Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

Liszt-emlékiinnepség Bayreuth-ban Hazánkat Csehák Judit képviseli 4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 1. Negyvenéves a Forint A második világháborúban elpusztult az ország nemzeti vagyonának 40 százaléka. Nyomor és pusztulás maradt ■a menekülő németek és nyi­lasok után. A nemzet előtt, az ország újjáépítésének, az élet normalizálásának fel­adata állt. A gazdaság bein­dításában nagy szerepet kap­tak a bankok, bár súlyos ne­hézségekkel küzdöttek, mivel nemesfém- és valutakészle­teiket elhurcolták és a hábo­rú szétzilálta nemzetközi kapcsolataikat is. A hitelélet központja a nerpzeti bank lett, mely 1945 nyarán kezdte meg újraműködését. A gazdaság nehézségeit inflációs politikával próbál­ták levezetni, ezzel ia tőkés körök a dolgozó osztályokra hárították a terheket. Erről Fazekas János, Nyíregyháza polgármestere így nyilatko­zott a Magyar Nép egyik 1946-os számában: „Az inf­láció, amit az egyéni haszon­keresés, az önző, rideg üzleti érdek indított el és vitt a mai lehetetlen helyzetbe, a dolgo­zó társadalom akaratával és a forint bevezetésével meg­szűnik.” Megnövekedett a papírpénz kibocsátása, de nincs árufe­dezete, ez a világtörténet leg­nagyobb inflációjához veze­tett. Az 1946 nyarán forga­lomban lévő pénz 47,4 kvad- rillió pengő, ám vásárlóérté­ke 3,5 milliónak felel meg, az 1938-as árszínvonalat fi­gyelembe véve. 1946 nyarára javult a gaz­daság helyzete, ia vasúti szál­lítás teljesítménye elérte a háború előtti teljesítmény 45 százalékát, a bányászat 90 százalékát, ia gyáripari ter­melés 52 százalékát, s ami igen fontos, az árukészlet a háború előtti 40 százalékát meghaladta, ugyanakkor tel­jesítettük a jóvátétel 17 szá­zalékát. Más oldalról a köz­szükségleti cikkeket gyártó üzemek kötelesek voltak ter­Magyar Királyság pénze. Anjou Károly Róbert verette. Fazekas János a követke­zőket mondta .róla: ,,A jó pénznek nem a tőkés gazdál­kodás aranya, hanem a dol­gozók munkája és az állam­polgárok hite a legszilárdabb fedezete.” Ez a forint 1938-as értékben számítva megfelel 0,28 pengőnek, aranyegyen- értéke 0,075 g. 1 forint 400 000 kvadrilló pengő, a forgalomban lévő pengő 13 millió forintot jelent, tehát gyakorlatilag nem érdemes beváltani. Az ország „népe várta ezt a fordulatot és bí­zott az új pénzben, ismét a nyilatkozatból: „Ennek a vá­rosnak a dolgozói munkál­kodnak. dolgoznak erejük megfeszítésével és a végsőkig hiszik, hogy valóban a stabi­lizáció kezdődik meg az új pénzzel, amely azután évtize­deken keresztül értékálló pénze lesz a magyar dolgozók országának.” Egymilliárd, 1946-ból. A következő időszakban legfontosabb feladat ia stabi­lizáció megőrzése, az infláció megakadályozása, akár a legszigorúbb eszközökkel is. A pénzügypolitika párthar­cok színtere lett, a polgári erők az állam szerepének csökkentését kívánták a gaz­daságban, a (kommunista párt vezette baloldal a kötött gaz­dálkodás további szigorítását, az állam gazdasági pozíciójá­nak növelését akarta elérni. Az áremelkedés a paraszt­ság életszínvoraalániak emel­kedését is jelenti. Elmélyül és erőssé válik a munkás-pa­raszt szövetség, mely nem enged teret a tőkés restaurá­ciónak, előkészíti a gazda­ság és társadalom szocializá­lását. így kapcsolódik össze a stabilizáció, az értékálló pénz és a munkás-paraszt hatalom megteremtése. Riczu Zoltán mékben adózni, ezzel az áru­alap bővült, szigorú jegy- rendszert vezettek be és si­került elérni, hogy a jóváté­telt 6 év helyett 8 év alatt teljesíthessük, ami lényege­sen csökkentette a 46—47-es évék terheit. A nemesfém- és valutakészletek fokozatosan visszakerültek az országba, s intézkedés történt a magán­kézben lévő arany és valuta begyűjtéséről. A kormány 120 millió pen­gős deficitet tervezett, de en­nek megholt a fedezete. Az új ár- és bérrendszer is a sta­bilizációt szolgálta. A le­csökkent életszínvonalnak megfelelően, a bér a háború előttinek 50 százaléka, az árakban az 1959-es árakhoz képest, a mezőgazdasági cik­kek esetében 3,9-szeres, a mezőgazdaságot szolgáló ipar­cikkek esetében 3,8-szeres, egyéb iparcikkeknél 4,6-sze- res szorzót alkalmaztak. A gazdasági helyzet javulása és a gondos közgazdasági mun­ka eredményeképpen 1946. augusztus 1-én megjelent az értékálló új pénz a Forint, mely először 1325-ben lett a Filléreim Egy közgazdász visszaemlékezései Vadnyugati vonatrablás Az NSZK-beli Bayreuth-ban ünnepélyesen megemlékeztek Liszt Ferenc halálának 100. évfordulójáról. A kép előteré­ben (balról jobbra) a város polgármestere, Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter és Csehák Judit. van az egykori Doborján, a mai Raiding, ahol Liszt Fe­renc 1811. október 22-én szü­letett. Koszorúzott még Hans Maier bajor oktatási és kul­turális miniszter és Hans Walter Wild, bayreuth-i fő­polgármester. Este a bayreuth-i Festspiel­hausban Liszt-hangversenyt tartottak, amelyen az A-dúr zongoraverseny és a Faust- szimfónia hangzott el. Köz­reműködött az ünnepi játé­kok zenekara és Christian Zimmermann zongoramű­vész. Vezényelt Daniel Ba­renboim. A hangversenyt, amelyen jelen volt Csehák Judit és kísérete, az ARD nyugatnémet tévéállomás élő­adásban közvetítette. Csütörtök délelőtt Bayreuth város temetőjében Liszt Fe­renc halálának 100. évfordu­lója alkalmából három nem­zet képviselői megkoszorúz­ták a nagy magyar zeneköltő sírját. Az Erlanger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sír­kápolnában a Magyar Nép- köztársaság képviseletében Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese helye­zett el koszorút, Horváth Ist­ván magyar nagykövet kísé­retében. Ugyancsak megko­szorúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel- lárja és külügyminisztere, valamint Theodor Kery, Ausztria burgenlandi tarto­mányfőnöke. E tartományban Vadnyugati stílusú vonat­rablást hajtottak végre az Egyesült Államok nyugati részén fekvő Round Rock közelében. Ismeretlen fegy­veresek ugrottak fel egy vá­rakozó vonatra, elvették az utasok pénzét és ékszereit, majd kereket oldottak. A körzetben utoljára a klasz- szikus vadnyugati időkben, a múlt század végén követtek el ilyen akciót. (Folytatás az 1. oldalról) mozgalom aktivistái is me­gyénkben. Ugyancsak augusztus, 4-én tartanak megemlékező gyű­lést a tiszavasvári Alkaloi­dában, ia vásárost! am ónyi forgácslapgyárban, a Máté­szalkai ÁFÉSZ-nél, augusztus 6-án pedig a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetke­zetben. Augusztus 4 és 8 kö­zött a megyében valamennyi munkahelyen felemelik a szavukat az emberek az atomháború ellen. Kiveszik a részüket a bé­kemozgalom erőfeszítéseiből az egyházak is; az Egyház­közi Békebizottság országos elnöksége felhívta a tagegy­házakat és testvéri szóval fordult a katolikus egyház­hoz; imádkozzanak együtt augusztus 9-tői 10-re virradó éjszaka a békéért. Hazánkban békehétvégére kerül sor augusztus 30-án és 31-én. Megyénkben augusztus 30-án „Békenap a tanyán” címmel egész napos rendez­vényt tartanak a nyíregyhá­zi Ságvári Termelőszövetke­zetben. A kkor, 1946-ban azonban azt is tudtuk, hogy en­nek a „csodának”, hi­szen a forint bevezetése valóságos közgazdasági varázs­latnak számított, feltételei vannak. Ezeket egy szóban fog­lalták össze az ország akkori vezetői — termelés. Erre irá­nyult a figyelem. Még ma is emlékezetemben van világhírű közgazdász tudósunk. Varga Jenő törékeny alakja, aki a budapesti nagyüzemek bizal- miainak tartott aktíváján mond­ta, hogy „attól nem fog