Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 7. Az amerikai atomtámadás 41. évfordulóján Emlékünnepség Hirosimában A hirosimai békeparkban szerdán több mint ötvenezren emlékeztek meg a japán város elleni amerikai atomtámadás 41. évfordulójáról. Az emlékünnepséget — akárcsak 1947. óta minden év augusztus 6-án — az atombomba több száz ezer áldozata emlékének, valamint a tartós béke reményének szentelték. Desmond Tutu Nobel-békedijas dél-afrikai püspök egy hirosimai asszzonnyal kórházban, aki az A-bomba felrobbanása óta ápolásra szorul. beszélget A résztvevők megemlékeztek az el­hunytakról, köztük arról a 4971 sze­mélyről, akik idén — több mint negy­ven évvel később — vesztették életüket az atombomba máig pusztító hatásá­nak következtében. Ezután japán idő szerint pontosan 8 óra 15 perckor — a bomba robbanásának időpontjában — a jelenlevők egyperces néma vigyázz­állással, csendes imával adóztak az ál­dozatok emlékének, majd megszólalt a hirosimai békeharang. Az emlékünnepség központi régze volt Hirosima békenyilatkozata, amelyet Araki Takesi polgármester ismertetett. Az atomtámadás sújtotta város szenve­déseire emlékeztetve a nyilatkozat a nukleáris fegyverek teljes megsemmisí­tésére, a tartós béke biztosítására szólí­tott fel. Araki Takesi méltatta a Szov­jetunió által egy éve életbe léptetett egyoldalú atomkísérleti moratóriumot, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőjének tavaly novemberi csúcstalálkozóját. Ugyanakkor sajnál­kozással szólt arról, hogy a nukleáris le­szerelési tárgyalásokon csak kevés ha­ladást sikerült elérni, és közben tovább növekszik a nukleáris fegyverek arze­nálja. Az amerikai űrfegyverkezési programra utalva Hirosima polgármes­tere különös aggodalommal szólt arról, hogy a fegyverkezési verseny átterjed a világűrre is. Az Araki Takesi által ismertetett nyi­latkozat a továbbiakban követelte a nukleáris fegyverkísérletek haladékta­lan beszüntetését, és teljes támogatásá­ról biztosította Mihail Gorbacsov ja­vaslatát egy szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó Hirosimában történő megtartá­sára. A nukleáris leszereléshez vezető első gyakorlati lépéseket Hirosimában kell megtenni — hangoztatta a polgár- mester, miközben reményét fejezte ki. hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió vezetője mielőbb elláto­gat a városba. Araki Takesi hangsúlyozta azt is, hogy Japánnak élen kell járnia a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért és a világ békéjének biztosításáért vívott harcban, és ennek kapcsán a kormányt a sziget országban érvényben lévő antinukleáris alapelvek betartására szólította fel. Az emlékünnepségen felolvasták Na~ kaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök üzenetét is. A szigetország kormányfője ebben azt írta, hogy Japán — mint az az ország, amelyet a világon először és egyedül sújtott atomtámadás — minden tőle telhetőt megtesz a béke biztosításá­ra és a nukleáris leszerelés megvalósí­tásának előmozdítására. Nakaszone üd­vözölte a tavaly novemberi szovjet- amerikai csúcstalálkozót. Nem szólt vi­szont a japán kormányfő a hirosimai csúcstalálkozóra vonatkozó, Mihail Gor­bacsov által előterjesztett javaslatáról Nakaszone azt ígérte, hogy kormányt betartja az antinukleáris alapelveket, amelyek értelmében Japán nem gyárt, nem tárol, és területére nem hoz be nukleáris fegyvert. Üzenetet intézett a résztvevőkhö^ Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár is, hangsúlyozta, hogy az atomfegyverek alkalmazásának haladéktalan betiltását tartja szükségesnek. A Hirosima elleni amerikai atomtámadás 41. évfordulója alkalmával nemzetközileg ismert, te­kintélyes békeharcosok részvételével nemzetközi békeértekezlet kezdődött szerdán Hirosimában. Vitaminmánia Jóból is megárt a sok? Tovább nőtt a feszültség Az ír Köztársasági Hadse­reg (IRA), az Írország egye­sítését céljának tekintő észak-írországi terrorszerve­zet új ..halállistát" hozott nyilvánosságra. Mostantól célpontja minden olyan sze­mély és vállalat, aki és amely gazdasági szolgáltatást nyújt az ulsteri rendőrség­nek, vagy az észak-írországi brit katonai egységeknek. Ezzel tovább nehezedett a brit rendőrség és a hadse­reg helyi erőből való ellátá­sa. Az IRA — „hivatalos" nyilatkozat nélkül — több mint egy éve már eddig is fenyegette azokat az építő­munkásokat és vállalattulaj­donosokat. akik a helyi brit hatóságoknak végeztek épí­tőmunkákat. 14 hónapon be­lül a negyedik áldozatukat — homokot szállított egy épít­kezéshez — a múlt héten te­mették. Eddig már három nagy építővállalat tagadta meg az együttműködést a brit hatóságokkal. A mostani „halállista" rész­letes felsorolást tartalmaz, s eszerint az IRA célpontnak minősíti a telefontársaság, a szállítási vállalatok, vala­mint az üzemanyag- és élel­miszer-ellátással foglalkozó cégek tulajdonosait és dolgo­zóit is. Észak-írországban enélkül az újabb fenyegetés nélkül is érezhetően nőtt a feszültség az utóbbi napokban. Az elnök levele a kongresszushoz Reagan felmondja a SÜLT— ■1 Az amerikai kongresszus­hoz intézett levelében Reagan elnök ismét kijelentette, hogy kormánya hatályon kívül le­vőnek tekinti a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—II szerződést. Mint emlékezetes, Reagan ezt még május végén közölte, s egy­úttal arra is utalt, hogy ame­rikai részről várhatóan még ebben az évben túllépnek a korlátozó rendelkezéseken, a szenződésben engedélyezett­nél több hadászati bombázót alakítanak át úgy, hogy azok képesek legyenek manővere­ző robotrepülőgépek indítá­sára. A kongresszus mindkét há­zában most folyik a katonai költségvetés vitájának záró szakasza, s mind a szenátus­ban, mind a képviselőházban több olyan javaslatot is be­terjesztettek már, amely a kormányt a SALT—II előírá­sainak megtartására kívánja kötelezni. Reagan most a törvényhozók megnyerését célzó levelében megismétli a SALT—II ellen felhozott vád­jait, s ismét azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió az Egye­sült Államoknál nagyobb ütemben fejlesztette hadásza­ti nukleáris erőit, egyes vo­natkozásokban pedig megsér­tette a SALT—II előírásait. Reagan azonban a törvény- hozás megnyugtatását is szük­ségesnek tartotta. Levelében kijelentette, hogy az ameri­kai fél „nukleáris fegyverze­tének korlátozásával együtt leszerel majd elavult eszkö­zöket”, s Washington „nem kíván nagyobb arányú növe­lést” hadászati erői szá­mát illetően. V itamin minden meny- nyiségben! — most ez az egészségüket és fiatalságukat foggal-köröm­mel védő amerikaiak jel­szava. A szupermarketek polcain sorakozó élelmisze­rek közül alig akad olyan, amelyhez ne adagoltak vol­na mesterségesen vitamino­kat, s még a kutyaeledel dobozain is ott a felirat: vi­taminnal dúsított. Ám so­kaknak még ez sem elég: kimutatások szerint az ame­rikai állampolgárok 40 szá­zaléka naponta számolatla- nul nyeli a vitamíntablettá- kat és kapszulákat. Van itt harsogó rekiám s bő a kínálat a vitaminok hárommillió dolláros pia­cán. A tanácstalan embert „vitaminbiblia'’ és hasonló kiadványok tömkelegé irá­nyítja el a színes tabletták sokasága között. A „nagy klasszikus” persze a C-vita- min — skorbut ellen. A stresszhatásokat a B-vita- min csökkenti, ezért külön is ajánlják azoknak, akik hosszú utakat tesznek meg gépkocsival; az A-vitamin a bőrpörsenéseket hozza rendbe, de jót tesz a látás­nak is, szedjék tehát azok, akik órák hosszat bámulják a tévét; az idejük java ré­szét a homályos megvilágí­tású kaszinótermekben töl­tő megrögzött rulettjátéko­sok szemének a D-vitamin tesz jót; az E-vitamin a fia­talságot őrzi meg. megelőz­ve a ráncképződést és a bőr kifáradását — s beavatot­tak szerint, szerelmi ajzó­szerként sem utolsó ... Szóval, korlátlan a szin­te minden testi bajra jó vi­taminok, ásványi sók és gyógynövények választéka. És éppen ez a baj is, mert a legtöbb szer szabadon kapható bármelyik patiká­ban, s egyéni döntés dolga, ki milyen mennyiségben és összevisszaságban szedi eze­ket, többet ártva, mint hasz­nálva ezzel egészségének. Az élelmiszerek és gyógy­szerek ellenőrzésével fog­lalkozó hatóság, az FDA becslése szerint az ameri­kaiak 5—10 százaléka szen­ved a felelőtlen vitaminfo­gyasztás okozta betegségek­ben, mert például a B—6- vitamin túl nagy mennyi­ségben ujjzsibbadást okoz, hosszas szedés esetén pedig károsítja az idegpályákat, még bénulás is lehet ^ vé­ge. A szükségesnél több A- vitamin károsítja a májat sj magzati rendellenességeket okozhat. A kalciumnak tu­lajdonított általános jóté-! kony hatás kevéssé bizo-t nyitott, viszont tény, hogy* nyakló nélküli fogyasztása» összezavarja a szervezet ás-j ványianyag-háztartását. | kedvez a vesekőképződés­nek. Az amerikaiak mégis va­lóságos rabjai a kalcium­nak, amelyet a felelőtlen: gyártók „minden idők leg­nagyobb csodaszereként reklámoznak, sikerrel, mert az elmúlt három évben 47 millióról 125 millió dollár­ra nőtt a kalciumfogyasz­tás, s 1987-re 200 millió dol­láros bevételre számítanak az érdekeltek. A vitaminmánia nyug­talanító következmé­nyeire gondolva a tu­dósok és az FDA felszólít­ják az amerikai orvosokat, gondosan világosítsák fel pácienseiket a kis tabletták; káros mellékhatásai felől. A leghasznosabb az lenne, ha a fogyasztók felismer­nék, a szervezetnek elegen-» dő annyi vitamin és ásvá­nyi só, amennyit egy meg­felelően összeállított étrend tartalmaz, s általában nincs szükség gyári készítmények szedésére. Persze ki tudja, ha ez a felismerés győze­delmeskedne, nem nézné-: nek-e az emberek rögtön valami másik „csodaszer” után? KOSSUTH RADIO 8,20: Egy kis figyelmet ke­rek! — 8.30: Purcell: Dido és Aeneas. — 9.29: Népzene-fel­dolgozás. — 9.44: Nefelejcs. — 10,05: Két keréken... —10,35: A kevély kiskakas — zenés mese. — 10,45: Évszázadok mes­terművei. — 11,42: Kedves Mi­chele — regény. — 12,45: Inter- znikrofon. — 13.00: Lemezmú­zeum. — 13.40: Kisköre kör­nyéke. — 14.10: A magyar szép­próza. — 14,25: Névnapi kö­szöntők. — 15.00: A csodák bi­rodalmában. — 15,29: Zenei tükör. — 16,05: Révkalauz. — 17,00: Népzene. — 17,30: Em­lékezés Illés Endrére. — 19,15: Mondtam a magamét a kultú­ráról. — 20,18: Liszt—Bartók­versenyek. — 20,58: Csajkovsz- kij-lemezek. — 21,4(y: A hír­adástechnika és a komplex program. — 22,30: Operaáriák. — 22,50: Keleti csemege —ri­port. — 22,00: A dzsessz világa. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Prímások muzsikálnak. 8.20: A Szabó család. — 12,10: Fúvósindulók. — 12,30: Nem­zetiségek zenéjéből. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Randevú a Jókai Klubban. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,05: Rock- hangversenyek. — 17,10: Dzsesszzene. — 17,30: Beszél­getés hirosimai túlélőkkel. — 18.30: Slágerlista. — 19,15: Ope­rettkedvelőknek. _— 20,08: A Poptarisznya dalaiból. — 21,05: A visszaút nehezebb. — 21,58: Elvis Presley felvételei. — 23,20: Klasszikus operettekből. 3. MŰSOR 9,08: Magyarán szólva. — 9,23: Kamarazene. — 10,35: Blues-felvételek. — 11,05: Pil­lanatkép. — 11,10: Rockújság. — 12,05: Kamarazenekari hang­verseny. — 13,05: Szintézis. — 13.35: Operanyitányok. —14,00: A két flamingó Madarász — dokumentumműsor. — 15,00: Pophullám. — 16,02: Zenekari muzsika. — 17,00: Opera-mü­vészlemezek. — 17,44: Előadás a vonósnégyesről. — 18,30: In limba materna. — 19,05: Haydn- felvételek. — 20,06: Béres Fe­renc dalestje. — 22,03: Barokk muzsika. — 22,20: Napjaink ze­néje. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Olasz dalok. — 17,20: Hangraforgó. (A tartalomból: Bánszki István könyvkritikája — A tuzséri módszer . . . (Antall István) — Debrecen játszóterei (Kolláth Adóén n.e) — Kisvárdai képes­lap (Pálfi Balazs) — 18,00—18.30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelözetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. —8,30: Szün­idei matiné. — 10,10: Jackson- út. Ill/l. Francia tévéfilmsoro­zat. — 16,35: Hírek. — 16,40: Így tanultunk oroszul. II 2. — 17,10: Tévébörze. — 17,25: Meg­hökkentő mesék. Angol tévé­filmsorozat. Tájkép tanyával. — 17,55: Üj Reflektor Magazin. — 19,10: Tévétorna, — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,05: Oppenheimer. VII 4.— Angol tévéfilmsorozat. —21,10: Panoráma. — 22,10: ördög bújt a vonóba... — 22,40: Tévé­híradó 3. — 22,50: Himnusz. 2. MŰSOR 17,50: Játsszunk bábszínhá­zát! XIII/10. — 18,30: Telesport. — 18,55: Minden lehetséges. — Szerbhorvát nyelvű műsor. — 19,30: Haydn: D-dúr szimfó­nia. Holland balettfilm. — 20,00: Romantika. Failoni Do­natella zongorázik, Onczay Csaba csellózik, zongorán köz­reműködik: Szűcs Lóránt. — 20,30: Vendégjáték. A Katona József Színház Prágában. — 20,50: Az éjszakai kaland. Ame­rikai tévéfilm. — 21.05: Tévé­híradó 2. — 21,25: Etűdök pla­kátokra. III/2. — 21.50: A nő- súlés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. X 1. SZOVJET TV 14,20: Hírek. — 14,25: 80 nap alatt a világ körül. Rajzfilm. — 15,30: ,, . . .Tizenhat évig és azon túl...” — 16,15: A mi kertünk. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Sakkvilágbajnoki visz- szavágó. — 17,05: Rajzfilm. — 17,15: A szót tett követi. — 17,45: Hírek. — 17,50: A polip. Film. VI. rész. — 19,00: Hír­adó. — 19,40: J. Frenkel, költő. — 20,30: VMághíradó. — 20.50: ..Florizel herceg kalandjai.” Film. I. rész. — 21,54: Hírek. — 21,59: Találkozás N. S. Mi- haikovval. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20.20: Gazdasági figyelő. — 20.35: Meghívás a stúdióba. — 21.36: Ripo-rtműsor. — 21,50: Tv-hfr- adó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: INDIANA JO­NES ÉS A VÉGZET TEMPLO­MA. EGY BOLOND SZAZAT CSINÁL. Béke mozi: d-e.: GYÓNÁS GYILKOSSÁG UTÁN. KACOR. A DETEKTÍV. Du.: LOVE STO­RY. Móricz mozi: VÉGE. SZEXIS HÉT­3,5 miNiánl városlakó? Földünk népességének valamivel több mint negyven százaléka éi jelenleg városokban, ám — az ENSZ Népe­sedési Alapjának adatai szerint — az ezredfordulóra ez az arány eléri, sőt esetleg meg is haladja majd az ötven százalékot. S mivel számítások szerint addigra 6,1 milli- árdnyian leszünk a földön, három és fél milliárd város­lakóval számolhatunk a huszadik század végére. * Semmi sem tudja ugyan­is megállítani a boldogulá­sát kereső falusi népesség beáramlását a városokba. Az ezredforduló idején ké­szülő térképek legalább 74 olyan nagyvárost jeleznek majd, amelyek lélekszáma meghaladja a négymilliót. Közülük várhatóan húsznak 11 milliónál is több lesz a lakosa. Hat — már ma is sokmilliós lélekszámú — metropolisnak pedig, a je­lenlegi fejlődési ütemet fi­gyelembe véve, tizenötmil­liónál is több polgárral kell számolnia. A sort feltehető­en Mexikóváros és a brazí­liai Sao Paolo vezeti majd 26,3, illetve 25 millió la­kossal. Tokió—Jokohamá- ban várhatóan 17 millió, az indiai Calcuttában, vala­mint Bombay-ben pedig mintegy 16 millióan élnek majd az ezredfordulón ... Nem sokkal marad azon­ban el a harmadik világbeli nagyvárosoktól New York sem, amelynek lélekszáma feltehetően eléri a 15,5 mil­liót. A felsorakoztatott számo­kat igazán riasztóakká az teszi, hogy az előrejelzések szerint a városokba irányu­ló népvándorlás az elkövet­kező évtizedekben is első­sorban a harmadik világbe­li országokat fogja érinteni. Latin-Amerika lakosságá­nak 70 százaléka, Afrika népességének pedig 30 szá­zaléka él már ma is váro­sokban. Az ezredforduió húsz legnagyobb városának döntő többsége pedig az amúgy is súlyos problémák­kal küszködő, fejlődő orszá­gokban lesz. Néhány állam, például a Fülöp-szigetek és Indonézia, az elmúlt évek­ben különböző intézkedé­sekkel megpróbálta meg­akadályozni, hogy fővárosa tovább növekedjék, e kísér­let azonban kudarcba ful­ladt. Az ENSZ szakértői abban egyetértenek, hogy a folya­mat visszafordíthatatlan, Földünk városiasodásának megakadályozásával pró­bálkozni hasztalan. Egyelő­re azonban még csak kere­sik a valóban használható elképzeléseket arra, hogy miképp biztosíthatóak a nagyvárosokban a normális életfeltételek, pedig sok nagyváros esetében minden perc késedelem már most is katasztrofális következ­ményekkel jár... 111 L J HALLGASSUNK CT 0^ J Nézzünk meg ö ...................................................................................... 1986. augusztus 7., csütörtök Az IRA új halállistája

Next

/
Thumbnails
Contents