Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 25. Naponta isszuk a kávét, s közben alig gondolunk arra, milyen kalandos története is volt ennek a közkeletű italnak. Az is ritkán jut az eszünkbe, hogy a kávé útja hosszú és bonyolult addig, míg az asztalunkra kerül. Egy kiváló és rendkívül izgalmas, kétkötetes német mű, Bernhardt Rothfos hamburgi kávészakértő és importőr termesztésről és felhasználásról szóló munkája megannyi érdekes felvilágosítással szolgál. Ebből megtudjuk: a kávé elnevezésnek — az eddigi hiedelmekkel szemben — semmi köze nincsen az etiópjai Kaffa tartományhoz. A név eredete arab, a qahwa (kava) szóhoz vezet el, ami minden olyan italt jelöl, amit növényekből főznek. A kutatások bizonyítják, hogy a ma kávén néven ismert cserje termését már az ősember is ismerte, fogyasztotta. Nyersen, kezdetben a burkával együtt, s csak a tűz felfedezése után pörkölt formában. •Főzték, de tésztákba bele is sütötték. Lelőhelye Afrika volt, annak is a keleti része, ahonnan rabszolgakereskedők révén jutott el arábiai, jemeni területekre, majd távolabbi tájakra. Okmányok bizonyítják, hogy a kávé a közel-keleti kolostorok ébresztőitala volt a 12. században, de Európában csupán a 17. századtól élvezik az emberek. A kávé történeténél is izgalmasabb talán az, hogy min megy keresztül a kávébab addig, amíg külön-külön fajták szerint osztályozzák, minősítik. Mert a több száz kávéfajta íze, zamata, színe, formája, hatóanyag-összetétele más és más, és máig mintegy 800 féle különböző jellemzője van a kávénak. A legnagyobb kávécégek az ízlést tartják a legfontosabbnak. Mint a szakkönyv is leírja: a fogyasztó is szájjal, nyelvvel ízlel, s aligha izgatja, mit mond a műszer. így például a Rothfos-cég is több szakértőt tart, köztük olyat, aki száznál több kávéfajtáról meg tudja mondani, melyik országban, milyen módszerrel termelték, szárították. De ezenkívül választ kell adnia a kávé savtartalmára, korára, hibáira, küllemére, aromájára, minden belső, tarTáncos lábak A Budai Parkszínpadon a mexikói együttes néptánccal, énekkel és zenével öt egymást követő estén szórakoztatta a közönséget. Zarántfokénektől a munkadalig Értékes dallammentést, népzenei gyűjtést végez évek óta a tanárképző főiskola népzenei tudományos diákköre. Feldolgozták a korábbi években az ajaki lakodalmas népszokásokat, a megye helyi históriás népballadáit, Szabolcs-Szatmár élő betyárballadáit, a túrháti énekes karácsonyi népszokásokat. Ugyancsak értékes dallamkincseket mentettek meg a feledéstől az egyszemélyes gyermekjátékdalok gyűjtői csakúgy, mint „A mezőgazdasági munkások dalai Szabolcs-Szatmár megyében” című dolgozat készítői. De a tudományos diákkörnek — s az őket irányító főiskolai tanároknak — köszönhető, hogy kottára kerültek többek között a máriapócsi zarándokénekek, a megye cigánytelepeinek botoló- dalaiban fellelhető archaikus vonások, kuruc kori dallamok a ma élő szabolcsi, szatmári. emberek emlékezetében. Feldolgozták a főiskolai hallgatók a szatmári énekes húsvéti népszokásokat csakúgy, mint a helyi „dajkarímek” és „anyai költészet” jelentőségét a kisgyermek zenei nevelésének kezdeti szakaszában. Hasonlóan a népzenei tudományos kutatómunka forrását gazdagítják a Szabolcs- Szatmár megyei körjátékokról készült dolgozatok. Már az ősember is itta a kávét talmi jegyre. Több mint 70— 80 jellemzőt tud a szakember ízről megkülönböztetni, ami aztán a kávé minőségét, osztályba sorolását dönti el. A szakkönyv részletesen leírja azt a hatalmas tudományos kutatómunkát, ami a termesztést hivatott segíteni, valamint azt a nagy műgondot, ami minden beérkező kávészállítmány vizsgálatánál jellemző. Az igazi kávéíny enc' a végeredményt élvezi. Jó azonban tudni: az osztályozástól a pörkölésig, a szárítástól a kóstolásig, a színképelemzéstől a vízösszetétel vizsgálatáig száz és száz szakvélemény összegződik, hogy napi „mérgünk” a lehető legjobb minőségben kerüljön csészéinkbe. (b) Ml IS A QAHWA? „Itt mindig meghatott vagyok...” Vendégkönyvben Simándy, Ferencsik és mások Lassan megszokottá válik, hogy időről időre felröppen a hír: újabb csodálatos gyógyszer bukkant fel. Van, aki már csak legyint ennek hallatán, van, aki reménykedve várakozik az újabb hírekre: hátha... A kíváncsiságot csak fokozza, ha a távoli Keletről jut el hazánkba a „csodaszer”, mint most is: az úgynevezett japán kristály. A gépelve, stencilezve, esetleg kézzel papírra vetett ismertetők, •melyek immár közkézen forognak az országban, igerysok szépet és jót ígérnek. Például: a szén-dioxidos készítmény üdítő hatása által kellemes közérzetet biztosít, rendezi a vérnyomással kapcsolatos rendellenességeket, jó a reumatikus fájdalmakra, az urológiai betegségekre is üdvös hatással van. Sőt: a leírás szerint a daganatos betegségek ellen is használható ez a készítmény . . . Készítményt írtunk — mivel „saját előállítása” is lehetséges. Ehhez csak annyi szükséges, bogy a (gyógy)szerből egy darabkára tegyen szert a „csodára váró”. Persze, ma ez a legnehezebb. Ha viszont valaki hozzájut egy kristálydarabhoz, azt csak föl kell „hizlalni” — megfelelő körülmények között ugyanis hetente a kétszeresére növekszik az anyag. Íme, a recept. Egy kis üvegben három kiskanálnyi japán kristály, hat szem mazsola, egy kávéskanál kristálycukor, leöntve némi állott vízzel, úgy, hogy ne legyen teli az üveg, mivel hely kell a termelődő szén-di- oxidnak. Naponta műanyag szűrőn kell átszűrni, s a körülbelül féldecinyi enyhén pezsgő vizes oldat két személy adagja. A szűrőben maradt kristályt aztán átöblítjük, s a tiszta üvegbe visszarakjuk. A hat szem mazsolát hetente kell cserélni, más tennivaló a napi vízcserén kívül nincs. Lényeges tudnivaló: a kristály fémmel érintkezve elpusztul, ezért csak műanyag kanalat, szűrőt szabad használni. Egy-egy kúra három-hat hónapig tarthat, ekkor várható az eredmény —, hogy ez milyen lesz, azt ki-ki maga döntse el. Mindenesetre jó adag türelem kell a ,.kristálytenyésztéshez” — s lehet, hogy a türelem ezúttal gyógyulást terem? Végül egy előre várható kérdés: honnan lehet ilyen anyagot szerezni. Erre egyelőre nincs válaszunk . . . (kirják) Megható érzésben része- sülnek a nyírbátori zenei napok hangversenyeinek vendégei, hallgatói a négy és fél évszázaddal ezelőtt épülit, párját ritkító építészművészeti műemlék templomban. Az elmúlt húsz év alatt mintegy negyvenezer látogatót igézett meg itt a zene szárnyalása. De vajon a fellépő művészeik, karnagyok milyen emlékekkel távoztak az ország csücskéből, a „Föld hátsó udvarából” ? Nos, beszéljen helyettük a nyírbátori művelődési központ vendégkönyve, amit az autogramok gyűjtői bizonyára megirigyelnének, hiszen Ferencsik Jánostól kezdve Kobayashi Ken-Ichiróig legalább 50 neves művész sorait őrzi. Zámbó István, a Néphadsereg központi kórusának karnagya (aki 1973-ban még a Veszprémi énekkar vezetője volt) az alábbi sorokat írta be: „Felejthetetlen élmény volt számunkra a nyírbátori napok. Az új város vendégszeretete, történelmi atmoszférája, a hangversenyek forró hangulata, légköre ihlető környezete visszatérő vendéggé avatja a veszprémi dalosokat.” A pécsi Liszt Ferenc kórus hatalmas zivatarban