szapo­rodni a leves, ha nagyobb kon- dérba tesszük, vagy mindenki­nek nagyabb kanalat adunk hozzá” — ezzel illusztrálta azt, hogy az adott helyzetben nem az elosztásra, hanem a haté­kony, jövedelmezői termelésre kell figyelmünket összpontosí­tanunk. Intelme ma is idősze­rű. A visszaemlékező, látva, hogy az infláció már újra kapuinkon belül van és gazdasági stabili­tásunkat, sőt a kialakult poli­tikai közmegegyezést is veszé­lyezteti, némi nosztalgiával gondol arra az időszakra, ami­kor a több és jobb termelésre buzdító politikai jelszavakat még nem közöny és gúny kí­sérte, hanem lelkesedés, ered­ményes cselekvés. Ma más a helyzet. Politikai jelszavak, sőt ünnepélyes ha­tározatok sem elegendők. Az infláció forrásait kell eltöm­nünk, ami azt jelenti, hogy meg kell szüntetnünk a vesz­teséges tevékenység nyakló nélküli támogatását, az ide-oda‘ manipulált árakat és béreket. Nyerges János n M mikor nagynénémet anyámnak szólítot­“ “ tam, kint éltem a tanyán. így adódott. Mert settenkedett még körülöt­tem tizenegy kölyök és an­nak mindnek anyám volt az anyja, gondoltam, legyen nekem i,s az. Más megszó­lítás nem esett jól. Történt akkor, hogy a gabonát már learattuk. Ma­gam is benne voltam ma­rokszedőként, aztán csépel­tem is, cséphadaróval, mert a rozs hosszú szára zsupp- nak kellett a hajdúsámso­ni ház tetőfedéséhez. A ga­bona tehát már zsákban volt és indultak hajnalok hajnalán apámék, anyámék a debreceni piacra. Kint voltunk mi rakás­ra a tanyaudvaron. A nagyja a siserehadnak pa­kolászott, szénát, disznótö­köt, ocsút a saroglyába a gebének. Mi, kicsik pisil­tük a kerékagyat, a küllőt apánk parancsára, hagy da­gadjon. Már a bakról kér­dezte anyánk: — Aztán mit hozzak Gá­borkám. Misikém? — Nekem sipkát — kia­báltam el amazok válaszát, eszembe sem jutva, hogy nem voltam kérdezett. A sipkára nagyon vágy­tam. Rongy volt már a fe­jemen a régi, ámbár rongy volt énrajtam minden. Szó­val, bíztam a sipkában igencsak. Reményteljes vá­rakozásban még a libadög- lesztésről is megfeledkez­tem, ami abból állt, hogy zavargattam őket és rücs­kös botommal nem egyet félholtra vettem. Utáltam a libákat. Nem volt miattuk se vasárnapom, se ünne­pem. Játékom miattuk nem lehetett. Akkor estére hazajött a szekér. A legnagyobb lány, a Zsuzskánk tálalta a va­csorát és anyánk kinek-ki­nek egy széni cukrot adott. Sipka nem jött Debrecen­ből és más se. Ellenben az üres tál helyére apánk ki­tette nyakából a zacskót. — Ezt nézzétek! Néztük, forint volt vala­hány. Az új pénz. A két- filléresen kalász, a tízfillé­resen galamb, a forintoson címer. Régen nem volt más pénz a háznál. Pénzért ter­ményt, hízott libát, tojást és dinnyét anyánk a pia­con senkinek nem adott. Csak ruháért és másért. — Ez a tietek — mondta apánk, miután a pénznek nagyját a zacskóba vissza­rakta és ott maradt hátam kétfilléres. Abból nekem nem jutott. Sírva aludtam. A sipkáért is, másért is. Másnap rákérdeztem arra, ami foglalkoztatott: — Mondja anyám, a ga­bonáért is adnak forintot? — Adnak. — A forintért sipkát? — Adnak. Ez elég volt. Egész héten szedtem a tarlón a kalászt. A liba legelt, én meg egy szütyőbe gyűjtöttem a te­nyérrel kimorzsolt szeme­ket. Szombat hajnalra a szütyőm tele volt. Adtam a kezébe nagynénémnek, anyámnak, intve őt követe­lőn: — Ezért nekem sipkát hozzon és- egy kétfillérest. T ^ olt sipkám és lett egy fényes forintom. Fii- Béreim is voltak. Tisztesség anyámnak a pontos elszámolásért. A ga­bonám értékét szemre a kezembe számolta. Sok évig megvolt az a forint. Újsága I megkopott, tükrös fénye el- I homályosodott, de jó pénz I volt. Akkor és mindig ne-1 kém a legjobb. Seres Ernő I M HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG H miilifli3®2E2E^EEEnTní3 1986. augusztus 1., péntek " KOSSUTH RADIO 8,20: Es nálunk ? — 8,50: Ver­bunkosok, nóták. — 9,40: Szu­szuk!. Mese. — 10,05: Radnóti Miklós verse. — 10,10: Opera­részletek. — 11,00: Teherpróba. — 12,55: A zene is összeköt. — 14.10: Félidőben az idegenfor­galom. — 15,00: Erről beszél­tünk. -— 15,30: Üj felvételeink. — 16,05: Az én cirkuszom. — 16,35: Zeneiskolások muzsikál­nak. — 17,00: Egyeki változá­sok. — 17,30: Idősebbek hullám­hosszán. — 19,15: 1956: A szue­zi háromszög. — 20,15: Liszt— Bartók-versenyek. — 20,55: Jo- séphine császárné. — 21,30: Pro és kontra. — 22,20: Negyven­éves az ENSZ-társaságok világ­szövetsége. — 22,30: A szó ér­téke. — 23,00: A rádió lemezal­buma. — 23,36: Haydn: A-dúr (A tűzi) szimfóniái PETŐFI RADIO 8.05: Operettfelvételek. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Tánodalok. — 12,25: Édes anya­nyelvűnk. — 12,30: Népi muzsi­ka. — 13,05: Popzene sztereó­ban. — 14,00: Péntektől pénte­kig. — 17,08: Popzene. — 17,30-: ötödik sebesség. — 18,30: Sport. — 19,oí: Fiataloknak! — 20.00: Sport. — 20,30: Tip-top parádé. — 21,05: Marsall. Szín­mű. — 22,08: Népdalok, nép­táncok. — 23,20: Dzsessz. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17.05: Jó hétvé­gét! Kulturális és sportprog­ramajánlat. — 17,15: Körkép. Haskó József hétvégi jegyze­te. — 17,20: Húszon innen, hú­szon túl. Ifjúsági magazin-. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: Pál- íi Balázs.) (SZOMBAT) 8,00: Hírek — Lapszemle — Évfordulónaptár.— 8,20: A hé­ten történt. . . összeállította: László Judit. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével fA tartalomból: Hobbámikrofon — Mi itthon maradtunk . . . (Véosey Ágnes) — Négy nap szóit a dzsessz (Matyasovszki Edit) — Ifjúsá­gi park Debrecenben (Kolláth Adrienne)] 9,58—10,00: Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter.) MAGYAR TV 8,35: Tévétorna. — 8,40: Ko­lumbusz a Havel folyón. NDK játékfilm. — 10,00: Nyugdíjasok délelőttié. — 10,30: A nyugdí­jasnak sosincs ideje. NDK té­véfilmsorozat. Házassági ter­film. — 15,30: Orosz beszéd.— 16,00: Az Ermitázs. — 16,30: Az Artyekben kötöttünk barát­ságot. - 16,45: Világhíradó. - 17,00: Az élet és a tudomány. — 17,30: Hangverseny. — 17,50: Hírek. — 17,55: Polip — film, III. rész. — 19,00: Híradó. — 19,40: A. Gyementyev költő szerzői estje. — 20,50: Világ­híradó. — 21,05: Sakkvilágbaj­noki visszavágó. — 21,30: Rajz­film. — 21,50: Jó napot, Dok­tor! — film. — 22,08: Hírek.— 22,13: Karandas, a moszkvai cirkusz bohóca. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: INDIANA JONES ÉS A VÉGZETT TEMPLOMA. Béke mozi: de.: VÁRATLAN FORDULAT. Du.: ZSAROLÖ ZSARUK. Móricz mozi: A KARATÉZÓ COBRA. SÓSTÓI KULTURPARK: 2-án 20,30 órától a BIKINI együttes looncertje. vek. — 10,50: A legszögedibb szögedi. Bálint Sándor-portré. — 17,30: Hagyományos népi mesterségek Máramaroson. Ro­mán rövidfilm. — 18,00: Ablak. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Nagyágyúk. Amerikai film. 21,20: Régi magyar tánc- muzsika. — 21,25: A háborúnak vége. Francia^svéd film. — 23,20: Híradó 3. — 23,30: Him­nusz. 2. MŰSOR 18,00: Az Ablak műsor folyta­tása. — 19,30: Szfinx* Jugo­szláv rövidfilm. — 19,46: Sztye- panesikovo falu lakói. Tévéjá­ték Dosztojevszkij írása nyo­mán. — 21,15: Híradó 2. — 21,35: Vívó-világba j nokság. SZOVJET TV 6,00: Híradó. — 6,40: Doku­mentumfilmek. — 7,20: Rajzfil­mek. — 7,50: Hangverseny: — 8,35: Dokumentumfilm. — 9,00: Hírek. — 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilm. — 13,40: Hangverseny. — 14,10: Hírek. — 14,15: Az eltörött patkó — Augusztus 1-én, pénteken 20,30 órától a szabadtéri színpadon ILLÜZIÖ A SZERELEM. .Ope­rett gálaműsor. Belépődíj: 80 Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents