Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

• • / Összefogás az alma jövőjéért A MÉM és az Akadémia vezető képviselői Vaján, a huv. ház területén, (császár) giával működjenek és milyen fajtákra alapozódjanak az új ültetvények? A gyümölcstermesztési ága­zat időszerű feladatairól dr. Magyar Gábor MÉM-minisz- terhelyettes tartott előadást. Élelmiszer-termelésünkben a lakossági igények kielégítése és az export igen nagy rész­ben alapozódik a gyümölcs­ágazatra — hangsúlyozta elő­adásában. A mezőgazdasági terület 8 százalékán ad any- nyi jövedelmet, ami az ösz- szes növénytermesztésnek 40 százaléka, a mezőgazdaságé­nak pedig 16. A belföldi fo­gyasztásban nem képvisel azonban ekkora arányt a gyümölcs, mint azt mennyi­sége indokolná. •í A meglévő termelőalapok hasznosítása irányának meg­határozásáról a minisztérium a közelmúltban tárgyalt. Megállapították, hogy csök­kent például a műtrágya-fel­használás. Növekedett vi­szont az új és hatásosabb nö­vényvédő szerek alkalmazá­sa, amit megmutat, hogy Bi­bén 10 429 forintot költöttek ilyen célra hektáronként a gazdaságok, tavaly pedig 13 570-et. Kevés a manipulá­lásra és egyéb célra szolgáló épület, a tárolók állapota to­vább romlik. A kisgazdaságok jelentősé­ge növekedett. Ésszerű fel­adatmegosztásra van szükség a nagyüzemekkel. Nem ver­senytárs, hanem kiegészítő szerephez kell juttatni őket, megfelelő integrációval. Az ágazat a problémák el­lenére az elmúlt ötéves ter­vét teljesítette. A következő ciklusban meghatározott fel­Már hagyomány, hogy nem 6okkal az almaszüret meg­kezdése után delegáció érke­zik hazánkba a Szovjetunió­ból az exportra való felké­szülés, a minőség, a szállítás félté telein ek meg't ekiint ésér e. Az illetékes szovjet minisz­térium. v&lamSnt la szállítás­ban. értékesítésben részi ve­vő vállalatok szakemberei szeptember 11-én. csütörtö­kön érkeztek hazánkba. Ezen a napon eiőször Csa­pon, majd Tuzséron tájéko­zódtak a szállítási szezonra ■történő felkészülés eredmé­nyeiről. A tárgyalásokon részt vettek a szovjet vasutak és a MÁV záhonyi üzem- igazgatóságának szakemberei ié. adatok végrehajtása azonban veszélyben forog. A hozamok fokozása nélkül nem is telje­sülhet. Ahhoz, hogy a gondok hosszú távon megszűnjenek. szükség van a gyümölcsös­telepítések szaporítóanyaggal való megfelelő ellátásához. A hűtőtárolók kihasználása olyan árakkal fokozható, amelyek ösztönöznek feltöl­tésükre és a tavaszi kiszál­lításra. Törzsvevőnket, a Szovjet­uniót egyenletesebb szállí­tásokkal tarthatjuk meg. Utóbbi évek közül sokban nem tudtuk megtölteni az ex­portkeretet. Növekedett a B—3-as arány és a jonatán mennyisége, Ezeknek a je­lenségeknek elejét kellene venni. A következő felszólaló Pe- thő Ferenc, a Debreceni Aka­démiai Bizottság kertészeti munkacsoportjának vezetője volt. Az almatermesztés helyzetéről és fejlesztéseinek fő kérdéseiről szólva felhív­ta a figyelmet a sok nyitott műszaki kérdésre, a jelenlegi helyzet valós tények alapján történő reális elemzésére. A tájegységek versenye eldőlt 53 százalékos arányunkkal a legjelentősebb Szabolcs-Szat- már, ennek súlya szerint kell folytatni a további telepíté­seket. Elengedhetetlen a biz­tos szaporítóanyag-utánpótlás érdekében az állami anyate­lepek létesítése. A tanácskozás hozzászólá­sokkal és vitával folytatódott. Ebéd után a XI. országos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi vándorgyűlés résztvevői üzemlátogatáson vettek részt Vaján, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. A 11 tagú küldöttség prog­ramjában szerepel 'almásker­tek felkeresése, valamint az almarakodás. -feldolgozás megtekintése. a