Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

Kelet-Magyarország 1986. augusztus 30. CSIPKE. A Nyíregyházi Építő- és Szerelőipari Vállalat kivitelezésében készültek el Vásárosnaményban az úgynevezett csipkeházak. (Elek Emil felvétele) Egy munkáscsalád házat épít (6.) Piros a háztető, már távol­ról látni — sikerült hát cse­repet szerezniük, konstatá­lom örömmel a földúton dö­cögve. Eszerint már nem árt­hatott sokat a múlt heti két nagy vihar. II Hidegek az éjszakák Az említett kis szoba nem üres. Heverők a közepén, kis villanymelegítő a sarokban. — Beköltöztünk éjszakára — magyarázza Marika meg­lepődésemet látva. — Hideg volt már a hajnal a faház­ban ... Kívül a ház java része be­pucolva, bent vakolat a há­rom szobában, a helyén áll a fürdőkád, ha nincs is be­Tető alatt Tavasszal látogattam el első alkalommal ahhoz a fiatal nyíregyházi munkáscsaládhoz, akik a megyeszékhely egyik kertvárosi részén házépítésbe fogtak. A kétgyerekes házas­pár egy régebben vásárolt telken látott munkához, és a száraz nyár számukra kedvező volt: ha nagy erőfeszítéssel is, de viszonylag gyorsan haladt a munka. A múlt hó­nap végén arra panaszkodtak: nem lehet megfelelő tető­cserepet kapni, emiatt leálltak. fiatalasszony saj- mutat a fürdőszo­Cserép „kenés nélkül Balázs fújtatva tolja fölfe­lé a pallón a betonmasszá­val telt talicskát, várnom kell egy percet, míg szóhoz jut odabent. A legnagyobb szobában hófehér a padló — hungarocell fekszik rajta, ar­ra simítják a betont. — Szerencsére két héttel ezelőtt már cserép volt a te­tőn — sóhajtja. — Jól néz­tünk volna ki, ha előbb jön a vihar, amíg még nejlon volt fölrakva. A szemközti nádasból szedtük volna ösz- sze a tetőnket, az biztos ... — Hogyan sikerült sze­rezni? Kit kellett „megken­ni"? — Hál istennek, anélkül ment. A Tüzépen a cserépre várók listáján voltunk, s amikor érkezett, kaptunk. A legjobbkor jött! Beszól nagy komolyan a szobába, ahol a kőműves dolgozik a betonnal. — No, megjött a segítség, gyorsabban fogunk halad­ni ... — A mester megnézi a nyári nadrágomat, és meg­csóválja a fejét. Balázs újabb sóhajjal veselkedik a lapát­nak, hordja a szürke anyagot a padlóra. — Ma estére készen lesz ez a szoba, holnap megcsinál­juk a másikat. Holnapután, szombaton pedig be kell fe­jeznünk a fűtésszerelést. A kazán már a helyén áll, a legkisebb szobában hiányzik a radiátor meg a csövek. kötve. A nálkozva bába. — Nem tudjuk még, hogy mi lesz a vízzel. Itt a vízve­zeték az utca végében, de fogalmunk sincs, vajon mi­kor hozzák erre. Pedig a múltkor már aláírtuk, hogy vállaljuk a 16 ezer forintos hozzájárulást ... Az a baj, hogy ha nem lesz víz, ak­kor új kutat kell fúratni, mert ez gyenge vizű, nem le­het szivattyút, hidrofort rá­tenni. Szóval, ha ezt meg­csináltatjuk, legalább húsz­ezer forint, és lehet, hogy egy év múlva jön a vízveze­ték? ... _ Balázs újabb rakomány betonnal tolat el mellettünk, a két apró kislány óvatosan kitér. (Igencsak otthonosan mozognak már az új házban, ha mamájuk nem is nézi jó szemmel, amikor a három új kiscica valamelyikét becsem­pészik.) Puffan a „betontész­ta"", terül a simító alatt. Parketta csak jövőre Fizetés nélküli szabadsá­gon van Balázs — mondja Marika. — Már másodszor kellett ehhez folyamodnia, mert nincs több a rendes szabadságából. Sürget az idő! — Ezt a hetet megkaptam, és sikerült a kőművessel is így egyeztetni. Egyébként ő is szabadságon van, ez idő alatt -dolgozik nálunk ... A pince nem üres: itt áll az újonnan vásárolt konyha­bútor, ide raktak két nagy fotelt, ami már nem fért a faházikóban, itt a kazán, a sarokban elkerítve a szén helye. A fal mellett parketta- halom. — Lebetonozzuk a szobá­kat, aztán egy ideig így já­runk majd bennük. Nem rakhatjuk fel a parkettát, mert aztán szedhetnénk fel, ha megárt neki a nedvesség. Megvárjuk, míg jól kiszárad a betonaljzat. így lesz a fa­lakkal is. — Most csak lemeszeljük mindet, aztán ezek is hadd száradjanak. Majd tavasszal festünk. — Ezek szerint marad munka a jövő évre is? — Persze! A teraszok, a kőporozás, a festés. — Jut rá pénz is? — Muszáj. Az OTP-nél még van 120 ezer forintunk, annak jó része ezekre kell majd. — Milyen nagyobb vásár­lás van még hátra? — Ezek, amiket soroltam, meg padlóburkoló csempét is kell venni. No és, a nagyob­bak mellett egy sor kisebb dolog — hosszú lenne a lista. — A lakás berendezésén gondolkodtak már? — Ö, persze — nevet Ma­rika. — Azt a két heverőt, ami a legkisebb szobában áll, most vettük a gyerekek­nek. Az egyik szobába meg­van a bútorunk, a régi. Vagyis: nem régi, hiszen há­rom éve vettük az akkori egyetlen szobánkba. A kony­ha megvan, a harmadik szo­bán egyelőre nem töpren­günk, mert oda várjuk a nő- véreméket, amíg építkezni fognak. Zúg a betonkeverő a fül­ledt melegben, etetni kell, nincs megállás. Balázs az égre pillant. Egyelőre nincs nyoma a rádió ígérte idővál­tozásnak. De közel az ősz. Tarnavölgyi György Mustén diszkósoknak Arató, Dévényi. Cserhalmi, Éliás. Gazdag — jó! csengő nevek a hazai diszkózásban. A következő napokban vala­mennyien Nyíregyháza ven­dégei lesznek. Igaz. eddig csak Arató András műsorát kötötte le szeptember 3-ára, szerdára a Honvéd utcai mű­velődési ház, de elsősorban nem is ezért jönnek a veze­tő diszkósok. Augusztus 30- án, szombaton kezdődik ugyanis Sóstón az amatőr diszkósok tábora. Idén har­madszor rendezi meg a KISZ megyei bizottsága — az Or­szágos Szórakoztatózenei Központtal karöltve — az engedéllyel még nem rendel­kező, illetve csak ideiglenes működési engedélyt szerzett diszkósok hetes képzését. Két éve még csak Sza- bolcs-Szatmárból, tavaly már egész Tiszántúlról, most pe­dig az ország minden részé­ből érkeznek a fiatalok, hogy a szeptember 5-ig tartó tá­borozás során elméleti és gyakorlati képzésben része­süljenek. A szakma legava­tottabb jaitól leshetik el a mesterfogásokat. Hogy mi­lyen eredménnyel, arról az utolsó napokban vizsgán ad­nak számot; siker esetén ideiglenes működési enge­délyt szereznek. Becsalogatni a vásárlókat Vevőszolgálat, turkálópult Manapság már nincs sem­mi szokatlan abban, hogy a Nyírségi Patyolat Vállalat több szalonjában, felvevőhe­lyén többek közt fonalakat, törülközőket, sőt helyenként ruhaneműeket is árulnak. Legalább ennyire természe­tes, hogy a kereskedelemben pedig különböző szolgáltatá­sokkal várják a