Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

4 Kelet-Magyuorang 1986. szeptember 15. Érdekességek, fnrcsaságok, találmányait Fal jutatjuk ta'llóizésum'kal a Nyír vidék had van év előtti szá­maiban, s ezúttal is néhány ku­riózumot ástunk .elő a multiból. . . MENNYI TINTÁT FOGYASZT EGY VIDÉKI ÚJSÁGÍRÓ? A Nyír vidék mumlkatársa szerint a vidéki újságíró átlag .mindennap elír — sokat és .mindenféléről kell írni — 3 centiliter tintát, egy liter tintát három hónap alatt és egy év alatt négy litert használ el. Tízévi működése után negy­ven. negyedszázados újságírói pályán 82 liter tintával jubilál, egy 50 éves jubileumát ünneplő újságíró -elmondhatja magáról, hogy minden tízéves jubileum tiszteletére megfürödhetett vol­na abban a tintában, amelyet el­használt, s így ötször, purifikál- hatta volna magát elkövetett bű­neiért, mint a hindu'k a Ganges Vizében. TŰZOLTÁS — HANGVILLÁ­VAL. Charles Kellog (kaliforniai természettudós különös dolgot demonstrált egy tűzoltóállomá­son. Két /láb magas gázlángnyel­vet, amely tégy zárt üvegcsőben szökött fel, kioltotta egy hang­jával. Egy alumínium hangvillán végighúzott egy vonószerű szer­számot. aminek nyomán a rádió statikájára emlékeztető sercegés támadt és abban a pillanatban a gázláng lelohadt, folyton kékes lánggal szökdécselt és újabb vonóhúzásra teljesen elaludt. Kel­log szerint a kísérletnek óriási jelentősége van. A jövőben a tűzoltók nem fognak .kimenni az égő házakhoz és vízsugarakikal oltani a- tüzet, hanem egy köz­ponti állomásról hanghullámok­kal fogják elvégezni munkájukat. Ehhez mindössze az kell, hogy megállapítsák minden háznak a hangrezgésíokát és megfelelően -konstruált hangvillát állítsanak fel a központi állomáson. A KÍNAI LEVELHORDÖ VIZS­GÁJA. Annak a kínai embernek, aki élethivatásul azt tűzte ki. hogy a mennyei birodalom fiai­hoz eljuttassa leveleiket, egész sor megfeszítő és veszedelmes próbát kell tennie, mielőtt sze­rény jav a dalmű hivatalára mél­tónak találják. Mindenekelőtt bi­zonyságot kel tennie a jelöltnek bátorság árai és szívósságáról. E cé-lból nagy gyalogló túrákra kül­dik. Ha útját a megkívánt idő­re teljesítette, reménye lehet az állás elnyerésére. De csak re­ménye. mert a vizsga .legfonto­sabb része még csak ezután kö­vetkezik. Éjjel,, mikor a szelle­mek sötét órája elérkezett, a je­löltet elhagyott helyre küldik-, amely a démonok és rossz szel­lemek garázdálkodásáról hír­hedt. Ha -itt sem lesz úrrá rajta a félsz, -akkor fölveszik postás­nak. ámbátor az utóbbi próbát -a aegtöbben annyira rémesnek és nehéznek tartják. hogy inkább visszalépnek. AHOL A SZAMARAK SE­LYEMHARISNYÁBAN JÁRNAK. Algírban, az állatvédő .egyesület tagjait nem kisebb probléma foglalkoztatta, mint hogy mikép­pen nyújtsanak védelmet az al­gíri szamaraknak a légycsípések ellen. A derék állatvédő egyesü­let Európába kiküldötteket me­nesztett azzal a megbízással, hogy az elviselt selyemharisnyákat ne- messzívű állatbarátok adomá­nyaiként összegyüjtsék. Ezekbe az u'raságoktól levetett selyem­harisnyákba akarják <a kitűnő algíri állatvédők a szamarak vég­tagjait csavargatni, abban a föl­tevésben. hogy azon át nem csípik szegény füleseket a legyek. Ha a terv megvalósul. akkor abban az országban, ahol a leg­több ember mezítlábas, a szama­rak selyemharisnyában fognak járhir ' . Izkbßae Válogatta: 0. Sz. J‘■!" , '■ - —— Már megszokottá vált a látvány: időnként zeneszerszámmal felszerelt fiatalok „szállják meg” Nyír­egyházán a sétálóutcát, mely kiváló hely egy kis utcai muzsikálásra. A hét végén debreceni diákok szórakoztatták a sétálókat-üldögélőket — kelléktárukból az adománygyűjtő kalap se hiányzott. . . (Jávor László felvétele) OknyoíMZás egy níhai spániel ügyében Dán dog igen, kanári nem... Nem mindennapi ügyben kérte szerkesztőségünk köz­benjárását B. I. nyíregyházi olvasónk, egy néhai spaniel tulajdonosa. Állítása szerint annak idején haszonállat-biz­tosítást kötött a mintegy hét­ezer forint értékű kutyára. Az eb több mint két hónap­pal ezelőtt elpusztult, amit be is jelentettek a biztosító­nak. De a biztosítás összegét mind ez ideig nem ^kapták kézhez. Kérésünkre az Állami Biz­tosító Szabolcs-Szatmár me­gyei Igazgatósága valóságos ok-nyomozást folytatott. Ez ugyan — legalábbis olvasónk szempontjából — nem vég­ződött teljes sikerrel, de az ÁB tájékoztatása számos olyan megállapítást tartal­maz, amely bizonyára máso­kat is érdekel. Megtudtuk például, hogy az Állami Biztosítónál 1986. ja­nuár 1-től valóban köthető biztosítás törzskönyvezett ku­tyákra. A biztosítási összeg a betegség . vagy baleset mi­att szükségessé vált (belföl­di) állatkórházi kezelés költ­ségeit fedezi, illetve akkor il­leti meg a tulajdonost, ha az állat elpusztul. Mivel olvasónk esetében nem sikerült nyomára buk­kanni ennek a biztosításnak, ezért felmerült az állami kár­talanítás lehetősége. A MÉM Állategészségügyi és Élelmi­szerhigiéniai Főosztályának állásfoglalása szerint azon­ban ez esetben nem jár ál­lami kártalanítás, mert az csak a kötelező védőoltás kö­vetkeztében elpusztult ha­szonállatokért, valamint a védett állatokért fizethető. A kutya, a macska, a díszma­dár (kanári, papagáj stb.) vagy az aranyhal pedig nem, haszonállat. Ezeket kedvte­lésből tartott állatoknak kell tekinteni még akkor is. ha a tartásukkal másodlagosan gazdasági haszon is jár, pél­dául tenyésztés esetén a sza­porulat eladásából. Ez ugyan­is csak a tartás velejárója, de nem célja". Azaz spánielünknél az ál­lami kártalanítás szóba sem kerülhet. Maradna az ÁB ál­tal említett biztosítás — ha olvasónk kötött volna ilyet. Várják jelentkezését. Mint rógon... Szinte •hihe'tetlen. hogy a 81 évtes Etelka néni — akinek 7 gyermeke. 12 unokája és 13 dédunokája vian — (még oda­ül a lekvárfőző üst mögé Túristvándiban. Id. Üjfalusi Lászlóné szívesen ismerteti a kíváncsiskodóval a szilvalek- várfőzés fortélyait. 12 véka szilvát jól meg kell mosni, ki- mag válni és üstben egy napon át főzni. 24 órán át folyton kavanni-kavarni. hogy oda ne kozmáijon . . . A kavarásban. segítenek a rokonok, szomszédok. Igazi eseményszámba megy a lek- várfőzés. Sokszor kéttucatnyi felnőtt és gyerek :i$ megjele- j niik e ne.m mindennapi ese- | ményen. Az idős embereké I ilyenkor a szó. s felelevened­nek a legnehezebb paraszti munka történetei éppúgy, mint a régi szép népdalok. Két-három óra- elteltével a üelöntött szilvából cibere lesz. A felrottyant híg, átpaszíro­zott szilvamassza soha nem I felejthető ízű finomság. Sze­I rencséj'e a hagyomány Sza.t- márban tovább él. s a szilva- lekvárnak is nagy keletje van. Márványtábla Nyírgyulajban Az első fülészeti szakkönyv szerzője „Itt született Felső-Eőri dr. Cseresnyés Sándor 1786, 1854. Veszprém vármegye főorvosa és az első fülészeti szak­könyv szerzője” — hirdeti mától a hófehér márványtáb­la Nyírgyulajban, a híres or­vos egykori szülőházának, a református parókiának falán. A községi tanács és a re­formátus egyházközösség ösz- szefogásával ily módon emlé­kezik a falu nagy fiáról, aki az első fülészeti tankönyv megírásával szerzett elévül­hetetlen érdemeket a hazai orvostudományban. Cseres­nyés Sándor 1786. szeptember 15-én született Nyírgyulajban, a falu akkori református lel­készének, Cseresnyés Sámuel­nek fiaként. Szatmárnémeti­ben és Nagykárolyban vég­zett előtanulmányok után a pesti egyetem orvosi karán folytatott sebészeti tanulmá­nyokat, csak hosszabb gya­korlat után szerzett orvos­doktori oklevelet. Volt Makó város rendes pszichikusa, Csanád vármegye táblabírá- ja és gróf Teleki József aján­latára Csanád vármegye tisz­teletbeli orvosa is. Az első fülészeti szakkönyv megírá­sára 1829-ben Makón szánta el magát. A könyv kinyomta­tására 1832-ben Veszprém­ben került sor. Hogy tudo­mányos munkája mennyire haladó szellemű volt. annak bizonyítására elég kiragadni dr. Fazekas Árpád Cseres­nyésről megjelent cikkéből. Az általa idézett sorok éke­sen bizonyítják az első fülé­szeti szakkönyv máig érvé­nyes korszerűségét, a ma or­vostudományának is nélkü­lözhetetlen útmutatását, mi­szerint a betegségeket nem kiragadva, hanem az egész emberrel összefüggésben kell vizsgálni. Az egykori szakember mun­kásságáról a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesüle­te 1984-ben Cseresnyés-em­lékérem alapításával emléke­zett meg. Nyírgyulaj község vezetői és lakói ma, hétfőn délután bensőséges ünnepség keretében leplezik le a szü­lőházának falán lévő emlék­táblát. Kovács Éva Hatvan éve történt... fl Ford-karaván bemutatója Nyíregyházán Az amerikai Ford autógyár különböző minőségű autóiból és traktoraiból ún. „kara­vánt” állított össze és ezt vi­lágkörüli útra küldte, hogy mindenütt, így Magyarorszá­gon is megismertesse gyárt­mányait. Május első hetében „beharangozták”, hogy a ka­raván Nyíregyházát is meg­látogatja. Abban az időben — 1926 — már itt is több személynek volt Ford autó­ja, meg egy pár Fordson trak­tor is üzemelt. Nyíregyházán, Mint már a múlt hét pénte­ki lapszámunk- ; | ban hírt tunk róla, a%m 's* fa Angliában éld11' • '"'vl Puskás László fotóművész ki- í állítása nyílik í ma délután 15 órakor a tisza- vasvári Mun­ka Termelőszö­vetkezet iroda­épületében. A negyven képből válogatott tár­latot szeptem­ber 20-ig te­kinthetik ; meg az érdeklődők. Képeink a fotó- , kiállítás anya­gából adnak ízelítőt, (cs) • I 1986. szeptember 15., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a Rádió? — 9,00: Ravel: Három dal Malier­in verseire. — 9,30: Simon Ist­ván versei. — 9,39: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10.35: Klasszikus operettekből. — 11,05: „ . . . soha többé ..." — 11.25: Indulók. — 11,40: A pla­nétás ember. Regény rádióvá 1- tozata. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar 'előadóművé­szek albuma. — 14,10: Népzene kamaraegyüttesre. — 14,38: A'Dam. — 14,55: Édes anya­nyelvűnk. — 15,00: Veszélyben. — 15.30: Kóruspódium. — 16,05: Messze . . . messze ... — 16,45: A képzelet varázspálca. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Operanyitá­nyok. — 17,50: Nóták. — 19,15: Sorshelyzetek. — 19,45: Arany­lemezek. — 20.45: Egy modern kisasszony antik köntösben. — 21,00: Hegyen a vendégünk. —22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kedves Bópeer . . . ! — 23,30: Haydn: C-dúr (Medve). , PETŐFI RADIO 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05: Napközben. — 12,10; Ze­nés játékokból SZ. — 12,^5: Kis magyar néprajz. — 12,30; Nép­zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból SZ. — 17,30: ötödik sebesség.-----18.30: Ze­neközeiben SZ. — 19,30: Sport- világ — 20,00: Show, ami show. 3. MŰSOR 9,08: Fanfárzene. 9,20: Zene­kari muzsika SZ. — 10,35: Sta­nislav Sojka dzsesszkvartettje. — 11.05: Louise SZ. — 12,10: Ka­marazene SZ. — 13,05: Autók és utak. — 14,14: Zenekari muzsi­ka SZ. — 1.7,00: Palestrina: Ve- ni Sponsa Christi SZ. — 17,30: Ravel: Három dal — 18,00: Ver­di operáiból SZ. —18,50: Egész­ségünkért. — 19,05: Üj lemeze­inkből SZ. — 20,33: Szimfoni­kus zene SZ. — 22,00: Budapes­ti nemzetközi Liszt Ferenc zon­goraverseny SZ. NYtREGYHAZI RADIO 17.00—18.30: Héítnyüó. Hét­fői információs magazin. Tele­fon: 11-141. A tartalomból: Hí­rek — Programajánlat — Sport- összefoglbíó — Fészekrakás '86. Teleik, ház, lakás. Riporter: Ágoston István. — Hallgatóink leveleire dir. Kövér Antal vála­szol — Irány az óvoda! Mini­fórum — Hírek. .tudósítások Észak-Tiszántúilról — Lapszem­le — Mü.sorelözetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) SZLOVÁK TV 15,20: A siker biztosítéka. Publicisztika. — 15,40: Doku­mentumműsor a spiebergi vár­ról. .— 16,20: Bizalmas levelek. — 16.55: Katonák műsora. — 17.50: Az élet értékei. — 18,20: Esti mese. — 10,30:—19,10: A Híradó sajtókonferenciája’. — 19,30: Híradó. — 20,06: Ne menj el nyári éjszakán. Tévéfáim. — 21,35: A prágai kardiocemrum munkájáról. — 22,15: Az örök Faust. Tévéopera. SZOVJET TV 12.30: Hírek. — 12.50: Doku- m ént u mfilmek. — 13.40: Kon­certfáim. — 14,05: Hírek. — 14,10: Tudd és csináld. — 14.40: Dokuímjentumfilm. — 15.10: Hangverseny. — 16.15: Gyorsí­tás. — 1.6,45: V H ágni rád ó. — 17.00: Sakkvi'lágbajnoki vissza­vágó. — 17,10: Ana Net. Tévé­játék. — 19,00: Híradó. — 19.40: Foglalkozása nyomozó. Film. I. — 20,45: Viliághíradó. — 21.00: Sakkvilágbajnoki visszavágó. — 21,25: Az élet szép. Film. — 22.58: Hírek. — 23,03: Dal ’86. — 0,03: Dokiumentumfilim. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A VÉGSŐ MEGOLDÁS. Béke mozi* de. és du.: A LATOR. Móricz mozi: BREAK. A FORDSON-katalógus első lapja a Széchenyi u. 14. szám alatt képviseletet tartott fenn a Ford gyár. A 14 egységből álló kara­ván június 4-én érkezett Nyíregyházára Tokaj felől. A karaván a Búza tértől kezd­ve katonazene mellett vonult a Rákóczi úton és a Besse­nyei téren át a Kossuth térre. A kocsik fél 1 óráig marad­tak itt, ahonnan a tűzoltó- laktanyába dirigálták őket, ahol alapos mosásban része­sültek, majd a Búza térre vonultak. Másnap június 5-én a Ford­son traktorok munkabemu­tatót tartottak Molnár Vik­tor báró nagyszállási uradal­mában. Reggel az autók tu­catjai vitték a gépeket ki a gazdaságba, meg a közönsé­get is, már aki fölfért a nagy autókra. Nagyon jó nyári időben zajlott le a bemutató. Először a kaszálást mutatták be sima, majd nehéz, dom­bos, hepehupás terepen. A gép bámulatos eredményt produkált. A szemlélőknek különösen feltűnt az, hogy a gép szétteríti a lekaszált szé­nát, miáltal az hamar meg­szárad, összegyűjthető. A Fordsonhoz kapcsolt körfű­rész percek alatt darabolta szét az ölfa métereit. A szán- tógép munkája pedig hihetet­lenül gyors és üzembiztos volt. A gép három ekéje vil­lámgyors tempóban hasította a barázdákat, a sofőr mun­ka közben a sárhányón me­rengett, s csak a fordulók­nál kormányzott. Ezután még sokféle használhatósá­gát mutatták be a Fordson traktoroknak. A bemutatónak nagy sike­re volt Nyíregyházán, de más­hol is. Innen Debrecenbe mentek újabb bemutatóra. Orosz Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents