Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 30. Az eredeti tervek szerint állítják helyre a nyíregyházi úl- törőház épületét. A közel 5 millió forintba kerülő munkákat hamarosan befejezik. Képünk az épület felújított homlokzatáról készült, (f. z.) | Hungária Biztosító | Verseny az ügyfélért Az ügyfél, illetve a leendő ügyfél kapkodhatja a fejét: kinél kösse meg autója casco biztosítását, hol jelentkezzen élet- és vagyonbiztosításra. A vállalatok pedig válogathatnak az újabb kínálatban — mindez annak az eredménye, hogy július elsejétől hazánkban az Állami Biztosító mellett létrejött a Hungária Biztosító is. — Versenyben vagyunk az ügyfélért, de nem a biztosítási díjakban, hanem a szolgáltatások színvonalában — szögezte le Uzonyi Tamás, a Hungária vezérigazgatója egy közelmúltban tartott tájékoztatóján. Jelenleg a Hungária 189 helyen fogadja az ügyfeleket az országban. Szabolcs-Szat- már megye minden városában megtalálható fiókjuk vagy kirendeltségük. Mindenki, akinek gépjárműve van, kapcsolatban áll a Hungáriával, hiszen az 1,3 millió személykocsi, a közel 700 ezer motor- és segédmotor felelősségi biztosítása a Hungária feladata. Az induláskor pedig 834 ezer cascót vettek át, kárrendezéssel az országban 126 helyen foglalkoznak. Külön szolgáltatásuk, hogy a totálkárt szenvedett autók tulajdonosainak soron kívüli új gépkocsi kiutalásában közreműködnek. Ugyancsak az ügyfélnek könnyebbség, hogy állami, szövetkezeti és kisipari javítókkal együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek lényege, hogy közvetlenül a Hungária Biztosító fizeti a javítását, az ügyfélnek nem kell foglalkoznia az elszámolással. A balesetmentes közlekedés elismerése, hogy kiterjesztették a díjvisszatérítést. Eszerint az eddigieken túl egészen a 11. és 12. kármentes évig növelik a visszatérítést, ekkor hat havit adnak vissza. A lakossági biztosításba is bekapcsolódott a Hungária. Megkezdték a magánvállalkozók vagyonbiztosítását, a kisiparosok, gazdasági munkaközösségek és szerződéses üzemelők alapbiztosításai mellé különféle kockázatokra új módozatokat dolgoztak ki. A fellendülő állattartási kedv ösztönözte a Hungáriát, hogy terjesszék a lakossági állatbiztosítást, a kistenyész- tőkhöz került tenyészanyag és szaporulatuk biztosítási védelmét. Valamennyi személybiztosítási módot terjesztik, különös tekintettel vannak a nyugdíjkiegészítő és a magas biztosítási ősz- szegről szóló kockázati élet- biztosításokra. Az állami vállalatok, szövetkezetek a nemzetközi hitelbiztosításban csak a Hungáriával köthetnek szerződést. Ugyanez vonatkozik a viszontbiztosításokra. A nemzetközi biztosításoknál pedig a külföldi biztosítók konkurenciájával küzdve a magyar iparfejlesztés egyik új formájának, a lízingben történő gépbeszerzések ügyleteinek biztosítását vállalják. A Hungária vette át a szétváláskor a vállalati vagyonbiztosításokat. Az év első felében bekövetkezett nagy tüzek, más káresemények miatt jelentős kárrendezési teherrel indultak az 1690 vállalatnál. Az összevont vagyonbiztosítás mellett most új módozatok kidolgozását kezdték el. így lehet kiegészítő biztosítást kötni például betöréses lopás és rablás esetére, az üzemi balesetből származó felelősségi károkra, jégverésre, vegyszerek okozta felelősségi károkra. A Hungária Biztosító vezetői elmondták, hogy lehetőségeik szerint akár egyedi biztosítást is kötnek, olyan károknál is partnerei az ügyfélnek, amelyekre eddig nem volt biztosítás. L. B. Kérdőjelek, vélemények az iskolatanácsokról Kötődés a környezethez Mibe szólhat bele? Talán még az oktatást is felülbírálja majd? Kívülről akarja megtanítani a pedagógusokat a nevelés-oktatás fogásaira? A népfronttal közösen Érthető, hogy az iskolák nevelőit, vezetőit foglalkoztatják ezek a kérdések, amelyekre valójában az új oktatási törvény megfelelő paragrafusai egyértelmű válaszokat adnak. Mi hát a kiindulási alap? Maga az oktatási törvény, amely kimondja, hogy az iskolatanács társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. E jogkörében a fenntartóval és az iskola igazgatójával egyetértésben meghatározza az iskolatanács összetételét és megalakításának időpontját. Ezek után a törvény pontosan körvonalazza, mennyi legyen az iskolatanács létszáma — az iskola sajátosságai, ■nagysága szerint — s felhívja a figyelmet az iskolát képviselők száma kevesebb legyen, mint az érdekelt szervek képviselőié. Számos tudnivalót tartalmaz a törvény arról, kik lehetnek az iskolatanács tagjai, hogyan kell választani annak elnökét. (Egyébként kettős jelöléssel, titkos szavazással.) Az egyik legfontosabb kérdés az, mire terjed ki az iskolatanács jogköre, hisz ez foglalkoztatja leginkább a ■nevelőket. Csupán úticélsze- rűen említünk néhányat ezek közül: az iskolatanács véleményezi az iskola munkatervét, ezen belül a tanév rendjének meghatározását, a házirend megállapítását, az iskola költségvetési tervezetét. Javaslattevő jogkörébe tartozik többek között a szakosított tantervű osztályok, fakultatív foglalkozások, iskolai önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítása, az iskola környezetében élő gyermekek, fiatalok érdekvédelmével összefüggő kérdések... Érdemi beleszólás Bármelyik pontját nézzük az 53. paragrafusnak, mind érdemi beleszólást, részvételi tételez fel az iskola ügyeibe, s helyszűke miatt nem is térhettünk iki mindenre. Néhány nyíregyházi iskolában érdeklődtünk, miként vélekednek az iskolatanácsokról, mikorra tervezik a megalakításukat, mit várnak tőlük. Nemes Sándor, a 14-es általános iskola igazgatója a jó előkészítést emelte ki, amely a tanács eredményes munkáKérdőjelek sokasága rajzolódik ki a fejekben, ha az új oktatási törvény értelmében létrehozandó iskolatanácsok kerülnek szóba. Sok nevelő — és természetesen szülő — keveset tud róla. Mi szükség van az iskolák mellett egy társadalmi jellegű iskolatanácsra? ját megalapozhatja. Véleménye szerint legalább egy fél évre van szükségük ahhoz, hogy alaposan feltérképezzék az iskola társadalmi hátterét, bár erről korábban is voltak ismereteik. — Jó szervezéssel hasznára válhat az iskolának ez a közösség és nem hiszem, hogy félni kellene tőle az iskolák vezetőinek. Most az a legfontosabb, hogy azok közül kerüljenek ki az iskolatanács tagjai, akik valóban komolyan veszik e megbízatást. Egy éven belül szeretnénk megalakítani az iskolatanácsot iskolánkban, ahol 1142 tanuló és 76 tagú a tantestület. Szabó László a 19-es számú, népszerű nevén „piros” iskolának nevezett Krúdy Gyula utcai általános Iskola igazgatója is óvatosan fogalmazott. Nem titkolja, van olyan hang a tantestületben, amely szerint talán eggyel növekszik a felettes szervek száma, ami nem lenne jó éppen az iskolák önállóságát erősítő intézkedéssorozatok időszakában. Említi azokat az üzemeket, amelyek eddig is kapcsolatban álltak az iskolával, s akik képviselőire majd számítanak a megalakítandó iskolatanácsoknál is. Az iskolatanácsot a jeLenlegi elképzeléseik szerint öt éven belül kívánják megalakítani. Kísérletező iskola — Van egy kis félsz a nevelőkben — magyarázza Pásztor Attila, az Árok utcai 17-es számú iskola igazgatója. A nevelők egy része nem titkolta véleményét, amely szerint a tanév eleji szülői értekezleteken nem lett volna helyes olyan hangsúlyt adni, ami egyoldalúan csak a szülők jogait említi, amikor az új oktatási törvény legfontosabb kérdéseit ismertették. Legalább egy év kell ahhoz, hogy jó előkészítéssel is létrehozzuk az iskolatanácsot ... — Mi amolyan kísérletező iskola lennénk ebben — vette át a szót Albert Antalné, a Ságvári-telepen lévő 7-es számú általános iskola .igazgatója. Nálunk is vannak kételyek, kérdőjelek. Vitatkozunk, beszélgetünk az iskolatanácsról, amelyben még nem teljesen világos előttünk a népfront helyi bizottságának szerepe, hatásköre. E néhány előzetes vélemény után kértük meg CserA nemtörődöm apa Kevés erkölcsileg elítélen- dőbb dolog van annál, mint amikor egy szülő nem gondoskodik a gyermekeiről — hatalmi szóval kell rákényszeríteni. Ennek ellenére mindig akadnak felelőtlen anyák és apák, akik a minimálisan elvárható létfeltételeket sem biztosítják kicsinyeik számára, veszélyeztetve ezzel testi, és szellemi fejlődésüket. Sanyarú gyermeksors Az ilyen gyerekek sanyarú sorsa jutott osztályrészül a 45 éves nyíregyházi Á. József négy kiskorú .gyermekének is. Miután 1985 májusában meghalt az anyjuk, Á. Józsefnek kellett volna pótolni az ő .gondoskodását is. Az apa azonban ettől kezdve felhagyott a gyermekek nevelésével, gondozásával, felügyeletükkel egyáltalán nem törődött. A három kisfiú és húguk rendszeresen ápolatlanok — koszosak, tetvesek — voltak. Apjuk még az étkeztetésükről és ruháztatásukról is „megfeledkezett”. A lakás amiben laktak rendkívül elhanyagolt és piszkos volt, miután pedig ablakai kitörtek, Á. József műanyagokat feszített az ablakkeretekre, vagy szekrényeket tolt az ablakok elé — így még fény is kevés szűrődött be a házba. Pénz az Italra Míg a gyerekek senyved- tek, immár egyetlen szülőjük reggeltől estig a városban tartózkodott, ahol vagy alkalmi munkát végzett, vagy italozott. Az alkalmi munkából szerzett jövedelmének is csak egy részét fordította azonban gyermekei élelmezésére, másik részét alkoholra költötte. Mindezek következtében a négy kiskorú gyerek alultáplált és fejletlen volt. nem érték el a hasonló korúak fejlettségét. Figyelmeztet a bíróság Sorozatos, semmivel nem menthető mulasztásaiért Á. Józsefet négyrendibeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a Nyíregyházi Városi Bíróság, s tíz hónapi — két évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. A bíróság ezen kívül elrendelte Á. József pártfogó felügyeletét ■és alkoholelvonó-kezelését, valamint kötelezte arra, hogy 30 napon belül állandó munkaviszonyt létesítsen. Az ítélet jogerős. mely Tibort, a népfront megyei titkárhelyettesét — aki a napokban a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa áLtal rendezett konzultáción is részt vett és felszólalt —, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az iskolatanácsokról. Kérdésünk, hogy a törvény kötelezően előírja-e az iskolatanácsok megalakítását, vagy sem... — Igeit, kötelező megalakítani minden iskolában, de nem egyszerre, hanem amikor az adott iskolában megérlelődnek a feltételek. Általában három évet emlegettek a szóban forgó országos értekezleten. A megyénkben hét iskolában alakították meg az iskolatanácsokat és az itt szerzett tapasztalatokat szeretnénk majd közkinccsé tenni. Az iskolatanácsok hivatása, hogy az iskola tartalmi munkáját, társadalmi kapcsolatait erősítsék, másrészről pedig növeljék az iskolák fogadókészségét e társadalmi kapcsolatok iránt. A népfrontbizottságoktól nagyon őszinte és felelősségteljes munkát kíván az iskolatanácsok létrehozása és munkájuk segítése, a szemlélet formálása ... Páll Géza Mnanyai L áthatták Olvasóink is a szép felvételt hétfői lapunkban a formálódó nyíregyházi városközpontról, az Október 31. tér környékéről. Az úgynevezett dombházak mellé újabbakat emeltek, szép és ízléses épületek nyúlnak a magasba. Meg- megállnak a járókelők is megcsodálni a meglehetősen szokatlan formájú új házakat — többnyire elismerően bólogatnak. Van azonban valami ezeken az épületeken, ami rögves szemet szúr a szemlélőnek. Az erkélyek (teraszok?) fölött kanárisárga műanyag hullámlemezek virítanak — ezeket rakták föl eső, hó, napfény ellen. Nagyon, de nagyon „kilógnak” az épületből — egyáltalán nem odavalók. Egy ilyen megteszi ví- kendházon vagy esetleg családi ház terasza fölött — de itt. .. Itt körülbelül úgy festenek a műanyag lemezek, mintha valaki elegáns öltönyéhez pólóinget vett volna föl, mondván: így olcsóbb és kényelmesebb . . . (tarnavölgyi) „Ha megfogja, viheti!" Malacfogóbajnok Malac . . . Lehet vásárolni, nevelni, tombolán nyerni, esetleg fogni, amint azt egy 12 esztendős fiú tette vasárnap Máriapócson, az országos négyesfogathajtó bajnokság szünetében, a malacfogóversenyen. Mi történt? Az ötletekben ugyancsak dúskáló rendezők, gondoltak egyet, s sebtében kiírták a megyei malacfogóbajnokságot. A lelátókon ülő mintegy ötezer néző láthatta hogyan kell megfogni az elszabadult „sertésfiókát”. „Ha megfogja — viheti!” Ez volt egyetlen szabálya a bajnoki küzdelemnek. Mintegy kétszáz gyerek jelentkezett a versenyre, nagy kört alkottak a pálya közepén, amikor meghozták a malacot. Rajt! Futott a fiatal jószág, futott a gyereksereg. Az ügyes állat gyors irányváltásokkal rendre kibújt üldözői karmaiból, mígnem egy srác rádobta magát és megfogta az ügyes állatot. Fülig ért a szája a boldogságtól. — Hogy hívnak? — Bihari Tibor vagyok — válaszolt lihegve a gyerek, miközben a malac az ölében visított. — Nyíregyházán lakunk, a 6-os számú iskola hatodikos tanulója vagyok. — Hogy kerültél Máriapócsra? — Szüleimmel jöttünk kocsival, megnézni a fogatversenyt. — Ügyes fiú vagy, talán gya- korolod a malacfogást? — Óh, nem, ez életemben először sikerült. — Gyors voltál. Sportolsz valamit? — Igen, atléta vagyok. — Mit szólnak a szüleid a sikerhez? — Biztosan örülnek neki. — Mi lesz a malac sorsa? — A kocsi csomagtartójában hazavisszük. — És utána? — Enni adok neki, a héten pedig kivisszük a nagymamához Tiszadobra. — Miért, nincs ólatok? Hol laktok? — A Munkás utcában ud- vari lakásunk van, de nincs disznóól. — Elmeséled az iskolában, hogy megyei malacfogóbajnok lettél? — Majd meglátom .. . talán ... — Milyen taktikát alkalmaztál? — Amikor felém futott a malac, rávetettem magam ... (k. gy )
