Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
1986. augusztus 6. Kelet-Magyarország 3 Az alapszervezet politikai fóruma A PÁRT POLITIKÁJÁNAK kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében meghatározó szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának — olvashatjuk az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában, amely rámutat arra is. hogy a párt politikáját támogató egyetértést és cselekvést aktív politizálással, érveléssel, eszmecserével kell kialakítani. E határozat tükrében első helyre kívánkozik annak tisztázása, hogy a pártalap- szervezetek jelenleg mennyiben politikai fórumok, amelyek minden lényeges politikai kérdésben dönteni hivatottak, vagyis fontos helyi kérdések eldöntésére hívjak-e össze a párttaggyűlést? Ez a gyakorlatban általában így történik, de esetenként első számú kollektív testületé alárendelt helyzetben van a pártvezetőséggel szemben. A vezetőség időnként és helyenként túlzott buzgóságból vagy kényelmességből átveszi a taggyűlés jogkörét. Ez elkerülhető, ha az alapszervezet működését érintő valamenv- nyi lényeges kérdésben megfelel a cselekvés számára politikailag irányadó taggyűlési határozatnak, döntésnek, állásfoglalásnak. A vezetőség csak ezeknek birtokában lépjen fel a párttagság, a pártszervezet képviseletében. Gyakran hallani a jogos kérdést: a taggyűlések témái mennyiségileg nem halad- ják-e meg időben, energiában a rendelkezésre álló lehetőségeket? A túlterhelésről panaszkodók arra is hivatkoznak, hogy az irányító pártszervek részéről is sok a kötelezően előirt napirend. Figyelemre méltó kritika. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e kötelező napirendek a legtöbbször nem pluszfeladatokat jelentenek, például az éves terv politikai feladatait a kötelező előírástól függetlenül is meg kell tárgyalni. A tapasztalatok szerint nem mindig megfelelő politikai mérlegeléssel történik a taggyűlési napirendek megválasztása. Gyakori még e téren is a formalizmus, a témák mechanikus vagy rutinszerű kiválasztása. Rendszerint ennek következménye a túlterhelés, de ennél is rosszabb, hogy ily módon a dolgok semmivel sem mennek előbbre, illetve azt az illúziót keltik csupán, mintha a problémák megoldást nyernének. Éppen ezért a taggyűlések munkaprogramjának összeállítása jóval nagyobb figyelmet érdemel, mint amilyet a jelenlegi gyakorlatban általában kap. Miután kéthavonként kötelező taggyűlést tartani, sok helyen ehhez keresnek témát. Vannak úgynevezett sztereotip napirendek, ezekből választanak egyet-egyet, és máris kitöltött a keret. Sokkal hasznosabb lenne, ha a helyi viszonyokból, politikai szükségletekből kiindulva határoznák meg. mivel kellene a taggyűlésen foglalkozni, illetve mi az, ami más fórumok témája lehet. Továbbá túlságosan sok az úgynevezett informatív jellegű napirend. Az utóbbi időben különösen gyakoriak a taggyűléseken a propagandafeladatokat betöltő előadások. EZEK IS FELESLEGESEN TERHELIK A TAGGYŰLÉSEKET, más fórumok lennének hivatottak rá. Ugyanakkor háttérbe szorítják, sok esetben egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy a saját funkciójából adódó kötelezettségeknek a taggyűlés eleget tegyen. Például döntésre váró, fontos helyi kérdések tárgyalását. E gyakorlat mögött bizonyára kényelmesség, a könnyebb feladat irányába való választás is meghúzódik. Hiszen jóval egyszerűbb egy felsőbb pártszerv határozatáról vagy a gazdasági szakvezetés döntéséről ismertetést adni, vagy egy politikai kérdésről propaganda jellegű előadást tartani (különösen külső előadóval), mint a sajátos helyi viszonyok egy-egy fontosabb területének alapos elemzése, politikai összefüggéseinek vizsgálata. E gyakorlatnak a legsúlyosabb következménye, hogy megfosztja a párttagot