vásárlókat. — Nem volt más választá­sunk — magyarázza a profil- bővítés okát Bajáik András­áé, a Patyolat főmérnöke. — A nyolcvanas években az ár­emelkedések miatt úgy visz- szaesett nálunk a forgalom, hogy több üzletre akár laka­tot is tehettünk volna. Ezt nem engedhettük meg ma­gunknak. ezért gondolkodni kezdtünk, hogyan lehetne pó­tolni a kiesett árbevételt. Az árusítás tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. A siker remé­nyében olyan termékeket igyekeztünk beszerezni, me­lyek hiánycikknek számítot­tak. Fonal a szalonban így került "84 végén először fonal a szalonok pultjaira. Hamarosan lakástextilekkel, fehérneművel, kevés konfek­cióval is gazdagodott a vá­laszték. A sikert bizonyítja, hogy jelenleg Nyíregyházán. Záhonyban, Kisvárdán és Ti- szavasváriban összesen 10 üz­letben árusítanak, de kere­sik a lehetőséget a profilbő­vítésre Fehérgyarmaton és Mátészalkán is. — Nem akarunk versenyez­ni a kereskedelemmel — foly­tatja a főmérnök — erre le­hetőségünk sincs. Tavaly pél­dául, egész évben alig több, mint 5 és fél millió forint ér­tékű árut adtunk el. Erre az évre 7 millió forintos forgal­mat terveztünk. Első felada­tunk változatlanul: a szolgál­tatás. Szolgáltató kereskedők Szakemberek szerint mióta csak kereskedelem van, lé­teznek a kereskedelmi szol­Geszterédi garázdák Csatatér az almás kertben A valamikori Lovas-tanyai iskolára nemigen ismerné­nek rá, akik ott tanultak meg írni és olvasni. Nem azért, mert az épület a nagykállói tsz geszterédi gyümölcsösé­ben almaszedést vállalók munkásszállójává alakítot­ták, hanem mert augusztus 21-én reggelre néhány gesz­terédi fenegyerek csatatérré változtatta. Botokkal, karók­kal rontottak az épületnek, ajtókat, ablakokat zúztak, köveket dobáltak be, majd egyikük talált egy poroltó készüléket, és azzal fújt be az ablakon. Ettől vált más­napra olyanná az épület, amelyet mintha nem csak szétzúztak volna, de le is égettek volna. A geszterédi fiatalok ga­rázdálkodásának rövid előz­ménye, hogy augusztus 17- én Borsod megyéből, Özd környékéről 78 vendégmun­kás érkezett, hogy segítsenek a nagytkáliói tsz-nek az al­maszüretben. A megállapo­dás szerint az ózdiak felszed­nek a földről naponta fejen­ként 15 mázsa almát, s ezért az ellátáson kívül 300 forint a bérük. 18-án munkához is láttak, dolgoztak 19-én is. Aznap este a munkásszállás elé érkezett M. László 17 éves, Ferencsák Tibor 19 éves geszterédi lakos, és még két fiatalkorú társuk azzal, hogy az almaszedő lányok közül „felszednek'" valakit. A szál­lóra nem mentek be. mert az ózdiak kiszóltak, hogy men­jenek el onnan. A „béke"' csak másnap estig tartott. Augusztus 20-án diszkót ren­deztek a geszterédi úttörő­parkban, ahol megjelent M. László is a társaival. Este két ózdi fiú is bement a fa­luba. s mikor meghallották a parkból a zenét, elindultak megnézni, milyen mulatság van ott. Amikor ott meglát­ták M. Lászlóékat, nyomban visszaindultak a szállásuk felé, nehogy beléjük kösse­nek. M. Lászlóék azonban, mikor felfedezték őket, el­határozták, hogy „elégtételt" vesznek a két ózdi fiatalem­beren. amiért előző este nem engedték be őket a munkás- szállásra. Egyiküket — akit sikerült