Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
1986. augusztus 26. Kelet-Magyarország 7 MINTAFARM A BORBÁS PORTÁN Érdemes lesz sertést hizlalni Jármi, Kossuth utca 43. Takaros sarki portára épített, szinte ,még friss illatú ház, új vaskerítéssel. Hátul jól felszerelt gazdasági udvar, sertésfarmmal. Az Alkotmány Tsz irodájának a szomszédságában lakik a fiatal gazda, Borbás Zoltán: — A tsz-ben kazánfűtő vagyok a sertéshizlaldában. Ott is a jószágok között vagyok, s ha hazajövök, itt is — jegyzi meg derűsen. Szemnek is szép A forró uborkaföldről invitáltuk haza egy kis beszélgetésre. Fifi, a kutya barátságosan fogadja a gazdit és a vendégeket. Az udvaron zsákokban felszedett uborkahalom. — Már nem sokat ér ez sem. A jószággal etetjük többségét, mondja a gazda. Odébb húsz-harminc méterre a ház végétől valóságos sertésbirodalom húzódik. Tisztaság és rend van benne. Pihegnek a kocák, mellettük pihennek az aprómalacok. Tizenkét fiaztatóval és ötven férőhellyel épített sertésól. Szemnek is szép az állomány. — Valóban értékes, szép jószágok — dicséri Hegedűs Béla; a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztályvezetője és Kiss Antal, a másik szakember. — Most akarok hozzáépíteni egy újabb 50 férőhelyes hizlaldát és egy 50 férőhelyes kocaszállást — fűzi a dicséret mellé Borbás. — Ezt terveztem a paradicsom- meg az uborkapénzből. Szinte egycsapásra megnőtt az ázsiója a sertéstenyésztésnek és -hizlalásnak, miután a kormány nyilvánosságra hozta a termelői árak emelését és az új szabályozókat. Pedig ezzel az állománnyal aztán igazán van munka, elfoglaltság. — Ki sem látszom belőle. Minden percemet leköti a jószág. Kora hajnalban' kelek, s éjfél körül kerülök az ágyba, mire végzek. Pedig a család, feleségem, anyám, a két fiam is segít. Csaba és Zsolt így vannak nevelve. Sokszor éjszaka is kijönnek Az új szabályozás lesztésének. kedvez a háztáji sertéstenyésztés fejvelem. Együtt fiaztatunk. Hál' istennek van mit. Huszonhat fiaskoca. Hat volt az előhasú. Tizennégy 138-at fialt. Augusztus 21-re várta hatnak a fialását. Fehér hús és KAHIB fajták. Szinte, már-már naiv a kérdés az állomány láttán: kifizetődő-e a tenyésztés? nyemet. kielégíteni. Most ismét szóltam. Tarapcsák Gyuri megígérte. Reménykedem Akolőkocával segít a vállalat Kifizetődik a tenyésztés? — Ha nem hozna pénzt, nem csinálnám. Persze azért is, is a válaszom. Szeretek bajlódni, bíbelődni az állatokkal. így neveltek otthon. A számításom megtalálom. A 26 koca fialása 170 ezer forint parázspénzt hozott. A saját munkám nem számítva! Szeretek focizni, horgászni, erre nincs idő. Mozira, színházra sem. Marad a tévézés. Később, ahogyan belemelegedünk a beszélgetésbe, kibuggyan belőle olyan panaszféle is. — Nem kaptam legelőt a tsz-től. Pedig kértem az elnöktől. Küldött a háztáji ag- ronómushoz, Ö mondta, nem tudja Kell a szabad levegő, a jár- tatás a jószágoknak. Különösen a kocáknak. Borbás fiatal gazda inkább az eladás miatt panaszkodik. — Ez okoz gondokat. Nemrégiben elvittem 50 választási malacot eladni Nyíregyházára. Valósággal „megtámadtak" a kupecok. Egyben meg akarták venni az égé szét. Nem adtam. Inkább visszahoztam belőle 23-at. Amivel én dolgoztam meg más ne húzza le a hasznát?! Ha az állatforgalmi vállalat egy elfogadható, tavasszal és ősszel is azonos fix árat biz tosítana, azt garantálná, akkor kikerülhető lenne a piac, s spekuláció. Hegedűs és Kiss bólogatnak rá. Tetszik nekik is a javaslat. — Akciókocával segít a vállalat, ha igénylem. Most szükségem lesz frissítésre. Vagy harminc koca kellene. — Csak szóljon, amikor meg azt szükséges lesz, biztosítjuk — az igé- ígéri Hegedűs Béla. — NeKiskert-tanácsadó Védekezés a szörkepenész ellen (1.) A szőlő szürkepenésze elsősorban gyengeségi parazitának tekinthető! Ez azt jelenti, hogy a szőlőmolyok rágása nyomán létrejött kapukon, vagy a jégverés okozta sebeken keresztül hatol be a bogyókba. De a lisztharmat és a peronoszpóra kártétele után is számítani lehet fertőzésre. A fürtöket szinte a szüretig pusztítja, különösen a vékony héjú, tömött fürtökben tesz nagy kárt. Ha a kórokozó érés idején. nagyobb eső után lép fel, úgy néhány nap alatt a termés jelentős része elpusztulhat. Kórképe sajátos, mivel a beteg bogyók színe megváltozik, héjukat ellepi a szürkepenész. Ha az ilyen fürtre erősen ráfújunk, a spórák hatalmas tömege kerül a levegőbe. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a legkisebb szél is tova sodorja a fertőző anyagot, ami újabb fürtök megbetegedését idézheti elő. Esős időben már a zsendülő bogyók sem lehetnek biztonságban, mert ilyenkor zöldrothadás lehetséges. Viszont meleg őszszel a szürkepenészes bogyók mazsolává töppednek, s jóval kevesebb, de igen édes mustot adnak. Ezt a jelenséget nevezzük nemes rothadásnak. A kórokozó megfertőzheti a zöld részeket is. A leveleken, a beteg részeken először csak világosabb színű, sárgás foltok láthatók, majd a foltok fonáki részén, sűrű egérszürke penészgyep tör a felszínre. Kedvező környezeti feltételek esetén a zöld hajtásokat és a szőlökocsányokat is megbetegitheti. Több hatékony jegyszer áll rendelkezésünkre. Tizennégy napos élelmezés-egészségügyi várakozási ideje van a 0.15 százalékos Ronilonnak és a 0,15 százalékos Sunilox 50 WP-nek. Hét nap a 0,2 százalékos Rovrálnak és mindössze három nap a Po- lyoxin WP-nek 0.2 százalékos töménységben. TERMŐRE METSZÉS AZ ÖSZIBARACKFÁKNÁL (2.) Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint szoros összefüggés figyelhető meg az őszibarackfákon található levelek száma és a gyümölcsök nagysága között. Ha egy gyümölcsre 5—10 levél jut, úgy azok gyenge minőségűek lesznek, 20—30 levél esetében a gyümölcs jól fejlett, édes. zamatos fajta, amennyiben 40 vagy negyvennél több levél jut egy- egy gyümölcsre, kiváló minőségű termésre számíthatunk. A jó termés annak köszönhető, hogy a ritkábban álló gyümölcsök jobban, s szebben szí- neződnek, mint a sűrűbben állók. Ezért a fákról mindig any- nyi gyümölcsöt ritkítsunk le, hogy a fák jó életerőben legyenek. Tehát a fák vegetatív állapotának megfelelően kell a gyümölcs mennyiségét megállapítani, mert így biztosítható a termőegyensúly! Akkor járunk el helyesen, ha a meghagyott gyümölcsök kifejlődésük után nem érnek egymáshoz. Általában egy termővesszőn 3—5 gyümölcsöt célszerű meghagyni. A gyümölcsritkításhoz hasonlóan, igen fontos a zöldmetszés is. Augusztus második és szeptember első fele közti időben célszerű elvégezni, amikor a hajtások növekedése már szűnőben van. Ekkor azokat a vesszőket, amelyekről a termést már leszedtük. úgy távolítjuk el. hogy lehetőleg minél közelebb az ághoz, egy-két erős vesszőt meghagyva biztosítjuk a jövő évi termővesszők kialakulását. Nagyon gondosan kell a sűrűn álló hajtásokat kiritkítani, úgy, hogy a gyenge, értéktelen részeket eltávolítjuk. Nem szabad megfeledkezni a beteg, száraz vesszők, gallyak eltávolításáról sem. Ennek a kései metszésnek az az egyértelmű célja, hogy a meghagyott hajtások számára több napfényt, bőséges tápanyagot biztosítsunk. Ezáltal jobban ki tudják fejleszteni termőrügyeiket, s a vesszők tökéletesebben be fognak érni. Ami a gyengébb, homoktalajokra telepített ültetvények esetében perdöntő, az az, hogy így kényszerítjük a fákat arra, hogy termő- vesszőiket a fa alsóbb részein is kifejlessszék. A metszlapok gyors gyógyulása a mézgásodás okozta károk mérséklését eredményezi. Dr. Széles Csaba künk is fontos, hogy tiszta és ellenőrzött állomány legyen a háztájiban, mert csak akkor várhatjuk, hogy a sertéshús minősége is javul. Visszatér a tenyésztő kedve Ismét az 1987 január elsejétől emelkedő sertésfelvá sárlási árak hatása kerül szóba. — Biztos vagyok benne, hogy sok háztáji termelőnek most visszatér a tenyésztői kedve. Bár a takarmányárak is emelkednek — remélem, a minőség is! — ezek ellenére is érdemes lesz sertést hizlalni és tenyésztéssel foglal kozni. Haszonnal jár mindenkinek — summázza véleményét Borbás Zoltán. Farkas Kálmán A Imaszílretkor Exportra csak szermaradvány nélkül Az exportra termelt almánál kizáró ok lehet a növényvédő- szer-maradék mennyisége. A szüret előtt, az almafavarasodás elleni védekezésre már nem szabad a ditiokarbamát (Dithane, Zineb, Antracol stb.) tartalmú készítményeket használni, mert az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 30 nap. Amennyiben indokolt a védekezés. úgy a következő szerekkel permetezhetünk: Efuzin 500 FW, Orthocid 50 WP, Ortho- Phaltan. E készítményeket a szedést megelőző 10. napig szabad felhasználni. Augusztus végén, szeptember elején gondot okozhat a sodrómolyok, az aknázómolyok és az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés. Ellenük szintén a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási ide^ jű Decis, Chinetrin. Unifosz készítményt szabad használni. MÉM—EüM. együttes rendelet előírja, hogy azok a termelők, akik forgalomba hozatalra szánt terményt növényvédő szerrel kezelnek, kötelesek erről nyilvántartást vezetni. Ennek tartalmaznia kell a permetezés befejezésének időpontját, a készítmény nevét, a felhasználás töménységét, a várható szedés időpontját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni. A felvásárlóhelyeken csak ennek felmutatása mellett vehetik át a terméket. Az exportra szánt kistermelői tételeket a növényvédelmi és agrokémiai állomás folyamatosan vizsgálja, növényvédöszer- maradványra. A piaci tételek vizsgálata szúrópróbaszerűen történik. Amennyiben a termény á megengedettnél magasabb szermaradványértéket tartalmaz, sem exportra, sem belföldi felhasználásra nem engedélyezzük. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Egy szabolcsi szülész emlékére Rácz Sándor élete és munkássága Rácz Sándor, a kiváló felkészültségű szőlészeti és borászati szakember 125 éve, 1861. augusztus 26-án született Szabolcs-Szatmár megyében, az egykori nyíregyházi járás Üjfehértó településén. Tanulmányait követően vincellériskolái tanári állást vállalt, majd a budapesti szőlészeti és borászati kerület felügyelőjévé nevezték ki. Tervei szerint megszervezett pincemesteri tanfolyam igazgatói állásába 1901-ben került. Körültekintő és alapos munkával kísérleti laboratóriumot rendezett be, és ezzel lerakta a későbbi budafoki pincegazdaság alapjait. 1913- ban országos szőlészeti és borászati felügyelővé nevezték ki, és ebben az állásában maradt egészen haláláig, ami Balatonfüreden következett be, 1915. augusztus 8-án. Munkásságának igen jelentős állomása a magyarországi filoxéravész utáni szőlészet rekonstrukciója, és az addigi borkezelési eljárások reformja. Nevéhez fűződik a szőlősgyáli szőlőtelepítés, ezzel igazolva, hogy a homoktalajok is kiválóan alkalmasak szőlőtelepítésre és -termelésre. Ez utóbbi munkásságáról, tapasztalatairól könyveinek egyik legértékesebb darabja 1901-ben jelent meg, A homoki szőlőművelés címmel. A filoxérát, magyarul a szőlőgyökértetűt a múlt század hatvanas éveiben hurcolta be Európába Amerikából egy francia földbirtokos. A kártevőt a tudósok elég hamar megállapították, de tulajdonságait csak húsz évvel később sikerült determinálni. Eleinte szénkéneggei védekeztek ellene, majd hazánkban Rácz Sándor kezdte meg az immunis homoki szőlőtelepítéseket. amelyekben a filoxéra már nem pusztított. Magyarországon a múlt század negyedik negyedében a szőlőgyökértetű olyan nagy mértékben pusztított (legelőbb Pancsován. ma Jugoszláviához tartozik), hogy húsz év alatt az ország ösz- szes szőlőterületének mintegy felét kiirtotta. A pero- noszpórával súlyosbított károsodás következtében az ország bortermelése a múlt század kilencvenes éveire a minimálisra esett. Rácz Sándor szisztematikus és okszerű módszere elterjesztésének köszönhetjük, hogy végre megindult az intézményes védekezés a filoxéra ellen. A filoxéravész elleni küzdelemben ekkor született meg az a rendelet, amely új szőlők telepítésére vonatkozó országos mozgalmat váltott ki. A törvény 6—10 éves adó- mentességet biztosított az új telepítéseknek, de a gazdák ezentúl is jelentős támogatást kaptak. Az új telepítések 1914-re fejeződtek be, és ennek eredményeként összes szőlőterületünk elérte a vész előttinek 90 százalékát. Ekkor kezdődött Magyarországon a domboldalokon történő termesztés, és nagy tért hódítottak a homoki szőlők, éppen Rácz Sándor áldásos munkássága révén. Ekkor terjedt el az Olaszrizling, de sajnos ekkor telepítették először az amerikai direkt termő fajtákat: Othello, Noah, Delaware is. Vörösbortermő vidékeink is ekkor kezdtek el csappanni, viszont a csemegeszőlő-termesztés és -nemesítés ekkortájt indult. Az addig híres Buda környéki borvidék termelése ez idő tájt jelentősen visszaszorult, amihez természetesen hozzájárult a főváros terjeszkedése is. Rácz Sándor szakmunkái 1885-től jelentek meg folyamatosan. és könyvei közül legalább ötöt a szaktudomány ma is számon tart. A magyar szőlészet érdekében, boraink minőségéért pince- szövetkezeteket szervezett. A Magyar Bortermelők Országos Szövetségének hosszú időn ál volt igazgatója. Szak- és ismeretterjesztő írásai a borászati lapokban jelentek meg. Bátyai Jenő Cumisüvegből táplálkoznak Koca, 18 malaccal Az újfehértói Belme György, aki 52 éves és harminchat éve építőipari munkás, csak mellékesen foglalkozik sertéstenyésztéssel. A napokban saját nevelésű, fehér hússertéskocája tizennyolcat fialt. A bőséges malacáldás gonddal jár. Mert az anya képtelen felnevelni tizennyolc malacát, és mert a gazda sajnálja a világra jöttek egy részét kiselejtezni. Belme György cumisüveg- vásárlásért Nyíregyházára utazott. Bevásárlás közben arra is szakított időt, hogy a szerkesztőséggel megossza gondját és örömét. Mint elmondta, kedvenc kocája most harmadszor fialt, először kilenc, aztán tizenhat, most 18 kismalacot. Az utóbbi alomból 6-7 apróságnak csak cumisüvegből jut majd tej. de az életerős malacokat mindenképpen felnevelik. Így történt akkor is. amikor a koca tizenhatot fialt. A HÁZTÁJI CSORDA. Szatmár-Beregben nagy településen, mint Beregdarócon, vagy másutt a a közösben. A háztáji csordáknak jó legelőt a tóidőben készült. (Császár Csaba felvétele) hagyománya van a szarvasmarhatartásnak. Nem egy háztájiban legalább annyi jószágot tartanak, mint termelőszövetkezetek biztosítanak. Felvételünk ita-