Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

Kooperáció a tsz-ekkel Nukleáris biztonság, békés felhasználás új gyártóvonalakkal és új pasztőrözőrendszerrel gyarapodik az üzem, de új gyártócsarnok is épül. A fehérgyarmati Ipari Műszergyár sikeresen teljesítette eddig idei tervét. A korszerű esztergagépek segítségével változatos termékeket lehet előállítani. Továbbra is jelentős bevétel származik ezen felül a motortekercselésből. Az IMI jő munkaalkalmat teremtett a környező termelőszövetkezeteknek, amelyek kooperációban dolgoznak a fehérgyar­Az atomenergia pótolha­tatlan, a feladat az, hogy a lehető legbiztonságosabbá te­gyék termelését. Ezt hangr súlyozták egybehanzóan nyu­gati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleáris bizton­sággal foglalkozó világkonfe­rencia megnyitóján. Az ENSZ Nemzetközi Atomener­gia Ügynöksége (IAEA) ál­tal rendezett ötnapos tanács­kozáson ötszáznál több szak­ember vesz részt a világ min­den részéből. A 28 tagú szovjet küldött­ség vezetője Valerij Lega- szov, a Kurcsatovról elneve­zett atomenergiai intézet igazgatóhelyettese reményét fejezte ki, hogy a tanácsko­zás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget követően — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezérigazga­tója kezdeményezett, építő légkörben zajlik majd le. A Szovjetunióban az atomener­gia békés felhasználása te­rén több mint három évtized tapasztalatait birtokolják, s jóllehet, az ország bővében van más energiaforrásoknak, az atomenergia hasznosítása mellett döntöttek. Nukleáris balesetek más országokban is előfordultak, s nem bizonyult hibátlannak a nem nukleáris technika sem, emlékeztetett a szovjet tudós. Valerij Le- gaszov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség kész min­den kérdésre válaszolni, kész megvitatni a javaslatokat az­zal kapcsolatban, hogy mi­ként lehet megakadályozni baleset esetén a sugárzást, miként lehet felszámolni a sugárszennyezést. A világ energiájának 15 százaléka származik már atomerőművekből, így nem lehet szó arról, hogy lemond­junk az energiának erről a forrásáról, hangoztatta Hans Blix, az IAEA — svéd — ve­zérigazgatója. A szakembe­rek feladata most az, hogy feltárják a balesetek okait, növeljék a biztonságot, s őszintén tájékoztassák a köz­véleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanács­kozás svájci elnöke, aki or­szágában a nukleáris hulla­dékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, egyúttal az IAEA korábbi munkatársa. Az atomerőművekben termelt elektromos energiára még sokáig szükség lesz, bár a most alkalmazott technikát felválthatják mással, mon­dotta. A bécsi tanácskozás, ame­lyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportok­ban, zárt ajtók mögött foly­tatja munkáját. A küldöttek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz oldalas szakjelentése a csernobili ka­tasztrófáról, amelynek főbb következtetéseit a múlt hé­ten Moszkvában is nyilvá­nosságra hozták. Emellett a konferencián napirendre ke­rülnek a nukleáris berende­zések biztonságának, a nem­zetközi együttműködésnek a kérdései is. A jó légkört meg­alapozta, hogy a közelmúlt­ban — ugyanitt — a világ szakembereinek sikerült megállapodniuk az idevágó nemzetközi szerződések ter­vezetében. A tervezetek a nukleáris balesetek kötelező jelentésével, illetve a segély­Korszerű töltőgép Tyúkodon Az ágazat az idén három­százhetven-millió forintos termelést produkál, ezt a tervidőszak vegéig, 1990-ig egymilliárdra akarják nö­velni, megtartva természete­sen az igen kedvező export­arányt — termékeiknek ki­lencven százaléka külföldön talál gazdára. A vállalat legnagyobb kon­zervüzeme Mátészalkán ta­lálható, itt az idén bővítet­ték a gyártóvonalakat, s új, folyamatos pasztőnberendezés állt munkába. A szálkái üzem négy év múlva há­romszorosára növeli majd termelését, mint ahogy bővül a fehérgyarmati üzemük ka­pacitása is: a nyíregyházi konzervgyárral és az ottani termelőszövetkezetek közre­működésével Űj holland gyártmányú töltőgépet helyeztek üzembe a közelmúltban a Nyírség Kon­zervipari Vállalat tyukodi gyárában. A gép segítségével, emberi kéz érintése nélkül töltik meg az üvegeket uborkával. Ezzel a gyarmati részlegük teljesítőképessége a mostani­nak ötszörösére bővül, az árualap biztosítása érdeké­ben a vállalat szakemberei a környező településeken a szervező munkát megkezd­ték. nyújtással foglalkoznak. A do­kumentumok az IAEA szep­tember végi rendkívüli köz­gyűlése elé kerülnek. Importmegtakarítás, exportbővítés Lakossági kötvény Kisvárdáról 0] UTAKON A ZÖLDÉRT Gyártóvonal, pasztőröző összefogással A Szabolcs-Volán és a Szatmár Bútorgyár után újabb szabolcsi üzem, a kis- várdai Vulkán öntödei Vál­lalat bocsát ki lakossági köt­vényt szeptember elsején. A kisvárdai üzem jelenleg ra­diátorokat, satukat, különféle öntvényeket készít, terméke­ik keresettek mind a bel-, mind a külföldi piacokon. A vállalat még ebben az évben jelentős beruházásba kezd, melynek célja külön­böző háztartási főzőlapok gyártásának meghonosítása. E termékcsaládon belül ház­tartási és nagykonyhai vil­lanytűzhely-főzőlapokat, ká­véfőzőbetéteket, vasalótalpa­kat, ipari fűtőbotokat állíta­nak majd elő, évente másfél millió darabos nagyságrend­ben. A vállalat e fejlesztésé­vel, beruházásával elsősor­ban belföldi igényeket kíván kielégíteni, de az új termék­család lehetővé teszi a na­gyobb importmegtakarítást, és jelentős exortnövekményt eredményezhet majd. A be­ruházás mintegy kétszázöt­ven új munkahelyet jelent majd a városban. Mindezek megvalósításá­hoz a Vulkán nyolcvan millió forint összértékben, évi ti­zenegy százalékos kamatozá­sú, hatéves lejárati idejű, ha­zai magánszemélyek által vá­sárolható kötvényt bocsát ki tíz- és ötvenezer forintos címletekben. A kötvények bemutatóra szólnak, a tulaj­donosok körében szabadon forgathatók és szeptember el­sejével vásárolhatók meg. Az értékesítést az Állami Fej­lesztési Bank szervezi, a pa­pírokhoz a bank fővárosi központjában, valamint te­rületi igazgatóságain és fiók­jaiban lehet hozzájutni. A megyénkben érdeklődők szeptember 1-én és 2-án Kis­várdán, 3-áh és 4-én Nyír­egyházán vásárolhatják meg a kötvényeket, mindkét vá­rosban a művelődési köz­pontban várják az érdeklő­dőket. Szabolcs-Szatmár az or­szág legnagyobb zöldség-gyü­mölcs termelő területei közé tartozik, az előállított ter- melvények jelentős részét a Zöldért vállalat veszi át és dolgozza fel. A szabolcsi Zöl­dért a VII. ötéves tervében új utakat próbál keresni, leg­fontosabbnak ígérkező válto­zás életükben az élelmiszer- ipari ágazatuk arányának növelése. Ebben az évben mintegy 370 millió forintos ter­melési értéket produkál a szóban forgó ágazatuk, csaknem tízezer tonna élelmiszeripari terméket állítva elő. A vállalat üzemeiben eddig négyszáztíz tonna uborkát és nyolcszázhatvan tonnia megy- gyet dolgoztak fel, mindkét gyümölcsféléből túlteljesítve a tervet. Különösen a meggy­ből készült a vártnál is jó­val több konzerv, kétszáztíz tonnával több, mint a ter­vezett. Végéhez közeleg a vállalat üzemeiben az uborka konzer­válása, a tervek szerint négyezer-egyszáz tonnát tesz­nek el a hidegebb napokra, a tervezettből már csak öt­ven tonna hiányzik. Alma­paprikából hatszázötven ton­nát tartósítanak, ennek felé­vel végeztek. Most kezdték a napokban a szilva és a vegyes savanyúság befőzését, az előbbiből kétszáz, az utób­biból pedig kétezerötszáz tonna előállítása a cél. Arról már szóltunk, hogy a vállalatnál stratégiai fel­adattá nőtt az élelmiszeripa­ri ágazat fejlesztése, hiszen ezt diktálja a vállalat meg­lévő eszközállománya, az ágazat nyereségtartalma, de a megyei érdek is. Fejlesz­téséhez viszont biztonságos termelői háttér megteremté­se szükséges. Ezt ismerte fel a vállalat, amikor nemrég megtették nevezetes gesztu­sukat, az élelmiszeripari ága­zatban realizált nyeresé­gük harminc százalékát a forgalom arányában, az alapanyagot előállító gaz­daságok között osztják szét. mati üzemnek. S ebesebben pereg ki a marokból az ujjak között a búzaszem, de nincs ez másként a rozzsal és az őszi árpával sem. A tisztítógépek rostá­jának az alján az átlagos­nál nagyobb mennyiségű az áthullt anyag, kevesebb ke­rül a zsákba a vetőmagnak szánt tételekből. Vékony­szemű a termés — állapít­ják meg a szakemberek. Gyenge vigasz, hogy a sat­nyán maradt búza is kicsí­rázik. Aki egyszer már el­vetett ilyet, még egyszer nem teszi, mert tudja: ki­kéi ugyan belőle a kis növényke, de az első őszi szárazabb periódusban megsárgul és elpusztul. Et­től lesz már a fagyok előtt foltos a vetés. A jó vetőmag a jövő évi termés biológiai alapja. Ha rögtön az elején hibával, és az ebből eredő hátránnyal indul az új termelési ciklus, azt már kijavítani lehetet­len. Villányi Miklós állam­titkár vasárnap „A hét”- ben kimondott egy elké­pesztően nagy összeget: tízmilliárd forintra tehető az aszály okozta kár az or­szágban. Aztán nem is na­gyon részletezte, hiszen olyan elemi kárról van szó, amelynek természetét min­denki ismeri. Beszélt azon­ban a teendőkről. A száraz­ság ellen nem tudunk vé­dekezni, ezért már is előre kell nézni. Megalapozni a következő gazdasági évet, hogy a kárt azzal mérsé­keljük. Az ésszerűtlen spórolás már az aratás után kezde­tét veszi, amikor a műtrá­gyán akarja megfogni a pénzt a gazda. Aztán pedig folyta­tódik azzal, hogy elveti az ocsút is. Igen, az ilyen hi­bákat tetézi, hogy ráadásul egyugyanazon helyen kö­vetkezik be. A háttérben ugyanis a szemlélet, az igénytelenség húzódik meg. ■ ■ O nbecsapás ez, amely­re nincs mentség. Aki sajnálja a pénzt a minőségi vetőmagra, an­nak több lesz a bankszám­láján az éwégi mérlegben, de a jövedelem úgy csorog ki a markából az ujjai kö­zött, mint a vékony búza­szem. Esik Sándor XLIII. évfolyam, 200. szám ARA: 1,80 FORINT 1980. augusztus 26., kedd ■BSaBHi Világkonferencia aa atomenergiáról .

Next

/
Thumbnails
Contents