Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

1986. szeptember 24. Kelet-Magyarország 7 Bogaraink — Kérem szépen, én egy újságíróval szeretnék beszélni. — Ha megfelelek.., — Hogyne, kezitcsóko- lom. Ne haragudjon már, hogy nem mondtam a ne­vem és a címem, de isten ments, hogy a lakótársak azzal vádoljanak, pellen­gérre állítottam a házat. — Dehát miről van szó? — Jaj, látja, ezt még nem is mondtam — tud­ja, restelljiik a dolgot, ugyanis a csótányokról van szó ... Próbálkoztunk mi már mindennel, de nem ér semmit, ha egyes lakók egyszerűen nem engedik meg, hogy náluk is elvégezzék az irtást. Ha tudná, micsoda emberek vannak! Az egyik egysze­rűen letagadja, hogy ná­luk is van ebből a ronda bogárból, a másik azt mondja, maga irtja, a harmadik, hogy az ő bo­garai, azt csinál velük, amit akar ... Megmon­dom őszintén, szerintem a pénzt sajnálják, annak a pár üveg sörnek vagy bor­nak az árát. No, azt már nem tudom, ez a feltevés is meg­állja-e a helyét. Annyi bizonyos, hogy némelyek efféle „bogarai” valóban nem tekinthető magán­ügynek egy többemeletes panelházban, ahol néhány család számomra is ért­hetetlen elzárkózásának az egész lakótömb látja ká­rát. Arról azért nincs szó, hogy a nagy többségnek kellene tűrni a kisebbség akadékoskodását (mert másnak ez nemigen ne­vezhető). Hogy érdemi in­formációkkal szolgálhas­sak olvasónknak, érdek­lődtem a nyíregyházi KÖ- JÁL-nál, ahol a követke­zőket tudtam meg Jónás Zoltántól. Amennyiben a lakók képviselője (ház- felügyelő, a lakóbizottság elnöke, közös képviselő) náluk bejelentést tesz, s ezt követően a lakóközös­ség legalább 51 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ná­luk van csótány, akkor a KÖJÁL elrendeli az irtást, amire minden lakót köte­leznek (pénzbüntetés ter­he alatt). Általános irtást nem terveznek a városban, ámbár bogár jószerivel minden harmadik-negye­dik panelházban van, sőt előfordul családi házban is; az örökösföldi új épü­letek egyikében-másiká- ban hetekkel a beköltözés után megjelentek a boga­rak, a szó szoros értel­mében együtt költözvén a családdal (bútoraikkal, egyéb holmijaikkal). Szóval, bele kell törőd­nünk, hogy kéretlen la­kótársaink akadtak. Mellesleg, a telefonáló a legjobb helyen érdeklő­dött. Feltételezésével el­lentétben ugyanis sajnos magunk is küzdünk ha­sonló gondokkal, e sorok írója például — több mint ötven családdal egyetemben — épp mos­tanában hadakozik a bo­garakkal. Egyelőre ez utóbbiak vannak nyerés­ben. Gönczi Mária HÁROM A KÉRDÉS ... amire mielőbb választ szeretnék kapni az illeté­kesektől. Játszóteret alakítottak ki Nyíregyházán a Család, Sarló és Szalag utca által bezárt területen. Tavaly ta­vasz óta kihordták a szükséges játszószereket (hinta, mászóka, libikóka), de hiába várjuk, hogy felszereljék őket. Akkor mi felajánlottuk, hogy társadalmi mun­kában felszereljük a játékokat, de erre semmiféle vá­laszt nem kaptunk. Pedig jó lenne mielőbb intézked­ni, mielőtt az összes játékot „meglovasítják” egyesek. Nem is kérdés, kérés inkább, hogy javítsa meg a TITÁSZ a Család utcán az 55, 57 és 59-es számú ház­tömb előtt a közvilágítási lámpákat, amelyek jó ideje nem égnek. Végül: mikor várható, hogy Örökösföld lakossága is zavartalanul nézheti a tévé 2-es műsorát, ami hó­napok óta csak igen rossz minőségben fogható? Miló András Nyíregyháza, Család u. 59. ELISMERÉSÜNK A 12-es buszra szálltam fel szeptember 12-én Nyíregyhá­zán, a Bethlen Gábor utcai megállóban, úgy egy óra kö­rül. Iindulás előtt észrevette a buszvezető, hogy egy kis­mama igyekszik még fel­szállni, karján gyermekével. A nagy sietségben leesett a kicsi sapkája, amit igyeke­zetében a kismama észre sem vett. A buszvezető azon­ban igen, és nemcsak meg­várta a fiatalasszonyt, ha­nem le is szállt, felvette a sapkát, és csak azután indí­totta a járművet. Mi, utasok, akik szemlélői voltunk a jelenetnek, ezúton is elismerésünket fejezzük ki a több, mint kötelességtudó buszvezetőnek. (Név és cím a szerkesztőségben) CSEND VAGY BIZTONSÁG? Az iránt érdeklődött egy olvasójuk a legutóbbi Fó­rumban, hogy vajon miért fütyülnek éjjelenként a sós­tóhegyi vonalon járó vona­tok, sűrűn felzavarva ál­mukból az itt üdülőket, a környék lakóit. Jómagam ti­zenhatodik éve vagyok moz­donyvezető, ezért megmond­hatom, hogy nem a mi „pasz- sziónkról” van szó: a biz­tonság kívánja így. Emiatt kötelessége a mozdonyveze­tőnek, hogy napszaktól füg­getlenül a vasúti átjárók előtt hangjelzéssel is figyel­meztesse a gépkocsivezető­ket a vonat közeledésére. Kü­lönösen fontos ez a levélíró által említett szakaszon, ahol van ugyan sorompó, de rossz a rálátás, ezért korántsem fölösleges a kürtjelzés. Meg­értem, hogy ez kellemetlen lehet a közelben lakóknak, de véleményem szerint a ké­nyelemnél fontosabb a biz­tonság. Sajnos, még így is elő­fordulnak balesetek a gép­kocsivezetők felelőtlensége miatt. Némedi Varga Gyula Nyíregyháza, Öszőlő u. 184. AKIKRE SZÁMÍTHATUNK Több éve végeznek kima­gasló társadalmi tevékeny­séget a TITÁSZ mándoki ki- rendeltségének dolgozói a Tornyospáleai Községi Kö­zös Tanács igazgatási terüle­tén. Az idén is csaknem 70 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek azzal, hogy az új ravatalozót és a vágóhidat villamosították. Ezúton köszönjük meg ön­zetlen tevékenységüket, és kívánjuk, hogy a TITÁSZ „A Népköztársaság Kiváló Brigádja” címet viselő dol­gozói az elmúlt évekhez ha­sonló sikereket érjenek el. Badó János tanácselnök Tornyospálca ÁBÉCÉ. .. Fél kiló sertéslapockát vá­sároltam az egyik nyíregy­házi élelmiszerüzletben. Az eladó lemérte a levágott da­rabot, majd ráírta az árat a csomagolópapírra — 69,50-et a kimért 53 dekáért. Mivel sokalltam az árat, s ezt meg is említettem, a fiatalember áthúzta a hatost, és lett be­lőle négyes. Majd javasolta, hogy ha ő megtanult írni, akkor én is tanuljak meg ol­vasni, továbbá reklamálás helyett mennék inkább a pénztárhoz fizetni. Fel vol­tam háborodva ezen a mo­doron, ami méltatlan egy ke­reskedőhöz! S, hogy nem csupán nekem volt okom „félreolvasni” a számjegyet, tanúsíthatja a pénztáros is, aki kérdésemre megerősítet­te, hogy bizony ő is hatos­nak nézte volna azt, amit a fiatalember négyesre javított. És ha a vásárló csak ott­hon veszi észre a hiányzó húszast? Vagy észre sem veszi? S hány ilyen tévedés lehet naponta? M. P.-né Nyíregyháza, Rezeda u. 8. FÉKEZHETETLEN (?) INDULATOK Olyan eseménynek voltam szenvedő alanya, amit vala­hol el kell mondanom, so­kaknak nem ártana elgon­dolkodni rajta. Egyik este Nyíregyházán a temető melletti benzinkútnál tankolásra vártam. Rám ke­rült a sor, beállítottam az olaj- és benzinarányt. Ekkor a másik oldalon lévő GC 55 —39-es rendszámú személy- gépkocsi vezetője lekapta előttem a benzinpisztolyt, és tankolni akart. Na de uram! — mondtam, mire ő mérge­sen odacsapta a csövet, a benne lévő benzinnel végig­locsolva ruhámat, lábamat. . . Mindez pillanatok alatt tör­tént, s az illető nemhogy el­nézést kért volna, még rám- ripakodott, hogy mit idét- lenkedek! Nagyon felidegesí­tett viselkedésével, a meg­vásárolt desztillált vizet is ottfelejtettem,- úgy kellett visszamennem érte. Mondta is a benzinkutas fiatalem­ber, aki elém hozta az üve­get, nem csodálkozik a fele- dékenységemen, a történtek után. Mindezt meg kellett írnom, hiszen a nagy gépkocsifor­galom nyugodt vezetőket kö­vetel. Az ilyen magatartás pedig nemcsak egy kellemet­len benzinkúti incidensnek, hanem komoly közúti bal­esetnek is okozója lehet. („A Trabantos hölgy” neve és címe a szerkesztőségben) Szerkesztői üzenetek B. B.-né, Nyíregyháza: Észrevételére a Hírex Hír­adástechnikai Vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a készülék javítása után a műszerész az ér­vényben lévő díjszabásnak megfelelően állította össze a számlát. Tóth Árpádné, Beszterec: A községi tanács szak- igazgatási szervének veze­tője a helyszínen megvizs­gálta olvasónk panaszát, s megállapította, hogy a vi­tatott telekhatáron a szom­széd köteles keríteni. A szomszédnak nincs joga ahhoz, hogy olvasónk udva­rán az ő engedélye nélkül különféle munkákat végez­zen, ez birtokháborításnak minősül. V. Z.-né, Fehérgyarmat: A jubileumi jutalom össze­ge egyenlő a dolgozónak a kifizetéskor érvényben lévő egyhavi személyi besorolási bérével (alapbérével). A baktalórántházi lako­sok szerkesztőségünkhöz címzett levelét — amelyben a helyi temetőben történő rongálásokra panaszkodtak — kivizsgálás és intézkedés végett eljuttattuk a nagy­községi közös tanácshoz. Mint kiderült, hozzájuk ed­dig nem fordult a lakosság hasonló bejelentéssel, így csak most szerezhettek tu­domást az esetről. Megál­lapították, hogy a panasz jogos. A rendőrség és a helyi általános iskola veze­tésének segítségével a vét­keseket is sikerült megta­lálni, s a tanács elnöke megtette a szükséges intéz­kedéseket. H. J., Nyíregyháza: Adót a háromhónaposnál idősebb kutya után kell fizetni. Az ebadó fizetése a tulajdonos kötelessége. Indokolt eset­ben, kérelemre az adóható­ság mérsékelheti vagy elen­gedheti az ebadót. Ha az eb a második fél évben éri el háromhónapos korát, az évi adó felét akkor is ki kell fizetni. T. L.-né, Nyíregyháza: Ha az anya az újszülöttet állami gondozásba adja, a szülési szabadság az ezt kö­vető napon megszűnik. Az illetékes válaszol ÁTSZÁLLÁSSAL MEGOLDHATÓ A Kisvárdára utazók vára­kozási idejének csökkentése érdekében a Vitkáról regge­lenként Vásárosnaményba közlekedő autóbuszjárat in­dulási idejének módosítását javasolta egy olvasó. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vásárosnaményi és a kisvárdai körzet menetrend­jét az üzemek, intézmények és a tanácsok javaslata alap­ján — az utasok többségé­nek érdekét figyelembe vé­ve — állítottuk össze. A me­netrendi értekezleten olyan kérés, illetve javaslat, hogy a Vásárosnaményból 6,25-kor Kisvárdára közlekedő autó­busz kapjon csatlakozást Vit- ka felől — nem hangzott el, nyilván azért, mert mindkét városnak kialakult a maga közlekedési vonzáskörzete. Ettől függetlenül Vásárosna- mény és Kisvárda között na­ponta oda-vissza 28 járat közlekedik, s ezek mindkét városban igazodnak a mun­kakezdéshez, illetve a mun­kaidő végéhez. Vitkáról Vásárosnaményba napi 12 járat (vissza ugyan­ennyi) közlekedik, ami első­sorban a vásárosnaményi munka- és tanítási rendhez alkalmazkodik. A Vásárosna­ményból 6,25-kor induló já­ratok menetrendjén nem le­het változtatni, mert azok a középiskolás tanulókat és a dolgozókat ideális időben szállítják Kisvárdára. A Vitkáról 6,20-kor induló helyijárat a Vásárosnamény­ból 7,02-kor Nyíregyházára közlekedő vonathoz csatlako­zik, ezenkívül a kereskede­lemben dolgozókat viszi, te­hát ennek korábbi indítása sem lenne szerencsés. Az olvasó leveléből kitű­nik, hogy ügyes-bajos dolgait kell esetenként Kisvárdán in­tézni, ezért javasoljuk, hogy a 7,05-ös helyijárattal utaz­zon be Vásárosnaményba a rendelőintézetig, ahonnan 10 perc várakozás után átszáll­hat a Kisvárdára közlekedő helyközi járatra. Szabolcs Volán Vállala Nyíregyháza Osszevonhatók-e a szabadnapok? A nyugdíjkiegészítésről Bíró Sándor mátészalkai olvasónkat (24 év és 346 nap munkaviszony után) rokkanttá nyilvánították. A munkál­tató megtagadta a jubileumi jutalom kifizetését arra hivat­kozva, hogy nincs meg a teljes 25 év. Olvasónk nyugdíjas­ként munkát vállalt. Munkaidő-beosztása szerint heti há­rom nap 16, illetve 24 órát teljesített szolgálatot. Időará­nyos szabadságának (15 nap) kiadásánál azonban a hét mind az öt napját figyelembe vették. A levelében leírtak szerint havi 240—260 órát volt szolgálatban. Olvasónk mind a jubileumi jutalom kifizetésének megtagadását, mind pe­dig a szabadság kiszámítását és a munkaidő megállapítá­sát kifogásolja. A jubileumi jutalom kifizetését joggal követelheti, mert azt ki kell fizetni akkor, ha a nyugdíjazás évében a 25 éves munkaviszonyt az év végéig megszerezné (ha dol­gozna). Kérelmével a volt munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A szabadság kiszámítása nem kifogásolható, mert a heti egy szabadnapnál több szabadnapot a szabadság ki­adásánál figyelembe kell venni. A levelében leírtak sze­rint a 15 nap szabadság megváltásaként csaknem egyhavi munkabért kapott. Az ügyeleti jellegű munkakörökben — az általánostól eltérően — a felek hosszabb munkaidőben is megállapod­hatnak. Tehát az olvasónk által közölt mértékű havi mun­kaidő kikötése nem törvénysértő. Ha azonban ettől rövi- debb munkaidőben állapodtak meg a munkaszerződésben, akkor a megállapodásban kikötött mértéken felül teljesí­tett munkaidő túlmunka, és az arra járó munkabért a túl­munkaidőre vonatkozó szabályok szerint kell díjazni. En­nek kifizetését három évre visszamenőleg lehet érvénye­síteni. B. J.-né nyírbogáti lakos több mint négy éve dolgozik nyugdíjának folyósítása mellett. Arra kér választ, milyen nyugdíjkiegészítést kaphat saját, illetve elhunyt férje jo­gán? Nyugdíjkiegészítéshez a négyéves munkaviszonyban eltöltött idő nem nyújt jogalapot. -1095 ledolgozott nap után kérheti ugyan nyugdíjának újbóli megállapítását, de ennek (tekintettel 3000 forintos nyugdíjára) csak akkor lenne je­lentősége, ha jelenlegi keresete elérné a 4500 forintot, mert az új nyugdíj megállapításának alapja az utóbbi három év átlagkeresete. A férje jogán akkor kaphatna nyugdíjkiegészítést, ha férje nyugdíjának 50 százaléka meghaladná a saját jogán járó nyugdíj összegét. L. M.-né kisvárdai lakos konyhai kisegítő. Munkálta­tója esetenként túlórát rendel el. Olvasónk tudni szeretné, kérhet-e túlóradíjat, illetve szabadnapjai kiadhatók-e ösz- szevontan. Fizikai állományban foglalkoztatott dolgozó részére a teljesített túlmunkáért csak saját kérésére adható szabad­nap, amit tehát elsősorban pénzben kell megváltani. Kivé­tel ez alól a heti pihenőnapon (vasárnap) teljesített túlmun­ka, amikor elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. A túlmunkáért járó szabad időt a túlmunka teljesí­tését követő hónapban kell kiadni. Heti pihenő és szabad napokat csak az idényjellegű vállalatoknál lehet összevon­tan kiadni (tehát pl. az építőiparban, mezőgazdaságban). Skolnyik Józsefné nyíregyházi- olvasónk áthelyezéssel került másik vállalathoz. Korábbi szabadságát most ren­dezték. Azt kifogásolja, hogy átlagkeresetét jelenlegi béré­vel számolták el, ami viszont lényegesen kevesebb az elő­zőnél. A szabadság időtartamára a dolgozót átlagkereset il­leti meg. A ú ti,'».gkereset alapja ebben az esetben a kiszá­mítást rr-cg'-l'izi négy naptári negyedév. Az időbéres (óra- és havibér) dolgozó átlagkeresetének kiszámításánál a ki­számításkor érvényes személyi besorolási bért kell figye­lembe venni. Tehát az olvasónk levelében közölt elszámo­lás nem kifogásolható. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents