Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

1986. szeptember 16. Kelet-Magysromág 7 Együttműködés a számítástechnikában Tapasztalatok a Szabolcs- Szatmár megye! Állatforgalml óm Húsipari Vállalatnál R endre szembe kerü­lünk azzal a problé­mával, hogy a fej­lesztés lehetőségei — főleg a pénzügyi forrásokat értve ez alatt — kisebbek elkép­zeléseinknél. Így azok a módszerek, melyek viszony­lag nem beruházásigénye­sek, mint például az újítás és a szervezés — fokozottan előtérbe kerülnek. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Ál­lati orgalmi és Húsipari Vál­lalatnál joggal lehetnek büszkék gyártmány- és gyártásfejlesztési eredmé­nyeikre, eredeti szervezési és számítástechnikai meg­oldásaikra. Az eddigi ered­mények, valamint a vállalat folyamatos fejlődési igénye teremtette meg azt az ala­pot, hogy a Húsipari Számí­tástechnikai Koordinációs Iroda és a helyi szakembe­rek összefogásával olyan eredményeket hozzunk lét­re, melyek az egész szak­ágazat számára fontosak és alkalmazhatók. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt felkérésére és finanszírozásában az Élel­miszeripari Gépi Adatfel­dolgozó Vállalattal együtt­működve a húsipar szakem­berei először Nyíregyházán tudtak olyan új, de egyút­tal máshol is hasznosítha­tó kereskedelmi rendszert létrehozni, mely a forgal­mazás valamennyi területé­re kitér, és konkrét megol­dásokat tartalmaz. A kereskedelmi rendszer újdonsága abban rejlik, hogy számítógépes módszer­rel képes az egyes boltok­nak ajánlatot adni, támo­gatja a vállalati kezdemé­nyezéseket a pénzügyi fo­lyamatok gyorsítására és ésszerűsítésére, információt biztosít a döntések megala­pozottabbá tételéhez. Ez utóbbi olyan mennyiségű és minőségű, hogy a kereske­delmi vállalatok (vevőköz­pontok) tájékoztatása, illet­ve munkájuk egy részének átvállalása is megoldható­nak látszik. Az ismertetett rendszert az ÉLGAV buda­pesti nagy számítógépén futtatják, melyhez megol­dásra került a távadat-feí- dolgozási kapcsolat is. A számítástechnika és szervezés sosem lehet öncé­lú. A húsipar belső jellege mindig is a húsipari terme­lés volt és az is marad. Szakmánk sajátos önkölt­ségi struktúrájából kö­vetkezik, hogy elsősorban a termeléstechnológiai terüle­ten lehet a gazdaságosságot lényegesen javítani. A vál­lalat ez irányú erőfeszíté­seinek (pl. értékelemzés) egyenes folytatása az ope­ratív tervezési, más szóval termékszerkezet-optimali­zálási modelljének felépíté­se. Ezt a munkát a HSZKI és a vállalat szakemberei jelenleg együttesen végzik. Külön örvendetes a terme­lési szakemberek aktív be­kapcsolódása a munkába, hiszen a termékszerkezet meghatározásakor optimális technológiai arányok (pl. vágásmódok között), vala­mint optimális technológi­ák egymásutánja is megha­tározásra kerül. Ez pedig tipikusan termelési problé­ma. A modell a termelési, kereskedelmi és pénzügyi érdekek optimális összhang­ját hivatott meghatározni. A húsgazdálkodást támogat­va a módszer tehát techno­lógiákat is választ és opti­mális receptúrakompozíció- kat határoz meg. Fontos követelmény a konkrétság. Átlagos receptúrák helyett az összes önálló verziót be kell kapcsolni a modellbe. A kereskedelmi igényeket és a termelési lehetősége­ket is cikikelem (termék) szinten kell meghatározni. A modell szintén nagygé­pes környezetben a SZÜV debreceni számítóközpont­jában futtatható. A vállalat ma is rendel­kezik számítástechnikai eszközökkel, de ezen túlme­nően is rendszeresen igény­be veszi a bérmunkairodák szolgáltatásait. Költség­megtakarítás, valamint az információáramlás gyorsí­tása érdekében szükséges­nek látszik további számító­gépek beszerzése is. Az ága­zat is hozzájutott Alpha- micro típusú amerikai szá­mítógépekhez. Egy ilyen gép telepítése van folya­matban Nyíregyházán — a HSZKI-val szorosan együtt­működve. Ez a fejlesztés merőben új helyzetet teremt a vállalatnál, hiszen a napi információs és adatfeldol­gozási igények rendre rá te­lepíthetők erre a számító­gépre. Az egész szakágazat leg­nagyobb problémája az, hogy amíg az adatfeldolgo­zásra megfelelő módszereik, rendszerek, sőt újabban számítógépek is rendelke­zésre állnak, ugyanakkor a mérési adatok gyűjtése jó­részt megoldatlan, és sok­szor kerülővel, megalkuvá­sokat is eltűrve jutunk el a mágneses adathordozókig. Az ilyen elvárásoknak a számítógéppel vezérelt automatizált mérlegrend­szerek felelnek meg. Saj­nos minden igényt kielégí­tő hazai megoldás nem lé­tezik. A vállalati szakembe­rekkel együtt keressük azt a megoldást, amely optimá­lisan rendezi a mérés és adatgyűjtés problémáját is. Napjaink aktuális felada­ta az Alpha-micro számító­gép beüzemelése, „beokta- tása”. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a vállalat számítástechnikai koncep­ciójának aktualizálásáról is. Ez olyan ésszerű munka- megosztás megfogalmazá­sát jelenti, melynek kere­tében a személyi számító­gépek, könyvelőgépek, a mérési adatgyűjtő rendsze­rek és a kis számítógép együttesen és teljes körűen kielégítik a vállalat napi in­formációs -adatf e 1 dől gozási igényét, és a bérmunkáiro- dák szolgáltatását pedig csak ott veszik igénybe, ahol a költségek és az „idő­tényező” azt indokolttá te­szik. T ávlati feladatunk, hogy az Alpha-mic­ro gép nyújtotta le­hetőségeket maximálisan kihasználjuk. Ennék kere­tében a termeltetés és fel­vásárlás, a termelés- és raktárelszámolás, a nem húsipari anyagok készlete­zése és elszámolása számí­tógépre szervezhető. Ugyan­csak meg kell kísérelni a ma már működő rendsze­rek kisgépre telepítését is. A hatékonyság ezekkel a módszerekkel is tovább nö­velhető, amit a vállalat kol­lektívájának is érdeke, hi­szen anyagi és erkölcsi elis­merése függ tőle. Papp György a Húsipar Műszaki Fej­lesztő Közös Vállalat serzX. vezető főmérnöke Dr. Szerdahelyi Károly az Országos Húsipari Kutató Intézet tudomá­nyos igazgatóhelyettese Harcban a tengerrel A Haringvliet-gát építésének egyik szakasza. Hollandia 33 539 Jflm2-nyi terü­letérnek egynegyede fekszik a ten­ger szintje alatt, és további ne­gyede egy szintben a tengerrel. A parti terület állandóan ßüly- Lyed, egy évszázad alatt 20 cen­timéterrel. A tenger és a folyók hordaléka álltai féltődtött. rendkí­vül termékeny mély földön a Rajna, a Maas és a Schelde tor­kolati ágai széles tölcsérekké ala­kultak. A diagályhullámok hatal­mas mennyiségű sós vizet zúdí­tanak a tölosérekbe, s széles ár­területeik 'kerülnek víz állá. A hollandok évszázadok óta gátakkal védik földjelíkiet, ám minden erőfeszítésük ellenére gyakran tört be területeikre a tenger, s különösein a viharda- gáilyok okoztak nagy katasztró­fákat. mint az 1953. február el­sejei is, amely 90 helységet ön­tött el. Ekkor hatvanezren váltak hajléktalanná, s 1796-en haltak meg. De régibb szomorú emlé­kek is vannak. 1277 decemberé­nek égy viharos éjszakáján a ha­talmas szökőár 30 falut pusztí­tott el. A Szent Erzsébet-árnak nevezett katasztrófa 1421-ben százezer emberéletet követelt az akkor még nem sűrűn lakott partvidéken. A holland parlament még1 1953- ban elfogadta az úgynevezett deltaiterviet. amely a szigetekre tagolt Zeelan d on, és a három folyó bonyolult torkolati hálóza­tán gátak és zsilipek építésével fékezi a tenger támadásait, sza­bályozza >a foliyóik vízállását, megrövidíti a tengerpartot, s a gátakon épített modern utakkal kapcsolja egybe a szigetvilágot az ország belsejével. A terv egyik igen fontos sza­kasza az északról számított má­megfelelő rendszer 'kialakítá­sa esetén. Ebben az elképze­lésben a legfontosabb moti­váló tényező az anyagi érde­keltség rendszere. A belső anyagi érdekeltségi rendszert befolyásoló külső és belső hatásokkal külön fog­lalkozik a tanulmány. Ezek közül egyesek közvetlenül, mások közvetetten érvénye­sülnek. Az egyes típusok vizs­gálatánál kitér a szakiroda- lom eddigi ismereteire. Részletes az elemzés a köz­úti építő vállalatok belső ér­dekeltségi rendszeréről. Az ország területén működő 12 vállalat 1980-ig az Útépítő Tröszthöz tartozott, ez meg­határozza nagyságrendjük­ben, szervezeti felépítésük­ben stb. meglévő azonosságai­kat. A tevékenységükre ki­hatással vannak az általános építőipari sajátosságok, amely többek között megnyilvánul a változó munkahelyekben, a szerteágazó termelési folya­matban. A közúti építő vál­lalatoknál a vegyes termelési szerkezet jellemző, ahol mind a horizontális, mind a verti­kális kapcsolatok megtalál­hatók, a termelés egyedi jel­Az etilén, ez a gáz alakú szén-hidrogén meggyorsítja a paradicsomnak, az almá­nak és a paprikának az éré­sét, szerepe van a gyümölcs- és levélhullásban, de ugyan­csak a számlájára írják, hogy gátolja a gyökér növekedé­sét. A gáz alakú etilén a hű­tőházban érleli a zölden le­szedett banánt, ám a sza­badban nem alkalmazható, mert ott azonnal elillan. Ezért a vegyipar olyan szi­lárd és folyékony hatóanya­gokat fejlesztett ki, amelyek víz hatására a növényi sej­teket etilén termelésére kész­tetik. Ezek a hatóanyagok sodik torkolatnak, a Haringvliet- öbőinek a gátja. Amíg ez a gát el nem készült, minden dagály 260 millió köbméter vizet jutta­tott az öbölbe. A Hartngvliet-gátat tartó 22 ezer betonoszlopot a széles tölcsér­torkolat közepén gátakkal öve­zett munkagödörben, mintegy 10 méterrel a tengerszint alatt épí­tették fel. A beton oszlopok ké­pezik az alapját a gát zsiliprend­szerének. Ezzel szabályozzák a Rád na és a Maas torkolatának a vízállását. A Haringvliet-gát zsi­lipjei együttműködnek a Rajnán és a Maason létesített több tagú gát- és zsiliprendszerrel. A 4,5 kilométer hosszú gát koronáján, 18 méterrel a tengenszdnt fölött, 22 méter széles, négysávos autó- sztráda fut. legű. A tapasztalatok szerint nincs egységek szerinti belső érdekeltségi rendszer még azoknál a vállalatoknál sem, ahol főépítés-vezetőségi szin­ten önelszámolás van. Az ösz­tönzés javarészt a prémium­ra korlátozódik. A különbsé­gek főleg az Ösztönzőitek kö­rének elhatárolásában, a konkrét prémiumkitűzések módszereinél és ütemezésé­nél találhatók. Mindez oda vezet, hogy az érdekeltség túlnyomórészt egyénekre és nem kollektívákra vonatko­zik. A Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalat bemutatásával a tanulmány kitér arra is, hogy a piaci tényezők, az ál­talános beruházási helyzet mennyire befolyásolta a vál­lalat magatartását. Ennek alapján veszi bonckés alá a vállalat belső irányítási — szervezeti, működési és érde­keltségi — rendszerét, ismer­teti fő vonásait. A befejező részben fjedig felvázolja egy célszerűnek tartott — egysé­gek szerinti — belső érde­keltségi rendszer főbb voná­sait. L. B. módot adnak arra, hogy töb- bé-kevésbé pontosan előre tudjuk, mikorra válik szüre- telhetővé a paradicsom vagy az alma. És mert a kezelt gyümölcsök csaknem egyide­jűleg érnek, elszállításukat már előre megszervezhetik. E hatóanyagökból 0,5—1,5 kg-ra vaa szükség hektáron­ként. 'hatásukra — a vízzel való érintkezés után — nemcsak etilén, hanem só­sav és kénessav is képződik, de a — hatóanyagot kifej­lesztő Bayer-cég közlése sze­rint — ezeknek a mennyisé­ge oly csekély, hogy a növé­nyi sejteket nem károsítják. Közgyűlés szombaton Napirenden megyénk gazdasági helyzete Tisztújító közgyűlésiét tartja szeptember 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete. A tudomány és technika házában megtar­tandó eseményen a közgaz­dászok több százas táborá­nak képviselőit várják, közü­lük igen sokan aktív tagjai a társaságnak. Minden szakember értékes útmutatást kaphat munkájá­hoz a nyitó előadásban. Dr. Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára megyénk gazdasági helyzetéről, az el­következő évek gazdasági feladatairól beszól. Az elnök­ség az ötéves munkáról szá- mól be, Marosi Károly elnök előterjesztésében, majd sor kerül a következő ciklusra az elnökség, a szám/vizsgáló bi­zottság tagjainak, valamint az országos tisztújító közgyűlés küldöttednek megválasztására. Várják a pályaműveket Ötletek a megye érdekében Rövidesen lejár a be­küldési határideje a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete pá­lyázatának. A szervezet minden évben buzdítja a megyében élő szakembe­reket közgazdasági témák kidolgozására. Ezúttal há­rom fő témakört jelöltek meg: 1. A termelési ténye­zőkkel és pénzügyi erő­forrásokkal való gazdál­kodás hatékonysága, nö­velésének módjai, lehető­ségei ; 2. A vállalati (szövetke­zeti) belső érdekeltség to­vábbfejlesztésének lehető­sége, a továbbfejlesztés hatásai; 3. Vállalkozás — ver­senyképesség. Az új vál­lalkozási formák lehetősé­geinek realizálása a vál­lalati gazdálkodásban. * Az október 15-i határ­időre egyéni és kollektív pályázatok beküldését várják, amelyeknél a ki­dolgozás során a kutatás a megyére, valamely táj­egységére, vállalatára, szövetkezetére vonatko­zik. A pályamunkákat há­rom példányban (külön borítékban) kell bekülde­ni a Magyar Közgazdasá­gi Társaság megyei szer­vezetéhez (Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.). A borí­tékon a jeligét kell fel­tüntetni, s a harmadik bo­rítékban kell elhelyezni (lezártan) a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó külön borítékot. Egy-egy pályamű lehetőleg ne ha­ladja meg a 30 gépelt ol­dalt. A pályaműveket az er­re a célra felkért szakér­tők értékelik és rangso­rolják, az elnökség ezután dönt a díjak odaítélésé­ről. Az első helyezett hat­ezer forintos, a két máso­dik egyenként négyezer forintos, a három harma­dik pedig háromezer fo­rintos díjat kap. A ki­emelkedő színvonalú pá­lyamunkák folyóiratban való közlését is biztosít­ják. Az értékelésre 1986 de­cemberében kerül sor, az eredményeket a sajtó közli. Belső érdekeltség és vállalati hatása Divat, vagy az élet által diktált szükségszerűség a belső érdekeltség témaköré­vel foglalkozni — teszi fel a kérdést dr. Papp László, ami­kor ennek a fontos témának elméleti és gyakorlati problé­máival foglalkozik egy adott egység, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat ez irányú hely­zetét is elemezve. A közgaz­dasági társaság megyei szer­vezetének pályázatára bekül­dött elemzés igen részletesen foglalkozik a belső érdekelt­séggel, amely egyik tényező­je lehet a jobb, eredménye­sebb munkának. A szakirodalmat elemezve a szerző rámutat, hogy a bel­ső érdekeltség eleme a vál­lalaton belüli irányítási rend­szernek, a hatékonyság növe­lésének egyik legfontosabb hajtóerejét adja. Mindiez ma­gába kell hogy foglalja a vállalat jövedelempolitikai, bér- és keresetgazdálkodási koncepciójának kialakítását, a munkahelyi érdekeltségi rendszer létrehozását is. Vagyis a felismert egyéni és csoportérdekek érvényesítése a feladat megvalósítása irá­nyába kell hogy hasson a Gyümölcsórós — megrendelésre Épülettatarozáshoz műanyag öntőforma A múlt századok sok csodála­tos épületének homlokzatát, fő­ként a díszítőelemeket, stukkó­kat. tartópilléreiket, záróköveket alaposan kikezdte az idő és a légköri szennyezés. Az egykori mesterek ezeket a díszítéseket kézzel faragták ki, ,s a végső va­kolás előtt a homlokzatba il­lesztették bele. Ezek ezért ma nagyobb nehézség nélkül kiietit- hetők és újakkal pótolhatók. Az elemek korhű rekonstrukciójára azonban .aligha található ma olyan mesterember, aki minta vagy rajz alapján a forma kézi kifaragásána vállalkozna. Ebben segít a korszerű műanyag.tech­nika. A régi tervrajzok vagy a még ép elemekről közvetlenül készí­tett minta alapján polluretán műanyagból öntőformát készíte­nek. A két összetevőjű műanyag nagyon finoman visszaadja a minta minden, részletét, rugal­mas. de etégigé merev és forma­tartó ahhoz, hogy akár harminc önltétít is kibírjon'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents