Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 7. Gyorsjelentés megyénk strandjairól Fürdőruhában is lehet dolgozni Fürdőruhában is lehet dol­gozni — ezt igazolja az aláb­bi összeállítás, mely a megye néhány strandfürdőjéről ké­szült. Munkatársaink ven­dégként, de mégis „hivatal­ból” mentek fürdeni — szem- ügyre vették a fürdők állapo­tát, az ellátást, a vizet. S persze — ki tenne ezért szem­rehányást — „nem vitték el szárazon”, hiszen maguk is megmártóztak a hűsítő hullá­mokban. Nyírbátor Csúcsot döntött a hét végén a nyírbátori strand. Szomba­ton kilencszázan, vasárnap közét kétezren kerestek fel­üdülést a medencékben. Idén nyáron ekkora forgalomra még nem volt példa ezen a strandon, ahol nemcsak fü­rödni és napozni lehet. A vendégeket különféle szol­gáltatások segítik a kellemes időtöltésben. A Nyírbátori Áfész büféje finom falatokat kínál. Nemcsak egytálételek­kel, különféle frissensültek- kel is várja a vendégeket. Főt kukorica, vattacukor, s' idén először már fagylalt is kapható a strandon. Nem jö­het zavarba az sem, aki strandcikkeket szeretne köl­csönözni. Fürdőruhát, úszó­gumit, nyugágyat és gyé­kényt a teljes nyitvatartási időben igényelhetnek a für- dőzők. A nyírbátori fürdő a város­lakók összefogásával épült. Téglajegyek vásárlásával, társadalmi munkával segítet­ték az itt élők a strandépí­tést. Az elkészült négy me­dence mellé egy újabb is épül ezekben a hetekben. (kovács) Tiszavasvári A tiszavasvári fürdő bejá­rata éppen az ifjú város ha­tárait jelző egyik táblával szemben van. Jókora utat kell megtenni a helybeliek­nek, ha egy kis lubickolásra vágynak — így legtöbben bi­ciklivel érkeznek, azokat né­hány forintért leadhatják megőrzésre. A bérlettel nem rendelke­ző felnőttek húsz, a gyerekek és nyugdíjasok 15 forintért vehetik igénybe a strand szolgáltatásait — egy úszó-, gyermek------és egy termál­vizes medencében élvezhetők a hűsítő habok. Ez utóbbit főleg az idősebb korosztály kedveli, hiszen a szóbeszéd szerint az itteni víz gyógyító ereje nagyobb, mint sok hí­res fürdőhelyé. Napi átlagban 600—900 vendég vált jegyet. Hétköz­napokon kényelmesen elfér mindenki, de szombat, vasár­nap nagy a tumultus. Ilyen­kor elkelne még néhány me­dence. Évekkel ezelőtt ki is jelölték a helyüket a meglé­vők szomszédságában, de az­óta sem kezdték meg építé­süket. Két büfé gondoskodik ró­la, hogy inni- és harapniva- lót találjanak a szomjazok, éhezők. Sajnos a vendégek számára látható árlap sehol nincs, így némi nehézséggel jár az előzetes kalkuláció. A medencéket hatalmas park veszi körül, ahol kem­pingezők verhetik fel sátrai­kat. Ott jártamkor nem volt ugyan ilyen „nomád” ven­dég, de ahogy mondják, so­kan voltak már az idén — külföldiek is. (czine) Nagykállói pillanatkép (császár) kicsit sem hűtötte le a stran­dolni vágyókat, mert máris hosszú sorok kígyóznak a pénztár előtt. Legtöbben — kiváltképp az idős emberek — a termálvízű medencét keresték fel. Har­mincnyolc fokos vizében a reumatikus és ízületi beteg­ségben szenvedők kereshet­nek felüdülést, de szívbete­geknek nem ajánlott. Ottjár- tunkkor a vihar okozta áram­szünet miatt még nem volt teljesen feltöltve. Az orszá­gos rendezvények lebonyolí­tására is alkalmas úszóme­dence feltűnően tiszta vizű, a parkok tiszták, folyamatos locsolással óvják a kiszára­dástól. A strand befogadóképessé­ge 3500 fő, és egy átlagos nyári napon 1500—1800 ven­dég fordul itt meg. Az utób­bi években egyre több len­gyel és német turista keresi fel Kisvárdát és környékét. Nekik kínál olcsó sátorozási lehetőséget a sátortábor, amit a strand területén léte­sítettek. Hogy az igényeket teljesen ki tudják elégíteni, a kádas fürdő bővítésére és egy új meleg vizű medencére lenne még szükség, (szabó) Baktalóránt­háza Aki szereti az égető nap­sütést és a hűvös vizet, első­sorban annak ajánlható a megye egyik legfiatalabb strandja Baktalórántházán. A íőútról ugyan jól látni a me­dencét, de nem is olyan egy­szerű megtalálni az odaveze­tő lejáratot. Csupán a Feny­ves csárdánál látható egy megállító tábla — holott jó­val messzebb: a vasútállo­másnál kell lekanyarodni a fürdőhöz. Négy éve még a baktai er­dő része volt ez a terület. A fákat kivágták, ezért a für- dőzők legfeljebb a szépen rendben tartott öltöző árnyé­kába húzódhatnak a napsu­garak elől. A büfében hideg üdítő, sör, néhány édesség és cigaretta várja a vásárlókat. Szendvics nincs, viszont sze­szes ital kapható. Mondják, hét végén palacsintát is süt­nek, ha több a látogató. Hétköznap ugyanis keve­sen : két-háromszázan for­dulnak meg itt. Főleg Bak- talórántházáról és a környe­ző községekből járnak ide. Ki autóval, motorral, vagy kerékpárral érkezik, mert fürdőjárat nincs. Az érkezők többsége gyermek, akik kö­zül sokan az úszótanfolyam miatt váltanak hetibérletet. Hideg — legfeljebb 20—22 fokos — a strand egyetlen úszómedencéjének a vize. Mivel a fürdőnek melegvizes kútja is van, ezért tervbe vet­ték egy új melegvizes me­dence építését. Góczi István fürdővezető szerint, ha min­den igaz, még az idén meg­kezdődik az építkezés, (házi) Nagykálló Kánikula, hétköznap dél­után három óra. A nagykállói strand környékén még nin­csen túlságosan nagy moz­gás. Odabent aztán már más kép fogad: mindkét medence (a mély víz és a pancsoló) szépen megtelt hűsölni vá­gyókkal. Később a jegyet árusító hölgytől megtudjuk, hogy háromszázan váltottak jegyet eddig. Munkaidő után még várhatók új vendégek, egy azonban biztos, most sem dől meg az eddigi csúcs. Másfél ezer volt eddig a leg­több (éppen az utóbbi hét vé­gén is) a fürdőzők száma. Egy alapvető hiányossága te­hát még van a kállói fürdő­nek: ha háromszáz ember soknak tűnik a vízben, ho­gyan férhet el ezernél is jó­val több? Szóval — mint ahogy szinte mindegyik strandunkra — ide is elkel­ne még egy-két medence. A szembetűnő gond mel­lett azonban szinte csak kel­lemes benyomások értek bennünket. A fű — ha nem is pázsit — helyet tud adni a labdázóknak, focizóknak. Nagy fák alá húzódhat, aki túlságosan kimelegedett már. Az öltöző szép tiszta, bár ide kellene még néhány zuhany­rózsa, mert cs^ik a medence mellettinél lehet tusolni. A mellékhelyiségre sem lehet panasz, igaz egy-egy tekercs papírra lehetne áldozni. Be­néztünk a büfébe is, a vá­laszték bőségesnek, az árak megfelelőnek tűntek. Most nem volt hosszú sor, nem tudom, hét végén is hason­ló-e a helyzet. Értékelésünk: ilyen legyen a leggyengébb fürdő... (papp) Útjavítás -^ gondokkal ■■ Összehangolt jelzőlámpák Ritka az olyan nap, mikor valahol a megyében ne ta­lálkozhatnánk a közúti igaz­gatóság fűkaszálóival. Az út- szélek mentén, a padkán, az árkokban évente már négy­szer vágják a füvet. A 20— 25 gépnek — ahol szükséges — kézi kaszálással is segíte­nek a környezet rendbentar- fásán. Megnyugtató látvány, hogy a korábbinál nagyobb figyel­met fordítanak a parkolók takarítására is. Megyénkben 32 kiépített parkoló van, me­lyekben mindennap rendet tesznek az útellenőrök, s gon­doskodnak a szemét elszállít­tatásáról is. Csak a parkolók takarítása több, mint 3 mil­lió forintba kerül az idén. Pluszköltséget jelent, hogy rendszeresen összeszedik az árkokba dobált, az út men­tén szétszórt hulladékokat. Tény, hogy a közutak men­tén nem sok panaszunk le­het a környezet tisztaságára, rendezettségére. Nagy gond viszont, hogy ezúttal keve­sebb jut karbantartásra, ja­vításokra. Legfontosabb cél: a közlekedésbiztonság meg­teremtése az utakon. Ezt a főúthálózat állapotának meg­őrzésével igyekeznek elősegí­teni. Az alsóbb rendű uta­kon pedig a burkolat romlá­sának fékezése a legfonto­sabb tennivaló. Vagyis olyan technológiát alkalmaznak, amely egyszerre olcsó és gaz­daságos. A rendkívül magas költsé­gek miatt 1986-ban kevés he­lyen aszfaltoznak a megyé­ben. Csak főútvonalon, s ott is mindössze tíz kilométer hosszon erősítik meg a bur­kolatot aszfaltozással. Annál nagyobb jelentősé­get kap az a felületi lezárás, mikor 1—2 réteg bitumennel, vagy bitumenes emulzióval kevert kőzúzalékot terítenek a sérült, kopott burkolatra. Ezzel a módszerrel egy időre meg tudják védeni az elfo­gadható teherbírású utakat a további pusztulástól. Ilyen el­járással 1 millió 700 ezer négyzetméteren végeznek ja­vításokat. Nagy gondot fordít az igaz­gatóság a hidak karbantartá­sára. A közelmúltban új, nyu­gatnémet hídszigetelő anya­gokat próbáltak ki Szabolcs- Szatmárban a gyártócégek szakembereinek segítségével. A kísérlet jól sikerült. Oly­annyira, hogy júniusban or­szágos bemutatón ismertették meg az új szigeteléseket az A tárgya/ótmrontööi Barkácsolt pisztollyal érvelt Kisvárda Szombat délelőtt tíz óra a kisvárdai strandon. Ügy látszik a péntek esti eső egy SZOLGÄLTAT0HÄZ NYÍR CSÄSZÄRIBAN. a helyi ta­nács megbízása alapján Ostorházi Lajos kőműves kisipa­ros szolgáltatóházat épít Nyírcsászáriban. Az épületben he­lyet kap fodrászat, Patyolat, tejbegyűjtő és zöldségesrész­leg. Eddig már 1 millió forintot használtak fel az építke­zésre. A tervek szerint ez év augusztus 20-ra szeretnék át­adni az épületet. (Baján Erzsébet felvétele) Már a tizenkilenc éves ti­szavasvári F. Tibor édesapja is szabálytalan dolgot mű­velt, amikor tavaly tavasszal Ausztriából behozott egy olasz riasztópisztolyt. Ehhez ugyanis szükséges lett volna a rendőrhatóság engedélyére, neki ez nem volt, ezért sza­bálysértési eljárás indult el­lene. A fiú tavaly november­ben — apja tudta nélkül — magához vette a forgópisz­tolyt a töltényekkel. Barátai­nak eldicsekedett vele, s há­rom töltényt ellőtt. (Ezek a töltények, amelyek kristályos könnyfakasztó anyagot tar­talmaznak, egy BM-rendelet szerint lőszeralkatrésznek minősülnek.) Tavaly, a szakmai gyakor­lata alatt egy forgópisztoly alkatrészeit kezdte esztergál­ni — a váz el is készült. (Eb­ben az állapotában ez is csak alkatrésznek minősül.) Már eddig is több ponton szembe­került az érvényes szabályok­kal F. Tibor, de november 10-én még tetézte a bajt. Nagykállóban, a Korányi ut­cán motorozott egy barátjá­val. Egy segédmotoron felfe­dezni vélte ismerősének a korábban ellopott visszapil­lantóját. A kismotor gazdája önként nem volt hajlandó le­szerelni a tükröt, ezért F. az arcához egészen közel elsü­tötte a riasztópisztolyt, aztán a fiatalembert a csővel ha­lántékon ütötte. Ilyenfajta meggyőzés után aztán meg­kapta a visszapillantó tük­röt. A Nyíregyházi Városi Bí­róság F. Tibort — aki koráb­ban még- nem került szembe a törvényekkel — önbírásko­dás, könnyű testi sértés vét­ségében. valamint lőfegyver­rel és lőszerrel visszaélés bűntettében marasztalta el, amiért nyolc hónap szabad­ságvesztésre és kétezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehaj­tását a bíróság két év próba­időre felfüggesztette. érdeklődő közlekedési szak­emberekkel. Ugyancsak a közlekedés biztonságát szolgálja az autó- buszöblök építése. Egyenként száz-, kétszázezer forintos költséggel 81 öblöt alaíkítaniak ki legkésőbb szeptember, ok­tóber végéig. Javában tart az elhaszná­lódott, megfakult KRESZ- táblák cseréje is. Egy-egy korszerű, fényvisszaverő táb­la élettartama 8—10 év. Ezek­ből 2 ezret cserélnek ki, s egyúttal 3 és fél ezer műanyag vezetőoszlopot is kihelyeznek a töröttek, sérültek helyére. Nyíregyházán lassan a vé­géhez közeledik a körút jel­zőlámpás csomópontjainak felülvizsgálata. A forgalom- számlálás már befejeződött. Az adatok elemzése után — mely nagy segítséget nyújt a fázisidők összehangolásá­ban — még az idén módosí­tások várhatók annak érde­kében, hogy minél gyorsabb legyen az áthaladás a jelző­lámpás kereszteződéseken. (h. zs.) HlRÍinK V ■—J A FALVAK MEGTARTÓ EREJE „Elsősorban a lakásépítésre, az általános és középiskolák bőví­tésére, a községi vízellátásra, a szennyvízelvezetésre és az egész­ségügy további fejlesztésére for­dítjuk a pénzt” — idézi az Esti Hírlap július 8-i számában Bá- nóczi Gyulának, a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács elnökének szavait. A megye és a megyeszékhely arányos fejlesztése, hogyan old­ható meg? A kérdésre a válasz: „Hosszú ideje keressük a választ arra a kérdésre, hogyan gátol­hatjuk meg a többszörösen hát­rányos helyzetű kis községek további elnéptelenedését. A fal­vak erőteljesebb fejlesztését ugyanakkor a városok sínylik meg, ami új feszültségeket okoz­hat. Például Nyíregyháza általá­nos iskolái a legzsúfoltabbak, itt hiányzik leginkább az állami bérlakás, az utak, a járdák fele a megyeszékhelyen is földes, sá­ros. Mégis azt mondom, helye­sen döntött a megyei tanács, amikor a kisebb települések erő­teljesebb fejlesztése mellett ha­tározott, noha az arányosság di­lemmája változatlanul fennáll.” HELYI EGYESÜLETEK A Népművelés idei 7. száma összeállítást közöl a helyi, vagy­is a városi, megyei tanácsok felügyelete alá tartozó kulturális egyesületekről. Ebben olvashat­juk: „Kiemelkedő az egyesületi élet Szabolcs-Szatmárban. A me­gyei botanikai egylet megszer­vezi az e területeken található ritka növények védelmét, előadá­sokat tart a szűkebb haza ter­mészeti értékeiről. Hét éve ala­kultak meg a megye egyesület­ként működő múzeumbaráti kö­rei: a Jósa András Múzeumé Nyíregyházán, a Beregi Múzeu­mé Vásárosnaményban, a Bátho- ri István Múzeumé Nyírbátor­ban, a Szatmári Múzeum Baráti Köre Mátészalkán. A nyíregyhá­zi Kossuth Lajos Gimnázium Ba­ráti Köre a mai diákok, a taná­rok és az öregdiákok jó együtt munkálódására törekszik.” NYÁR A KISVARDAI NYUGDlJASKLUBBAN Példára, követésre érdemes nyári programot alakított a KISZ támogatásával a kisvárdai Hazafias Népfront városi bizott­ságának és a művelődési köz­pontnak a nyugdíjasklubja — írja a Magyar Nemzet július 15-i számában. Júliusban—augusztus­ban—szeptemberben minden hét­főn 14—18 óráig (szükség esetén tovább) szabad klubfoglalkozá­sokat tartanak: ahol zene, ének, vetélkedő versenyek, különböző játékok szerepelnek. Minden al­kalommal lesz szalonnasütés, tá­bortűz, vidám szórakozás, ame­lyen mind a három generáció, a nagyszülők, a szülők, unokák is részt vehetnek. Minden hét szer­dáján pedig ugyancsak 14—18 óráig tart a program. És mind­ezeken túl a nyár folyamán ba­ráti találkozóra várják a szász­vári és a csillaghegyi nyugdíjas­klubtársakat is.

Next

/
Thumbnails
Contents