Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

1986. augusztus 28. Kelet-Magyarország 3 Kinek miért előnyös— a lakossági kötvény ? IDESTOVA NÉGYÉVES MÚLTRA tekinthet vissza a magyarországi kötvények legújabbkori története, és je­lenleg mór mintegy 110 fé­le értékpapírt hoztak forga­lomba. Miközben a vállala­tok és a magánszemélyek szinte minden kibocsátott kötvényt nyomban megvásá­roltak, még mindig nem ült el teljesen a vita a pénzát­csoportosítás ilyen módjáról. Az ellenzők továbbra is azt vallják, hogy a kötvény- vásárlások elvonják a pénzt az OTP-tői, illetve a Nemzeti Banktól, ezért további kiadá­suk nem kívánatos. A tények azonban azt mutatják, hogy ez nem egészen így van, hi­szen az OTP betétállományá­nak növekedése az utóbbi négy évben sem állt meg — ellenkezőleg. Amiből inkább arra következtethetünk, hogy a választási lehetőség — köt­vényben vagy bankbetétben tartsa-e pénzét a tulajdonos — növeli a megtakarítási hajlandóságot. További előnyei: a kibocsá­tók olcsóbban jutnak hitel­hez, a kötvények tulajdono­sai pedig magasabb kamatot élveznek, mint más esetek­ben. Sőt, a népgazdasági ha­szon sem marad el. Mivel a kötvény az átlagosnál hosz- szabb, 7—10 éves pénzlekö­tést jelent, szerepe népgazda­sági szinten is pozitív. A hosszabb időre lekötött pénz­re ugyanis biztonsággal lehet számítani, míg a bankbetét, a takarékbetét tulajdonosa bármikor kivonhatja pénzét a gazdasági körforgásból. Ä magánszemélyek kötvé­nyeinek visszafizetéséért és a kamatok folyósításáért az ál­lam vállal garanciát. Bár ar­ra nincs hivatalos garancia, hogy a kötvénytulajdonosok a futamidő letelte előtt, bár­mely pillanatban hozzájuthat pénzéhez. a gyakoriatban mégis ez a helyzet. Az Álla­mi Fejlesztési Bank ugyanis létrehozta a kötvények má­sodlagos piacát, és napi ár­folyamon megvásárolja az eladásra kínált „használt” kötvényeket. A bank vételi és eladási ár­folyama között 2 százalék kü­lönbség van, ami a bankmű­velet — az adás-vétel — el­lentétele. Tulajdonképpen ennyit kockáztat az. aki köt­vényt vesz, ha az értékpapírt lejárati ideje előtt eladja. VALAMELYES KOCKÁ­ZATTAL JÁR viszont az úgynevezett vegyes kamato­zású kötvények vásárlása. Ilyeneket elsőként tavaly júliusban a Pest megyei Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat (PIK) bocsátott ki. Míg a ko­rábbi kötvényeket fix, álta­lában 11 százalékos kamattal árusították, addig ez a PIK- kötvény csak 9 százalékos kamatot garantál. Ennek el­lenére meglehet, hogy az ál­talános 11 százaléknál is töb­bet fizet, attól függően, mennyire eredményesen gaz­dálkodik a PIK. Aki kötvényt bocsát ki, az meghatározott időre, megha­tározott kamat ellenében kér kölcsön pénzt — általában meghatározott célra. Me­gyénkben most a Szatmár Bútorgyár, a Szabolcs Volán és a kisvárdai Vulkán bo­csátott ki kötvényt. Mint minden ilyen esetben, az Ál­lami Fejlesztési Bank ezút­tal is előzetes gazdaságossá­gi vizsgálatot végzett, és megállapította, hogy a vá­rosi tanács különféle bevéte­leiből a futamidő alatt képes a kölcsönt visszafizetni. Má­sutt az üzlethálózat fejlesz­tésére, gyárépítésre, árube­szerzésre fordítják a pénzt. Hasonló célokat szolgálnak a gazdálkodó szervek által vá­sárolható kötvények is: pél­dául a telefonhálózat vagy a gázhálózat fejlesztését — mint Vásárosnaményban is. Túl ezeken a gyakorlati cé­lokon, azaz a pénz ilyen vagy olyan irányú befektetésén, a kötvénykibocsátásnak van egy általános, pénzügyi célja, ami alapvetően megadja lét- jogosultságát. Ez pedig a tő­ke átcsoportosítása; a hasz­nálaton kívüli pénzek bevo­nása a gazdaság vérkeringé­sébe. Amint a magánszemé­lyeknek is lehet — van — olyan pénzük, amelyre átme­netileg nincs szükségük, úgy a vállalatok is rendelkeznek időnként szabad eszközökkel. Ha az ilyen pénz holmi lá­dafiában áll, nem hoz hasz­not sem a tulajdonosának, sem másnak. Ha viszont megmozdul, és működő tőké­vé válik, akkor a kölcsönadó­nak — a kötvényvásárlónak — kamatozik, a kölcsönve- vönek pedig módot nyújt te­vékenységének fejlesztésére, bizonyos gazdasági folyama- tak felgyorsítására. A KÖTVÉNYPIAC IZMO­SODÁSÁRA jellemző, hogy négy évvel a kezdetek után ma már hozzávetőlegesen 7 milliárd forint értékben bo­csátottak ki kötvényeket vál­lalatok. szövetkezetek, intéz­mények. Több tíz ezer magán- személy mintegy 4,6 milliárd, néhány száz vállalat pedig körülbelül 2,1 milliárd forint értékben rendelkezik külön­féle, évi 7—14 százalék kama­tot hozó kötvényekkel. Az Állami Fejlesztési Bank pénztárainál naponta több száz kötvény cserél gazdát, amikor pedig új kibocsátásra kerül sor. akkor a vevők sor­ban állnak az értékpapírért. A kötvénypiacon általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat. G. Zs. Korszerűbb fűtés, hiányzó tantermek . Fehérgyarmaton Minden nappal közelebb a csengőszó. Az iskolák­ban lassan befejeződnek a szokásos év eleji tenniva­lók. Fehérgyarmaton is rövidesen minden a he­lyére kerül. Harminc és száztízezer forint között váltakozik az az összeg, amelyet az iskolák kar­bantartására költöttek. Legtöbbet — több mint négymillió forintot a von­záskörzethez tartozó tu- nyogmatolcsi és cégény- dányádi általános iskolák fűtésének korszerűsítésé­re fordítottak. A középfo­kú oktatási intézmények karbantartása összesen egymillió-kétszázezer fo­rintba került. Ebből az összegből épült raktár a kollégium számára, ugyan­itt a szennyvízelvezetés korszerűsítését is elvégez­ték. A pontos iskolakez­désnek így semmi akadá­lya nincs. A város ez idő szerinti legnagyobb gondja a tan­termek hiánya. Mind az általános iskolákban, mind a középfokú intézmények­ben a szükségesnél keve­sebb a tanterem. A gon­dok enyhülése azonban csak 1988-ban várható. Ekkor adják át ugyanis azt az új, tizenkét tanter­mes általános iskolát, amelynek építése már el is kezdődött. Az ipari szakmunkásképző bővíté­sének terveit ezekben a napokban készítik a szak­emberek. Ha minden az elképze­lések szerint történik, két év múlva nem csak fris­sen festett, de a mostani­nál jóval tágasabb tanter­mek várják majd a gyar­mati diákokat. (kovács) Fonalgyártás a Magyar Gyapjúí'onó és Szövőipari Vállalat demecseri gyárában. (Elek Emil felvétele) Folytatni a hagyományt A megyeszékhely néhány utcáján javult a közvilágí­tás, bővült az ivóvízhálózat, buszmegállók épültek —, s hogy egy látványosabb pél­dát is említsünk — kialakult az Október 31. emlékpark mai arca az utóbbi öt esz­tendőben abból a pénzből, amit Nyíregyháza lakói te­remtettek elő, a hagyomá­nyos .„Együtt Nyíregyházá­ért” akció keretében. A leg­utóbbi tervidőszakban mint­egy tizenhárom és fél millió forint gazdagította így a vá­ros pénztárcáját. A napokban utcákra kerül a felhívás, valamennyi válla­lat, szövetkezet és intézmény vezetője kézhez kapja a kör­levelet, amelyek a hagyomá­nyok folytatását tűzték ki célul. Az MSZMP városi bi­zottsága, a szakmaközi bi­zottság, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága, valamint Nyíregyháza Váro­si Tanács (utóbbi, mint az idei akció lebonyolítója is) a felhívásban emlékeztet arra. hogy a város lakossága, dol­gozó kollektívái évek óta cselekvő részesei a település- fejlesztésnek. Az elmúlt terv­időszakoknak kedvezőek a tapasztalatai, évente negy­ven-ötvenezer ember önkén­tes munkája gyarapította Nyíregyháza lakóinak, az if­júságnak a kulturális és sportolási lehetőségeit, segí­tette a gyermekintézmények fejlődését. Remélhetőleg a hetedik ötéves terv idősza­kában sem lesz ez másként. Szerény számítás szerint is tizenegymillió forintra szá­míthat a város a gazdálko­dó egységek, intézmények dolgozóinak, az iskolák ne­velőinek és diákjainak fel­ajánlásaiból. A felhívás alá írói arra kérik az említette két, hogy szervezzenek kom­munista szombatokat, s egy­napi keresetüket ajánlják fel az „Együtt Nyíregyházá­ért” akció céljára. Az így béfolyt pénzössze­get ebben a tervidőszakban a bujtosi szabadidőközpontban épülő műjégpálya létesítésé­re fordítják. A termelöegy-; ségek saját tevékenységüket folytatják majd a kommu­nista szombatokon, más in­tézmények és az iskolák pe­dig az őszi betakarítási mun­kákban vállalnak részt, s az ott keresett összeget ajánl­hatják fel a műjégpálya épí­tésére. Az ..Együtt Nyíregy­házáért” természetesen csak egyik része annak a társa- dalmimunka-akciónak, amely révén sok új létesítménnyel gyarapszik évek hosszú sora óta a város. (A hatodik öt­éves terv' alatt Nyíregyháza kétszer lett első, kétszer pe­dig második a városok, nagy­községek társadalmi munka­versenyében. 1982-ben pedig a megyeszékhelyek rangsorá­ban az ötödik helyet érte el.) A hetedik ötéves terv fel­adatai határozzák meg a társadalmi munka irányát is. Ennek részeként. a városi KISZ-bizottság javaslatára, s település vezető szerveinek együttes állásfoglalása alap­ján hirdették meg a tömeg­sportmozgalmat minőségileg megújító műjégpálya létesí­tésére az akciót. Továbbra is: ..Együtt Nyíregyházáért!" Házi konyha az időseknek Szabolcs-Szatmárban 20 ezer idős emberről gondos­kodnak szervezetten: a helyi tanácsok anyagi ellátással, területi támogatással és in­tézményi elhelyezéssel tud­idős korú kellően felkészít­ve kerüljön oda. Tér összefogásból Egy napi kereset Műjégpálya a láthatáron Kétszer lett első &&§jj í |gggi jgsgg|gg| q Együtt Nyíregyházáért Hét közben: szállás is Q szabadság több gon­dot okoz néha, mint az egész évi robot. Mindenki be van sózva, és nyaralni akar. Ez eddig rendben volna, — de nem otthon! Olvassák, hogy a nyaralásban legfontosabb a levegőváltozás, hogy ki kell szakadni a megszokott élet­ritmusból, és az elánt kör­nyezetből. És lehetőleg együtt, az egész család. Ez viszonylag egyszerű, amíg csak egy kispárnája van az embernek, de a nagy- családosok számára ez már rendkívüli nehézségekbe ütközik. így volt ez nálunk is. Kezdődött a gond az idő­pont-egyeztetéssel. Enged­jenek el szabadságra engem, — aztán az asszonyt. Fel­tétele, hogy az időpont fe­leljen meg az ötéves terv elején készített vállalati ütemtervnek. Vagy, — hogy a Főnök is attól eltérően vegye ki a maga szabadsá­gát. Ez nálunk összejött. Aztán a nagyobbik gye­rek jöjjön haza az építő­táborból és sikerüljön rá­venni, hogy a szüleivel campingezzen és ne az ott megismert kétszemélyes há­lózsákkal. Aztán a középső fejezze be nyári termelési gyakorlatát, és hágjon nya­kára keresetének. Végül a legkisebb gyógyuljon ki fagylaltmérgezéséböl. Ami­kor ez mind együtt van, jön a hová kérdése. Mert egy öttagú család számára már nincs hely a SZOT-üdülők- ben. Marad a camping egy hegy és egy víz találkozá­sánál. Már csomagolunk és ak­kor jönnek a további gon­dok. Mi lesz a kutyával, kismacskával, a nyállal és a papagájjal? A kutyát a szomszédra lehetne bízni, de nyaral: a kismacskát el kellene ajándékozni, de nem engedi a legkisebb: a nyulat le lehetne vágni, de a középső nem hagyja; a papagájt legszívesebben el­ereszteném, de a legna­gyobb gyerek ajándékba kapta az udvarlójától. Az nyilvánvaló, hogy az állatkert nem fér be a Zsi­guli csomagterébe. Vagy mi. vagy ök. Vannak országok ahol állatmegörzö is van. Nálunk még GMK-ban sincs. Patt helyzet. És akkor még ott van a növényvilág! Tetézi a bajt. hogy a veteményes kertünk­ben a burgonyabogarak nem mennek nyaralni, és a gaz nélkülünk is nő. Borítékoltam a lépése­met: ,,Menjetek el nélkü­lem nyaralni, — én vigyá­zok a házra” — szóltam a családi tanácsban. — Micsoda önfeláldozás — gondolták a többiek. — „Majd csak találok egy bt­Nyári tanulság ológushallgató-nöt, aki se­gít az ökológiai egyensúly fenntartásában” — gondol­tam én. — Akkor mi sem me­gyünk — döntött a családi vb elnöke —, a nejem, mintha gyanút fogott volna. így aztán itthon nyaralt az egész család: papa. ma­ma. gyerekek, kutya, macs­ka és a többiek. Felvertük a sátrat a la­kótelep közepén, strandra jártunk, étteremben ebé­deltünk. tábortűz mellett vacsoráztunk. Üj utcaneve­ket fedeztünk fel városunk­ban. és összebarátkoztunk a szomszédokkal. / gy is jól éreztük ma­gunkat és kipihen­ten várjuk a szep­tembert. Ezúttal nem úgy voltunk otthon, mint az év többi napjain — a magunk gondjaiba befalazva —. ha­nem egymás kedvéért. A biológushallgató-nő is jobban járt, hogy helyet­tem egy faunnal egyensú­lyozott. Kulcsár Attila Hivatásos és tiszteletdíjas A területi támogatás a há­zi szociális gondozást, az ott­honi ellátást jelenti, amit a megyében 173 hivatásos és 880 társadalmi tiszteletdíjas gondozónő végez. Örvende­tes, hogy számuk az előző évekhez képest nőtt. Mun­kájukat a szervező gondo­zók fogják össze, akik földe­rítik a segítségre szoruló időseket és érdekeiket kép­viselik. Jelentős a Vöröske­reszt közel kétezer aktívájá­nak a munkája is. ők első­sorban a kapcsolattartásban segítenek. A gondozónők tevékenysé­ge nagyon sokrétű. Nemcsak a ház körüli teendőket vég­zik el. hanem lelki támaszt is nyújtanak. A társadalmi tiszteletdíjasok többnyire az idős ember környezetéből ke­rülnek ki, hozzájuk nagyobb a bizalom. Komolyabb hely­zetben szociális otthoni el­helyezésre van szükség, s az is nagyon fontos, hogy az A megyében 91 idősek napközi otthona működik. Ezekben kulturális rendez­vények, szervezett progra­mok teszik színesebbé a na­pokat. Háromszori étkezést, mosási, tisztálkodási lehető­séget is biztosítanak az igénylőknek. Újdonságnak számítanak a hétközi jellegű otthonok. Nyírbátorban, Pe­nészleken, Nagykállóban és néhány településen a távol lakóknak éjszakai szállásle­hetőséget is adnak. Ezeknek az otthonoknak a díja aszo­ciális ráutaltságtól és a jö­vedelmi viszonyoktól függ. Bővíteni a hálózatot Sajnos, a gondozásra szo­rulók száma nő. ezért széle­síteni kellene a hálózatot. Elsősorban a főállásban dol­gozók számát szeretnék nö­velni. Az aprófalvakban és tanyákon az üzemi főzőhely hiánya jelent gondot, az el­látást célszerű lenne házi fő­zés útján megszervezni. En­nek lehetőségeit most mérle­gelik, elsősorban az anyagi hátteret kell megteremteni hozzá. (Szabó)

Next

/
Thumbnails
Contents