Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
1986. szeptember 3. Kelet-Magyarország 3 f------------------------------------> Tiszta, tartalmas, já izű Almaszedés —értékmentés HA SIKERÜL A HATEZER TONNA ALMÁNKAT MEGFOGNI, akkor elfelejthetjük a tavalyi veszteséget — elemzi helyzetüket az egyik tsz-elnök. Hozzáteszi, hogy kukoricából ,is hatalmas termésre számítanaik, arai ilyen aszályos esztendőben igazán ritkaság. De hát Beregben már csak így van. Ahol pedig nincs így, és egyedül az alma pótolhatja a kiesett kalászos és a kieső tengeri mennyiségét és jövedelmét, ott annál inkább igyekeznek „megfogni” az idén még várható egyetlen számottevő bevételt. Kiadós pénzösszegről van szó. A megyében várható 513 ezer tonna alma értéke 2,8—3 milliárd forint. A becslés alsó és felső határa között nem kevesebb mint 200 millió forint van. Nyereségként elkönyvelve egy kicsit kihúzhatja a sárból az egész megyét, veszteségként pedig — jobb ha nem is gondolunk rá. EZEKBEN A NAPOKBAN MÉG A SZÉP ALMÁRÓL ÍRUNK és beszélünk. Nézzük mindjárt az évjáratot. Az idei alma szép tiszta, és tartalmas, jó ízű. Ellentétben a tavalyival, amely eléggé perzselt volt. Ebben az esztendőben több volt a jég, de annyi nem esett, hogy a 250 ezer tonna exportot veszélyeztetné. A termés pedig jó közepesnek ígérkezik. A várható jövedelem? Nos, igen, hát erről már beszéltünk. Csak arról nem még, hogyan vándorol be a kasszába az az összeg, és lesz-e annyi, vagy nem? Ebben az összefüggésben aztán már fel is válthatjuk a szót: almaszedés helyett értékmentés. így mondta a bevezető példában a tsz-elnök. Náluk értékmentésről van szó, mert ha elúsznak az almával, akkor várhatnak megint vagy öt évet egy kedvező esztendőre. Vizsgáljuk meg, mi veszélyezteli ezt az értéket? A megyében elegendő munkáskéz van a szedéshez. Igaz kevesebb a diák, de nem is kell több, mert a tagok és családtagijaik mind nagyobb mennyiségre vállalkozók. Apropó, vállalkozók. Terjednek azok a formák, amelyeknek a keretében a részesművelés vagy a bérlet tűnik megoldásnak. L_ __________ KÜLÖNÖSEN A MINŐSÉG MEGMENTÉSÉBEN mutathatnak fel nagy eredményt azok, akik ezen megoldás mellett tették le a voksukat. Mindenesetre nagyabb a lelkesedésük, mint azoknak, akik kötelező mennyiséget kaptak: szedjenek le ötven, vagy hatvan mázsát, különben bajban lesz a tsz, és bajban lesz a kötelezett is. Ez utóbbi sikerében nagy szerepet játszik a tsz-ben uralkodó légkör és a tagok öntudata. Nem alkalmaznák, ha néhány helyen nem lenne kimondottan sikeres. Ehhez persze olyan apróságok is szükségeltetnek, mint a nyínmadai tsz példája, ahol nem küldik szedni a tagságot, hanem hívják. Micsoda különbség? A ládahiány lehetne egy másik neuralgikus pont, de nem véletlen a feltételes mód. Ezen az őszön van belőle elegendő. Mennyiség is, választék is, és minőség is. Marad tehát még egy, az átmeneti tárolás. Az idén meghirdetett új árak változatlanul figyelmen kívül hagyták az erre való ösztönzést, és majdnem kizárólag a gazdaságok önmérséklete és a nagyon távolba látó öntudata forszírozza csak. Sokkal közelebbi viszont a várható négy forint körüli, de inkább azt meg: haladó léalmaár, ami kézzel fogható volta miatt rövid távon jobban befolyásolja a döntéseket. Egyes számítások és számítgatások szerint ennek a termelése lenne a legjövedelmezőbb. MIN FOG TEHÁT MÚLNI, hogy almánk lesz-e, vagy értékünk? A kérdést Szentpéteri Józsefnek, a megye főkertészének tettük fel. Válaszában megerősítette a már felsoroltakat, de a hangsúlyt egy idegen tényezőre tette. „Minden a vagonellátáson múlik” — mondta. Ha van vagon, és most volt, a hónap közepéig pedig lesz, nos akkor minden simán megy. Ha azonban bejön a vagonín- ség, akkor a ládában a leszedett alma gyorsan veszít értékéből. Biztató, hogy a korai kezdéssel sok piros áru is elment már, a hét elején túl voltak a húszezer tonnán. Esik Sándor _______________________> Helikopterről permetezik a napraforgót Nyírtass határában. A vegyszerezéssel az érést gyorsítják, hogy néhány nap múlva megkezdhessék a betakarítást. (Elek Emil felvétele) Exportra is készítenek raklapot a vásárosnaményi fafeldolgozó üzemben. (Farkas Zoltán felvétele) Ki fog tanítani?—Kísérlet asszisztensekkel ígi/ kezdődött a tanév Növekvő nagyváros Mint cseppben a tenger, minden iskolában jelen vannak a hazai oktatásügy tipikus jelenségei, gondjai. Így van ez megyénk legnagyobb községében is, ahol szeptember 1- én a becsengetés után arról érdeklődtünk: hogyan kezdődött az új tanév? Üjfehértő négy általános iskolájában, a hozzá tartozó érpataki iskolában, a zeneiskolában, a kisegítőiskolában és a textilipari szakközépiskola és szakmunkásképzőben ebben a tanévben háromezer körüli a tanulók létszáma. Tanulásuk körülményeiről, az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeiről Molnár Miklós (tanácselnöktől és Varga László vb-titkártól kaptunk tájékoztatást. Betöltetlen állások Az egyik legnagyobb gond az országban a pedagógushi- ány, amit Üjfehértón is érzékelnek. A pályázatok meghirdetése ellenére is maradtak betöltetlen állások, nyugdíjast és képesítés nélkülieket muszáj alkalmazni. Bizonyos szaktárgyak tanítása csak helyettesítéssel oldható meg, nő a túlórák száma, ami a tanárok esetleges túlterheléséhez vezet. Mód van viszont arca, hogy a pluszmunkát az iskolák vezetői saját hatáskörben díjazzák. Nehéz tanév, esetleg újabb tanéveik előtt állnak azokban az iskolákban, ahol „tetőzött” a létszám, és a tervezett új iskola, illetve a bővítéssel nyerhető tantermek elkészültéig kénytelenek megelégedni a szükségmegoldásokkal. Kevés a tanterem, zsúfoltak a napközik, van, ahol két műszakiban tanítanak, és minden lehetséges helyet tanteremnek rendeznek be. Folyamatosan korszerűsítik az iskolákat, jelenleg a szennyvízhálózat bekötésén dolgoznak. Tovább fölytató- diilk az oktatás korszerű szemléltetőeszközeinek megvásárlása: erre tanévenként átlagosan egymilliót költ a tanács. Ebben a tervidőszakban újabb számítógépeket és h íradástechmiikai eszközöket vesznek, és tervezik a már meglévő videofelszerelés jobb hasznosítását az oktatás szolgálatában. Két műszakban A 4. számú általános iskolában Antal Jánosné igazgató ismertette az új tanév jellegzetességeit. Nyolc pedagógushiánnyal indult volna az új év, ha nem „talpalnak” az utolsó napokban is — mert ki fog akkor tanítani? Így sikerült a helyek nagyobb részét betölteni — jellemzi a nehézségeket, hogy például egy magyar—történelem státusra nem kaptak jelentkezőt. A hiányzó pedagógusok munkáját belső helyettesítéssel oldják meg. Ebben a technikai körülményeit tekintve eddig is többszörösen hátrányos helyzetű iskolában igen kemény tanév következik: két műszakban délután is tanítanák, magas a túlóraszám, zsúfolt az iskola, van olyan napköziscsoport, amelyikben 56 a létszám. Ez az iskola a színhelye egy új kísérletnek: pedagógiai asszisztenseket alkalmaznak. Három (ilyen érettségizett nevelő kezdte meg ezt a munkát az első osztályban, illetve a napköziben. Feladatuk például a kíséret, a felügyelet, az étkeztetés és más nem pedagógiai végzettséget igénylő munka. Tevékenységükkel o tanárokat segítik, akiik az így felszabaduló időt is oktató-nevelő munkára fordíthatják. Az új oktatási törvényt „változó kedélyekkel” fogadta a tantestület, egyelőre sok még a találgatás, mi lesz, hogy lesz. Fontosnak tartják tovább erősíteni a kapcsolatokat a családokkal. Vizsga év közben A Bajcsy-Zsilinszky Endre Textilipari Szakközépiskolában és Szakmunkásképzőben Tárkányi József igazgatóhelyettes arról számolt be, hogy almaszedéssel kezdték az évet, a tanítás csak egy hét múlva kezdődik. Tizenegy osztályt indítottak, 4—4 szakközépiskolai osztályban fonók és szövők tanulnak, az immár teljessé vált szakmunkástanulói képzés keretében pedig három évfolyamon oktatnak szövő és fonalgyártó tanulókat. Üj tanárok és üzemmérnökök kerültek az új tanévre az iskolához, magyar—orosz, matematika—fizika szakos tanárok, illetve textilmérnökök. így is maradtak üres állások, ami nagy terhet ró a tantestületre. Az oktatás új dokumentumainak életbe lépése ebben az iskolatípusban is nagy várakozás elé állítja a tanárokat, hiszen a pedagógiai módszerek a gyakorlat során, a tanév közben fognak „vizsgázni”. Baraksó Erzsébet Wkárás, de szép nyárutó g volt. A vízparti kőrisek már javában sárgultak, hosszú, hegyes leveleik szomorúan vitorláztak a fekete víztükör fölött. A Holt-Tisza mozdulatlan volt. A halak lent pihentek a fenéken, a csuka is elült valahol a part menti sásban. Órák óta meg sem rezdült az úszó, biztatóbb helyet kerestem hát. Nagy, árnyas tölgy alá költöztem. A part itt tiszta volt, a súlyom, a békaszőlő jóval odébb font hálót a holtág fölé. Sehol senki. A kökény- meg a galagonyabokrok jó darabon egészen a víz széléig nyomultak, kemény munka lehetett itt rendet vágni köztük. Mert ahová ültem, remek horgászhely volt. Gyönyörűen kitisztítVízparton va, s még hal is akadt. Igaz, csak néhány kárász, meg törpeharcsa, de hát nem is a hús volt a fontos. Hanem a csend, a béke. Jó száz méterrel odébb csak ekkor vettem észre, hogy ott is ül egy ember. Fél óra múltán a hátam mögött szöszmötölt, rám köszönt. — Van valami? — Néhány kárász, meg törpe. öreg volt és szomorú szemű. — Pedig jobb hely ez itt — mondta. Elnézően mosolyogtam. — Voltam már jobb helyen is. — Pedig higgye el, jár itt a ponty, de a csuka is. Persze, a helybéli horgász mindig okosabb a vándornál — gondoltam. Szúrósan kérdeztem: — Miért nem ül akkor ide? Az öreg csak sokára felelt. — A fiam helye volt ez. — És ő mért nem horgászik? — Meghalt... Negyvenéves volt. wrövér, fehér felhők fi úsztak az égen, csend és béke volt. A szemközti parton csuka rabolt, és a hátam mögött meg- zörrent az avar. Elment az öreg, csak a cigarettafüstje maradt utána. Aztán elillant az is, mint e szép, duzzadó nyár... Balogh Géza 120 ezer lakosa lesz Nyíregyházának az év végére, ha megmarad az addigi növekedési ütem — ez tűnik ki a számokból, melyek az elmúlt öt év adatait mutatják. 1981-ben a megyeszékhelynek 112 ezer lakója volt, 1983 óta és évente mintegy kétezerrel nőtt a lélekszám. 1985 végén 118 ezer 200 ember lakott Nyíregyházán. Érdekes egyébként, hogy a növekedés a természetes szaporodás kisebb üteme ellenére is megvan — míg öt éve 700 volt a születések és halálozások különbsége (az előbbi javára), 1985-ben már csak fele ennyi. Az úgynevezett „vándorlási különbözet” adja a lakosságnövekedés jelentősebb részét. Ez is érdekes képet mutat, mert míg 1981 és 1983 között csak évi öt-hétszáz ember költözött a városba máshonnan, 1984-ben már csaknem kétezer volt a számuk, tavaly pedig ezernégyszáz. Vagenszámra szállítják Ismét keresett a bodza Még emlékszünk rá, hogy két-három évvel ezelőtt milyen nagy üzlet volt a bodzabogyó: aki vette a fáradtságot, az két-három hétvégén egy havi átlagos fizetésnek megfelelő összeget kereshetett annak szedésével. Sajnos, az utóbbi időkben bedugult a piac, nem kellett az iparnak az út menti bokrok termése. Az idén viszont ismét szabad az út a toodzabogyó előtt, ismét keresett termék lett. A gyarmati afész a miskolci hűtői pari- ..vállalattal 8 vagon sízáUítására-kötött szerződést, s ebből 7 .vagonnyit már útjára is bocsátott. Htrifflfe a SZIVKSH-nál Hét újítá*”'-.saad0f több mint ötvenezer forint ösz- szegű díjat vehettefirát munkájukért nerm-eg" "^Nyíregyházán a SZAVIOBAV-nál. Ezek egyéves hasznos eredménye a díjszérzőBfi^en foglalt kalkulációké vagf a műszaki becslések »érint meghaladja a 800 ezer forintot. A SZAVICSAV »-.hasznosított és díjazott újítások közül azokat* melyek a más profilú vállalatokrérdeklődé- sét is felkelthetik,’ természetesen azok rendelkezésére bocsátja. Ennek tegyik útja a FORRÁS Vízgazdálkodási Egyesülés börzéje, a másik pedig a szeptemberben megnyíló megyei újítási kiállítás Nyíregyházán a Technika Házában.
