Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
1986. augusztus 12. Kelet-Magyarország 7 A josta az érdeklődés Dohány a háztájiból } Nagy munka, de jól fizet Beérett a dohány, törik a levelét, lovas kocsival, vontatóval, kerti traktorral — kinek milyen a lehetősége — hordja a nép a zöld dohányt a szárítóhoz. A rohodi szárító környékén szinte vásári a hangulat. Amíg az átvétel tart, amíg a szorgalmas asszonyok gyors és ügyes mozdulatokkal tűsorkeretre szúrják a leveleket, a gazdák beszélgetnek. Gyermeksereg is tarkítja a sokadalmat, nyári szünet van. Erről mondja az egyik asszony; Dohányátvétel a rohodi szárítóban. Visszhang Két hete, július 29-én jelent meg o Kelet-Magyaror- szágban az a cikk, amely a jostát, mint a jövő gyümölcsét mutatta be. Olvasóink érdeklődése, jóként a kis- kerttulajdonosok körében, várakozáson felüli volt. Többen levélben, telefonon és személyesen az iránt érdeklődtek, hol lehet oltványokat beszerezni, hol tekinthetnék meg az ültetvényeket. Gönczi Sándor tiszaberceli levélírónknak és minden érdeklődőnek válaszolva közöljük: Az oltványokat a debreceni iifész pallagi oltvány- és dísznövény-termelő szakcsoport (Debrecen, Tátra út. 7.) állítja elő. Szabolcs-Szat- márban Nyíregyházán a jós- tatermesztésről Tóth Jánosnál (Sóstóhegy, Fácán u. 64.) lehet érdeklődni Tóth János 500 ölön termeszti az új, köszméte és feketeribizke hibridjéből származó jostát, más néven a fürtös köszmétét. A felvétel az említett ültetvényről készült, és a tulajdonos szívesen bemutatja kertjét azoknak, akik személyesen felkeresik. — Hadd dolgozzanak. Addig sem csinálnak rosszat. Különben is a dohányban nő gyorsan és nagyra a pulya. Én aztán tudom, hiszen magam is a dohányban nevelkedtem. Nem igaz, Berti bátyám? A megszólított Újházi Bertalan tisztében a háztáji dohány átvevője, szintén gyakorló dohányos, igazolja az asszony véleményét. A dohányba születni kell. A dohány nem csak sok munkát, de nagy szakértelmet is kíván. Erről ő sokat tudna beszélni. Megjegyzi: aki dohánykertész akar lenni, jó, ha a munkát korán kezdi. A továbbiakban témát váltva, már az idei termésről beszélgettünk: — Itt, a mi környékünkön most jobb a termés, mint tavaly volt. Igaz, korai még a termést dicsérni, a törésnek nagyon az elején tartunk, de remélem, az időjárás már nem tesz kárt a levelekben. A dohány aljaleveleinek törését, szárítását július 24- én kezdték. Nyolcvan mázsa zöld levéllel rakták meg akkor a kamrákat, de a szárítókapacitás ettől jóval több. A szárítási idő százhúsz óra, de mert nagy a háztáji terület, 35 hektár, vajon összhangban lesz-e a törés és a szárítás. Győzik-e majd? — Helyben nemigen, de megoldjuk. Más években is igénybe vettük a dohányipar szárítóit. Egyébként nemcsak hevesi fajtákat termesztünk, van fűzős dohány is, habár az ipar azt szeretné, ha a fűzős minél kevesebb lenne. Hogy az ipar mit szeretne és miért, ha már szóba került, ne hallgassuk el. A nagy levelű — más szóval a fűzős dohánynak — nincs piaca. Belföldre, külföldre csak a virzsinia típusú dohány kell. Ezért is van, hogy amíg korábban a háztáji gazdaságokban kizárólag a nagy levelű dohányokat termesztették, mostanra erősen megcsappant a termőterület. — Kár érte — mondja Gábor Péter, aki sokadmagával az átadásra vár. — Nekem most kétezer öl dohányom van, 600 öl a nagy levelű és megmondom, ez utóbbit jobban szeretem csinálni. Miért jobb a fűzős, minta virzsinia termesztése, arról megoszlanak a vélemények és talán annak van igaza, aki kimondja: — Ki mit szokott meg, az a jó. Majd megszokjuk az újat is, az a lényeg, hogy pénz legyen belőle. A dohányból pénz van. Ezt sem Gábor Péter, sem Pribék István, és mások sem tagadják. Sőt, elhangzik: A leveleket tűsorkeretbe rakják és következik a 120 órás szárítás. — Hát hol keresnék én 100 ezer forintot, ha nem a dohányban. Nagy munka van vele, de jól fizet, ha besikerül. Ha besikerül? A dohány valójában az egyik legkockázatosabb növény. A hideg, a meleg, a víz, a jég, a gombabetegség mind ártalmára lehet és volt is már, nem egy évben. Természetesen kockázat a mezőgazdaság minden ágában bőven van, de ezt tudva is, a dohányosok kitartása becsülendő. Az is csodálatos, hogy bár nem vonzó a dohányosok nehéz munkája, mégis van utánpótlás. Űjra és újra kiegészül a háztáji termelősereg. Miért van így? Erről egy vélemény. — Eddig a szülők dohányát műveltük. Most először 400 négyszögöl nekünk is van. Kipróbáljuk, hogyan sikerül. — Tóthné Vékony Angéla azt is elmondja, három éve ment férjhez, a szülőknek most is van dohányuk, 2200 öl, abban is segítenek, de ideje már, hogy saját területük is legyen. Az elvárásuk szerény: — A dohányból 10—15 ezer forintra számítunk. Meglesz. Ez már csak rajtunk múlik. A nyár a kertbarát-találkozók ideje. A szabolcsi klubok az idén már jártak Egerben, Dombóvár és Miskolc környékén, de Szabolcs- Szatmárba is sok klub, több száz tagja jött el. Legutóbb július végén a debreceni Ma- thiász János kertbarátklub 57 tagja járt Nyíregyházán. A debrecenieket a nyíregyházi központi kertbarátklub látta vendégül. Megismerkedtek a szomszédok a megyei és városi művelődési központ sokrétű tevékenységével. Ellátogattak a mező- gazdasági főiskola ilonata- nyai kertjébe, körülnéztek a nyíregyházi kertészeti árudában. Végül Laza László nyíregyházi kertbarát haszon- kertjében ért véget a nap. Uonatanyán a • vendégeket dr.lnántsy Ferenc tájékoztatta az alma- és szilvatermesztés módjairól. Érdeklődést váltott ki az a 3 éves Én ma is hajnalban keltem és kelek mindig, amíg csak kell. Értek-e a dohányhoz? A szülők őstermelők, mellettük a férjemmel már mi is annak számítunk. * * * • A riport Vaján, illetve a termelőszövetkezet rohodi kerületében készült. De készülhetett volna Szabolcs bármelyik községében, hiszen a dohánytermesztés a homokon őshonos, a dohánykertészet nem is apáról fiúra szálló, de családról családra szálló foglalkozás. A dohány nagy részét most a háztájiban termesztik és bár nem mindenben és nem mindenhol kedvezett az időjárás, a termés elfogadható. Seres Ernő köszméteültetvény, amelyet szakcsoporttagok 500 négyszögöles parcellákban, haszonbérletben művelnek, gon doznak. A nyíregyházi kerti szeti árudában a bőséges k nálat sok vendéget vásárlás ra ösztönzött. Többen ősz- telepítéshez csemetéket és dísznövényeket rendeltek. Laza László nyíregyházi mintakertjében telepítéstől a növényvédelmen át, a gyümölcs tárolásáig minden szóba került. A vendéglátó ismertette növényápolási és növényvédelmi módszerét, bemutatta almatárolóját, ahol a termett gyümölcs jó részét tavaszi értékesítésig raktározza. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, hangsúlyozva, hogy az egész napos program hasznos tapasztalatokkal gazdagította őket. Varga Ferenc Takácsatka-invázió Panaszkodnak a kertészke- dők, hogy gyümölcsfáikat megtámadták a takácsatkák. E kártevők elszaporodásának különösen kedvez a száraz és forró nyár, ilyenkor rendkívüli mértékben megnő az aktivitásuk. Ezt tudva is jogos a kérdés, miért lett ilyen nagymérvű az atkafertőzés? Megfigyelések szerint a galagonya takácsatka 18—20 Celsius-fok átlaghőmérsékleten igen rövid idő alatt, 13—21 napos intervallusok- ban képes egy-egy új nemzedék kifejlesztéséhez. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a galagonya takácsatka nemzedékei szinte összefolynak, ami hatványozott károsításban nyilvánul meg. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy év alatt akár nyolc generáció is pusztíthatja egymást követően a növényeket. A galagonya takácsatka nem válogatós, mert az almán kívül a körtét, a szilvát, a meggyet, a cseresznyét, a diót, a sárgabarackot, a szamócát, sőt még a kökényt is megtámadja. Jellegzetes a kártétele az almafákon. A leveleken szivogató atkák sárguló foltokat idéznek elő, amelyek később megbámulnák. A támadás helyén a növény levelének szövetei elhalnak. Feltűnő az is, hogy a fertőzött levelek széle legörbül. Az atkák fejlődésmenetébe nyugalmi szakaszok iktatódnak, ilyenkor még a speciális atkaölő szerekkel sem pusztíthatok el. Éppen ezért a védekezéseket a mozgó alakok ellen, illetve a még érzékeny három pár lábbal rendelkező , lárváik megfékezésére kell összpontosítani. Jó hatású készítmény a Mitac 0,3 százalékban, a Neoron 500 EC 0,15 százalékban, és téli almában a MITRÁN 50 WP 0,25 százalékos töménységben. A permetezések során a munkavédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba Hollandbab Szatmárban Őszi mu nkák előtt Műtrágya és szerves anyag Az őszi talaj munkák időszakában célszerű kiszórni a kiskertekben a szerves- és a lassan felszívódó műtrágyákat. A helyes és időben végzett tápanyag-visszapótlással ugyanis már a jövő évi termésünket befolyásolhatjuk kedvezően. A műtrágyák könnyebben kezelhetők, jobban beszerezhetőek, s használatukkal mindig az éppen hiányzó tápanyagokat pótolhatjuk. A szerves trágya azonban a talaj fizikai tulajdonságait, így a víztároló képességet, a levegő és hőgazdálkodást javítja, növeli a talajban a szerves anyag mennyiségét, elősegíti a humusz képződését. Ha nem is minden esztendőben, de időnként, homoktalajokra kétévenként, a kötött talajokra négyévenként érdemes, sőt szükséges szerves trágyát is kiszórni. Kétségtelen, hogy nehéz szerves trágyát vásárolni. Ráadásul a szállítási költség is magas, hiszen a műtrágyákhoz képest jóval több kell belőle. Egy kétszáz négyszög- öles kertre legalább 30—40 má- zsányi szükséges. Mégis érdemes utánajárni, mert segítségével a kert talaját biológiailag is megfelelő állapotba hozhatjuk. A szerves anyagot pótolhatjuk másként is. így például a házilag is könnyen elkészíthető kerti komposzttal. Az évközben összegyűjtött növényi részeket, szerves hulladékokat egy-másfél év alatt alakíthatjuk jó minőségű komposzttá. Homoktalajokon — ha kellő nagyságú a kertünk — a zöld- trágyázás is lehetséges. A tápanyag-visszapótlás legegyszerűbb és hatásos módszere a műtrágyázás. A főbb tápanyagok közül a foszfort és a káliumot célszerű ősszel a talajba dolgozni, mert ezek a tápanyagok lassan alakulnak át a növények számára fölvehetőkké. Ráadásul mindkét hatóanyag lassan halad a talajban a gyökérzóna felé, ezért lehetőleg a forgatás vagy ásás előtt szórjuk a területünkre. Ezáltal mélyebbre juttatjuk, a növény számára elérhetőbbé tesszük a tápanyagot. Ősszel a kálium és foszfor mellett csupán akkor kell nitrogén hatóanyagú műtrágyát is kiszórni, ha ásáskor, szántáskor sok szerves anyagot forgatunk alá. Zöldségeskertekben általában öt kilogramm szuperfoszfátot és négy-öt kilogramm káliumot szórjunk ki száz négyzetméternyi területre. Kiskertekben egyre inkább ajánlottak a vegyes hatóanyag-tartalmú műtrágyák, ezek a nitrogént, káliumot és foszfort, esetenként a mikroelemeket is együttesen tartalmazzák. A műtrágya minden szemcséje az összetételben meghatározott arányban, egyenletesen tartalmazza a tápanyagokat, ősszel Inkább az alacsony nit- rogéntartalmúak Jöhetnek számításba. Ilyenek a 4:14:14 és a 8:16:24, valamint a 6:18:24 arányban kevert nitrogén, foszfor és kálium összetételű műtrágyák. Ezekből száz négyzet- méterre SO—12 kilogrammot számíthatunk. Az adagok meghatározásakor vegyük figyelembe a termeszteni kívánt növények igényét is. Érdemes szót ejteni a szerves és műtrágyázás elvégzéséről is. A szerves trágyát lehetőleg borús időben szórjuk ki lapáttal, trágyavillával. Egy-egy jó villányi vagy lapátnyi mennyiség három-négy kllo- grammnyi. A szórás után a trágyarögöket kapával verjük szét, esetleg gereblyével osz- szuk el arányosan a területen. A kiszórás után mielőbb ássuk be. vagy szántsuk alá. Műtrágyázásnál csupán arra kell ügyelnünk, hogy egyenletesen elosztva kerüljön a talajba. Mindenki figyelmébe: csupasz kézzel sohase szórjunk műtrágyát. A maró hatású műtrágya bőrsérülést okoz. Használjunk kiszóráskor gumikesztyűt. A műtrágya kiszórása után rögtön lássunk a talajforgatáshoz, így érhető el, hogy a legkisebb legyen a hatóanyag-veszteség. A szerves és a műtrágyákat legalább 20—30 centiméter mélységben forgassuk a talajba. Tizenegyezer pecsenyelibát hizlalnak a tyukodi Kossuth Tsz-ben. A libákat a kívánt súly elérése után a zagy- varékasi szövetkezetnek szállítják. (Baján Erzsébet felvétele.) Szomszédolás Debreceni kertbarátok Nyíregyházán Megyénk kertbarátai széles körű kísérletezéssel vétették észre magukat az elmúlt években. Kosa Béla fehérgyarmati lakos, a Vetőmagtermeltető Vállalattal szerződést kötve hollandbabot termeszt. Amennyiben az őszi „szüret’* megfelelő minőségű lesz, így a jövőben szélesebb körben nyílik mód e fontos fehérjetartalmú élelmezési cikk termesztésére. (Molnár Károly)
