Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
1986. augusztus 13. 3 Kejet-nfagyaremág ................................. >. Az aszály apropéjáo K utak és vizek. Főleg mostanában gyakori beszédtémáink. Vajon tudja-e a kedves olvasó, hogy megyénk legmélyebb kúíjai (egyenként 250— 330 méteresek) Nyírbátor térségében találhatók? A legnagyobb víztorony a vásárosnaményi — nem a nyíregyházi. Úgynevezett pozitív kutak csak Nagy- ecseden és közvetlen környékén működnek. Ezek minden pumpálás és szivattyúzás nélkül ontják magukból a jó ízű, hűs vizet. Mátészalka—Szamosszeg —Vásárosnamény térségében valóságos kincs, óriási ivóvízkészlet lapul a föld mélyén. 'Az Országos Vízügyi Hivatalnak ebben a térségben van az egyik tartalék készlete. A szakemberek szerint elképzelhető, hogy 20—50 év múlva a szatmári térségből távvezetéken viszik a jó vizet Borsod, vagy Szolnok megyébe. Az utóbbi hetekben szomjazott minden élőlény. Telekszomszédom hasonlata a minap perzselőenr hatott rám. Azt mondta: a locsolatlan telke olyan, mint a naményi strand homokja. Kisült, lekókadt mindene a telken. Se fentről, se lentről nem kaptak elég vizet növényei. A vízművek mérnöke viszont azt mondta: ha a növényeknek nem is, de az emberek- nem megyénkben mindenütt van elég a legfontosabb folyadékból. Hozzátette: jó néhányan pocsékolják a drága vizet. Mátészalka egyik lakótelepén például az utinoros házak betonfalát esténként slaggal jól meglocsolják, hogy hűsobbek legyenek a szobák. Kell a hűs szoba a napi kemény munka, a tikkasztó meleg nap után, de azt is tudni kell — folytatta a mérnök—, hogy drága és egyre drágább a víz. A lakosság Nyíregyházán és Mátészalkán is három forintot fizet érte literenként, de az államnak 12 forintjában van. Járdát locsolókat gyakran látni Nyíregyházán, de a mátészalkai házlocsolás híre teljesen lehűtött. Ezekből a slagokból literenként kilenc forint állami támogatás loccsan a betonra ! Ha mélyen merítek emlékezetemből, a kutakról és a vizekről sok minden- eszembe jut. Az például, hogy három évtizeddel ezelőtt, gyermekkoromban a Tiszaszalka melletti tanyán iváshoz, főzéshez, mosáshoz vödörben húztuk a vizet. Tanyánkon az egykori grófi birtok széles, ásott kútja terméskővel és téglával volt kirakva, nem betongyűrű között ért víztükröt a vödör. A korlátra támaszkodva mi, gyerekek gyakran nézegettük magunkat ebben a tükörben. Néha-néha egy követ ejtettünk a mélybe, olyankor széttört a „tükör”. Frissen él az emlékezetemben a tanyai csordás és a csikós. A gémeskút deszka tákolmányánál állva 20 literes favödörben . húzták a vizet a szomjas jószágnak. S emlékszem még a kömörői öregre, aki gyakran mondogatta, hogy legény korában, amikor a mezőn dolgozott, a Túrból, vagy a Tiszából a kalapjával merített magának tiszta & hűs vizet. Arra is emlékszem, hogy valaha a kömörői templom mellett lévő szép mívű pompakút földből „kinövő” ágát minden tél elején körbevonták szalmával, vagy sással, nehogy befagyjon. Legfrissebb, mindössze pár hetes emlékem: édesanyám nálunk járva örömmel újságolta, hogy Kömörőt is közművesítették, éppen a kapuja előtt van egy kifolyó, nem kell már a sarokról cipelnie'a vizet. És sok-sok szabolcs-szatmán ember életét köny- nyebbé, kulturáltabbá teszi a közműből folyó víz. A megyei .tanácson megtudtam, hogy ebben az ötéves tervben hetven településen (köztük több Balkány melletti tanyán) kiépitik a víz művet. Négy évvei ezelőtt a Kelet-Magyarország ai í ól adott hírt, hogy a közművesítés terén jóval az országos átlag alatt vagyunk. Pár napja a megyei t. nács illetékese már azt mondta, hogy elértük az országos átlagot, és a tervidőszak végén jóval fölötte leszünk az átlagnak A Kárpátokhoz és Tokajhoz képes a nagvecsedi vízkészlet sokkal mélyebben van. A közlekedő edények törvénye alapján folyik állandóan néhány ecsedi kittből a víz. Nyíregyháza alatt és körül viszont szegényes a készlet, ezért is jön csöveken Kótajból és Tiszabercelrő! a víz a megyeszékhelyre. De mindenütt, még Er- den is sokba kerül a kutak megépítése, üzemeltetése. Becsüljük hát jobban a vizet, a szomjat oltót, az éltetőt. Nábrádi Lajos Ä holnapot ágyaznák Miért adták ennek a termelőszövetkezetnek a Búzakalász nevet? — évődök a kéki közös gazdaság főagronómusával, Beregszászi Zoltánnal. — Hiszen zöldség van itt mindenfelé. Elnevezhették volna sárgarépájáról, káposztájáról, meg a többiről, ami a kotuföldön terem. Beregszászi Zoltánnal a trágyaszórásra előkészített tarlón. — A kalászosaink épp olyan jövedelemtermelők, mint a többiek, — hangzott az okos érvelés. — És a vetésváltás okán is szükség van rájuk. A helyükön már most alapozunk a jövő évi termésnek. Búzatarlón sárgarépa Nem mindennapi, hogy a búzatarló a következő esztendőben sárgarépa helye lesz. Ennek megfelelően megkülönböztetett a gondoskodás is. Ahol egy hete még búza ringatózott, ma már glédában sorakoznak a trágyakupacok. Terepjárónkkal, amellyel határszemlére indultunk. közébük hajtunk. — A zöldségkultúráknál még fokozottabban függ a termés mennyisége és minő- ségeattól, miként „ágyazunk meg” tápanyaggal — részletezi a munkaműveletek okát Beregszászi Zoltán. Keze a volánon nyugszik, tekintete a tarlón kalandozik. — Ez a tábla, itt a Kriston-tagban 22 hektáros, és nagynak számít, mert az áilagos táblaméret a 15 hektárt sem éri el. 3,8 tonna búzát adott, ami nálunk nem kevés. Megtette tehát a feladatát, dé máris újat kap. A sárgarépa nagy tömeget ad, kell alá a trágya. Elhozzuk a tagokét is a telepi mellé,, sőt még a szomszéd községből is veszünk. Ezzel nem lehet spórolni. Nagyon gyorsan elterítjük ' és .bedolgozzuk, mert közben a föld is szárad. A nedvességet meg kell óvni. Igaz, hogy tudunk öntözni, de az már költség. Ami víz a földben van, az még ingyen jött. Eke csillan a napon A víz a téma a traktorosok között is. Kettejükkel találkoztunk néhány dűlővel odébb. Egy „nyakig” poros lánctalpas araszol mellénk, az eke gyémántfénnyel csillan a tűző napon. Vezetőjének csak az ajka világít, egyébként nyugodtan elme hetné kéményseprőnek. Kemény napja lehetett Hagy- mássy Sándornak. — Látják, felforrt a vizem — szedegeti ki a beszí volt szalmatörmeléket a hűtörács közül. — De ezen a darabon már nem kell kettőnél többet fordulni. — Nem lenne elég megtárcsázni és várni az esőt? — Ej, fiatalember, úgy látszik, nem ismeri a régiek mondását: ahány szántás, annyi szelet kenyér. Amikor lóval húzták az ekét, egv nyáron háromszor is szántottunk. Csak azért, hogy igazén jó, porhanyós legyen. Persze, nem ilyen ekével, ebből elég egy forgatás. Az lenne jó, minél előbb mindenhová eljutnánk. Szerencsére nemcsak rajta múlik, összesen öt gépet vetettek be tarlóápolásra, az erősebbjét, nagy diszktille- rekkel. Az örvény-tó nevű nagy nádas partján ereget fekete füstöket egy T—150- es. Mögötte gólyák lépdelnek nagy komolyan, és szedegetik a kifordított férgeket. A vezetőfülke ablaka leeresztve, ezt a gépet sem kíméli a minden zúgba behatoló por. Győri Dezső dús haja és vastag harcsabajusza is'alighanem kiad magából este egy fél vályogra valót. — Én könnyebben forgo- lódok, mint a láncos, de nagyobb port csapok. Amit errefelé felzavarok, visszafelé nyelem.N Estefelé egy kissé egybefolyik már a tarló a szemem előtt, de nincs megállás, minden nappal szárazabb a föld. Ha esne rá egy eső, be se venné, csak elfolyna. A tárcsa után viszont akármennyit elnyelne. Növények stafétája A hajtásnak az öntudaton kívül van még egy fontos téHagymássy Sándor Győri Dezső nyezője: teljesítményre dolgoznak a traktorosok. így aztán nőm nagyon szaporítják a szót, ismét felbögnek a traktorok, szaporodik a barázda. Mi magunk is begerjesztjük a dzsipet, és megnézzük a Búzakalász többi földjét. Kalászos az 1200 hektár szántónak közel a felén volt, és tarló már egy szál sem, ha még vagy két napig így tudnak haladni. A homokföldeken majdnem kötelező a rozs, a többin pedig a búza és a tavaszi árpa osztozik. Ja, és még 14 hektár zab, hogy a lovakról sem feledkezzünk meg, ha már a szántásnál szóba kerülnek. Forog a föld Kéken, nem úgy persze, ahogy Galilei gondolta, hanem az egyes növénykultúrák adják egymásnak a stafétát. A zöldség körűi forog a föld Kéken, de hasonló gondot fordítanak a VlZBEFULLASZTÓSDI. A kicsiny fürdőmedencében talán, ha negyvenen lehetnek, Két böhömnyi lányra figyel mindenki. Testvérek. Az egyik 16 éves, a másik 14. Hangosak, ordenáféak. Infantilis módon vízbeful- lasztósdit játszanak. A játék lényege a következő: Az egyik a vízbe fúlót imitálja, a másik az életmentést. A vízbefúló élethűen kapkod, hörög, sikoltozik, köpköd, olykor még a szája is habzik. A másik pedig markolja, gyömöszöli. Igyekszik a gumimatracra ráncigálni. Néha még a hajuknál fogva is húzzák egymást a víz alatt. Roppant gusztustalan játék. Nem csuda, hogy egyre tágabb körülöttük a hely, a fürdőzők menekülnek a környékükről. Csak néhány birkatürelmű ember marad a medencében. Többen szemlélik őket ször- nyülködve. Közöttük ácso- rog a lányok apj^ is. Büszkén, elégedetten figyeli a lányok játékát. Látszik a szemén, azt gondolja: lám- lám milyen szép nagy lányaim vannak. Valóban azok... Böhömnyiek. Vízpartitörténetek Elfeküdni egy folyó selymes homokján, megmártózni a hús vízben, napozni, elereszteni magunkat, megtestesült boldogság. A kánikulai hőségben egy strand maga a földi paradicsom. De más miatt is a paradicsom jut itt az ember eszébe. A fürdőhelyeken ugyanis már régen megvalósult az egyenlőség. A fürdőruhára vetkőzött emberek között sok szempontból nehéz különbséget tenni. Nem tudni ki az igazgató, ki a beosztott, ki a gazdag, ki a szegény. A napozók, fürdőzők néhány órája itt többé-kevésbé egyenlők. Egyedül csupán a szépség érvényesül. Régen rossz, ha valaki más miatt tűnik ki a tömegből, mással igyekszik felhívni magára a figyelmet. KAPATOSÁN. Hétágra süt a Nap. Ezrek keresik f/j ilyenkor a megye egyik h őszebb Tiszapart ját. A fiit; .yen barnára sült em- I ■ I: tömege. A vízben is .. r ember hátán. Né- t. ' n elég fegyelmezeta kijelölt helyen híresnek menedéket a i i. Honnan, honnan sgyszercsak i nagyr c > kapatos szóke fickó b an elő. Az úszómester vagy a helyettese lehet. Ezt onnan tudni, hogy mindenkivel veszekszik. Mentségére szolgáljon, nehéz dolga lehet ennyi emberre figyelni. Pláne így kapatosán. Ezt ellensúlyozandó ordít, mindenkit letegez. Most épp egy köpcös, idősebb úrral ordibál. — Hé, te ott — kiabál a kb. 30 évvel idősebb gyanútlan lubickolónak —• kifelé on- • nan. Mars ki! A tiltott helyen fürdő köpcösnek még a háta is elvörösödik mérgében. Torkaszakadtából üvöltözni kezd ő is: — Maga velem így ne beszéljen! — Vegye tudomásul én vezérigazgató vagyok. A fürdőmester se adja alább. — Itt én vágyok a vezér- igazgató — tromfot — és ebben is van némi igazság. —Jó. akkor majd az irodámban folytatjuk a beszélgetést — válaszol kínjában a vezér, akivel már legalább 40 éve nem beszéltek igy, ráadásul egyre többen figyelnek oda az ordibálásra. Nem lenne könnyű dolga. Hallva a fürdőmester keresetlen cifra szavait, káromkodás terén nehéz lenne felülmúlni a strandon dolgozó kollégát. „VÁLLALKOZÓK”. Meg kell adni, talpraesett egy kisfiú. Hét-nyolc éves, kora ellenére kiforrott üzletember. Az üres kólás és sörös üvegeket szedi össze a strandon, és viszi a büfébe visszaváltani őket. A pénz égy részét csokoládéra fordítja. Masza-tos száját látva már legalább kétszer fordulhatott. Most vagy 10—12 üveget hozott. A büfésnek sehogyan sem tetszik a srác élelmessége. Szeretne ő is sápot húzni a „vállalkozásból". — Na öcsi, most harmadolunk — szólt cinkosan a felnőttek felé kacsintva a kirakott üvegek láttán. A kisfiú, mint ahogyan az komoly üzletemberhez illik — a fejét rázza. — Jó, akkor kapsz tíz forintot. A kisfiú oszt, szoroz, ebbe sem egyezik bele. — Na akkor vidd innen az egészet — mondja a főnök hatalmának téves tudatában Megszoktam szép itt bárki lehet, de okos egyedül csak ő. Az egyenlőtlen küzdelemben a kisfiú elbizonytalanodik. Egyik lábáról a másikra áll. Már-már hajlandó a tízest is elfogadni. De ebbe már a mögötte sorban átló felnőttek sem egyeznek bele. Méltatlan- kodnak. És a kisfiú pártját fogják, aki végül is 32 forintot kap. Bodnár István szokványos szántóföldi terményekre is, nehogy kiforduljon tengelyéből. Gsik Sándor Építők csereüdülése A Hotel Építők, azaz a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szállodájában 35—40 csehszlovák vendég pihen. A KEMÉV kassai testvérvállalatának dolgozói június 16-tól augusztus 25-ig hétnapos turnusokban váltják egymást. A lengyelországi Rzeszówbó! szintén fogadtak egy -40 fő;- csoportot, amely 10 napol töltött megyénkben. A KEMÉV dolgozói ugyanakkor a ■ Csehszlovákia Zemptinska Siraván, valamint a lengyelországi Kryni cán üdülnek.