minőség kontrollálása. A delegáció ■tagjai szeptember 12-én dél­után a megyéi pártbizottsá­gon talál köztük Szabolcs- Szatmár párt-, állami szer­veinek vezetőivel, ahol első­sorban a szállítás és a minő­ség kérdéseiről esett szó. A szovjet vendegek — akik szeptember 19-én utaznak h'aza — szombaton a szom­szédos Hajdú-Bibar megyé­ben folytatják programjukat. Itt-tartózkodásuk .alatt az al­maexport mellett tanulmá­nyozzák a konzervkiviitel kö­rülményeit, feltételeit is. A központi segítség mel­lett az aszálykáros gazdasá­gok muguk is erőfeszítéseket tesznek a terméskiesés pót­lására, anyagi helyzetük ja­vítására. Egyebek között igyekeznek megmenteni min­den olyan gazdasági mellék- terméket, amely a téli takar­mányozásban hasznosítható. Ezen felül az eddigieknél is jobban igénylik az élelmi­szergyártó vállalatoktól az ipari melléktermékeket: a konzervgyárak, a húsfeldol­gozók hulladékait, továbbá a répaszeletet, a melaszt, a sörtörkölyt és a malátacsí­rát. Az aszálytól légim, ,ou ká­rosodott megyék közül Sza- bolcs-Szatmárban nagy se­KÜZEL TÍZEZER SORKIMENÖ készül Uránus típusú készülékhez a Gelka nyíregy­házi alkatrészgyártó üzemében, (Farkas Zoltán felvétele) Együttes almatermesztési tanácskozást tartott tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti bizottsága, vala­mint a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat mezőgaz­dasági és élelmezésügyi vá­lasztmánya Nyíregyházán a Tudomány és Technika Há­zában. A rendezvényt Kozma Pál, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, az MTA- MÉM Kertészeti Bizottság elnöke nyitotta meg, A vendéglátók nevében Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára kö­szöntötte a résztvevőket. Nem szokatlan — mondotta —, hogy két vagy több szer­vezet azonos témában rendez tanácskozást, de az nem min­dennapi, hogy összefogva, közösen keres megoldást egyes kérdésekben. Az alma­termesztés Szabolcs-Szatmár- b an mindenkinek szívügye, ezért jelentős érdeklődés kí­séri a tanácskozást. Tájegységünkben az alma útját a dohánnyal és a bur­gonyával együtt sikerek és kudarcok kísérték az elmúlt évtizedekben. A 60-as évek­ben a nyereség, a jó jövede­lem alapján lehetett megál­lapítani, melyek az almater­mesztő gazdaságok, ma ezek külön csoportot képeznek veszteségeik alapján. Húsz éve 1,60 forint, 1985-ben 29 fil­lér volt a kilogrammonkénti nyereség. A válság okát ke­resni lehet hűtőtárolóink rossz állapotában, a feldolgo­zási gondokban, a rossz ül- tetvényösszetótelben és a fajták kedvezőtlen arányá­ban. összefoglalni azonban abban lehet, hogy előtérbe került a mennyiségi szemlé­let, a minőséggel pedig elé­gedetlen a piac. de magunk is azok lehetünk. Nyolcezer hektár gyümöl­csös szűnt meg az elmúlt fél évtizedben, telepítés pedig nem volt több 1100 hektár­nál. A telepítési kedv nap­jainkban valamelyest élén­kült, és javult a gazdaságos­ság is. Valami tehát elkezdő­dött. aminek nem szabadna abbamaradnia. Az almából 81 féle termék készíthető, ami nem kis szám. Egyben megmutatja, hogy a feldolgo­zás az az út, amely kivezetö- nek tekinthető. Napjainkban 300 ezer tonna almából tu­dunk valamilyen más termé­ket előállítani. Pontosabban tudnánk, ha ez a -kapacitás arra alkalmas lenne. A tanácskozásnak választ kellene adnia jó néhány kér­désre. Közöttük a legfonto­sabbak: mi történjék 22 ezer hektár idősnek számító nagy­üzemi ültetvényünkkel, ho­gyan lehetne gazdaságossá tenni ezekben a termelést. Milyenek legyenek, milyen anyagi eszközökből teremtőd­jenek meg, milyen technoló­Kedvezményes hitelek Törekvések az aszály okozta károk pótlására A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az