Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. szeptember 23. Kelet-Magyarország 7 Mindenki a maga igazát keresi Állattartás, vagy jószomszédság? Gyakori, hogy az állattartó vitába keveredik valamelyik szomszédjával, rendszerint azzal, akinek a jószággal való bajlódáshoz nincs kedve, netán városból költözött falura, vagy éppenséggel hétvégi tartózkodásra szerezte házát, telkét. Szagos az állat, bőg a tehén, jön a légy, kukorékol a kakas, visít a disznó, s hátha meggyullad a portán tárolt széna — ilyenek a kifogásai. Olykor csak a mások szorgoskodásának, anyagi gyarapodásának nem szívelése az indíték, amely ürügyekkel megtámogatva valódi sérelemnek látszik. A ház közelében Az állattartó szomszéddal kötözködők természetesnek tartják, hogy a húsok, felvágottak széles választéka legyen található a boltokban, lehetőleg a hét minden napján. De arról megfeledkeznek, hogy a baromfit, a hízott sertést, a borjút, a juhot valahol tartani, szaporítani, hizlalni kell. Különben mivel töltenék meg a hentesüzleteket, boltok polcait? Nincsenek településektől távoli, lakatlan prérijeink, ahol az állattartás elrejthető lenne. De mert az országnak vágóállatokra, állati termékekre, az emberek százezreinek a jövedelem miatt a jószágtartásra szüksége van, ott tartja tehenét, sertését, ahol teheti: a háza közelében. Mindent megfontolva tehát nem árt, ha a szomszédok, az állatok ellen berzenkedők arra is gondolnak: sokféle súlyos szakmai és környezeti ártalom fenyegeti az ember egészségét, ám a disznó szagától, visításától még senki nem betegedett meg. Mindez nem jelenti azt, hogy az állattartó figyelmen kívül hagyhatja a környezetében élők érdekeit, nyugalmát. Mivel állataihoz legközelebb ő él, a maga és családja, valamint a szomszédai iránti kötelessége, hogy — ameny- nyiben azt a helyi előírások lehetővé teszik — a portájával arányos nagyságú állat- állományt tartson, amelynek takarmányát, alomját, hulladékait egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt elfogadható távolságban helyezze el a saját és a szomszédok lakhelyétől, kerítésétől. Csak gondozottan Gondozatlan, szétterülő, to- csogós környékű trágyadomb nem tűrhető a sűrűn lakott település egyetlen portáján sem. A kezelt, fedett, zárt emésztő létesítése ma már mindenkitől elvárható. Az is, hogy akinek kétszáz négyszögöles az udvara, ne akarjon rajta négyezer csirkének való ólat építeni, a szomszéd portája felé irányítva a szellőztető ventillátor nyílását. Sajnos, akadnak az állatok természetét nem ismerő, takarmányigényükkel tisztában nem lévő, újdonsült állattartók is, akik nemegyszer csak hobbiból a gyöngytyúktól a kecskéig, a szarvas- marhától a sertésig, a baromfiig minden állatfajból szeretnének tartani, s ráadásul este, vagy amikor éppen ráérnek, szándékoznak ellátni őket. A szomszédok pedig napközben hol ennek, hol annak az éhes jószágnak hallgatják a hangos-keserves követelőzését. Jól teszi tehát az állattartó, ha állományának kialakításakor arra is gondol: mit érezne és mit szólna ő, ha a szomszédja tenné ugyanezt? Az állattartóknak figyelembe kell vennie a hatósági előírásokat is. Városközpontokban és községekben a gyermekintézmények, orvosi rendelők, élelmiszerüzletek szomszédságában egyáltalán nem tartható haszonállat, másutt esetleg csak korlátozott számban, a helyi tanács által szabályozott módon. Ezekkel a szabályokkal — még mielőtt bárkivel vitába keveredne a gazda — érdemes megismerkedni. Léteznek országos érvényű előírások is, az úgynevezett védőtávolságokra és a tűzrendészetre vonatkozóan. Ezek legfontosabbjai közül néhány. A kisállatok ketrece, ólja, trágyatárolója, kiCumival nevelt malacok Megesik, hogy fialás után a koca megbetegszik és ha a gazda meg akarja tartani a malacokat, cumis nevelésre kényszerül. Mérken Szántó Sándoréknál a koca 13 malacót fialt, 11 megmaradt, de szoptatni már nem tudta a kicsinyeket. A tizenegy kismalac ennek ellenére szépen fejlődik, hiszen cumisüvegből rendszeresen táplálkoznak. Etetéskor, mint azt Baján Erzsébet felvétele is igazolja, rfiunkában az egész család. Ezúttal a nagymama és az unokája csillapítja az „árván” maradt malacok éhségét. futója a lakó- és üdülőépülettől hat, a nagyvállalatoké tíz méterre állhat, az ásott kúttól távolabb, a fúrt kúthoz közelebb. Ha szalmavagy szálastakarmány-kazlat akar valaki elhelyezni a portán, akkor éghető anyaggal fedett épülettől nyolc méterre vagy csak annál távolabb állhat. Hagyományok, kötelmek Az állattartásnak vannak hagyományai és vannak kötelmei és nagyon sok az ezekkel kapcsolatos kérdés, olvasói levél. Jól példázza az állattartással, a szomszédok magatartásával együtt járó gondokat, hogy legutóbb az „Olvasó kérdez és a KeletMagyarország munkatársa válaszol” szolgálathoz több mint féltucat olyan kérdés érkezett pro és kontra, amelyek igazolják, nem felhőtlen a szomszédok közötti viszony. Az állattartók és a nem állattartók egyaránt a maguk igazát keresik és olyan véleményt szeretnének hallani, amely nekik a legmegfelelőbb. Ez természetesen lehetetlen. Kompromisszumra van szükség. Ha az állattartó betartja a törvényes előírásokat, ha nem okoz szomszédjának akarva-akaratlanul bosszúságot és ha a szomszéd egy kissé megértőbb, úgy a kisállattenyésztés, a háztáji állattartás nem lesz a jószomszédi viszony megron- tója. Ebben a nagyobb felelősség természetesen az állattartóé. Szüreti előkészületek Ebben az évben, kedvező időjárási körülmények között, bőséges és jó minőségű a szőlőtermés. Az időjárás mellett — a szüret időpontjának meghatározásában nagy figyelmet kell fordítani a szőlő érettségi fokára, a termesztett fajtára, valamint a készítendő bor minőségi kategóriájára. öreg vincellérek azt tartják, hogy a szőlő érettségét legpreg- nánsabban a must cukorfoka jelzi. Erről próbaszürettel győződhetünk meg legegyszerűbben. A próbaszüretet a minőségi bortermő vidékeken a biztonság kedvéért két-három nap múlva megismétlik. Amennyiben a must eléri a kívánt, illetve szokásos cukorfokot, s nem tapasztalunk a másodszori próbaszüret alkalmával cukortartalom-emelkedést, nyugodtan hozzákezdhetünk a szürethez. Új hordók Ha a teljes érés idején végezzük el a szüretet, úgy jó minőségben, a legnagyobb musthozammal számolhatunk. Mivel jó termésre számíthatunk, nem árt, ha az újonnan vásárolt hordókat — a must fogadására — szakszerűen előkészítjük. Erről a műveletről azért nem szabad elfeledkezni, mert az új hordók dongáiban sok olyan anyag van, amely ha kioldódik, kellemetlen, úgynevezett ,,faist” adhatna a bornak. Először az új hordót fel kell tölteni hideg vízzel, s csak két- három napos áztatás után kell gondoskodnunk a víz kiöntéséről. Ezt a műveletet ajánlatos kétszer-háromszor megismételni. Második lépésként, a hordó nagyságát figyelembe véve, körülbelül 10—20 liter forró vizet öntsünk a hordóba, majd a hordót jól dugaszoljuk, hogy a forró víz jól be tudjon hatolni a dongák pórusaiba. A hordó forró vizes henger- getése után a dugót vigyázva, de gyors mozdulattal egy „pillanatra” kiütjük, hogy a keletkezett gőz eltávozhasson, majd ismét hirtelen bedugaszoljuk. A hengergetést tovább folytatjuk. Nem árt, ha a „forrázást” még egyszer-kétszer megismételjük. A vizet természetesen csak akkor tudjuk könnyedén kiönteni a hordóból, amikor a víz már hűlni kezd benne. A harmadik speciális teendőnk a kiforrázott hordók „for- ró-szódás kezelése” legyen. A forrázást az előbbi útmutatás szerint kell elvégezni — azzal a különbséggel —, hogy a forró vízbe előzőleg trisót, vagy szódát öntsünk. Nem célszerű 3 százalékosnál töményebb szódás öblítőlevet készíteni. E szódás levet a megfelelő hengergetések elvégzése után szintén eltávolítjuk, kiöntjük a hordóból. Annak érdekében, hogy vegyszer ne maradhasson vissza az új hordóban, negyedik feladatunk a hordó „újra forrázása” legyen. Befejezésül ötödik munkaműveletként újra áztatás következik, amit két-három naponként tiszta hideg vízzel mindaddig megismétlünk, ameddig teljesen tiszta víz nem fog kicsepegni a szájára állított hordóból. Az új hordóba először csak mustot tegyünk, mert bor tárolására ez a hordó csak akkor lesz igazán alkalmas, ha a must egyszer már kiforrt benne. A régi üres hordók gondozása viszonylag egyszerű, mert itt elegendő kétszer-háromszor jó tiszta, hideg vízzel átmosni a hordót, majd két-három napra, szájnyílásával lefelé fordítva (ászokra téve) jól kicsöpögtet- jük a vizet, aztán szakszerűen bekénezzük. Kétszáz-háromszáz literes hordókat alapul véve száz literenként két gramm ként égessünk el, majd a hordót erősen bedugjuk. Dohos edények Kellemetlen meglepetésként előfordulhat. hogy a kiürítés után mosatlanul hagyott vagy darabban álló hordóban a bor megecetesedik, s ennek következtében az ecetsav behatol a dongákba. Olyan probléma is adódhat, hogy ha kimosás után nem csepegtetjük ki kellően - a vizet a hordóból, vagy idejében nem kénezzük, esetleg rosszul zárnak a dugók, úgy penész keletkezhet a hordóban. Ilyenkor még nincs veszve minden, mert a beteg hordót még mosással és forrázással rendbe tudjuk hozni. Természetesen ekkor első feladatunk az legyen, hogy a mosást hideg vízzel kezdjük, s csak ezt követően folytathatjuk a munkát forrázással. Ellenkező esetben csak rontanánk a helyzeten, mivel a forró víz, majd a hordóban keletkező gőzök a penészszagot még mélyebbre vinnék a dongákba. A nagyon elhanyagolt hordók esetében már nem ilyen egyszerű a__ helyzet. Ilyenkor igen alapos" tisztogatásra van szükség. Ami azt jelenti, hogy az első feneket ki kell vennünk, úgy, hogy az abroncshajtó kalapácsot gondosan az abroncsra helyezzük, majd egy másik kalapáccsal óvatosan ütögetve leütjük a csapdugós részen lévő abroncsot, illetve abroncsokat. Majd ujjúnkat a csapdugó nyílásába helyezzük, s megfogjuk a feneket. Ezután a dongafeie- ket gyengéden körbeütögetjük. Amikor a dongák eltávolodnak a fenéktől, az ezek után köny- nyedén kivehető. Ha a fenti munkával végeztünk, az abroncsokat visszarakjuk. így már könnyen hozzáférhetünk a hordó belsejéhez, ahonnan gyökérkefével, vagy ha úgy szükséges, kaparással vagy gyalulással eltávolítjuk a penészes részeket. Mosás hideg vízzel Ezután hideg vizes mosást alkalmazunk, majd 3 százalékos trisós oldattal fejezzük be a mosást. Kitisztítás után, ahogyan a feneket az előbb levettük, hasonlóképpen helyezzük azt visz- sza. Hogy a hordó minden eresztékében jól tömítsen, a dongák eresztékeit begyékényezzük. Amikor készen vagyunk, az abroncsokat kellően megszorítjuk, s a kiálló gyékénydarabokat levagdaljuk. A hordó végső kezeléseként hideg vizes áztatást, majd forrázást alkalmazzunk. Széles Csaba Kerti gépek a BNY-n örvendetesen javul a kisgépkínálat, ezt példázzák a BNV-n látottak is. A motoros fűnyíró (felső képünk) nem csak levágja, de fel is szedi a füvet. Az MPT—01-es motoros permetező (alsó, képűnk) teljesítményével és munkájával kielégíti a legigényesebb kertészt is. (Elek Emil felvételei) A szabadidő ésszerű, kulturált, egészséges és hasznos eltöltését reprezentálta szeptember közepén az a háromnapos rendez-, vény, amely hagyományosan a Környezetünk élő díszei címet viseli. A kiállítások köre most bővült. A megyei és városi művelődési központban a látogatók nemcsak a különleges kaktuszokban. érdekes gombákban, csillogó ásványokban és díszmadarakban gyönyörködhettek, de rácsodálkozhattak a kertbarátklubtagok által termesztett gyümölcs-, zöldségkülönlegességekre, érdekes növényekre. A termékbemutató megnyitásakor Kézi Béláné, az MVMK igazgatóhelyettese arról is szólt, hogy a kertekben végzett munka. a kertészkedés új módszerei, a technológiák gyors adaptálása az általános 'r-beri kultúra szerves részei. / r.írtbarátklubtagok nemcsak hobbiból végzik munkájukat, nemcsak önmaguknak okoznak örömet, de a megtermelt értékkel környezetüket és a megyét gazdagítják. A bemutatónak nagy sikere volt, a kiállítókat díjazták. A zsűri nevében dr. Széles Csaba, a Hazafias Népfront Kertbarát Szövetség elnöke ismertette a díjazottak névsorát. A zsűri nehéz helyzetben volt. igy az első helyet megosztva adták ki. Első dijat kapott a fé- nyeslitkei Nagy Sándor Kertbarát Klub vezetője, Széles Sándor, a nyíregyházi központi kertbarátklub vezetője, Sinkovics Gyula és a vajai kertbarátklub elnöke, Sípos György. A kiállítás és a kiállított termékek értékelésekor elhangzott, nogy a kertbarátmozgalomnak számos támogatója és patronáló- ja van a megyében. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a megyei Zöldért Vállalat, a ME- DOSZ megyei bizottsága, az MVMK és a Hazafias Népfront anyagilag is támogatta a kiállítás rendezését és a kiállítók díjazását. A Nyíregyházán megrendezett kertbarát-termékbemutatót jövőre egy rangosabb országos rendezvény követi. 1987-ben Pécsett rendezik meg az országos kertbarát-kiállitást, s ezen a fényeslitkei. a nyíregyházi és a vajai kertbarátklubok tagjai képviselik majd Szabolcs-Szat- már megyét, a megyei kertbarátmozgalmat. Képünkön a vajai kertbarátklub kiállítása látható.
