Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

1986. augusztus 27. Kelet-Magyarország 3 Lássuk a lakást! MEGYÉNKBEN A KÖZ­FIGYELEM a következő he­tekben a lakásépítésre tere­lődik. Szeptemberben ugyan­is a népi ellenőrök átfogóan, komplex módon vizsgálják a lakásépítés helyzetét. Mert evek óta sajnos „helyzete” van a lakásépítésnek. Közis­mert, hogy a keresetekhez képest drágák a lakások, és ugyan van némi javulás, de a minőség még sok helyen kifogásolható. De a népi el­lenőrök -nem csak a minő­ségre lesznek kíváncsiak, vizsgálják majd az árakat, a határidőket, az anyagok mi­nőségét, sőt a tervezők és a beruházók munkája is meg­mérettetik. Vállalatok, in­tézmények területén folyik majd a vizsgálat, de a la­kosság is tehet észrevétele­ket, javaslatokat a témával kapcsolatban. Külön figyelmet érdemel, hogy a vizsgálódás során a jog területét is érintik a sokoldalú ellenőrök. Meg­nézik. hogy a durva hi­bák esetén volt-e, lesz-e személyre szóló felelősségre- vonás. Az építkezésekkel, garanciális javításokkal kap­csolatos peres ügyek aktáiba is mélyen betekintenek. Jó, hogy nem titkolják szándé­kukat. a SZÁÉV-nek, a la­kásszövetkezetnek és a többi érintettnek előre bejelentet­ték érkezésüket Az érintet­tek körében az is köztudott, hogy ősszel a népi ellenőrök a vizsgálatok eredményéről — javaslatok kíséretében ■— jelentést tesznek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság­nak. A KNEB pedig intéz­kedéseket javasol majd a kormánynál. A VIZSGÁLÓDÁS ugyan­is több megyében tart majd egyszerre. A gondok, az épí­tőipar gondjai valóban or­szágos méretűek. A megol­dásukhoz is országos segít­ségre van szükség. Idén már született két országos jellegű intézkedés. Az építkezések minőségét ellenőrző intézet hatóság lett, büntethet, be­tilthatja a rossz minőségű építőanyagok gyártását. A kivitelezők lakásonként 20 ezer forint adókedvezményt kapnak. Jó ez, a SZÁÉV például ezer lakás után így kétmillió forint pluszpénzre tesz szert. Az országos gondok me­gyénk kivitelezőinél is le­csapódnak. A miskolci ház­gyár zsalui például igen ko­pottak, a házgyári elemek csonkán, ferdén érkeznek a KEMÉV építkezésére. A ház­gyár mentegetőzik: nincs pénz műszaki fejlesztésre. Megyénk kivitelezőinél — beleértve a szövetkezeteket is — a géppark igencsak el­öregedett. Egy-egy új gép pedig több millió forintba kerül . . Persze, vannak em­beri tényezői is a minőség­nek A SZÁÉV-nél rövid úton immár elbocsátják a munkaidő alatt italozókat, de a fegyelem még nem elég szilárd KÉT JÖ PÉLDA. Az ÉP­SZER a nyíregyházi Ady Endre utcán rövid idő alatt szép és jó lakótömböt épí­tett. A KEMÉV új minigar­zonjait a beruházó vállalat szigorú műszaki ellenőre is megdicsérte. A népi ellen­őrök munkája nyomán vár­ható néhány kedvező javu­lás, de az építőipar tömeges dicséretére egy ideig még nem számíthatunk. (nábrádi) Szeptembertől új kollégiumban t)j tanév, új kollégiumban. A hét végén már költöz­nek a diákok a nyíregyházi Széchenyi István Közgaz­dasági Szakközépiskola 202 személyes kollégiumába. Képünkön: a SZÁÉV kivitelezésében épült új kollé­gium, ... a szobák berendezésében segédkeznek a tanulók, (császár) Óránként 13 ezer négyzetméter normál és 6 ezer négyzetméter mikro hullámlemez készül a Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárában, (cs) A MÉRLEG NEM CSAL Rutin és kereset (avagy: kínálat „félpénzért”) — Itt a füzet — mutatja Benő Ottó Fehérgyarma­ton — a városban az idén 80 munkakönyvét adott ki a kolléganőm. Édesanyák kerestetnek ÉLET Á GYERMEK- FALUBAH Nagy vitákat váltott ki. el­hallgatások, félreértések kí­sérték útját, de mostanra már élet költözött a barátsá­gos házakba; benépesült a battonyai SOS gyermekfalu Még nem „alakult meg' mindegyik SOS-család, de kilenc (bátran elhagyhatjuk az idézőjelet) édesanya körül már ott lábatlankodnak a ki­csinyek. A kezdet mindig nehéz, különösen igy van ez egy olyan, hazánkban merőben újnak számító nevelési for­rna esetében, mint a batto­nyai falu. A nemzetközi gyermekfalu egyesület alap­elveihez igazodva (hiszen ez volt a támogatás alapfeltéte­le) egyedülálló nők nevelnek, családi körülmények között hat—nyolc gyereket. A táma­dások fő iránya is ez volt, mert — így az ellenzők — nem kapnak majd apamo- dellt az itteniek. Nem vitás, hogy ez mindenképpen peda­gógiai hátrány, hogy ha egy harmonikus család körülmé­nyeit vesszük alapul. Az a gyerek viszont, aki az állam gondoskodására szorul, ennek még csak a közelében sem járhatott eddig. Vétek lenne minden olyan lehetőséget ki­hagyni, ami a jelenlegi rend­szernél jobb. amikor is inté­zeti körülmények között, a családeszmétöl igen-igen tá­vol nőnek fel az állami gon­dozottak. Nem elhanyagolha­tó az sem. hogy jelentős va­lutatámogatást kaptunk a gyermekfalu építésére, mű- ködetésére, s erre a célra megnyíltak a különféle kö­zösségek, magánszemélyek pénztárcái is. Olyan össze­gekhez jutottak így az álla­mi gondozottak, amiről más­ként nem is álmodhattunk volna. A faluvezető, Zsom Lajos arról tájékoztatta lapunkat, hogy immár minden tekintet­ben a legkorszerűbb körül­ményeket hozták létre a bat­tonyai házakban. Színes té­vé, hűtőláda, robotgép segí­ti a háztartási munkát, szé­pen berendezett szobákban élnek a gyermekek és az édesanyák, közösségi helyisé­gek, játszótér-áll az ittlakók rendelkezésére. Mindez per­sze nem sokat érne testileg- lelkileg harmonikus, gyer­mekszerető. dolgos anyák nélkül. Kilencen már gyakorolják hivatásukat, de néhányukra még üresen álló házak, sze- retetre szoruló gyermekek várnak. Az az egyedülálló, gyermektelen, 24—39 éves nő, aki úgy érzi, hivatásának választaná az SOS-édesanya- ságot, még mindig nem ké­sett el a jelentkezéssel. Rész­letes önéletrajzzal ellátott pályázatát elküldheti a falu­vezető címére (5830 Batto- nya, SOS Gyermekfalu — te­lefon: 27), s a személyes ta­lálkozások után esélye van rá, hogy ezt a hivatást foly­tathassa. Várják a gyere­kek . .. Ö maga hivatalosan a me­gyei munkaerő-szolgálati iro­da kirendeltségét vezeti. Jú­liusról nem regisztrálhatott nagy forgalmat: mindössze 49-en érdeklődtek munkahely iránt, a helyi vállalatok, szö­vetkezetek pedig 67 emberi kértek. Kevís ajánlat — Csakhogy mindössze 12 szakmunkásra volt igény, pe­dig ettől többen végeztek a helyi szakmunkásképzőben, a környékbeli szakközépisko­lákban. Ha más nem, a megyei összesítés ad támpontot, ahol valamennyi végzős fiatalnak összegyűjtötték az álláskíná­latokat. Ami rögtön kiderül: különösen Fehérgyarmaton és környékén nem dúskál­nak az ajánlatokban, kivált­képp, akiknek csak gimnázi­umi érettségijük van. Rá­adásul a havi 2700—2900 fo­rintos fizetési ajánlatok sem kecsegtetőek — Bizony, forgácsolóból le­hetett volna több is, de az egész városban csak négyet képeztek ki — ad áttekin­tést az egyik bázisban, a Metripond Mérleggyárban Blizmann Barnabás, aki ma­ga is fiatal, korábban a KISZ-bizottság titkára volt, így ismeri problémáikat. A gyárban most örülnek a íiatalodásnak, néhány rész­legnél — főleg lakatos szak­mában — több a fiatal szak­ember. S a távlatok is ked­vezőek, hiszen vannak olya­nok, akik újabb tanfolyam­ra járnak. mások a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után a középiskolai érettségit célozták meg Versenyképtelen érabér — Gondunk — szól to­vább a magyarázat —, hogy nehezen tudjuk a fiatalokat megfizetni. A 15—16 forintos kezdő órabér az ország más vidékein nem lenne ver­senyképes. Bár az is igaz. előbb rutint kell szerezni az ifjú szakmunkásoknak. Szinte ezt igazolja egy „házzal" odébb, a Szamos menti Ruházati Szövetkezet­ben Sziics Erzsébet, aki a munkaidő letelte után né­hány perccel még a varró­gépnél ül. — Lemaradtam egy csep­pet, mert még nincs olyan gyakorlatom — jegyzi meg. — Különben is szeretném befejezni ezt a csomagot, amit elkezdtem. A szövetkezet tanulói kö­zül az idén 24-en tettek szakmunkásvizsgát. Közülük 17-en maradtak. — Gondolunk arra. hogy nehezebb rögtön teljesít­ménybérben dolgozni — ma­gyarázza Tankóczi László el­nök. — Ezért háromhónapos betanulási időt kapnak, ami­kor az elért teljesítményen felül hatszáz forintot kapnak a pályakezdők. Okik „elcsábultak” Ezzel nyilván zökkenő- mentesebb lehet az átmenet. Egyébként, akik elmentek, azok közül néhánynak a la­kóhelyükhöz közelebbi ter­melőszövetkezeti mellék­üzem (varroda) volt a csá­bító, másoknál családi okok játszottak közre, de olyan is volt, aki az iskola elvégzé­sekor jött rá, nem a neki megfelelő szakmát választot­ta. Az első hónap után Szűcs Erzsébet is számolgat: — Ahogy összeadtuk a teljesítményemet, 3600 forint körül lesz a keresetem. Sze­rintem ez nagyon jó egy kezdőnek Szilikó L. B. azonnal elrohant, és kezé­ben dinnyével, el sem bí­rom képzelni hogyan, tu­catjával fogta a szegény szöcskéket. Szűnvén fájdal­maim a hasam táján, feltá- pászkodtam megnézni a módszert. „Várd meg Sa­nyi bácsit, Szilikó” kiáltott ismerősöm, mert látta, hogy sohasem érném utol gyer­mekét. Szilikó... Ez már egyenesen szép. Mint egy hajdanvolt hadvezér és ge­neralisszimusz kedvenc da­lának hőse. Igaz, hogy az lány volt és Szulikó. Az én Szilárdom előtt kétségbeesetten ugráltak a szöcskék. Ö cselt alkalma­zott. Előbb csak ijesztette, és amikor elugorva újra ta­lajt fogott a rét ugróbajno­ka, akkor csapott le. Mi­előtt újra rajtot vehetett volna. Ez aztán taktikus. I gaz, katona az apja — méregettem őket, amint egymás mellé állva nézték a vizet. Szilárd­nak fogta a kezét az apja, hogy el ne rohanjon. így is izgett-mozgott, aztán egy óvatlan pillanatban kereket oldott. Felkapott egy hat­méteres teleszkópbotot és hatalmasat vágott a folyó­ra. Diadalüvöltést hallatott, és már csak egy porfelhőt láttunk a nyomában. Lát­tam, hogy szüleje aggódva néz utána, kiáltani készül, hogy visszahívja. Találgat­tam, milyen szép becézett változatát hallom a várat­lanul megszeretett névnek. Aztán rikoltott is Szilkó apja. Ahogy egy kicsit lá­bujjhegyre állt és előre­dőlt, kísértetiesen idézte fia rajt-testtartását. — Golyóóó! Golyó! Gye­re vissza fiam, mert szíjat hasítok a hátadból. — És _ Szilárd — Szilkó — Szilikó, alias Golyó, apró talpainak szapora dobogásával fel­tűnt az őszt idéző, elszáradt bogáncsbokrok között. A kis golyhó — ízlelgettem ma­gamban a rímelő kifeje­zést. Esik Sándor H világért sem szeret­ném megsérteni az általam ismert és is­meretlen Szilárd névre hall­gató férfiakat, de meg kell mondjam, bajban vagyok a nevükkel. Lehet. azért, mert gyermekkoromban nem is ismertem élő Szi- lárdot, és felnőtt fejjel is csak keveset. Csak tetézte a dolgot, hogy nem tetszett egyszer hallott becéző vál­tozata: Szilcsi. Mint amikor a Melindát Melcsinek mondják. Nekem erről a melltartó jut eszembe. No de jó hír a Szilárdok­nak. Már mint azoknak, akik eddig nyugtalanul aludtak amiatt, hogy mit gondolok a nevük felől. Ta­lálkoztam egy Szilárd nevű fiatalemberrel, akiről biztorf mondhatom: kár lett vol­na másként elnevezni. Az illető fiatalember hatodik esztendejét taposva lépett be az életembe. Pontosab­ban beviharzott. Ültem a vízparton és boldogan si­mogatott a gondolat: csak pecázok, nem törődök sem­mivel, nem engedem közel kerülni magamhoz a világ történéseit. A melankóliát elősegítette az a fél dinnye is, amelyet én és a társaság fejenként bekebelezett. Va­lamennyien úgy szenved­tünk, mint egy-egy haslö- véses hadfi Nem így Szi­lárd. ö beszaladgálta a te­repet és csak akkor érin­tett bennünket, ha a diny- nyekaréj elfogyott. Hogy lehet szaladgálva dinnyét enni? Morfondíroz­tam magamban. Kiderült, hogy még szöcskét is lehet közben fogni. „Szilkó, fog­jál szöcskét!" adta ki az utasítást atyja, miután el­mondtam neki, mennyire szeretik a halak eme ízelt­lábút. Milyen szép becene­vet talált ki — állapítottam meg magamban. Szilkó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents