Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

Kelet'Magyaromfg 7 ^986. szeptember 9. Állattartás „ingyen" takarmánnyal Hasznos tanácsok háztáji állattartáknak Díjnyertes pályázat Csomgrád megyében hirdet­ték meg azt a pályázatot, amelynek témája a „Kister­melői állattartás és takarmá­nyozás” volt. A pályázóknak ama a (kérdésre kellett vá­laszt (adni, imrifkéntt teszik jö­vedelmezővé a szarvasmar­ha, sertés, juh, baromfi, nyúl, galamb vagy a prémesálM- tairtást. Az ország 187 kister­melője írta le módszerét, ta­pasztalattal!, közöttük Bu­bán Ferenc mándoki nyugdí­jas is, aki „Ingyen takar­mány” című dolgozatával kü­löndíjas nyert. Takarékosság is eredmény Azzal a mindenki által is­mert, de csak kevesek által gyakorolt igazsággal kezdi pályaművét Bubán Ferenc, miszerint: eredményesen csak ott tudnak dolgozni, ahol 'ta­karékoskodnak, felkutatják a tartalékokat, hasznosítják a hulladékot. A szerző a tuzsér- komorói fatelep példáját em­líti. Évekig hordták a kör­nyező falvaik vizesgödreibe az értéktelennek hitt faháncsot és ma ezekből értékes bri­kett készül. Értéktelennek vélt hulladék, melléktermék a mezőgazdaság minden te­rületén tormás zámra keletke­zik és aki hasznosítja, szinte ingyen jut takarmányhoz, jól hasznosítható anyagokhoz. A mándoki nyugdíjas „nem oszt és nem szoroz”. A szá­molásit a falusi takarékpénz­tár pénztárosára bízza, az ő dolga, hogy az eredményes munkával gyűlt forintokért kiadjon egy-egy ötvenezer forintos takaréklevelet. Ilyet minden évben vált Bubán Ferenc. Mint jó ügyfelet, ká­véval is megkínálják és megkérdezik: Feri bácsi, hogy vannak a tehenek? A tehe­nek jól vannak, három van és egy nővendéküsző. Olcsó ta­karmánnyal, de jól tartja őket ‘gazdájuk. Tengeriszárból tengernyi A t akar éktakar mán y ok kö­zül a kukoricaszár a legfigye­lemreméltóbb. Gazdaitársai- nak Bubán Ferenc ezt így ajánlja: „a semmibe vett tengeriszár korlátlan meny- nyiségben van a határban és ha azt idejében levágják, ké­vébe kötik és kúpokba rak­ják, egész télen kitartó, jó közepes szénaértékű takar­mányt nyer bárki.” A kukoricaszár-kúpolás ősi módja ismert, ‘arra kell vi­gyázni, hogy az eső, a hódé ne tegyen kárt a levelekben. A gondos tárolás eredménye, hogy a kukoricakévék levelei tavaszra is szép sárgák, vagy zöldek maradnak. A felhasználás technológiája idősebbek körében szintén tudott. A kukorioaszánat a gazda villany meghajtású szecskavágóján aprítja, répa- szelettel keveri, tengeridará­val, korpával megszórja és kész a tehenek számára ízle­tes és tápláló abrak. „A jó­szágok — írja a szerző — még a jászlat is kinyalják és jól tejelnek.” Bubán Ferenc arra is gon­dol, hogy a hosszú téli éjsza­káikra a ‘tehenek jászlát szecs­kával telerakja, mert a te­hén szokása, hogy éjjel is eszik. Reggelre a jászol min­dig üres, a kifejt tej így egy-teét literrel mindig több. ■Imozás és darálás A kuikoricaszár — mert bőséggel van belőle — szecs­kázva almozásna is kiváló. A nedvszívó hatás jó, követke­zésképpen a szerves trágya is megfelelő. Az istállótrágya kiegészítő jövedelem, telente 200 mázsán Müli mennyiség keletkezik és a gazda állan­dó vevőinek mázsánként 20 forintért értékesíti. Takarmánytápot Bubán Ferenc nem vásárol. Szíve­sebben vesz kukoricát, ol­csóbb, minősége jobb. A ku­koricát ledarálja, korpával keveri. Tapasztalata, hogy ez a keverék kitűnő tejelőabrak, ugyanakkor jó a csontlágyu­lás megelőzéséhez is. Aki tejtermeléssel foglal­kozik — ez a véleménye a mándoki gazdának — annak Szeptember hónap a leg­alkalmasabb a virághagy­mák ágyúsokba való ülteté­sére. Akkor járunk el helyesen, ha az ágyás területét gon­dosan felüssük, hagyjuk üle­pedni, majd kertszerűen elmunkáljuk. Az ágyások ki­alakításánál arra törekedjünk, hogy azok hosszúsága ne haladja meg a 30 métert, szé­lessége egy méter húsz cen­ti legyen. Mielőtt a kiültetés­hez kezdenénk, a hagymákat gondosan csávázzuk. Jó ha­tású készítmény a 0,2 száza­lékos Chinoin Fundazol 50 WP. A csávázólében leg­alább 30 percig áztassuk a növényanyagot, majd hagyjuk lecsöpögni, megszikkadni. Csávázási követően a hagy­mákat nem szabad vizzel le­mosni, mert a védőhatás csökken. A hagymák méretétől füg­gően a sorokat 25—30 cen­timéter távolságra jelöljük ki. Amennyiben tulipán- hagymáink körmérete 10 cen­timéter, illetve 10 centimé­ter feletti, úgy 12 centiméter tőtávolságot és 10 centimé­teres ültetési mélységet al­kalmazzunk. Tízcentis kör­méret alatt viszont elegen­dő a 8 centiméteres tőtávol­ság és ültetési mélység. Ha jácinthagymáink mé­rete eléri a 14 centimétert, úgy mind a tőtávolság, mind pedig az ültetési mélység egységesen 15 centiméter le­gyen. Nyolccentis körméret alatt viszont csak 10 centi- méteres sortávot és 10 cen­timéteres ültetési mélységet kell alkalmazni. :A nárcisz 10 centiméteres­nem csak a tehenek takar­mányát kell biztosítani, de napi feladat a jószágok gon­dozása, tisztántartása, a kel­lemes nyugalmi állapot biz­tosítása. Ha a teheneiket le­gyek és más élősködők csí­pik, nyugtalanok, a tejter­melés csökken. Leírja Bubán Ferenc azt is, csak az áltaimi támogatásért nem érdemes tehenet tartani. Ismer olyan gazdákat, akik 10 vagy még attól is több te­henet tartanak, de a jöve­delmük nem érd el az övét. Az évi 60 ezer forint állami támogatás tíz tehén után, ha nem megfelelő a tejtermelés, ha nem törődnek a szaporu­lattal, akkor nem hajt hasz­not sem .az államnak, sem a tehéntartónak. Csak az állami tiongatásirt? Szó van továbbiakban a dolgozatban a háztáji állat­tartás gépesítéséről, amely gyorsítja és könnyíti .a ‘mun­kát, de mégis a kézzel törté­nél nagyobb körméretű hagymáit 15 centiméteres tőtávolságra és 15 centimé­teres ültetési mélységbe kell elhelyezni. Ha nárciszhagy­máink kisebbek, úgy 10-es tőtávolságon, illetve 12-es ül­A téli almát akkor szed­hetjük, ha a gyümölcs a faj­tának megfelelő nagyságot, színeződést, illatot már elér­te, a mag héjának színe vi­lágosbarna-barna, s a gyü­mölcs a termőrészről viszony­lag könnyen leválasztható. Ez a szedésre érett állapot. Tapasztalt kertészek meg­figyelték — naptári időpont­tól függetlenül — a szedési érettség legbiztosabb jele, ha reggelenként a fák alatt teljesen ép, a fajtára jellem­ző alap- és fedőszínű gyü­mölcsöket találunk. Az érés kezdetén, még in­tenzív a gyümölcs növeke­dése, majd az érés előreha­ladtával egyre csökken. A téli érésű almafajták nö­vekedésére szeptember ele­jén jellemző, hogy szinte hi­hetetlen mértékben, a na­ponta bekövetkező súly- gyarapodás az 1,5 grammot is elérheti! Természetesen ké­sőbb ez a nagymérvű gya­rapodás mérséklődik. A téli érésű fajták az alábbi sor­rendben szedhetők. 1. Jona­tán és klánjai. 2. Starking és klánjai. 3. Golden delicious. 4. Starkrimson. 5. Mutsu. 6. Grany Smith. Arról se sza­bad megfeledkezni, hogy egyes fajtáknál például a jonatánnál a fiatalabb fá­nő fejés mellett kardosko­dik. Kézi fejésnéi kevesebb a tőgygyulladás, de olyan hasz­na is van ennek a művelet­nek, mint a tögymasszázs, amellyel a tehenet a tej teljes leadására lehet ösztönözni. Az elletésre és borjúneve­lésre szintén sok gondot for­dít a gazda, ezekről is rész­letesen ír csakúgy, miirnt az állategészségügy fontosságá­ról. Mint hiányosságot emlí­ti, hogy az ipar az állattartás hagyományos gépeit — minit a szecskavágó — nem gyártja és nincs olyan kisgép, ame­lyet sokoldalúan lehetne al­kalmazni. A dolgozat befejező részé­ben említi Bubán Ferenc, hogy Mándokon az elmúlt két évben növekedett a tehénál­lomány, a termelőszövetke­zettel a tehéntartók kapcsola­ta jó. A közös gazdaság részes szálát ad begyűjtésre, alom- szalmát, csillagfüntszalmát korlátlanul. A kedvezményes lehetőségeket a díjnyertes pá­lyázó (azzal is olcsóbbá teszi, hogy a behordást — könnyű panasztszekerével, teheneit jármolva — maga végzi. tetési mélységben is szépen fejlődnek majd. Amennyi­ben a hagymák ültetéskor nem megfelelő nedvességtar­talmú, száraz a talaj, a nö­vényanyagot feltétlenül ön­tözzük be. kon az érés gyorsabb lefo­lyású. Ne feledjük, hiába van 90—95 százalékban export minőségű gyümölcs a fán, ha a szedést nem kellő szak­értelemmel végezzük. Az al­mát szedéskor óvatos moz­dulattal, a tenyérbe fogva először oldalt majd felfelé billentjük, ha szükséges, kis­sé meg is csavarjuk. Aján­latos mutatóujjal a kocsány- ra egy kis nyomást gyakorol­ni, így a gyümölcs ■ megfe­lelő helyen fog „lepattanni”. A szedés céljára igen al­kalmasak a merev falú sze­dőedények például a hor­ganyzott bádogvödrök. A szedőedényeket érdemes vas­ból készült „S” alakú kam­pókkal ellátni, melynek se­gítségével az felakasztható. A minőség megóvásának titka, hogy az almát „gon­dosan” egyenként kell a sze­dőedénybe, majd a ládába helyezni. Akkor járunk el he­lyesen, ha a szedést a fán alulról felfelé, illetve kívül­ről befelé végezzük. A gon­dosan leszedett alma érté­két, a gazda egész évi ke- mély munkájának sikerét, a szakszerű minőségi osztá­lyozás s az időben végzett szállítás biztosítja. Dr. Széles Csaba Seres Ernő Kerti tanácsadó (2.) Virághagymák ültetése Mii szedjünk előbb? Fürtös dió Meglepetések az őszi kertben A kertészkedőket mindig érik meglepetéseik, különösen ősszel, betakarítás idején. Az óriás karalábé, retek vagy burgonya nem számít ritka­ságnak. hiszen gyakorta elő­fordul, hogy egy-egy növény oyan táptalajra, tápanyagra talál, amely a fajtánál szo­katlan méretarányokat idéz elő. A deformáció sem ritka, hiszen késői csapadék hatá­sára dudorok keletkeznek, fattyúhajtás, melléknöveke­dés lehetséges. Így alakulnak az ágas-bogas sárgarépák, alakot formázó burgonyák és rücskös, szemölcsös paradi­csomok. Vannak azonban nem min­dennapi furcsaságok is, mint például a fürtös dió. Balogh Imre nyíregyházi lakos 240 négyszögöles kertjében né­hány éve négy diófát ültetett. A fák most hatévesek, már teremnek. A kertgazda leg­utóbb faápolás közben arra figyelt fel, hogy az egyik diófa fürtökben érleli gyü­mölcsét. Nem egy, hanem sok fürtről van szó, van olyan fürt amelyen 6—7 szem dió díszük, de nem ritka a ki­lenc- és tízszemes fürt sem. Mi történt a fával1 és dió­val, arra csak a nagy termé­szet adhatna pontosan vá­laszt. Tény, hogy a fák néha különös dolgokat produkál­nak, és ez főként az almafák­nál gyakori. A természet eme játéka nem egyszer haszná­ra van az embernek. Az úgy­nevezett elfajzás, mutáció ismétlődése, szelekcióval egy új gyümölcs, újfajta kiala­kításához vezethet. Létrejön valaminek a kiónja. Ilyen klón például a naményi jo­natán, amely színben, éré­si időben és ízben más, mint az eredeti jonatán. Naményi jonatánból az ember közre­működésével már egész ker­tek vannak, és ez hasznos a választékban, a szedési idő széthúzódásában, valamint számtalan dologban. Nagyecsedi mintakertek Nyíregyházi és fehérgyarmati kertbarátok látogattak a közel­múltban Nagyecsedre. Ott a kertmozgalomról Fábián Lajos a helyi klub elnöke számolt be A vendégek a mintakertet Is megtekintették. Mint arról Var­ga Ferenc, a megyei kertbarát- mozgalom szervező titkára tudó­sít, Sarkadi Lajos portáján cso­dálatosan szép a szőlőlugas, ame­lyek harmincéves tőkékről fu tottak négyméteres magasságra és idén gazdag termést Ígér Somfalvi István és fia haszon­kertje főként gyümölcsfákká van betelepítve. De van a kert­ben másfél kilogrammos fürtö két érlelő szőlőtőke és olyan paradicsomfa, amelyről 40 kilo­gramm paradicsomot szedtek Mindkét kertben annyi zöldségét termelnek a gazdák, hogy a há­zi szükségleten felül értékesítés­re is bőven jut. A kertművelés gépesített, a mintakertekben számtalan olyan megoldást al­kalmaznak, amelyek költségta­karékosak, Újítások. Somfalviék kertjüket csőhálózaton keresz­tül szükség szerint öntözik. A kertlátogatások baráti be­szélgetésében elhangzott, hogy a kertészkedőket a helyi termelő­szövetkezet, a nagyközségi ta­nács és a pártszervezet támogat­ja, segíti. A sok hasznos tapasz­talatot nagyecsedi szíves ven­déglátás egészítette ki. (Baján Erzsébet felvételein a nyíregy­házi kertbarátok á nagyecsedi látogatáson.)

Next

/
Thumbnails
Contents