Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
*N Őszi előzetes a párizsi iivatríl Hűsít-e nyáron a forró tea? DIOR: nőies újdonság a testre szabott, deréktól lefelé hullámosán bővülő kosztüm. A viola színű pűderszemcsés posztó modellhez fekete szaténblúzt és rövid fekete szövetszoknyát terveztek. Érdemes megfigyelni a csinos fekete kiegészítőket is. V. ________________________________________________ NINA RICCI: a bemutatón nagyon tetszett az ötletesen rendőzött eperszínü gyapjúgabardin ruha. Kovács Mari J Egzotikus strandkendő Tán a Hawaii szigetek lányaitól lesték el a divattervezők ezt az érdekes és szép strandviseletet, amelyet most közreadunk. Elkészítéséhez 160XH0 cm anyag szükséges, amely lehet batiszt, selyem, muszlin, olyan kelme, aminek szép esése van. Minél tarkább, egzotikusabb a mintája, annál divatosabb. Aki ügyes, ért a batikoláshoz, egyszínű kelmére csodálatos virágokat, madarakat, fantáziája szerinti motívumokat festhet. Akik szépen hímeznek, ily módon dekorálhatják egyénien a strandruhát. A szélét körbe elütő anyaggal paszpólozhat- juk is. Egyik megkötési módja: féloldalt az egyik vállon megcsomózzuk, de megköthetjük a mell fölött csomózva is, és mindkét esetben még egyszer a csípőnél. Vékonyabb alakon az óriáskendőt elöl egymásra hajtva, egy szép brossal is meg lehet tűzni, vagy ugyanígy, csak hátul középen rögzíteni. Kerti ötlet: hintaágy A hétvégi kikapcsolódás kellemes óráiban jólesik egy lágyan ringatódzó függőágyon heverni a kert hűs lombjai alatt. A rajzon látható hintaágy egy erős fa ágára felfüggeszthető. Elkészítéséhez a következőkre van szükség: 2 db 190 cm hosszú gázcső, 4 db rögzítőhorog, 2 db 80 cm X 3 cm-es kemény fa véglap, a felfügj 2sztéshez vaslánc és erős sodrott kötél, valamint erős zsákvászonból vagy nyugágy vászonból készült heveder. A huzat a csövet teljesen körbefogja, s alulról (mint a fűző) kenderzsinórral van összefűzve. Ez a megoldás biztosítja a fekvőhely rugalmasságát, másrészt a vá- szonbetét feszessége is szabályozható vele. A vászon karbantartását is megköny- nyíti, hiszen így bármikor könnyen leszedhető. Ajánlatos a duplán visszahajtott vászonszegélybe fémgyűrűket ütni, mert a kézzel varrt lyukak köny- nyen kiszakadnak. A fűzés lyukai legalább 15—20 cm-re legyenek egymástól. Sokan állítják, még többen tagadják, hogy a nagy melegben nem hideg italokat, hanem forró teát kell inni, hiszen már a régi kínaiak is ezt alkalmazták hűsítőként. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, hogyan lehetséges az, hogy a télen átmelegítésre alkalmazott meleg tea nyáron éppen ellenkező hatást fejt ki? Szervezetünk hőháztartásával kell — legalább vázlatosan — megismerkednünk, hiszen e nélkül nem válaszolható meg a kérdés. Az emberi szervezet léte, fennmaradása múlik azon, hogy a test hőmérséklete' egy bizonyos határon belül állandó legyen. Ez az egyensúlyi állapot szükséges a szervezetben lezajló folyamatok megfelelő szinten való tartásához. Ha valamilyen veszély fenyegeti ezt az egyensúlyt, akkor az agyi szabályozó központ gyorsan gondoskodik arról, hogy az egyensúlyi állapot helyreállítására mihamarabb sor kerüljön. Így például, ha erős lehűlés történik, akkor a központ utasítására olyan kémiai anyagok jutnak el a véráram útján a test különböző részeibe, az izmokhoz, amely nem akaratlagos mozgásra: remegésre, didergésre serkenti azokat, mert ez a folyamat hőtermeléssel jár együtt. Fogunk ilyenkor vacog, bőrünk „libabőrös” lesz: azaz összehúzódik, a felszínen levő kis vérerekből eltávozik a vér, mert a felszínen sokkal köny- nyebben lehűlne. Ha viszont megfordítva: erős belső felmelegedés veszélye áll fenn (mint például nyáron, amikor a külső hőmérséklet is magas, vagy fokozott fizikai munkát végez valaki), az agyi hőközpont másfajta utasítással gondoskodik ennek ellensúlyozásáról, hiszen ha nem tenné, a test belső hőmérséklete fokozatosan növekedne, és 42 fok C-nál már olyan visszafordíthatatlan folyamatok történnének (például fehérjék elváltozása), ami halálos. Az agyi hőszabályozó központ parancsára megindul tehát a fokozott verejtékezés, aminek erős hűsítő hatása van, különösen akkor, ha a párolgást egy kis szellő (ventillátor) is elősegíti. Ilyen hűtőhatást jelent a vizes borogatás is: gyógyszerrel már nem csillapítható lázas beteget hideg borogatással szoktak hűteni. De a lenyelt hideg italnak is hasonló hatása van: amíg a szájban, majd a gyomorba vezető úton lassan felmelegszik, és eléri a test- hőmérsékletet, érvényesül hűsítő hatása. Persze nem szabad, hogy a gyomorba túlságosan hideg folyadék érkezzen; kb 8 C-fok alatt kellemetlen tünetek (görcsös fájdalom, hasmenés, hányinger stb.) fordulhatnak elő. Az elfogyasztott ital ugyanakkor arra is alkalmas, hogy pótolja az elvesztett fo- lyadékmennyiséget. Nagy kánikulában akár liternyi folyadékot is kiizzadhat a szervezet óránként, de ha mindehhez erős fizikai munka párosul, ez a mennyiség még sokkal több is lehet, finnek pótlása élettani szempontból elsődleges fontosságú; a folyadékhiány egy bizonyos határon túl életveszélyes, sokkos állapotot hozhat létre. Mi történik akkor, ha mm hideg italt, hanem forró teát kortyolgatunk? Ez a tea az agyi hőközpontnak ad jelzést arra, hogy fokozza a hőleadásra vonatkozó élettani utasításait — így elsősorban az izzadás-kiválasztást. Emellett a tea éppen olyan folyadékpótló, mint bármilyen más ital. A kérdésre a válasz tehát: a hideg ital közvetlenül hűti a szervezetet, a meleg tea pedig közvetve. Persze a meleg, forró teát sem szaoad egyszerre meginni, hanem lassan, kortyolgatva. A folyadékpótlás kapcsán röviden érintenünk kell az alkoholtartalmú folyadékokat is; ezek közül a sör a legkedveltebb. Nem tagadható a sör folyadékpótló szerepe, egyidejűleg azonban olyan gyorsan elégő, tehát melegítő kalóriát (az alkoholt) viszünk be a szervezetbe, amely a hűtőhatást közömbösíteni képes. Az alkoholtartalmú italok emiatt nem alkalmasak a szervezet hőegyensúlyának helyreállítására. A fokozott verejtékezés a szívre is fokozott munkát ró, ugyanakkor a több folyadék bevitele és feldolgozása következtében ugyancsak nagyobb feladatot kell a szívnek ellátnia. Olyannyira, hogy elfogadott szakkifejezés: a „sörszív”. Ez alatt a fokozott munkaterhelés következtében megnagyobbodott szivet értjük. Mondanunk sem kell, ez nem egészséges. Nem véletlen, hogy szívbetegek számára nem ajánlott a napozás, a túlságosan meleg környezet. Az eddigiekből következik: fontos, hogy akár hideg, akár meleg folyadékkal hűtjük magunkat, azt kortyonként, ne hirtelen igyuk meg. Számoljunk azzal is, hogy alkoholtartalmú ital sokkal kisebb hűtőhatást érvényesít, mint ugyanannyi alkohol- mentes. Emellett előnyben részesíthetjük a nagyobb ásványianyag tartalmú (valódi gyümölcsből készült) üdítőket, mert ez pótolja az izza- dással elveszített fontos ionokat, elsősorban a káliumot. Dr. K. K. A jó tanács is orvosság Az USA-ban működik egy „a Magas vérnyomás Leküzdését célzó Nemzeti Egészségnevelő Program”. Megbízható felmérések szerint a 60-as évek elején az USA-ban élő hypertoniás betegeknek mindössze 15—20 százaléka volt hajlandó az orvos által rendelt vérnyomáscsökkentő szereket beszedni. Ma viszont ez az arány 70 százalékra emelkedett. E magatartásváltozásnak köszönhető, hogy az agyvérzés okozta halálok száma 45 százalékkal, a koszorúeres betegségek száma a hypertoniások között 25 százalékkal csökkent. Az USA állampolgárainak azonban ebből a „jónak minősített magatartásból” nemcsak ez az előnyük származott, hanem a biztosítótársaságok pénzzel is honorálják ezt a magatartást. A különösen pénzben gondolkodó amerikai állampolgár nemcsak egészségéért, hanem a várható pénzügyi előnyökért is hajlandó Lemondani a dohányzásról, a túl bőséges és zsíros étkezésről, sőt hajlandó kocogni is, mert a pénztárcája megérzi. Ugyanis, ha például egy 35 éves férfi, akinek 170/95 a vérnyomása és 100 dolláros életbiztosítást akar kötni, évi 847 dollárt kell fizetnie, míg a normális vérnyomásúnak csak 410-et. Amikor kérdőívek segítségével megtudakolták, hogy 41 hypertoniás férfi közül — az alacsonyabb biztosítási összeg reményében — hányán voltak hajlandók pontosan betartani az orvos diétás és gyógyszeres utasításait, a 41 közül 36 volt hajlandó pontos együttműködésre — nemcsak meggyőződésből, hanem anyagiak reményében is. Bujkáló apák — kifosztott apák Készül a családjogi törvény módosításának tervezete. Sok érdekes javaslatot tartalmaznak a hivatalos előterjesztések, s akiknek módjuk van megismerni, sokat vitatkoznak egy-egy részletén. Van azonban egy olyan részlet, amiben teljes az egyetértés (persze nem az érintetteké). Ez a részlet az elvált szülők gyermekeit érintő tartásdíjjal kapcsolatos. Pontosabban azokról a szülőkről, (az esetek nagy többségében apákról) van szó, akiknek tartásdíjat kellene fizetniök, de éppen ezért olyan állást vállalnak, unelynél a hivatalos alapfizetés igen alacsony, és ebből állapítják meg azt a bizonyos 20 vagy 40 százalékot. Amit e fölött keres, akár borravalóból, akár fusizásból, annak nincs nyoma, tehát nem is fizet belőle hányadot. Az új terv szerint majd máskép fogalmaz a törvény: a gyermek szükségleteihez igazodva szabja meg a bíróság a fizetési kötelezettséget. Ez jó, de kevés. Mert mi van azokkal az apákkal, akik meg sem találj hatók, akik kimutathatatlan napi alkalmi munkából élnek? Persze, hogy ennek az éremnek is van másik oldala, igaz halványabb az elsőnél, de van. Ismerek olyan felbomlott családot, ahol a férjnek volt lakása, mert a szülei egy élet munkájával ezt megteremtették a részére. Két gyermek született már, amikor a férj megtudta, hogy a második gyermek talán nem is az övé. Válás. A bíróság úgy határoz, hogy a gyerekek az anyánál maradnak. A férfi ez ellen nem is tiltakozik, tudja, hogy felesége minden hibája ellenére rendesen neveli a gyerekeket, s azok is ragaszkodnak az édesanyjukhoz. A bíróság úgy ítél, hogy a férfi a lakás egyik kis szobáját használhatja, amíg más megoldást nem talál, a nagyobb szoba az asszonyé és a gyerekeké. A férfi mérnökember, havi 6000 forint fizetéssel, ebből fizet 40 százalék gyermektartást, vagyis 2400 forintot. Meg sem próbál a kisszobában maradni, hiszen a volt feleség közli vele, .hogy az új partnere hozzájuk költözik. Az apa elköltözik (apasági pert nem indít, nem teszi ki a gyereket az ezzel járó procedúrának, és titkon reméli, hátha mégiscsak az övé az a gyerek, hiszen gyakorlatilag ez sem kizárt), fizeti a gyerektartást, fizet 1500 forintot egy albérletért, és esténként zsíroskenyeret vacsorázik, paprikát, paradicsomot is csak most vesz hozzá, hogy már olcsóbb. Ilyen is van. Hogy az új törvény ezzel tud-e majd valamit kezdeni, azt csak halkan merem megkérdezni ...