érkezett Nyírbátorba. A kellemetlen fogadtatást, úgy látszik, sikerült a házigazdáknak tökéletesen elfeledtetniük. Legalábbis erről tanúskodik közös beírásuk: „A felhők felett mindig kék az ég! Tapasztaltuk, mert zuhogó eső után napsugaras, barátságos fogadtatásban volt részünk, melyért mindannyian köszönetét mondunk.” Egy sokatmondó kétsoros bejegyzés: „Remélem, nem ez volt az első és utolsó szereplésem, máskor is énekelhetek.” Kincses Veronika. Nyírbátorban Kodály Psal- musa mindenkit megigéz. Magukat a művészeket is. „Nem tudom, hányadik Psalmus Hungaricus az életemben, de itt mindig nagyon meghatott vagyok. Köszönöm.” Simándy József. Néhány lappal odébb: „Nagyon örülök, hogy ezen a csodálatos helyen közreműködhettem. Szeretettel kívánok a nyírbátori művelődési központnak minden szépet és jót.” Medveczky Ádám. Gregor József is szép élményekkel távozhatott, mert ezt írta: „Sok szeretettel és örömmel, hogy mint régi nyírbátori, részt vehettem ezen a hangversenyen.” A hasonló lelkes szövegű bejegyzések közül még csak egyet, amit japánul írtak. Három szó csak, amit magyarra le is fordítottak: „Nagy boldogság volt.” Kobayashi Ken-Jchiro. (bodnár) VADKAN FÄBÖL. A legcsinosabb koca sem tudja izgalomba hozni azt a vadkant, amelyet Győrött a trófeabíráló bizottság épülete előtt állítottak fel. Az óriás faszobrot Raffay Béla szobrászművész egy 140 éves, ötvenmázsás szilfarönkből faragta. Egy érdekes új könyv Betegségről őszintén „ ... felmutatni az orvoslás lehetőségeit még egyes, kilátásait tekintve gyakran csak a reménytelenséget sugalló betegségek megelőzésében, gyógyításában is — bizodalmát adva e kóroktól joggal szorongó embereknek.” — írja Székelyné Kertész Katalin Látlelet és diagnózis című interjúkötetének bevezetőjében, meghatározva az orvostudósokkal folytatott beszélgetéseinek célját. A szerző több évtizedes újságírói pályáján hitét, tudását az egészségügyi felvilágosítás szolgálatába állította, hevével gyakran találkozik az újságolvasó. Cikkeiből az orvosi tanítások, tanácsok, figyelmeztetések közvetítése mellett kiérződik az emberbarát aggodalma, a segíteni akarás. Egyszerre tud szólni az egész lakossághoz és az egyénhez. Ebben a személyes kontaktusteremtésben is rejlik írásainak szuggesztív ereje. Az orvostudomány, a betegségmegelőzés — gyógyítás — rehabilitáció területén, mondhatni az egészségügy minden ágában egyaránt jártas, jól felkészült újságírónőt interjúalanyai partnerként fogadják. Ezt bizonyítja Székelyné Kertész Katalin most megjelent könyve is, amelyben nagy tekintélyű orvostudósokat, a szakterület kiválóságait szólaltatja meg, érvelve, vitázva velük. Az okos. hozzáértő kérdésekre kapott válaszok beavatják az olvasót a gyógyítás legújabb eredményeibe, az egészségügyi ellátás gondjaiba. Beszélgető társai azt vallják, hogy mondani és tenni kell az igazat, természetesen nem hallgatják el az egészségügyi ellátás nap mint nap tapasztalható feszültségeit, ellentmondásait sem. A Családi Lap kiskönyvtár sorozatban megjelent interjúgyűjtemény első fejezetében korunk népbetegségeiről olvashatunk: többek között a rák gyógyításáról, keletkezésének okairól, a szívbajról, a cukorbetegségről, az allergiáról, az elmebajról, az alkoholizmusról... A második fejezet betekintést ad az orvostudomány műhelyeibe: A klinikai farmakológia, Diagnózis és gyógyítás vérkészítményekkel, Hibák és tévedések az orvosi gyakorlatban, Az orvosi titoktartás kérdőjelei címmel olvashatunk interjúkat. Az utolsó fejezet az egészségügy eredményeit és feszültségeit tárja fel, kitérve a nők és az ifjúság egészségvédelmére is. Székelyné Kertész Katalin rokonszenves szerénységgel jegyzi meg bevezetőjében, hogy könyvének létrejöttében az érdem az orvostudósoké. akik tudásukat gazdag ajándékozó kedvvel megosztják velünk. Az olvasó úgy érzi, hogy ebből az érdemből a szerzőnek is kijár. H. A. KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Opere.ttrészletek. — 11.25: Dalok a munkáról. — 11,38: A planétás ember. — 12,45: Gyógyszer és exportcikk — a feketeribiszke. — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Népdaiok a Dunántúlról. — 14,33: Motívumki- bontás. — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspó- dliiuim. — 16,05: Fantasztikus rádiójáték. — 16,35: A csudálatos Mary. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Nóták. — 18,00: Tudományos híradó. — 19,15: Buda visszafoglalása. — 20,15: Harminc perc Salzburgból. — 20,45: Opera-művésziem ezek. — 21,30: Tíz kérdés. — 22,30: Nevek ürügyén. — 23,30: Zenekari muzsika. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Filmzene. — 12,30: Népdalkörök és citerazenekarok felvételeiből. — 13.05: Slágermúzeum. — 14,00: Kívánságműsor. — 16,05: Hangos képrejtvény. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség — Finnországból. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Népdalok. — 19,35: Show, ami show. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Régi fúvószene. — 0,15—4,20:iÉjfél után. 3. MŰSOR 9,08: Operafinálék. — 10,00: Az I M'usici di Roma kamara- zenekar játszik. — 11,00: Bécsi klasszikus kamarazene. — 11,59: Szimfonikus zene. — 13.05: Nevessen velünk. — 14.05: Trombitadallamok. — 14,28: Bellini: A kalóz. Kétfelvonásos opera. — 16,30: Komjáthy György műsora. — 17,00: Régi magyar világutazók nyomában. — 17,40: Kamarazene. — 18.30: A hét zeneműve. — 19,05: Zenekari muzsika. — 19,50: Shirley Verrett operaáriákat énekel. — 20,20: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 21,30: Bach: h-moll mise. nyíregyházi radio 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: 11-141. (A tartalomból: Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’86. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol.) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. MűsorelőZietes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,25: Anyák iskolája. — 13,55: Hangverseny. — 14,15: Hírek. — 14,20: Éljen a film (népszerű ismeretterjesztő film) — 14,50: Szóljatok harsonák. — 15,20: Találkozás J. Ilin leningrádi tanárral. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Népszerű-tudományos film. — 17,15: Gyorsítás. — 17,45: Ellopott boldogság (film). Köziben 19,00: Híradó.— 20,55: Világhíradó. — 21,20: A TASZSZ jelenti (tévéfilm IV. rész). — 22,27: Hírek. — 22,32: Előtérben az ember (dokumentuimfilm). — 23,52: Kis hangverseny. SZLOVÁK TV 16,55: Hírek. — 17,00: Iránytű. Katonák magazinja. — 17,50: Slapy. Dokumentumfilm. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Tvh íradó. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: Kérdőjelek. — Dokumentumműsor. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Szekérnyi fájdalom. — Szlovák tv-film. — 21,30: Egy időszerű témáról. — 21.55: Romantikus történet. — Feliratos bolgár film. — 23,30: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TÁMADÁS A KRULL BOLYGÖ ELLEN. Kert mozi: MAD MAX. Előadás kezdete: 20,30 óra. Béke mozi: de.: KING-KONG. Du.: NÁSZÜT FÉLÁRON. Móricz mozi: AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK. FTTH HALLGASSUNK j^LU nézzünk meg™ 1986. augusztus 25., hétfő Csodagyógyszer (?) a japán kristály
