgozói is „gelkás”-ként maradtak meg, ez okozhatta a félreértést. Mandula Tamás egységvezető Gelka Szolgáltató és Alkatrószbolit, Nyíregyháza (Magunk is elnézést kérünk a tévedésért, amely szerkesztőségünket nagyobb óvatosságra, levélíróinkat pedig körültekintőbb fogalmazásra inti.) II füstbe ment terv Ki örökli? G. Sándorné újfehértói olvasónk az iránt érdekdődik, hogy a vízműtársulati hozzájárulás díját telkenként vagy lakásonként kell-e fizetni. Ugyanis ők osztatlan közös tulajdont képező telken laknak, s részükre külön-küliön, tehát lakásonként állapították meg a fizetendő összeget, holott a levélíró tudomása szerint telkenként kell fizetni. A jelenleg hatályos előírás szerint a vízműtársulati hozzájárulást fogyasztónként kell megállapítani, és nem telkedként. Fogyasztónak az ingatlanban lakó családokat tekintik, de a családtagokat alapvetően lakásonként veszik figyelembe. A tanács helyesen járt ed, amikor — függetlenül attól, ho,gy az ingatlan csak egy teleknek számít — mindkét lakóval megfizettette a hozzájárulást. B. I.-né nyírpazonyi lakos lakóiházat szeretett volna építeni külterületen lévő ingatlanán. Az általuk megbízott tervező — olvasónk leveléből megállapíthatóan — elkészítette a ház alaprajzát, kitűzte az alapot, és megígérte, hogy 'beszerzi az építési engedélyt is, ami viszont nem történt meg. Olvasónk kérdése az, hogy miért nem kaphat építési engedélyt, illetve mit tehet a tervezővel szemben? A 'kérdéses ingatlan olyan beépített külterületi részen van, ahol új lakóiház építésére nincs lehetőség, tehát teljesen jogosan járt el az építésügyi’hatóság, amikor nem adott engedélyt. Külterületi részen csak meglévő lakóház felújítására és — a család igényének jogossága esetén — 25 négyzetmétert meg nem haladó bővítményre Van lehetőség, de ebben iaz esetben is feljegyzik a kártalanítási tilálimat és a bontási kényszert az új építményre. Ilyen engedély esetén az OTP építési hitelt is ad. A tervező hibát követett el, amikor lakóházuk tervezését elvállalta, illetve amikor nem tájékoztatta a családot arról, hogy lakóház építésére nincs mód. A tervező felelősségét a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztálya állapítja meg — ők látják el a felügyeletet —, míg a kártérítési igénnyel a bírósághoz kell fordulni. Tóth József nyírbátori levélírónk arra kíváncsi, hogy mi a különbség a bérleti és a használati díj között, melyik esetben kell magasabb összegét fizetni. A PTK csak használati jogról és bérleti díjról rendelkezik. A használati díj tulajdonképpen a bérleti díjjal azonos elbírálás alá esik, abban az esetben, ha valaki valamilyen dolgot érvényes szerződés (jogalap) nélkül használ. Ennék megállapítása bírósági hatáskör. A használati jog a tulajdonosok egyik jogosultsága, amit csak bírósági végzéssel lehet korlátozni. Olvasónk leveléből úgy tűnik ki, hogy társtulaj dón ősi viszonyukból keletkezett a vita, amelynek eldöntése — amennyiben nem tudnak megegyezni — szintén bírósági hatáskör. A használati díj összegéről annyit, hogy a jogcím- néiküLi lakás- vagy helyiséghasználat esetén, ha jóhiszemű jogcímnéiküli használatról van szó, akkor a használati díj azonos a bérleti díjjal, míg rosszhiszemű használatkor az első évben a használati díj egyszerese, egy éven túl kétszerese büntetésként fizetendő. K. T.-né tuzséri olvasónk férjével közösen épített lakást a férj tulajdonában lévő telekre, amelyen a férj szüleinek haszonéi vezeti joga is szerepel. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy válás vagy a férj esetleges halála esetén milyen jogok illetik meg őt és gyermekeit. Váláskor a bíróság dönt a lakáshasználat kérdésében, függetlenül alttól, hogy kié az ingatlan. Ez a döntés olvasónk számára kedvező is lehet (megkapja a teljes lakás- használatot, és pénzben kártalanítja a férjét), de dönthet a bíróság úgy is, hogy meg kell osztani a lakást — ez mindig az adott ügytől függ. A férj esetleges halála esetén az ingatlant gyermekei örökldk, hasonlóképpen a felépített lakás 1/2 részét. A feleségnek a lakás másik felére maradna az özvegyi joga és az 1/2 tulajdoni hányad. A férj szüleinek haszonélvezeti joga életük végéig megmarad, kivéve, ha lemondanak róla Dr. Kovács Mihály