utolérni, úgy megver­ték hogy nem bírt felkelni a földről. A másiknak sikerült elmenekülni, és elhívni né­hány munkatársát, hogy vi­gyék be a szállóra az alapo­san összetört fiút. M. Lászlóék visszamentek a parkba, aztán felfedezték, hogy a zenekar kocsija, egy ZSUK ott várakozik. Oda­mentek a kocsivezetőhöz, hogy vigye ki őket Lovas-ta­nyára, mert ott is diszkó van ... A mit sem sejtő ko­csitulajdonos bele is egyezett. Kilencen szálltak fel a ZSUK-ra. Amikor a munkás- szálló közelében a kocsi le­rakta őket, karókat fogtak, és azokkal indultak támadásra az ózdi vendégmunkások el­len. Az eset végeredménye két sérült (egyikük kórházban van), három letartóztatott (M. László, Ferencsák Tibor és Koholák Tibor 21 éves geszterédi lakos). És sok száz mázsa földön maradt al­ma. Mert az ózdiak természe­tesen nem maradtak tovább, augusztus 21-én mind a 78- an hazamentek. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást. gáltatások, mint a házhoz szállítás vagy a részletfizetés. Ezek száma az igények növe­kedésével együtt gyarapodott. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 32 félével áll a vá­sárlók rendelkezésére: a kö­zületi csomagküldéstől a ru­haigazításig. — Lehetne többféle is, ha többet költhetnénk erre a célra — tájékoztat Bodó Ist­ván, igazgatóhelyettes. — A szolgáltatás ugyanis nem ol­csó mulatság, hiszen a leg­több (a 32 közül 19) ingyenes. Nem drágák a térítéses szol­gáltatások sem, melyek árai 1980 óta változatlanok. Az üvegezés és képkeretezés, il­letve az edény kölcsönzés ki­vételével számunkra vala­mennyi ráfizetéses. Bár manapság luxus ráfi­zetéses üzletágakkal foglal­kozni, az iparcikk-kisker.-nél szóba sem jöhet, hogy a nem kifizetődő szolgáltatásokat megszüntessék. Hiszen az el­múlt évek bizonyították, hogy a vásárlók szeretik és igény­lik a szolgáltatásokat. Az áru­házak, kereskedelmi vállala­tok között egyre inkább éle­sedő verseny miatt is szükség van rá, hogy megőrizzék a la­kosság bizalmát, s becsalo­gassák az embereket a boltok­ba. Tervekről — dióhéjban Érthető, hogy szeretne to­vább is lépni ezen a terüle­ten a vállalat. Az egyik leg­fontosabb a vevőszolgálat lét­rehozása lenne. így nem kel­lene feleslegesen utaznia, gyalogolnia a vásárlónak, te­lefonon is tájékozódhatna, hogy van-e, lesz-e az üzle­tekben az általa keresett ter­mék. Mivel a legtöbb bolt szerződéses üzemeltetésű, il­letve nyereségérdekeltségű — ezek száma év végéig még to­vább emelkedik — hátráltat­ja a vevőszolgálat megalakí­tását, hogy nincs folyamato­san naprakész információ, az egyes üzletek árukínálatáról. A tervidőszak végéig legalább a Nyírfa Áruházban szeret­nék ezt az új szolgáltatást megoldani. A Patyolat is újít: nemrég a profiljához közelebb álló választékkal lepte meg vá­sárlóit. Néhány szalonban, felvevőhelyen — ahol hely volt rá — olcsó tisztított im­port ruházat árusítását kezd­ték meg. Néhány üzletben — a kilós boltok mintájára — turkálópultok elhelyezését is tervezik. Házi Zsuzsa Ezrek sorakoznak nap mint nap, főleg hétvégeken, hogy a budavári Siklóval jussanak fel a várhoz. (Vincze Péter felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents