Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Pál Gyula: Anyáin Szombati galéria Simon István; Kövek a napon* Erősödik az őszi esti hűvösség, terjedve naponként. Magából csak a kő ereszti a benyelt meleget, kapott fényt. Emlékszik a hunyorgó napban, ha délben még elszáll fölötte, hogy nemrég július a katlan, nagy búzamezőkkel fűtötte. Ősszel anyám keresztbe-átul a nagykendőt körém kötötte; szárnyként mozgott a csücske hátul, derekamra tapadó föcske. S mint a kőben a meleg-áram a nyár múltán: az a melegség ki gyűl azóta is ruhámban, elég, hogy egy kis fény rámessék. Tűnődöm is olykor: talán kő fekszik a szívem helyén régen, hogy fölizzít közös anyánk, ő, a jóság minden volt-szegényben. Kell is most már az ajándék nap, magamból lassan mit is adnék, hiszen elért a fura évszak, fele tél már, fele tavasz még. * (A költő szeptember 16-án lenne 60 esztendős) Kazal, a n — Ki ez a magas, jó hang fiatalember? — kérdezte eleinte az egykori Király (m: Majakovszkij) utcai káivóhá; étterem esti vendégei a zent kari kísérettel táncdalokr magyar nótákat, kupiék; kedvesen, olykor szomorkásai máskor meg ízes humorr; előadó énekesről. —*Ki ez Kazal László? — csak élein! kérdezték, mert hamarosa fellendült az étterem forgal ma. Hamar elterjedt a város ban: egy tehetséges, jellegzt tesen pesti ifjú lép esténkéi dobogóra a Király utoábai Latrai, hallani kell. Ám aki hírét vitték a népszerű kávt házi énekesnék, csak kevese tudták, hogy — ilyen va akkor a színészsors — Ráko, Szidi .színiiskoláját vógezt Fél évszázada ennek. A kávéházi dobogó jó trarr bulinnaik bizonyult: nemsoká ra színiházi deszkákra vitt e útja. Valójában a felszabadult után ismerte meg az ország a Fővárosi Operett Színház - ban, a Petőfi Színházban, Kamara Varietében vidította közönséget, sokat játszott iw déken, rádiózott, gyakran f>e tűnt a tévében. Neve a plattá ' tokon, nagy betűkkel nyomta va: telt ház és biztos síiké volt. ■ Legnagyobb korszak 1950-401, a Vidám Színpadc töltött jó három évtized vol Ebben az időben lett millió kedvence. Számai, az általa megelevi nített iszínpadi vagy szó figurák fogalommá váltál A borkóstolgató részeg, a táí káját, ki- és bepakoló hóig Jtaf is vagyok, szeretem a táncot" Ritkaságok porcelánból Habára típusú edények, (Császár Csaba felvételei) főiskolások akkori szervezete) központi tánccsoportját, (a Batsányi együttes budapesti egyetemekre került tagjai alkotják a magot). Elkészülnek Rábai első színpadi darabjai, majd az 1949-es budapesti VIT-re megszületik a Ludas Matyi című tánckompozíciója. Autodidakta módon — mint mondta — hályogkovácsként alkot, mégis iskolát teremtett, hatalmas életművet hagyott maga után. De ne ugorjunk még ilyen nagyot az időben; jelentős esztendő következett: 1950, az Állami Népi Együttes megalakulásának éve. Ekkoriban kapott megbízást Csenki Imre az énekkar, Rábai Miklós a tánckar és Gulyás László a , zenekar megszervezésére. A válogatás, a felkészülés, a stúdiómunka, az alkotás időszaka után elkövetkezett a várva várt bemutatkozás. 1951. április 3-án az Operaházban — a hazánkban vendégszereplő világhírű Moj- szejev együttes mellett — első ízben lépett a közönség elé a Magyar Állami Népi Együttes. (A kórusnak ekkor 90, a tánckarnak 32, a zenekarnak 36 tagja volt.) Ebben az első műsorban már olyan, később világhírűvé vált Rábai-kompozíciók szerepeltek, mint az Este a fonóban, Az Próba közben 1946-ban kezdő természet- ; rajz tanár került a békéscsa- i Uai gimnáziumba. Oda, ahol í néhány éve még ő is tanult. |A kémia és a biológia mel- I lett sok más is érdekelte, fog- ' lalkoztatta. Tennivágyó, közösségi ember volt: kosárlabI dacsapatot, ökölvívó-szakkört, kerékpártúrákat szervezett. Ekkoriban — a fényes szelek időszakában — százszámra alakultak az öntevékeny tánccsoportok, s a csabai gim- jnáziumban is megalakult egy Í kicsiny, de lelkes együttes. A természetrajz tanár — Rábai i Miklós — kerékpárra ültette Idiákjait, és elindultak a bé- i; kési falvakba, táncot gyűjte- jni. A zenét, éneket addig is- > mételték, míg megtanulták, a 1 táncokat fejben rögzítették. Így indult el a Rábai vezette i' Batsányi együttes. Első igazi sikerüket 1948- tban, az első országos nép- f táncversenyen aratták: a : nagy csoportok versenyében j elsők lettek. Rábai Miklós ek- | kor jegyezte el magát egy [ életre a tánccal, j Űtja Békéscsabáról a fővá- : rosba vezetett: néptánc tan- ' széket nyitottak a Testneve- ’ lési Főiskolán, s őt bízták meg a vezetésével. Megszervezi munkája mellett a MEFESZ (az egyetemisták és őrségi táncok, az Ecseri lakodalmas. Koreográfus! munkája az évek során egyre jobban ki- teljesedett, a táncos életképek mellett egyre több cselekményes táncot alkotott; elkészült a Kisbojtár című há- romfelvonásos mesejáték, a három egyfelvonásosból álló Balladaműsor. S ebben a halálon túli szerelem gyönyörű Rábai Miklós portréja eposza: a Kádár Kata, s a műsor harmadik darabja, a bővérű komédiázásra alkalmat adó Jóka ördöge. ! Rábai Miklós később az egész együttes művészeti vezetője lett, s 1971-ben igazgatónak nevezték ki. Az évek során több mint 120 koreográfiát tervezett. Ezek közül egy-egy műve évtizedek óta j állja az idő próbáját (ilyen például az Üveges tánc, a Kállai kettős, amelyet Kodály Zoltán az együttes számára komponált, elismerése jeléül). Rábai Miklós megszállott alkotó volt, a munka töltötte be életét, mindennapjait. „Koreográfus vagyok, szereltem a táncot — írta magáról 1973-ban. — A tánc minden fajtája érdekel, de csak a néptánccal foglalkozom igazán. A néptánc mindig megragad varázsával és igazmondásával”. Társadalmunk elismerte munkásságát, érdemes művész címmel, 1952-ben Kos- suth-díjjal jutalmazták. Még sok-sok tánckompozíció tervét dédelgette magában, amikor alkotóereje teljében, 1974 augusztusában elragadta a halál. 53 éves volt, most lenne 65 éves, hatalmas életművet hagyott ránk. A megyei gyógyszertárközpont KISZ- klubjában a dolgozók tulajdonában lévő porcelán dísz- és használati tárgyakból rendezett kiállítást a közelmúltban a Szent- Györgyi Albert szocialista brigád. A szép és ritka porcelánokból ezúton adunk ízelítőt. A világhírű herendi porcelánokból néhány darab. Kínai műremekek..
