Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 22. Halló, rendőrség! — veszi fel a telefont Szabó Miklós főtörzsőrmester. — Mondja mégegyszer a címet! Azonnal küldünk oda egy kocsit. Aztán helyzetjelentést kér a városban cirkáló járőrkocsiktól, és a megadott címhez legközelebb lévő személyzetét utasítja: menjenek és intézkedjenek egy garázdálkodó férjjel szemben, aki állítólag ki akarja irtani a csaladját — baltával. Pillanat alatt dönteni... — Rengeteg ilyen esetünk- van — fordul felém, kapcsológombokkal, fénykijelzőkkel, telefonokkal és mikrofonnal ellátott asztala mellől, mikor mindent elintézett. — Jelentős erőinket köti le, hogy családi perpatvarokhoz kell kivonulnunk. A legtöbbször persze feleslegesen — mire odaérnek a járőrök, már viszonylagos béke honol a házon. — Ahogy látom, két fő feladatuk van — foglalom össze addigi tapasztalataimat Víg- vári István századosnak, az ügyelet parancsnokának: — rádión irányítják az „URH- kocsikat” és felveszik, valamint intézkednek a lakossági bejelentések ügyében. — Igen — bólogat, majd kiegészíti ellesett ismereteimet; — Mindezt hárman csináljuk 24 órán keresztül, minden harmadik napon. — Nehéz munka ez? — Idegfeszítő és felelősség- teljes. Hiszen pillanatok alatt dönteni kell, ha arra kerül a sor. Ugyanakkor szép is, mert roppant szerteágazó: előfordul, hogy egy éjszaka alatt bűnügyi, közrendészeti, közlekedési, vagy éppen igazgatási ügyben kell intézkedni. — Mi azt szoktuk mondani — kapcsolódik a beszélgetésünkbe Szabó főtörzsőrmester —, hogy itt el lehet nyugdíjig szolgálgatni, minden baj nélkül, de össze lehet szedni három fenyítést is egyetlen nap alatt. ,Front" előtt több a baj — Melyek a legmozgalmasabb napjaik? — Az ünnepeket megelőző napok és a péntek esték, szombatok — gondol vissza az elmúlt évek ügyeletben töltött napjaira, éjszakáira. — Még az időjárást is le tudjuk itt bent mérni: meleg front előtt például több a baleset, a garázda cselekmény. Fél 9 van. Nyolc óta nem érkezett hívás. — Ügy látszik, valami jó film van a tévében — véli Vígvári százados, s nem téved: a Linda-sorozat újabb darabját vetítik. A várakozás percei sem telnek haszontalanul: megtudom, hogy Nyíregyházán kívül 52 település rendje és nyugalma fölött őrködnek — ez cirka kétszázhatvanezer embert jelent. A nap legjelentősebb rendőri eseménye is vidéken történt: Tiszalök- ről rablást jelentettek, most van útban a helyszínre egy szakértő. Alighogy más témára váltunk, megszólal a rádió — a szakértő, akiről szó volt. Jelenti, hogy a nagycserkeszi italbolt előtt öt-hat karókkal feli egy verkett cigányszemély Az ügyelet munkában. agyon akar verni két másikat, s hogy azok már szenvedtek is kisebb sérüléseket. — Megpróbálok közbelépni, de segítséget kérek — mondja. Á stáb fellélegzik Vígvári százados azonnal intézkedik: utasít egy Tisza- lökön tartózkodó őrjáratot, hogy megkülönböztető jelzést használva azonnal induljanak Nagycserkeszre. Közben az ott lévő szakértő újra jelentkezik: — A helyzet kezd elfajulni — jelenti, s hozzá teszi: ő maga sincs biztonságban. Üjabb „URH-kocsit” indítanak — most Nyíregyházáról. Feszült csend telepszik ránk. Vajon időben odaérnek a járőrök? Végre megszólal a rádió: — A verekedésnek véget vetettünk, de van egy súlyos sérült. Fellélegzünk — nem lett komolyabb baj. A családi civakodáshoz kivonult járőr tudatja, hogy a baltával fenyegetődző férjet nem találta otthon. Szabó főtörzsőrmester nyugtázza a fejleményt, és már adja is a következő címet — néhány perccel később diólopást jelentettek be az Árpád utcáról. Tű a kazalban? Fáradt arcú asszony nyit be, kezében orvosi látlelettel. — Segítsenek már rajtam — ömlik belőle a panaszszó. — A volt élettársam egész este ott randalírozott nálam. Most meg elvitte magával a közös gyerekünket. ' A múlt héten meg is vert. Itt Van róla a papír. Vígvári százados megnézi a látleletet: nyolc napon belüli' sérülésről tanúskodik. Megkérdezi hány éves agyerek, akit az apja magával vitt, és hogy van-e olyan hatósági határozat, amely az anyánál helyezte el, aztán széttárja a karját: — Nem tehetünk semmit. Azért elmondja a gondterhelt nőnek, hová kell fordulnia panaszával, hozzátéve: — Mi nem alkothatunk szabálydkát, csak őrködünk a meglévők betartásán. A vasmegyeri körzeti megbízott telefonon jelenti, hogy a községben ismeretlen tettesek lebontották egy garázs hátsó részét és elloptak egy Babetta motorkerékpárt. — Egy motort megtalálni... — jegyzem meg. — Mint tű a szénakazalban, úgy eltűnhet a forgalomban. — Ne gondolja — világosít fel a százados. — Igaz ugyan, hogy nem lehetünk ott minden kilométerkőnél, de vannak szövetségeseink az utakon. — Éspedig? — A taxisok. Itt a városban például nagyon sokat segítenek nekünk a City, a Nyírség és a Viking taxiszolgálatok munkatársai. Reggel hét óra. Szabó főtörzsőrmester fáradtan hajol „mindent tudó” asztala fölé. — Ez a szolgálat viszonylag csendes volt — összegzi az elmúlt majd huszonnégy órát. — Remélem a következő is az lesz. Mi is reméljük. Soha ne legyen mozgalmasabb szolgálatuk. (czine) Szabadidőközpont Megváltozik a Bujtos képe Versenytárgyalást hirdettek korábban a bujtosi szabadidőközpont első létesítményének tervezésére, így álmodták meg a miskolci Észak-magyarországi Tervező Iroda mérnökei Nyíregyháza leendő büszkeségét. Ugyancsak versenytárgyalást hirdettek a kivitelezésre, amelyet a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat nyert el. A vállalkozást Túri Károly mutatja be: Az épület fő méretei: 90 méter hosszúság, 60 méter szélesség (vagyis egy futball- pályánál nagyobb az alapterülete). Háromszintes lesz a létesítmény, különleges lesz a csarnok tetőszerkezete, mert az országban először nálunk készül úgynevezett csőhéjdonga boltozat. A határidők diktálnak. A bujtosi mély fekvésű, vizes talaj miatt kútalapozást kell készíteni, .melyhez már a héten hozzákezd az alvállalkozó Földgép. Jövő nyáron tető alá kell hozni az épületet — a dongarész vörösrézlemez borítására az Elekter- fém Szövetkezet kapott megbízást. miközben a KEMÉV végzi az épület „felöltöztetését”, a belső szak- és szerelőipari munkákat, a csatlakozó közművek lefektetését. Még néhány jeLlemző adat: mint sportcsarnok 2100 nézőt fogadhat be a szabadidőközpont. Az öltözők, fürdők mellett természetesen lesz büfé, a látogatókat fogadó több kiszolgáló létesítmény. A művelődési központ felé eső részen nyitott lelátó egy kézi- labdapályára, a Géza utca felé pedig terasz. Különleges lesz a homlokzat festése is, amelyet egy találmány alapján a ráckevei Aranykalász Tsz szakcsoportja végez minden bizonnyal 1988 tavaszán, hogy nyárra átadják az épületet. Maga az építés közel kétszázmillió forintba kerül, de például a székekre, a világító berendezésre és más különlegességekre külön versenytárgyalást hirdetett a beruházó Nyírber. Se bajor, se Spaten Nem lesz új söröző Nyíregyházán Örömmel adtuk hírül február 15-i lapunkban, hogy nemcsak Pesten, a Kinizsi utcában ihatnak ebben az évben bajor sört, hanem Nyíregyházán is, mert a Skála-Coop. segítségével Nyíregyházán is lesz bajor királyi söröző. Leírtuk azt is, hogy még az idén öt ilyen sörözőt építenek fel az országban, most már azonban — sajnos — csak a mondat utolsó része igaz, vagyis elkészül az öt söröző, de ebből egy sem lesz Nyíregyházán. Pedig már ki is nézték a helyet: a Halász csárdát találták alkalmasnak a söröző kialakítására, ennek az épületnek az udvara és a pincéje — természetesen megnagyobbítva — lett volna a sörgyártás színhelye, az étterem pedig maga a söröző. Ám amikor elkezdtek számolni, derült ki, hogy körülbelül 40 millió forintra volna szükség. Ennyi pénze azonban nem volt senkinek. A MÉSZÖV nem merte kockáztatni, hogy a fogyasztási szövetkezetek pénzéből a nyíregyházi sörözőre költsön, a Kelet-Szövker. Vállalatnak ugyancsak nem volt 40 milliója, a Ságvári Tsz pedig pénz nélkül is sokat adott volna, hiszen övék a Halász csárda. Amikor eldőlt, hogy a bajor sörözőből nem lesz semmi, a Ságvári Tsz kezdett akcióba, hogy mégis legyen egy elegáns német söröző Nyíregyházán. A Borsodi Sörgyárral akartak szerződést kötni, a Halász csárdából Spaten-sörözőt alakítanak ki, ugyanis ezt a sörcsaládot a Borsodi Sörgyárban készítik, licenc alapján. Néhány napja azonban az is kiderült, hogy Spaten-sö- röző sem lesz Nyíregyházán, mert a Borsodi Sörgyár csak reklámanyagokkal segítené a közös vállalkozást és a Ságvári Tsz sem tud 10 milliót szánni egy elegáns sörözőre. Hírt kaptunk viszont arról, hogy mégis csak lesz a megyében Spaten-söröző. Nem Nyíregyházán, hanem Fehérgyarmaton, mivel az ottani áfésznek van egy ilyen söröző létrehozására alkalmas épülete, azt pedig ott természetesnek tartják: a jó sör annyi vendéget vonz, hogy rövid idő alatt megtérül a beruházás. A megyeszékhelyen pedig egyelőre marad egyetlen színvonalas és 8—12 féle hideg sört kínáló, kellemes hely. Igaz, az magántulajdonban van . . . (bj) Hí íj nyíregyházi buszpályaudvaron Forgalomirányítás rádióhullámmal Trükkös reklamálók Pénz helyett kiscipő A házaspár tíz év körüli kislányának keresett cipőt. Megtalálták a kedvükre valót, s ha már felhúzta a gyermek, rajta is hagyták a topá/nkát. A kasszánál pedig pénz helyett a régi kis cipőt és blokkját tették a pultra: — Mivel a használt lábbelit meg lehetett javítani, nem engedélyezhettem a cserét — idézi az esetet Bökönyi László, a nyíregyházi Nyírfa Áruház igazgatóhelyettese. Beszélik, hogy akad olyan vásárló, aki évente egyszer ha költ cipőre, mégis mindig újat visel. Vagyis évszakonként cserélteti a lábbeliket. — A szóbeszédnek van némi alapja — folytatja Bökönyi László. — Előfordul, hogy évszakváltáskor egyszerre hozzák vissza az egész család cipőit, sokszor jogos kifogásokkal. Ez összefügg azzal, hogy az árak emelkedését nem követte a minőség javulása. Ritka az a cipő, ami épen kibír egy fél évet — ez pedig beleesik a reklamációs Időbe. Gyakori és jogos kifogás, hogy idő előtt felválik a talp, fog a bélés, tönkremegy a cipzár, a flekk. — Sok reklamációt megspórolhatnánk, ha pótflekkeket küldenének a gyárak. Jó húsz éve, mikor tanuló voltam, minden trafikban árultak apró, műanyag sarokvédőket fillérekért. Vannak notórius visszajárok és trükkös reklamálók — ezt bizonyítják a kereskedők tapasztalatai. A döntéshez sok esetben szükség van a KERMI segítségére. — Néhány éve jóformán nem volt vásárlói panaszunk, manapság pedig már két embert köt le nálunk a reklamációk intézése — veszi át a szót Spáncz Józsefné, a kon- fekcióosztály helyettes vezetője. — Gyakori, hogy szinte napok alatt kikopik a kordbársony nadrág, vagy az első mosásnál szétfoszlik az indiai ruha. A napi cikkeknél — ruháknál, szoknyáknál, búlzoknál — előfordul, hogy hibás darabok kerülnek az első osztályú szállítmányba. Tavaly télen 60 nyúlszőr bunda közül 35-öt kellett cserélni jogos kifogás miatt. — Sok baj forrása, hogy nem rendeltetésszerűén használják, kezelik a holmikat — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Sándomé osztályvezető-helyettes, aki a divatkötött osztályon dolgozik. — Nincs semmi meglepő abban, ha kiszakad a diplomatatáska. mert tankönyvekkel, vagy tornafelszereléssel tömték tele. Hiba, ha nem tartják be a kezelési útmutatót. Azt még egy kezdő háziasszonynak is tudnia kell, hogy a gyapjúholmit csak tisztíttat- ni szabad, különben alaktalanra deformálódik. A legtöbben már tudják, hogy először a kifogásolt áru javítására keresünk lehetőséget. Például a táskák reklamációjánál figyeltem meg, hogy a javítás helyett inkább a pénzt kérik vissza. Volt, hogy a táskából kitépték a patentét csupán azért, mert a vevő rájött, hogy inkább egy másik modellt választana — említi Ko- vácsné. Éves szinten a Nyírfában átlagosan 4 millió forint értékű árura érkezik reklamáció: a szandáloktól a műszaki cikkekig. Szakemberek véleménye szerint Is elképesztő, hogy mennyit romlott például a konfekciótermékek minősége. A divat-kötött osztályon most az okozza a legtöbb bosszúságot, hogy sorozatban hozzák vissza a szövéshibás — egyébként első osztályú és borsos árú — ingeket; a harisnyák minőségéről már nem is beszélve. így aztán nincs semmi meglepő abban, hogy a vásárlói kifogások 80 százaléka jogos. , ! (házi) Országosan egyedülálló, számítógépvezérelt forgalomirányítás-technikai és tájékoztató rendszert hoz létre a Szabolcs Volán Vállalat Nyíregyházán, a Petőfi téren épülő autóbusz-pályaudvaron. Valamennyi autóbuszra felszerelnek egy úgynevezett kód adókészüléket, amely csak az adott autóbuszra jellemző rádióhullámokat bocsátja ki magából. Azt a pályaudvar bizonyos pontjain beépített jelfogó érzékeli, majd továbbítja az autóbuszpályaudvaron lévő központi számítógéphez, amit az feldolgoz. Mindezzel a járművek pályaudvaron való mozgásának automatikus megfigyelése válik lehetővé. Az elektronikus tájékoztatórendszer révén az utasoka megfelelő időben a váróteremben lévő monitoron láthatják, olvashatják, hogy az adott autóbusz mikor és hányas kocsiállásból indul, illetve hová érkezik meg. Ilyen komplex forgalomirányítás-technikai és -tájékoztató rendszer az országban még sehol sem működik. Nyíregyházán viszont várhatóan a jövő év elején állítják munkába. Jelenleg a 24 kocsiállásos autóbusz-pályaudvar építésén kőművesek, lakatosok, asztalosok, szigetelők, hegesztők, betonozok, ácsok serénykednek. Fedor István, a SZÁÉV főépítésvezetője elmondta, hogy a főépület UNIVÁZ szerkezetű. A váróterem oldalfal- és padlóburkolata vörös márványból készül. Az építők október végére tesznek pontot a munkára. (cselényi)