attól a fórumtól, ahol legalapvetőbb jogait érvényesítheti. Ha a taggyűlés nem azt a szerepet látja el, amire hivatott, akkor a párttag hol talál fórumra a politika művelésére, alakítására, formálására, gyakorlati alkalmazására, a kérdések eszmei-politikai tisztázására? A mozgalmi életnek megvannak a maguk speciális fórumai, sajátos funkcióikkal és szerepekkel. Ezeket nem szabad összekeverni. felcserélni vagy összevonásukból rendszert csinálni. A másik jelenség, mely rontja a taggyűlés érdemi szerepének érvényesülését, hogy a taggyűlésen szereplő témákat gyakran nem politikai megközelítésben tárgyalják. A beszámolók, előterjesztések, szakmai értekezések a számok, adatok tömegét tartalmazzák. amelyeknek bonyolult szövevényében a párttagok jó része képtelen eligazodni. Ennek folytán az sem várható el, hogy megalapozottan politikailag állást foglaljon az előterjesztések célszerűségéről, reális voltáról. Különösen gyakori, hogy a gazdasági természetű témákban nem kapnak kellő figyelmet az emberi viszonylatok, annak vizsgálata, hogy egyik-másik elhatározás milyen módon érinti a dolgozók különböző csoportjait, kik kerülnek előnyösebb, kik pedig hátrányosabb helyzetbe és mit lehetne tenni ez utóbbi ellensúlyozására. Arról is kevés szó esik, hogy a politikai munka eszközeivel milyen módon biztosítható az azonosulás, a gazdasági célokkal hogyan teremthető meg a tudatosan vállalt cselekvési készség. IDŐSZERŰNEK LÁTSZIK ANNAK ALAPOS VIZSGÁLATA, hogy a taggyűlések mennyire képesek pozitív hatást gyakorolni a vállalati gazdasági folyamatokra. Milyen politikai döntések születnek és ezeknek nyomán mi változik az üzem, a vállalat életében. Eléggé elterjedt az a vélemény, hogy mind több nehézségbe ütközik a taggyűlések rendszeres megtartása, ezen a párttagság részvételének biztosítása. Kevés a párttagok ideje, leköti őket a munkahely, a gmk és egyéb rrrás, munkaidőn túli elfoglaltság. Az idő valójában rendkívül felértékelődött. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jó taggyűlések iránti igény semmivel sem csökkent. Viszont az emberek valóban nem szívesen töltik idejüket olyan rendezvények látogatásával, amelyek számukra nem sokat nyújtanak. A probléma tehát ott van, hogy a taggyűlések jó része nem elégíti ki a politikai igényeket, nem tölti be a kommunisták politikai fórumának szerepét. A kommunistákat ma is számtalan probléma foglalkoztatja, s ennek a legkülönbözőbb formákban hangot is adnak. Ezért a legkevésbé őket illeti a szemrehányás. Tény, hogy a taggyűléseink és általában pártrendezvényeink keveset politizálnak, sok helyen nem tudnak olyan körülményeket és légkört teremteni, ahol a politikai nézetek, vélemények sokkal nagyobb mértékben, szabadabban, bátrabban kifejezésre kerüljenek. NAPIRENDEN VAN A PÁRTDEMOKRÁCIA SOKOLDALÚ FEJLESZTÉSE. Ez is új módon veti fel a taggyűlések politizáló jellegét a kérdések tisztázásában, a közös kommunista elvi álláspont kialakításában betöltött szerepét. Minél szélesebb a társadalmi demokratizmus, annál nagyobb az igénye a politikai tudatosságnak, a kommunisták egységes, közös eszmei frontjának. A kommunistáktól csak akkor várható el az egységes kiállás, a környezetük pozitív politikai befolyásolása, ha van fórum, ahol őket erre megfelelően felkészítik. Ilyen szempontból is a taggyűlésnek semmi mással nem pótolható szerepe és jelentősége van. Dr. Latos István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője M a éppen 2107 éve an-* nak, hogy a sziraku- zai nagy Archimé- des ezt mondta: — Adjatok nekem egy szilárd pontot és egy egyenest, és én kifordítom sarkaiból a Földet! Ezt ugyanaz az Archimédes, aki meztelenül futkosott az utcákon és ezt kiabálta: — Heuréka, heuréka! — és ezzel megalapozta a heurisztikának nevezett új tudományt. Azt beszélik, hogy amikor Archimédes bejelentette, hogy kiforgatja sarkaiból a Földet, magához hívatta öt egy bizonyos bölcs, aki az alkotói szövetség elnöke volt. A bölcs ezt mondta Archimédesnek. — Szóval egy egyenest. — Igen. egy egyenest, egy emelörudat, de elég hosszú legyen. — És még? — Egy szilárd pontot. Miron Ivanov; De minek? — És még? — Más semmit. — Csak ennyit? — Csak ennyit! — És miért? — Mit miért? — Miért akarod kiforgatni a sarkaiból a Földet? Archimédes elgondolkozott. Valóban: valamilyen oknak kell lennie, a lehetőségen kívül mindig lennie kell oknak is. — Szeret téged a feleséged? — kérdezte a bölcs. — Hát... — És a lányaid, a fiaid, az unokáid ... — Ne is említsd őket... — Hát adósságod van-e? — Ne is kérdezd .. . — És az emésztésed? — Ha én azt elmondanám .. . — Veseköved van? — Ki tudja . . . — Az nem lehet, hogy csak úgy egyszerre eszébe jut valakinek, hogy kifordítja a sarkaiból a földgolyót — sóhajtott a bölcs. — Vagy megöltél valakit, vagy idegen vagyont tulajdonítottál el, vagy téged ért valami —, valami nagy dolognak történnie kellett, ha ilyesmi jutott eszedbe, hogy kiforgatod a sarkaiból a | A vetéstől «z evésig (2.) Rögös az út a fogyasztóig Vita az élelmiszer-termelésről és az -ellátásról Ha nem lett volna áremelkedés az elmúlt öt év alatt, lehet, hogy most azt írhatnánk: nem költöttünk többet a boltokban még élelmiszerekre sem, mint öt évvel korábban. Így azonban a statisztikákban azt rögzíthetik, hogy a VI. ötéves terv ideje alatt 45 százalékkal emelkedett a megye kiskereskedelmi áruforgalma. Talán még ennél is nagyobb mértékű növekedést rögzíthettek volna a statisztikusok, ha azok is a boltban vásárolják rheg a zöldség-gyümölcsféléket, akik a háztájiban, a hobbitelken megtermelik saját maguknak, s ezért — legalábbis a zöldségboltokban — nem kell fizetni. VÁLTOZÓ FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK Mint az előző részben már szóltunk róla: változtak — méghozzá kedvezően — fogyasztási szokásaink, több baromfit, húst, több növényi zsiradékot ettünk, s kevesebb fogyott a szénhidrát- tartalmú élelmiszerekből, illetve a zsírból. Jelentősen fejlődött az alapellátás és ezért elismerés illeti a tanácsokat és a SZÖVOSZ-t, illetve a MESZÖV-öt is. Tanácsi pénzből épült fel a nyíregyházi Piaccsarnok, ilyen pénzekből bővült az ABC-áruházi hálózat, a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV támogatásával pedig a kistelepülések boltjai váltak korszerűbbé és ölthettek magukra új köntöst. Sajnos azért gond is maradt bőven. A jelenlegi hálózat például nem elegendő a feladatok megoldásához, több községben hiányos az alapellátó hálózat, a városokban pedig az új lakóteleFöldet. Gondolkozz, kérj tanácsot valakitől, menj el a papokhoz vagy a jósokhoz ... Archimédes elgondolkodott, tanácsokat hallgatott meg, elment a papokhoz, meghallgatta, mit mondanak a jósok a madarak repüléséről, és némi idő eltelte után eszébe jutott, hogy a felesége valóban megcsalja öt a szomszédjával. a fiai hazudnak neki. a vökről már nem is beszélve. / smét eltelt egy kevés idő, és Archimédes talált magának egy fiatal barátnőt, otthagyta a feleségét. újabb gyerekei születtek, és elfeledkezett arról, hogy ki akarta fordítani a sarkaiból a Földet. A Föld pedig azóta is ugyanúgy forog, mint azelőtt. pekre költözőknek kell mesz- sziről cipekedniük, mert a boltok jóval később épülnek meg, mint a lakások. Ennél is feszítőbb a technikai felszereltség hiánya, de a meglévők állapota sem mindenütt megfelelő. A legtöbb problémát a hűtőberendezések korszerűtlensége okozza, ami magyarul azt jelenti, hogy egy sor fontos élelmiszert • nem tudnak árusítani, mert nincs hol hűteni. Nemrég Nyíregyházán az ABC-áruházakban és élelmi- szer-szaküzletekben tapasztalták az ellenőrök, hogy a tej és tejtermékeket sehol sem tudják megfelelően hűteni, ha kint 30 fokot mutat a hőmérő. Az ABC-ken kívül kevés, sok helyen egyáltalán nincs a nehéz fizikai munkát könnyítő gépekből és sajnos ezen egyelőre nem is tudnak változtatni, mert nincs hozzá elegendő pénz. Ami a boltok ellátását illeti: többnyire megfelelő. A legnagyobb szállító az Alföld Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, de alapvető fontosságú partner a húsipari vállalat, a tejipari vállalat, a sütőipari vállalat, a baromfifeldolgozó, sőt azzá nőtt a Kelet SZÖVKER és az olyan gazdasági társulások is egyre inkább teret nyernek maguknak, mint a rakamazi Tisza-tej, a mátészalkai húsüzem, a tiszadobi és a nyíregyházi húsfeldolgozó üzem. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Javultak az élelmiszer-ellátás személyi feltételei. Tervszerű az utánpótlásképzés, folyamatos a dolgozók továbbképzése, a középvezetők szakmai ismeretének bővítése, s tulajdonképpen ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy csökken’ a kereskedelemről, az ellátásról szóló panaszok száma. Tettek ezért a tanácsoknál dolgozók is, hiszen ellátási felelősségükből adódóan dolgoztak a forgalom- szervezés, a szállítás javításán, a gazdasági együttműködés kialakításán, a hiányosságok feltárásán, de dolgoztak a keretes termékek arányos elosztásával is. Nem új dolog az olvasók előtt, hogy a hús és húskészítmények a központi keret- gazdálkodás alá vont termékek közé tartoznak, vagyis nem annyit hoznak forgalomba belőle, amennyi van, hanem amennyit a központi keretek engedélyeznek. Ez — bár az utóbbi években sokat emeltek rajta — még mindig Űj ABC-áruházat nyitottak a közelmúltban Örökösföldön. (elek) nem éri el azt a szintet, amit a megye lakosságának száma indokol. Növeli a feszültséget, hogy még mindig nem megfelelő a szállítások gyakorisága. Az állatforgalmi és húsipari vállalat például még a megyeszékhely üzleteinek sem szállít mindennap, sőt a saját, illetve a közös üzemeltetésű boltjaiban sem kínálja teljes termékskáláját, s ennek — minden bizonnyal — nem kizárólag az az oka, hogy nem kielégítő az érdeklődés. Még mindig nem sikerült megoldani a marhahús húsrészenkénti szállítását. pedig a kistelepülések ellátásának megoldása már nem tűr tovább halasztást. Lényegesen javult a baromfihús-ellátás, nincsenek mennyiségi gondok a kenyérellátásban, de nem változott a szállítás rugalmassága. gyakorisága, időpontja, nem változott a péksütemény-ellátás, nem nőtt a választék, s hiába várja a lakosság évek óta, hogy újra megjelenjen például a sós kifli, sem a kereskedelem, sem a sütőipar a füle botját sem mozdítja. Sokat változott a tej és tejtermékek kínálata, de még a szakboltban sem jelenik meg a tejipar teljes termékskálája, a termékek minősége pedig elmarad más tejipari vállalatok termékeié- től. Nem oldották meg a tej visszavásárlását. Ez a boltvezetőket óvatosságra inti, vagyis arra. hogy kevesebbet rendeljenek, így előfordul, hogy záráskor sok helyen már nincs tej. FEJLESZTÉSRE VÁRVA A gondokból természetesen következnek a feladatok. Közöttük is első, hogy tovább kell fejleszteni az élelmiszer- ellátást segítő termelést és feldolgozást, javítani az áruterítést és -szállítást, rangot adni a szerződéseknek, élni a pályázati rendszerben elnyerhető központi források megszerzésével, rábírni a nagykereskedelmi vállalatot, hogy korrektebb partnerei legyenek a kiskereskedelemnek. De többet kell tenni a helyi élelmiszeriparnak is, hogy teljes termékskálájuk a pultokon legyen, mert csak így érhető el, hogy a VII. ötéves terv után mi vásárlók kedvezőbb képet festhetünk az élelmiszer-termelésről és -ellátásról is. Balogh József
