Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
_____________■■■■BHHBHHHHBBHHHHHHHBBnBBWM XLiIII. évfolyam, 207. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. szeptember 3., szerda Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. TOT- és TESZÖV-tanácskozós Kétszázezer agrárfiatal képviselői Nyíregyházán Tegnap délelőtt nyitották meg Nyíregyházán a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége ifjúsági bizottságainak együttes ülését. A mintegy 40 résztvevőt Kovács Géza. a TOT IB elnöke, a szabolcsbákai Búzakalász Termelőszövetkezet első számú vezetője köszöntötte. Ezután Hosszú László, a TE- SZÖV titkára Szabolcs-Szat- már megye tsz-einek gazdálkodásáról, valamint az érdekképviseleti szerv munkájáról tartott előadást. Délután folytatódott a program. Pongrácz Aladár, a TOT szövetkezetpolitikai főosztályvezetője a mezőgazdasági szövetkezetek közelgő V. kongresszusára készült TOT- beszámolót vázolta, kiemelve a leghangsúlyosabb kérdéseket. Egyebek mellett elmondta : szükség van a szövetkezés elveinek — a kornak megfelelő — újbóli átgondolására, a sajátosságok tisztázására. Szót emelt amellett: hosszú távon nem elsősorban bért kellene a tsz-eknek fizetni, hanem a termelési eredményből való részesedéssel kellene az ott dolgozókat javadalmazni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a differenciálódás egyszerre természetes és torz jelenség. Kijelentette: továbbra sem vehető le a napirendről a bürokrácia elleni küzdelem. Fontos a szövetkezeti önkormányzat erősítése. Az utóbbi témához hozzászólt Kiss György, a KISZ KB mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tanácsának titkára, megjegyezve, hogy a meglévő demokratikus ön- kormányzati keretek egyelőre nincsenek eléggé kihasználva, pedig ez a mintegy kétszázezer agrárfiatal számára különösen fontos volna. Késő délután a küldöttek a szabolcsbákai tsz-be, üzemi látogatásra utaztak. A megbeszélések ma, a rakamazi és a tímári tsz-ekben folytatódnak. (sztancs) Tanácsi testületek napirendién Kommunális ellátás, vállalati fejlesztések Ülést tartott tegnap a Mátészalkai Városi Tanács. Többek között a város kommunális ellátottságának helyzetét elemezték a tanácstagok, külön figyelmet fordítva az újtelepi városrészre. Megállapították, hogy ia város kommunális ellátása javult, ám egyes területeken feszültségeik keletkeztek. Kevés a városiban a kiépített járda, sok gondot jelent a miagas talaj- vízszint, az igényekhez képest alacsony a csapadék- és szennyvízelvezető csatornahálózat hossza. Az újtelepi rész helyzete a városi átlagnál is kedvezőtlenebb. Ezért a tanács úgy határozott, hogy tervet kell készíteni e városrész fejlesztésére, és a legsürgetőbb a csapadékvíz elvezetésének megoldása. Emellett a lakossági társulások szervezését is meg kell gyorsítani a vízelvezetési és gázhálózat építésére. A városi közvilágítás korszerűsítése is halaszthatatlan feladat: elő kell készíteni a nátriumlámpás világítás kiépítését. A tanács személyi ügyékben is döntött. Bíró Lászlót saját kérésére felmentették osztályvezetői beosztása alól. Kóródi Ferencet, aki eddig titkárságvezető volt, kinevezték a hatósági osztály vezetőjévé. A titkárságvezetői teendők ellátásával Bakosné Wachtenheim Klárát bízta meg a városi tanács. A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. tegnapi ülésén a szeptember 22-re összehívott tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Megtárgyalták a vb-tagok a nyíregyházi IKSZV és a közterület-fenntartó vállalat középtávú fejlesztési tervét, összegezték az elmúlt öt évben végzett végrehajtó bizottsági munkát. Ezenkívül döntöttek a nyíregyházi Körte utcai általános iskola beruházási programjának módosításáról is. Az iskola terveit megváltoztatták időközben: öt tanteremmel több épül (összesen huszonegy), lelátós tornacsarnokot terveznek, mely nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas lesz, és melegítőkonyha helyett főzőkonyhát építenek, mely hatszáz diák élelmezését képes megoldani. Pénzügyi intézkedések az aszálykárok mérséklésére Rövid lejáratú termelési hitel “ Felfüggeszthető a keresetszabályozási adó — Mikor számolható el az amortizáció? A jelentős — az ország egyes területein több éve ismétlődő — aszály okozta terméskiesés következtében a mezőgazdasági üzemek egy része rendkívül kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi helyzetbe 'került. Ezért — az érintett gazdaságok erőfeszítései, tehervállalása mellett — a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank központi pénzügyi intézkedésére is sor kerül. Az intézkedések célja az aszály következményeinek mérséklése, a folyamatos gazdálkodás és a következő évi termésmegalapozó munkák pénzügyi feltételeinek biztosítása. Az intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik, amelyeknél az aszály miatt tí szántóföldi növény- termesztés hozamértéke — az előző három óv átlagához képest — 20 százalékkal csökkent. Az aszálykáros mezőgazda- sági njagyüzemeket érintő pénzügyi intézkedések a következők : — Az aszálykáros nagyüzemek a [folyamatos gazdálkodáshoz és a jövő évi termés megalapozását szolgáló ráfordításokhoz (takarmány, vetőmag, műtrágya stb. megvásárlásához) saját forrásaik kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól rövid lejáratú, ez év december 31-ig, ahol szükséges, egy éven belül árbevételből visszafizetendő termelési hitelt kaphatnak, amelynjek kamatából a költségvetés 7 százalékot megtérít. A Veszteségüket — készletcsökkenés miatt — felszabaduló) forgóalapjukból fedező aszálykáros nagyüzemeknek 2—5 éves lejárat melleti forgóatap-megelőlegezési hitel is adható, amelynek 198' végéig felmerülő kamatár: ugyancsak 7 százalékos ka- maitvisszatérítés igényelhető. A visszatérően elemi kór miatt veszteséges üzemeknél az említett termelési hitel teljes kamatát az állami költségvetés fedezi. — Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a teljesítményhez kötött keresetszabályozási formák érvényesülnek, és a teljesítménymutatókat (hozzáadott érték, bruttó jövedelem) az aszálykár lényegesen befolyásolja, az intézkedések lehetővé teszik az emiatt 1986-ban jelentkező keresetszabályozó adók felfüggesztését, bizonyos feltételek 1987. évi teljesítése esetén törlésüket. Nem kell beszámítani az adóköteles keresetbe a háztályi és illetményföldhöz kapcsolódó szolgáltatásdíj kedvezményét, ha a termés hozamértéke kevesebb, mint a dolgozóra terhelt költségtérítés. A kedvezményeket az aszálykárosult nagyüzemek csak abban az esetben vehetik igénybe, ha az átlagkereset növekedése éves szinten nem haladja meg az 5,5 százalékot, vagy meghaladja ugyan, de a béremelést nem augusztus 31. után hajtották végre, és az 1986. évi eredmény után részesedést nem fizetnek. — A megyei tanácsok mérsékelik a földadót a kalászos gabona, kukorica és egyéb szántóföldi növények területe után, ha azok termése az aszály miatt a bázishoz képest legalább 25 százalékkal csökkent. — A terméskiesés miatt nagyobb mértékű takarmány- vásárlásra kényszerülő kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak a többletvásárlásra jutó árkiegészítést nem kell levonniuk. (Folytatás a 4. oldalon) A PAKSI ATOMERŐMŰBEN megkezdődött a harmadik blokk fizikai indítása: a fűtőelemek berakása a reaktorba. A több hétig tartó munka után, a terv szerint még szeptemberben megtörténhet az újabb blokk üzembe helyezése. Képünkön: a 3-as számú reaktorcsarnok, középen a reaktoraknával. (MTI fotó: Gottvald Károly felvétele) Almatáborok megyeszerte Diákok segítik a szüretet Kis túlzással országos eseménynek is minősíthetjük a szabolcs-szatmári almaszüretet. Már nem ismeretlen a szó: almatábor. Évről évre diákok százai érkeznek más megyékből segíteni a betakarítást, s közben ők is kis ösztöndíj-kiegészítéshez jutnak. Idén is több megyebeli gazdaság fogad középiskolásokat, egyetemi és főiskolai hallgatókat. A záhonyi Lenin Tsz-ben ezen a héten a debreceni Ybl Miklós Főiskola száztíz diákja dolgozik, s lakik a két éve épített diákszállóban. A következő héten a helyi általános iskolások szedik az almát, 16-tól viszont még a KEMÉV-szállót is igénybe veszik, hogy el tudják helyezni a Kossuth Lajos Tudományegyetem kétszázharminc hallgatóját. Őket százötven hajdúböszörményi gimnazista követi az almáskertekben. Záhonyban összesen kétszáztíz hektáron termelték idén az őszi almát, elkél hát a segítség. Hozzávetőleg tízezer tonnás terméssel számolnak a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben, ekkora mennyiséget a tagok nem tudnának leszedni, ezért ott is több száz diák szüretel. Ezen a héten a helyi középiskola tanulói mellett kétszáz karcagi gimnazista dolgozik, nyolcadikára pedig Püspökladányból várnak — szintén kétszáz — diákot. (A csengeri általános iskolások is a jövő héten szedik az almát.) Fényeslitkén, a Tiszagyön- gye Tsz-ben még október közepén is lesznek vendégmunkások. Most a salgótarjáni pénzügyi és számviteli főiskola száz hallgatója és ötven budapesti katonai főiskolás szedi az almát, aztán sorban érkeznek egy-egy hétre a többiek. Egy turnusban százötvenen dolgozhatnak, ennyi férőhelyes ugyanis a sza- bolcsveresmarti szálló. Szeptember 8-án a salgótarjáni Bolyai gimnázium diákjai kezdenek, a következő héten ismét a pénzügyi főiskoláról érkeznek hallgatók. A hajdú- böszörményi Bocskay gimnázium diákjai követik őket, majd az Államigazgatási Főiskola százötven tanulója, végül pedig — két turnusban — a hajdúnánási szakmunkástanulók. Természetesen besegítenek a nagy munkába a dögéi, szabolcsveresmarti és fényeslitkei általános iskolások is, valamint a kisvár- dai Bessenyei gimnázium tanulói. A leveleki Dózsa Termelő- szövetkezetből már el is utazott az első turnusban dolgozó százfős csoport, akik az Eötvös Lóránt Tudomány- egyetemről érkeztek, s a munkaadók elégedettek voltak a teljesítményükkel. (Folytatás a i. oldalon) USZODA ÉPÜL. Záhonyban 23 millió forintért uszodát építenek. A 25X13,5 méteres medence mellett egy 6X13,5 méteres tanmedencét is kialakítanak az öltözők és egyéb kiszolgáló létesítmények mellett. (Elek Emil felvétele)