el­múlt napokban központi in­tézkedéseket hozott a me­zőgazdasági nagyüzemeket sújtó aszálykárok követ­ke. ményeinek mérséklésére, a gazdálkodás folyamatos­ságának fenntartására és a következő évi termést meg­alapozó munkák pénzügyi feltételeinek megteremtésére. Az intézkedések az érintett gazdaságokban kedvező visszhangra találtak. A leg­több gazdaságbaif ezekben a napokban döntik el, mire for­dítják a kedvezményes fel­tételekkel felvehető hitelt. A tapasztalatok szerint az érin­tett üzemek nagy része mű­trágya, takarmány, gép és vetőmag vásárlására költi a pénzt. gítséget jelent a kedvezmé­nyes hitel például a tornyos- pálcái Rákóczi Tsz számá­ra, ahol mintegy 70 millió fo­rint szükséges a jövő évi ter­més megalapozását szolgáló eszközök és anyagok beszer­zésére. Ez a szövetkezet a korábbi esztendőkben sike­resen gazdálkodott, a soro­zatos természeti csapások — köztük az idei 20 millió forint terméskiesést okozó belvízkár — súlyos helyzet­r—— be hozták. Ügy tervezik, hogy a most felvehető kedvezmé­nyes hitelből 30 vagon mű­trágyát vásárolnak, és nem kell lemondaniuk korábbi tervükről sem: 3 és fél millió forintért korszerűsíthetik szarvasmarha-telepüket. A bruttó jövedelemadó befizeté­sére kapott halasztás révén 2 millió forintból megkezd­hetik a javítóműhely építé­sét. Megyénkben tanácskozik az országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlés Sajtótájékoztató a BNV előtt Versenyképes termékek, alacsonyabb áron Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár és Körös­völgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója pénteken kö­zős sajtótájékoztatót tartott a szeptember 19-én nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről, céljairól, a várható látnivalókról. Elmondták: hazánkkal együtt 35 ország, csaknem 1200 kiállítójia vesz részt az őszi BNV-n, s az évek óta tartó élénk érdeklődés jelzi, hogy a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országok vállalatai egyaránt fontosnak tartják részvételüket a fo­gyasztási cikkek budapesti seregszemléjén. A külföldiek közül ezúttal is a Szovjetunió a legnagyobb kiállító, köztár- saságal (közül önálló bemuta­tóval iae idén Grúzia jelent­kezik. Először állít ki Kőbá­nyán Egyiptom és Indonézia, s hosszabb szünet után ismét jelentkeznek a kínai vállala­tok, amelyek több mint fél­ezer négyzetméteren kínálják (termékeiket. Jól bevált gyakorlat, hogy a vásáron kiállított termékek ár u os opo pto riként lek inth e tők meg, a tavalyához képest azonban jelentősen változtak az arányok: csaknem kétszer akkora területen láthatók a családi és hétvégi házak, mint tavaly, kevesebb viszont a lakberendezési .és lakásfel­szerelési cikk, valamint a ikultúrciikk. A vásárral egyidöben ren­dezik meg >a Hoventa szak­kiállítást, amely/ számos öt­letét lad ia szállodáknak, álla­mi. szövetkezeti és magán ven déglátáh elvek tülajdono- saimalk olylán korszerű beren­dezések alkalmazására, ame­lyeknek névén emelhető a szolgáltatások színvonata. A Protenviía környezetvédel­mi szakkiállítás pedig a ter­mészet- és környezetvédelem híazai és külföldi eredményeit tükrözi majd. (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál Szíriába látogat Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Háfez Asszadnak, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának meg­hívására párt- és állami küldöttség élén hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Szíriái Arab Köztársaságba utazik. XLII1. évfolyam, 216. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. szeptember 13., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents