Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. szeptember 4. Kelet-Magyarország 3 Pályázat fejlesztésre E zekben a napokban nagyüzem van a megyei tanács tervosztályán. Rangsorol­ják, bírálják azokat a pá­lyázatokat, 'amelyeket a gazdaságilag elmaradott térségeik fejlesztésére, ha­tékony foglalkoztatást megvalósító beruházások­ra írtak ki. A megye határszéli ré­szeit — Felső-Szabolics, Bereg, Szatmár és <a Dél- Nyírség térségét — érinti az Országos Tervhivatal besorolása. Az itt 'találha­tó 125 településen égetően fontos a népességmegtartó­képesség fokozása, új ipari és mezőgazdasági munkahelyek teremtése. Ehhez járul anyagiakkal is hozzá >a tanács, amely az ötéves terv során közpon­ti alapból várhatóan több mint.800 millió forint oda­ítéléséről dönthet. Közel háromszáz pályá­zat érkezett, az elosztható összeg négy-ötszörösét igé­nyelték, s mintegy 4—5 ezer ember foglalkoztatá­sát ígérték. Így érthető, hogy gondos vizsgálat szükséges a jó célok közül a legjobbakat kiválasztan­dó. Most folyik az egyez­tetés, a részletes feltéte­lek megbeszélése azokkal a vállalatokkal, szövetke­zetekkel, lamelyek igen kecsegtető ajánlattal je­lentkeztek. Nem olyan egyszerű „végigzongoráz- ni” minden pályázatot, hi­szen a legtöbb helyen a saját ányagi eszközök mel­lett bizonyos mértékű hi­tel igénybevételére is szükség vtan a tanácsi tá­mogatás mellett. Az sem mindegy, milyen épületet, szállítási, közlekedési, energiaellátási feltétele­ket tudnak nyújtani azok­nak, akik üzemet akarnak telepíteni. A pályázattal több évre szóló progra­mot valósítanak meg. Egyes beruházásokat mór megkezdték — mint a nyírbátori cipőgyári bő­vítést, a ikiisvárdai Vulkán főzőlapgyártó bővítését — másoknál pedig meg kell állapodni, hogy jövőre vagy azután kezdhetnek a munkához. Azt nem lehet várni, hogy csak ezzel megoldódnak a foglalkoz­tatási gondok ezekben a térségekben, azonban a mostani intézkedések hoz­zájárulnak az ezredfordu­lóig szóló program meg­valósításához. L. B. ALIGHA A VÉLETLEN MÜVE, HOGY MIND SÜRGETŐBBEN KERÜL NA­PIRENDRE A HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉPÍTÉSZET LEHETŐSÉGE. MOST NYÍREGYHÁZÁN VITATJÁK MEG, HISZEN LÄTHATÖ, VÁROSON ÉS FALUN Csúf a palota, zöld az ajtaja... Divat volt hajdanán: az építőmester és a tervező a ház egyik sarkán kis táblácskán adta a világ tudtára: tervezte és építette ez és ez. Ha úgy tetszik, ez reklám is volt, de még inkább a felelősség vállalása. Ez a divat megszűnt. A szakértő azt mondja: nem elég, ha egy épület ön­magában szép. Fontos, hogy beilleszkedjék a környezetbe. A reneszánsz idején, amikor még szerencsére nem ismer­ték a városrendezés fogal­mát, az élet, a funkció, a szükséglet oly pontosan ala­kította a települések képét, hogy az még ma is iskolának számíthat. A megoldás igé­nyes építész és művelt meg­rendelő kezében nyugodott. Stíluskavalkád Sajnos ma az építész- tervező, legyen bármilyen igényes, kiszolgáltatott. A gyakorta pénzes, ám mérsé­kelt ízléssel rendelkező meg­rendelő éppúgy befolyásolja, mint egy-egy rendezési kon­cepció, netán egy rossz előírás, így jönnek aztán létre olyan egyvelegek, mint Nyíregyhá­zán a Korányi utca új része, vagy mondjuk a máriapócsi utca. De semmivel nem jobb a visszagyűrt bohócsapkára emlékeztető butikok sora a megyeszékhelyen, szétszórtan, vagy mondjuk Vaján a lapos- tetős, zöld katedrálüveggel szegélyezett tetőteraszos épü­let. Ide sorolhatók az alpesi házcsodák is. De az össze­visszaság talán legjobb pél­dája Kocsord, ahol tájidegen épületek tolakszanak a ha­gyományosan szép, ízléses környezetbe. Az igazsághoz tartozik az is: a típustervek sem kínálnak igazi megol­dást, azok se felelnek meg az esztétikai követelmények­nek. Ki dönt? Jogos a kérdés ezek után: ki dönt egy-egy épület meg- építhetőségéről? Tételezzük fel, hogy a tervező, aki be­csületes ember, elkészít egy szokatlan, ám szép, a tájhoz illő terveit. A megrendelő azonnal közbeszól, számára a meghatározó az, hogy olyan legyen, amilyen még nincsen, s lényeges az is: szárnyalja túl a szomszédot. A tervező, akinek kell a pénz, a lehető­ségek szerint megalkuszik. Aztán van egy zsűri, a ma­gántervezők szakértői bi­zottsága. Ez aztán javasol. Vagy nem. A városi vagy községi építési előadó ezt el­fogadja. Vagy nem. Végül is a ház többé-kevésbé olyan lesz, amilyennek a megrende­lő akarja. így aztán az a fur­NAPRAFORG0VÄGÄSHOZ készülnek a Balkányi Állami Gazdaság gépműhelyében. Asztalos László és Csontos Fe­renc egy E—516-os kombájnra adaptert szerel, (cs) csa helyzet áll elő, hogy míg egy ablakra szerelhető rács esetében a városesztétikai szempontok súllyal esnek lat­ba, egy otromba ház, egy cifra palota (különösebb ne­hézség nélkül készülhet el. Különösen az elmúlt évek bizonyították, hogy kacsalá­bon forgó villától a beton­erődre emlékeztető családi házig — építőanyag-temető! ■— mindenféle iszonyat épült. Maradóan, talán sok-sok év­tizedre meghatározva egy utca képét. Most a tetőablak a divat, csinálják is nyakra- főre. Ha mindezt egy falur ban még tetézi az építőmes­ter azzal, hogy tükördarabká­kat is kever a vakolatba, vagy éppen szarvasokat áb­rázoló giccset „alkot” a te­raszra, akkor kész a tragé­dia. összességében kiderül, hogy minden tanács, ellenőrzés, zsűrizés formális. Városon és falun egyaránt túl sok olyan személy dönt, akinek éppen az esztétikai felkészültsége, ismerete kevés. Mint ahogy nevetséges döntés az is, mi­szerint egy telek közepére tolják azt a házat, amely pe­dig a telekhatáron jobb len­ne, több mozgásteret biztosí­tana. Elmondható: az építő­művész bérmunkássá degra­dálódik, ami talán nem vol­na baj, ha a megrendelő mű­vészi érzékkel rendelkezne. De neki többnyire csak pén- ■ze van. Valami javul? A házakat gondosan tanul­mányozó láthatja, valami azért javult. Nyíregyházán például az Ifjúság utcán ha­tározottan szép családi házat emeltek. A Ságvári-telepen a stíluskavalkád ellenére egy- egy jól sikerült épület is fel­hívja magára a figyelmet. Henryk Ossowski: Orvosi igazolás — Az ön képesítése tu­lajdonképpen megfelel ne­künk — jegyezte meg óva­tosan az igazgató, és fész- kelődni kezdett a fotelben. — Még valami. Mondja csak, nem fogja ellenezni a férje, ha úgy alakul, hogy időnként későn fog hazaér­ni? A fiatalasszony elpirult. — Na de igazgató elv­társ ... — de az igazgató legyintett: — Nem értettük meg egy­mást! Abban az esetben, ha túlóráznia kell, meg tudja-e főzni a vacsorát a férje egymaga, és boldogul-e ott­hon, míg ön hazaér? — Ja, ebből nem lesz probléma — sóhajtott a le­endő titkárnő. — A vacso­rát a mama főzi, aki töké­letesen elboldogul a ház­tartással. Az igazgató láthatólag meg volt elégedve. — Hm, nagyszerű! Csak­hogy itt azt írja, hogy kis­gyermekei vannak — bö­kött a kérdőívre. — Nem Jóleső érzés látni, hogy Szat­már és Bereg egy-egy közsé­gében az odaillő épületek is megjelennek a sátortetős szörnyűségek vagy éppen a sökszántes villák helyett. Elgondolkodtató: vajon a sok gyenge típusterv helyett egy-egy városban, faluban nem lenne érdemesebb egy eredeti megoldással kísérle­tezni. Mondjuk meg lehetne hívni Makoveczet, Kerényit, Bánt és még egy sor ismert, márkát jelentő tervezőt, hogy egy-egy tájnak, telepü­lésnek, városnak megfelelő olyan házat tervezzenek, amely mintául szolgálhat. Mindez a kispénzű építkező­nek éppúgy rendelkezésére állhatna, mint a nagyobb anyagi erővel rendelkező­nek. Talán még az állami, szövetkezeti építkezések ese­tében is profitálhatnának ezekből. Mindenesetre jobb hatásuk lenne, mint a típus­tervnek, s ami a lényeg: ja­vulhatna településeink képe. A Nyíregyházán most meg­rendezésre kerülő konferen­cia így foglalja össze alap­programját: Magyarországon is egyre inkább előtérbe ke­rül a hagyományőrző építé­szet, építészeti kultúránk ér- ' fékeinek őrzése. Szabolcs­ba tmár megye népi építésze­ti értékekben gazdag, így rtagyon sokat tehet az előbbi célok elérése érdekében. Ez utóbbi bemutatásán túlme­nően sokkal többet kell ten­ni azért is, hogy előnyére változzék a települések arcu­lata, hogy az egykori építé­szeti, épített környezeti ka­rakter továbbra is meghatá­rozóvá és maradandóvá vál­hasson a ma és a későbbi ko­rok számára egyaránt. Reménykedjünk hát. Talán eljön az idő, hogy a »dilet­táns építtető, a megalkuvó építész, a nem szakértő zsű­ri, a furfangos építőmester helyére lépnek a szépség mű­vészei. Senkinek sem mind­egy, milyen környezetben él. Nem a jövő ítéletét kell mér­legelni, hanem a mát, ad-e nekünk látványával örömet. Talán jó lenne, ha épülete­inken újra ott díszlene ter­vező és kivitelező neve. Hogy legyen kit dicsérni. Vagy. .. Bürget Lajos betegek túl gyakran? Az ön elődje ideális munkatárs volt, míg ikreket nem szült. | — Ezt is megoldottam. A mama remekül elvan a ki­csikkel, ha betegek. — Kitűnő, kitűnő! — dör­zsölte a kezét az igazgató. — Na és a lakáskörülmé­nyei lehetővé teszik, hogy rendszeresen hazavigye a minisztériumi értekezletek­ről készült anyagot, és reg- I gelre legépelje? Természe­tesen ezért külön juttatást kap. I — Nem lesz akadálya — mosolyodott el a fiatalasz- szony. — Az édesanyám a i cselédszobában lakik, s mi­vel kivilágos virradatig a konyhában van, nyugodtan i bemehetek a szobájába gé- I pelni. Az igazgató arca ragyo- gott az örömtől. — Csodálatos! Látom, ön az, akit már régóta kere­sek. Kérem, hozza el hol-1 napra az egészségügyi lap­ját. elsejétől pedig már be is léphet. I — Elhozhatom azt az iga­zolást, melyet az előző mun­kahelyemen állított ki az | orvos? — érdeklődött a je- ' löli. — Ugyan, fölösleges! — , legyintett az igazgató. — | ön ragyogóan néz ki... Én az édesanyja egészségügyi lapjára gondoltam. I Adamecz Kálmán fordítása Szép az alma a Gyarmat környéki kertekben. Szatmarban a tavalyinál több almára számítanak Programozd szüret Másfél hete, a szombat­ról vasárnapra virradó éj­szakát tízezrek töltötték álmatlanul megyénkben. Gyarmaton és környékén is ezrek figyelték aggód­va a kinti eseményeket. Pedig semmi rendkívüli nem történt. Egy szokásos, nyári zivatar vonult át Szatmáron és a Nyíren. Ám az almatermesztők jog­gal aggódtak. Még élénken emlékeztek az egy héttel ko­rábbi, Nyíregyháza környéki viharra. Az is széllel, esővel kezdődött, s dió nagyságú jéggel végződött. Megtépázott almafák, tönkrevert gyümöl­csök maradtak utána. Szerencse is Fehérgyarmatot és környé­két szerencsére elkerülte ez a csapás mindkétszer. Vil- lámlott, dörgött, de a gyümöl­csöskerteket nem érte külö­nösebb baj. Így aztán biza­kodva kezdhetik az almaszü­retet Tunyogmatolcstöl Ma­gosligetig, végig a Tisza és a Szamos mentén. A háztáji gazdaságokban termesztett alma jó részét a gyarmati fo­gyasztási szövetkezet veszi át, ahol elkészült már a nagy hadművelet, vagyis az őszi felvásárlási szezon terve, melyben a főszerepet termé­szetesen ezúttal is az alma játssza. A gyarmati szövetkezet működési területén ézerkét- száz kistermelővel kötött szerződést, s mintegy hatezer tonna alma értékesítésére számítanak, mely csaknem tizenöt százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget. A szövetkezet alapvető fel­adatának tekinti a tervszerű forgalmazáshoz szükséges lá­dák. csomagolóanyagok elő­teremtését, éppen ezért a szállítási szerződést még az év elején megkötötték a Szat- már-ládákra, ládatetőkre, il­letve garnitúrákra. Jelenleg mintegy 220 ezer darab ládá­val rendelkeznek, a hiányzó 15—20 ezer darabot saját, il­letve a mátészalkai házi­ipari szövetkezet szakembe­rei hamarosan elkészítik. Szállítás A felvásárlótelepeken van már a ládatetők, illetve a kis­hűtőládák zöme is, szeptember végéig megérkezik a hiányzó mennyiség is. Teljes mérték­ben kielégítőnek tűnik a cso­magolóanyagok mennyiségé, választéka, s az idén nem okoz gondot a kötöződrót hiá­nya sem. Jelenleg több mint ötvenkét tonna fagyapot áll a termelők rendelkezésére. Ebből .. rpég , mintegy tizenöt tonna vár Ieszáflításrá, a kis- ari termelőszövetkezet azon­ban ígérete szerint napokon belül eleget tesz ebbéli kö­telezettségének. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a magán- fuvarozók alkalmazásával tervszerűbb, folyamatosabb szállítás valósítható meg, mintha állami vállalatok köz­reműködését kérnék. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a saját járműveik mellett a környék magánfuvarozóit al­kalmazzák majd. húsz ilyen sofőrrel kötöttek szerződést a napokban. A szövetkezet illetékesei már ellenőrizték a felvásárló­telepek rendjét, tisztaságát, a mérlegek mindenütt hitele­sek, kifogástalanul működ­nek. Működési területükön egyébként öt településen fo­lyik majd az alma átvétele, Cégénydányádon, Gyügyén, Kölesén, Szatmárcsekén és természetesen a szövetkezet székhelyén. Fehérgyarmaton. Ütemtervek Az elmúlt évekhez hasonló­an minden felvásárlójuk in­tézkedési tervet kapott, mely tartalmazza az alma értéke­sítésével kapcsolatos felada­tokat, szállítási lehetősége­ket. A felvásárlók a már ko­rábban jól bevált gyakorlat szerint kéthetes időszakokra bontott ütemtervet készíte­nek, amit előzőleg egyeztet­nek a termelőkkel. Később, a szállítás előtt nyolc-tíz nap­pal konkretizálják az érté­kesítés pontos napját és meg­kötik a megállapodást a cso­magolás mikéntjéről. Az ára­kat a termelők már tudják, ez magasabb a tavalyinál, ez­zel, valamint a jobb minő­séggel magyarázható, hogy az idén a környéken jobb kör­szedett almára számítanak, mint az elmúlt években.

Next

/
Thumbnails
Contents