Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 22 Volia - 50 kopejkáért Lottózás a Szovjetunióban Százhúsz •sitendaj«, do csak húsz évig A pesti lovasát Egykori rajz a századvégi pesti lóvasútról. A kerekeket, ezt a kör alakú járműrészt, amely az elmozdulás súrlódását erősen lecsökkenti, már i. e. 2000 táján feltalálta az emberiség, a Komárom megyei Kocs községről elnevezett, négykerekű és rugózott kocsi azonban csak a XIII—XIV. században vált általánosan használt közlekedési eszközzé. A társaskocsi — közismertebb latin eredetű nevén az omnibusz — 1662-től vett részt Párizs közúti forgalmában. Arra pedig, hogy a síneken gördülő, zömmel fémből, de itt-ott fából fabrikált lóvasút szekerei is megjelenjenek, még 170 esztendőnek kellett eltelnie. Az 1832. év volt ugyanis az, amikor New Yorkban — az Üjvilágban óriási csinnadratta és szerpentinzápor közepette — elindult elSő útjára a menetrend szerint közlekedő, négylábúak vontatta vagon ,. . Az óceánon túli példa aztán a tengeren inneni vén Európába is átszármazott, és előbb természetesen Párizsban, majd 1866-ban — tehát most százhúsz esztendeje — Pesteh is lovai közé csapott a lóvasúti kocsis. Szakszerűen mondva: a közúti útburkolat felszínébe ágyazott síneken az említett év augusztusának első napján indult útjára a fellobogózott kupé, a városi elöljáróság ünneplőruhás képviselőivel. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság jóvoltából a hajdani Széna téren — a mai Kálvin téren — csattant meg először a két igavonót biztató ostor, majd a Múzeum körút, a mai Bajcsy- Zsilinszky út, a Váci . út következett, hogy azután az újpesti vasúti hídnál megforduljon. A pesti nép valóságos szenzációként fogadta ezt az újmódi közlekedési eszközt! Felkapasz- kodott rá boldog-boldogtalan, és aki tehette, nem a jármű belsejében keresett ülő- vagy álló- helyet, hanem a köríves lépcsővel megközelíthető fedélzeten, amely ,,placc”-ról hamarosan meg is született a máig dúdolt sláger, miszerint „Éjjel az omnibusz tetején, de csuda volt. .V Az viszont nem volt csoda, hanem a Vaspálya Társaság jól felfogott érdeke, hogy az első vonal kiépítése után szinte azonnal hozzáláttak a második sínpár lefektetéséhez. Ez a mai Madách térről a Rákóczi úton vezetett, a Baross térnél pedig egyrészt a Rottenbiller utca, másrészt a mai Mező Imre út felé ágazott el. Ez utóbbi szárny egészen a pest-losonci vasút indítóházáig, azaz a Józsefvárosi pályaudvarig elnyúlt. Noha az építtetők kevéssé bíztak abban, hogy ez a mindenképpen kül- teleki — az akkori városperemen átvezető — vonal gyorsan megszolgálja majd a befektetést; kellemesen csalódtak: még az 1860-as évek végén el kellett készíteniük a folytatását Kőbányáig. 1869—1870-ben még egy fővonala épült meg a pesti lóvasútnak; ez a Széna tértől az Üllői út mentén futott. A következő 15 évben csak az afféle összekötő járatok szaporodtak, hogy ne kelljen annyit kocsikázni, illetőleg gyalogolni az indító vagy a közbülső állomásokig. Idő múltával aztán a Duna túlsó partján elterülő Buda is megkapta első lóvasútját, 1896- ban pedig lefektették a székesfőváros legutolsó lóvasúti járatának hengerelt idomacéldarabjait, amelyek az úgynevezett Tisztviselőtelep házaiig terjeszkedtek. (Ez a mai Népliget táján épült fel az 1880-as évek végétől.) A századvég esztendeiben már a mi Pest-Budánkon is ott szikrázott az iparilag hasznosítható elektromosság, és ennek az új energiaforrásnak a parancsoló jelenléte halálra ítélte a lóvas- utat. Amikor a tisztviselőtelepi kiágazást üzembe helyezték, bizony már megindultak az ára- mos járatok e vasút korábban átadott vonalain. Alig három év alatt — 1895 és 1898 között — valamennyi sínhez villamos ve- zetéket építettek. A nosztalgiára hajlamos közlekedő közönség nagy bánatára mind a felistrán- golt pacik, mind gazdáik, a keménykalapos, nagy hangon dirigáló kocsisok eltűntek, és helyüket az állig gombolt, fejükön simlis sapkát viselő villamosvezetők foglalták el. Kicserélődtek természetesen a vagonok is, emeletükön Immár nem volt sem korlát, sem ülőpad, így még nosztalgikusabban harsoghatta a dal: Éjjel az omnibusz tetején ... Régi uáta! Nagyszülejük olvasták 1B26-ban a Nyírvidókben „Díszkút, szemetes kút van az udvarunkban” — pontosabban a megyeszékhely- sétálóutcájában. És ha már a jól ismert magyar nóta átírt szövegével kezdtük, folytassuk: „csalfa szemeimet rá se merem vetni...” Sajnos régi nóta ez már, hogy környezetünk védelmében, városunk tisztaságáért tollat ragadunk, de az eredmény még — képeink tanúsága szerint — várat magára. A közelmúltban adtunk hírt a város szívében épített díszkút elkészültéről. Alig telt el néhány hét és garázda kezek letördelték a medencében lévő bronz tavirózsaleveleket. Tégla, kiflidarab és még sorolhatnám mi mindent dobáltak be azóta a szobor- csoport fürdőző leányai közé. Szégyen ez ránk, városlakókra is... (császár) ROBBANTÓ HORDO A NYÍREGYHÁZI köztisztaság SZOLGÁLATÁBAN. A Városi Üzemi R. T. a köztisztasági teendőket új rendszerű eszközzel fogja végeztetni. Ez a készülék a robbantó hordó, amely már több városban használatban van. A robbantó hordó működése abból áll, hogy a hordóba enyhén robbanó gázt bocsátanak. A helyszínen a köztisztasági munkás a gázzal telt hordót egy szál gyufával meggyújtja. A gáz felrobban s így a hordóban légüres tér keletkezik, amelynek felszívó ereje minden más segítség nélkül elvégzi a tisztító munkát.,- amelynek eredményeként a hordó megtelik. (Április 15.) CSEKÉLY VILÁGOSSÁGOT ÉS LEVEGŐT BEERESZTO ABLAKOK. A házhelyre kiadott területeken az építkezés lassan halad előre, de még szomorúbb az, hogy az építkezés egészségügyi szempontból erősen kifogásolható. Az alispán jelentésében olvassuk: „Tőkehiány miatt sár-, vert-, patics-falból, minden szilárd építmény nélkül készül az egyszobás és kispitvaros ház, szalmával, náddal fedve, gyenge fedél szerkezettel és kicsiny, csekély világosságot és levegőt beeresztő ablakokkal. Vannak ugyan, akik szilárd alappal vályogból, cseréppel fedett, csinos házakat építenek, de kevesen . . (Május 20.) VILLAMOS ERŐRE JÁRÓ GÉP GYÁRTJA A KIFLIKET. A napokban egy rendkívül elmés szerkezetű, finom kivitelű gép érkezett Nyíregyháza egyik műhelyébe a Weiszhausz-féle pék- üzembe. Ezt a Reichenbergből érkező gépet, amelyhez hasonló még sehol sincs Nyíregyházán ugyancsak érdemes megtekinteni. A gép vízszintes hengereit villamos energia mozgatja. Az egyik oldalon a munkás behelyezi az egyformára szabdalt tésztadarabokat. A hengerek elkapják a tésztát, laposra nyújtják és néhány szempillantás alatt kiflivé sodorintják. A gép másik oldalán egyre-másra hullanak ki a kifllrudak, amelyekből 15 perc múlva a sütőkemence festeniva- lóan szép és tökéletes kiflit varázsol elénk. A gép óránként 3000 kiflit gyárt. (Július 6.) Közreadja: O. Sz. A pécsi Agatha Christie „LÁTTÁM egy furcsa EMBERT, AZ EN KÖNYVEMBE KELL JÖNNIE!” A kutyáik már nincsenek meg — elpusztultak. A macskák igen, ez látszik is: a polcokról mindent lerántottak, valamilyen furcsa okból! a virágokat nem. Gyürk Sarolta, a pécsi Agatha Ghristie ilakásábam alig vannak bútorok. A polcok . . . aztán egy szék, kicsiny asztal tele kéziratokkal, sarokheverő. Talán Othello fantázianeve volt, bőrhuzaitú ? Most kárpit van rajta, a macskák karmai ezt sem kímélik. A lakás mégis barátságos. Igaz, Gyürk Sarolta most Orfűre menekül a panelből. Ott vett házat, férjével. — ő építész — akarják lakhatóvá tenni. — Lassan olyan leszek, mint Brigitte Bardot öregkorára, ő is akkor szerette meg az állatokat. — Megkérdezhetném, hány éves? — ötvenhat. Miért lenne az titok. öt unokám van. Szóval! az emberek elidegenednek egymástól, a természettől, az állatoktól1. Rossz kutya vagy — mondják. Pedig rossz kutya nincs, # csak rossz ember. A gyerekek: ‘fogjátok meg! öljétek meg! Látott már bizonyára ön is gyereksereg elől menekülő kis állatokat. . . — Apropó, öljétek meg . . . Hogyan születnek önnél a krimiötletek? — Látok egy furcsa embert, persze keresem is őket. Volt olyan, aki után hónapokig jártam, kutattam, milyen lehet. — Én is lehetnék az ön képzeletében gyilkos? — Már gondolkodtam rajta, hiszen nem először találkozunk. Furcsa ember, de talán nem. — Beszéljünk az életéről, könyveiről . . . — Talán tudja: M-olnár Tibor, a színész volt az első férjem. Elváltunk. A mostanival, aki sta<- tikus, nagyon jól megvagyunk immár nyolc éve, sokkal fiatalabb nálam, de ez nem számít, ö írás köziben is segít. Tíz éve ír. Első könyvét a Magvető adta ki, ennek a címe a Heten. Aztán 1984: Méregpohár. (Minerva). 1985: ZM 0028, 1986: Boszorkánykonyha. Idén ősszel magánkdadiásbarn jelenik meg a Kút (meghökkentő történetek). Lélektani krimik, horror, sci- fi... Ha jól számolom, nem messze áll eddig megjelent könyveinek összpékLányszáma a mégysz áz ezerhez. — Nem bosszantja, hogy a hivatalos irodalmi közeg önt nem fogadja be? — Kicsit. A krimi műfaja nem tűri a túlzott irodaimiaskodást. Egyszerű, szép, logikus nyelvezetének kell lenni. A tv-ben hatmillió rendszeres nézője van a krimiknek, a krimit fáradt orvosok, bányászok, gyerekek és öregek is szívesen olvassák. A Magyar Nemzet egy nemrégiben megjelent írásában olvastam: két igazi, . már-már irodalmi szinten dolgozó krimiíró van Magyarországom — egyikük Gyürk Sarolta . . . Lombos! Jenő A Rusztavi nevű grúz kisvárosban élő Alekszandr Gagalauri 1978-ban, amikor 15 darab 30 ko- pejkás szelvénnyel vett részt a „sportlottó 5-öt a 36-ból” számsorsjátékon, 71 ezer 325 rubelt nyert. Ez volt eddig a legnagyobb nyeremény a Szovjetunióban rendkívül népszerű sportlottó húzásainak a történetében. Minden hónapban általában több millióan játszanak a sportlottón. Mint a sportlottó sorsjátékok főigazgatóságának vezetője közölte, a sportlottó két formájában minden héten körülbelül 9 millió szelvény kel el. A sportlottó viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Alig 15 évvel ezelőtt hozták létre. 1970 október 20-án Moszkvában, az Üjságírók Házában tartották meg a sportlottó első húzását. Mi is tulajdonképpen a sportlottó? A lottóhúzásokon való részvételhez először meg kell venni a szelvényt, amelyen 45 négyzetháló helyezkedik el és számozásuk 1-től 45- ig terjed, valamint minden kocka a Szovjetunióban legnépszerűbb sportágak egyikének a nevét is viseli. Hat négyzetet kell áthúzni. Azok a szelvények nyernek, amelyeken a hetenként megtartott és a televízió által közvetített húzás eredményei alapján legalább három számot, illetve sportágat eltaláltak. A nyeremény összege a találatok számától, valamint a héten eladott szelvények mennyiségétől függ. A nyeremény rendszerint három rubel és tízezer rubel között ingadozik. Nemcsak ebben rejlik azonban a lottó népszerűségének az oka. A Szovjetunióban ezt a játékot „vesztesek nélküli lottónak” nevezik. Vajon miért? Bár a nyereményalapba csak annak a pénzösszegnek a fele kerül, ami a szelvények eladásából befolyik, a másik 50 százalék nem az állami költségvetésbe megy, mint a Itt vannak az új naptárak Még három hónap hátra van az új évig, a nyíregyházi üzletekben már megkapták a színes falinaptárokat. Az 1987- es falinaptárok közül a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Forma Art gondozásában megjelent naptár két művészi aktfotóját mutatjuk be. (császár) hagyományos pénznyeremény és tárgysorsjátékok esetében, hanem a kezelési költségek —, amelyek a szelvények előállításával, terjesztésével, nyilvántartásával és a húzások lebonyolításával kapcsolatosak — levonása után maradó összeget a testnevelés és a sport fejlesztésére fordítják. A sportlottó segítségével előteremtett pénzeszközökből nagyobb és kisebb stadionokat építettek az ország különböző városaiban és falvaiban. 1976-ban határozat született arról, hogy még egy párhuzamos ,,sportlottó 5-öt a 36-ból” játékot vezetnek be azonos szisztémával, valamint beindítják az elvileg más rendszerű szprint játékot. A szprint olyan pénznyeremény és tárgysorsjáték, amely teljesen rászolgál az elnevezésre. Ez lényegében húzás nélküli lottó. Az eredmény úgy derül ki, hogy feltépjük azt a kis borítékot, amely nyerő sorsjegy esetén tartalmazza a nyeremény megnevezését. Itt 50 kopejkás és 1 rubeles borítékos sorsjegyek vannak forgalomban és 50 kopejkától 10 ezer rubelt lehet nyerni, valamint ezenkívül szovjet gyártmányú, a legnépszerűbb típusok közé tartozó személygépkocsit, így például Volgát Is, amelynek az eladási ára több mint 15 ezer rubel. A sportlottó szervezői állandóan törekszenek az ilyen sorsjátékok továbbfejlesztésére. Az első javító módosítást 1981-ben vezették be, amikor megkezdték az iker szelvények kibocsátását, vagyis ettől kezdve minden szelvény két játékra nyújt lehetőséget: az első sikertelenségét pótolhatja a másodikban elért nyeremény. Az idei évtől kezdve megkezdődött olyan sportlottó szelvények árusítása, amelyekkel 10 húzáson lehet részt venni. Természetesen ezeknek a szelvényeknek az ára is tízszeres. 1986. szeptember 22., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Sztravinszkij: A csalogány. — 9,30: Vas István versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Zenekari muzsika. — 11,23: Tardos Béla dalaiból. — 11,36: A planétás ember. Regény. — 12,45: Utak, ösvények... — 13,05: Magyar előadóművészek. — 14,10: Liszt zongoraverseny. — 14,32: örök- tüzek. Elbeszélés. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Világutazók nyomában. — 16,45: versek gyerekeknek. — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Operaáriák. — 18,00: Van új a nap alatt. — 19,15: Play Strindberg. Színmű. 20,29: Sorshelyzetek. Beszélgetés. — 21,16: Lemezek és levelek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalok, néptáncok. — 23,12: Két hegedű- verseny. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népzene. — 12,10: Lehár-operettrészletek. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Fátyol József klarinétozik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Nemzedékek. — 21.20: Műsorszórás — műholdról. — 21,50: Beszélgetés Bodrogi Gyulával. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Régi fúvószene. 3. MŰSOR 9,08: Kamarazene-felvétel. — 10,36: Sikerlemezek CD-n. — 11,24: Zenekari muzsika. — 13,05: Egy elfelejtett költő emlékezete. Kőműves Imre. — 13,18: Zengjen a muzsika! — 13,48: Gyárfás Endre versei. — 13,59: Auber: Fra Diavolo. — 16,30: Jeffry Osbourne dalai. — 17,00: Bach-művek. — 17,30: Népzenei feldolgozások. 18,00: Az Olasz vonósnégyes játszik. — 19,05: Sztravinszkij: A csalogány. — 19,35: Liszt-zongoraverseny. — 21,45: Szimfonikus zene. — 22,10: Színészvizsga 1986. — 22,29: Stendhal és a muzsika. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05—18,00: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. A tartalomból: Programajánlat. — Sporthírek. — Fészekrakás ’86. — Testvérváros, rokon gondok (Antal István). — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — 18,00—18.30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Müsorelő- zetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ Műsorkezdés: 19,30 óra Műsorismertetés. — Hírek. — Nyíregyháza vendége volt Davidson Nicol, az ENSZ Társaságok Világszövetsége elnöke. — V. kórházi egészségnevelési nap. — Nyíregyházi véradók kérték. — Mese. — Kulturális programajánlat. — Puskás László kiállítása Tiszavasvári- 'ban. — Megnyílt az Ifi-tanya. — Tisztelt városlakó! Csabai Lászlóné az Együtt Nyíregyházáért mozgalomról. — Milyen lesz a Benczúr és a Bessenyei tér? — Telekvíztó. — Utazók klubja. — Sport. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,25: Anyák iskolája. — 13,55: Hírek. — 14,00: Tanulni Lenintől. — 14,30: Vietnam. — 14,50: Autogramm. — 16,05: Dokumentumfilm. — 16.15: Gyorsítás. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Sakkvilágbajnokság. — 17,05: Sosztakovics: Zongoraötös. — 17,45: Apák és fiúk — film, I. rész. — 19,00: Híradó. — 19,45: őszi szél — tévéjáték. — 20,55: Világhíradó. — 21,10: Sakkvilágbajnokság. — 21,25: Éjjeli eset — film. — 23,53: Hírek. — 23,58: Joszip Kobzon műsora. szlovák tv 17,00: Katonák műsora. — 18,00: Riportfilm. — 18,20: Esti mese. — 18,35: Telesport. — 18,40: Portréfilm Zdenek Ste- panokról. — 19,30: Híradó. — 20,00: Tévéjáték. — 21,35: Közös utak. Dokumentumfilm. — 21,55: írásbeli dolgozat. Feliratos szovjet film. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: HÓBORTOS NÉPSÉG II. Béke mozi: de.: HURRIKAN. Du.: PISZKOS MUNKA. Móricz mozi: POSZEIDON KATASZTRÓFA.
