Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

szám ARA: 1,80 FORINT 1986. augusztus 25 hétlő xi.iu. évfolyam MA A Vámőrség Hajdú— Szabolcs megyei parancs­noksága aktáiban tallózott Balogh József és egyes tu­risták fantáziagazdag tet­teit vette górcső alá. Az eseteket ismertetve azon­ban rámutat: a határát­kelőhelyek vámosainak eszén nem könnyű túljár­ni, bizonyítják ezt mind­azok — és sajnos nincse­nek kevesen — akik raj­tavesztettek. Egy ungvári magyar származású zenetudós ki­mutatta. milyen könnyen tanítható az orosz nyelv és irodalom már az iskola­előkészítőben, ha a taní­tás ének-zene segítségével történik. Negyvenöt végzős diák indult az életnek most 45 esztendeje Nyíregyházán a felsőkereskedelmi fiúisko­lából. Egy szombati érett­ségi találkozó kapcsán — amelyen mindössze tízen jöttek össze a háborús kor­osztályból — felelevenített számtalan emléküket munkatársunk jegyezte le. Várható események képzésére nyújt lehetőséget. 1982-ben tizenegyen, 1985-ben már 116-an éltek az új ked­vezménnyel. Amíg az első évben 1,1 millió, addig az el­múlt esztendőben 16,6 millió forintot tartalékoltak me­gyénk kisiparosai fejlesztési csélokra, s közülük legtöbbet üzemi gépjárműre, vasipari berendezésekre és műhelyát­építésre költöttek. A taglétszámról szólva megállapították: öt év alatt közel 25 százalékkal növeke­dett a kisiparosok száma Sza- bolcs-Szatmárban. Legtöbben — 799-en — a fuvarozó szak­mákra váltottak iparenge­délyt. Jellemző, hogy a köz­ségekben mind kevesebb, a városokban mind több az iparos. Növekszik a munka- viszony mellett dolgozók szá­ma, melynek elsősorban a tár­sadalombiztosítási kötelezett­ségek közötti nagy különbség az oka. Biztató a jövőre néz­ve, hogy mind többen van­nak a kisiparosok mellett ta­nuló szakmunkásjelöltelc, akiknek csaknem hatvan szá­zaléka az építőiparban dol­gozik majd. A küldöttgyűlés befejezése­ként az országos küldöttgyű­lésre felterjesztendő javasla­tokat fogadtak el a résztve­vők. Ezek között legjelentő­sebb az, amelyben a jogsza­bályok, rendeletek tartóssá­gát kérik. Javasolták azt is, hogy a kontárok megadózta­tására fordítsanak az eddi­ginél nagyobb figyelmet az illetékesek. A jövedelemadó­ról szóló rendeletektől azt várják, biztosítsanak na­gyobb kedvezményeket a kis­településeken hagyományos és nélkülözhetetlen szolgálta­tásokat nyújtó kisiparosok­nak. A kisiparosok küldöttgyű­lése ismét Nagyfő Gábort vá­lasztotta a megyei szervezet titkárává. Helyettese újra Pázmán Róbert. Szombaton délután felavatták a kisipa­ros szervezet új székházát Nyíregyházán a Dózsa György utcán. A hivatali helyisége­ken kívül több új kisipari szolgáltató műhely is helyet kapott a városközponti épü­letben. Képünkön: kisiparos küldöt­tek a gyűlésen. (kovács) Hazaérkezett Romániából megyénk küldöttsége Vasárnap hazaérkezett me­gyénkbe az a háromtagú küldöttség, amely a Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságának meg­hívására tartózkodott a ro­mániai testvér megyénkben. A delegáció — melyet Diczkó László, a megyei pártbizott­ság titkára vezetett, amely­nek tagja volt László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Pet- ruska Sára, a nyíregyházi egészségügyi pártbizottság titkára — részt vett a Román Szocialista Köztársaság fel- szabadulásának 42. évfordu- lójá alkalmából rendezett ünnepségeken, ipari és me­zőgazdasági üzemek, intéz­mények munkájával ismerke­dett. i_.eguagyouu szerep a la­kásépítésben jut a kisiparo­soknak. Tevékenységük nél­kül megvalósíthatatlan lenne a magánlakások, a hétvégi házak építése. A fenti meg­állapítást a statisztika is alá­támasztja: amíg 1980-ban a lakások egynegyedét, addig 1985-ben már közel 40 száza­lékát építették kisiparosok. Megyénk kisiparát elemez­ve megállapítható, hogy leg­több tennivaló a műszaki fej­lesztés, az eszköz- és anyag- ellátás területén adódik. Je­lentős e téren az az 1982-ben életbe léptetett rendelet, amely adómentes műszaki, fejlesztési és beruházási alap Augusztus 26., kedd: Az élelmiszer-ellátás, élelmi­szeripar helyzetét, felada­tait tekinti át a megyei tanács vb testületé. — Év­adnyitó társulati ülést tart a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. — Az első fél év tanácsi gazdálko­dását értékeli a Nyírbáto­ri és Vásárosnaményi Vá­rosi Tanács V. B. Augusztus 27., szerda: A Tisza-szabályozás 140. év­fordulójára emlékeznek Tiszadobon. Augusztus 28., csütör­tök: A közérdekű pana­szok, bejelentések intézé­sét vitatja meg a megyei népi ellenőrzési bizottság. Augusztus 29., péntek: A második 15 éves lakás- építési terv szövetkezeti feladatait tárgyalja meg a MÉSZÖV elnöksége. — Kiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban Sza- boIcs-Szatmár céhes em­lékeiből. Fronthelyzet Múlt hét közepén ned­ves légtömegek érték el megyénket, aminek hatá­sára bőséges csapadék kí­séretében, néhány nap alatt tíz Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet. Teg­nap 13 óra 30 perckor pél­dául 19,6 Celsius-fokot mértek Nyíregyházán, az előző vasárnapi 29,2 Celsi- us-fokkal szemben. A ki­alakult fronthelyzet erő­sen igénybe veszi a szer­vezetet, s az erre érzéke­nyektől fokozott óvatossá­got igényel. Az elmúlt hé­ten 38,9 milliméter eső hullott a megyeszékhelyre, csaknem kétszer annyi, mint augusztus korábbi heteiben együttvéve. így most 60,9 milliméter csa­padékot könyvelhetünk el ebben a hónapban, ami megfelel az utóbbi évek átlagának — ha szeszélye­sen is öntözte a földeket. V ______________ Az elmúlt évek gazdaságpolitikája, a kisipart érintő jogi és gazdasági szabályozók változásai nagyban segítették a termelési biztonságot, az érdekeltség kibontakozását — hangzott el a KIOS2 IX. megyei küldöttgyűlésén, amelyet szombaton tartottak Nyíregyházán. Eredményesebbé vált az ál­lami és társadalmi szerveze­tekkel, szervekkel történő együttműködés — állapították meg a résztvevők. Közel sem ilyen jó azonban a kapcsolat a gazdálkodó szervezetekkel, melynek oka a szakemberek szerint a mindmáig meglévő bizalmatlanság. Megyénk kisiparát, szolgál­tató, termelő tevékenységét még oly kedvező szabályozók sem tudták a megfelelő tech­nikai szintre hozni. A terme­lésben mindmáig az élőmun­ka felhasználása dominál, s még ma is kevesen élnek a műszaki fejlesztés lehetősé­geivel, holott mindezek nél­kül nem alakulhat ki a kü­lönféle szolgáltatásokat jó irányba befolyásoló verseny- szellem. A megyei kisipar termelési értéke 1985-ben meghaladta a -2,6 milliárd forintot, az összes fogyasztási szolgál­tatás háromnegyedét a megye kisiparosai teljesítették. A kistelepüléseken — összesen 138 községben — gyakorlati­lag teljes mértékben ők vég­zik a különféle szolgáltatáso­kat. Az ellátatlan területek száma azonban a városok el­szívó ereje, valamint egyéb kedvezőtlen hatások miatt mégis egyre növekszik. A gondok egyik legfőbb okozója, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen megemelked­tek az ipargyakorlással járó terhek. A helyiségbéreknek, a kisebb jövedelműek társada­lombiztosítási járulékának, az energia fogyasztói árának emelése alaposan megnehezí­ti a kisiparosok helyzetét. Ezért is terjed a „fekete ipar", növekszik a kontárok száma. A megye 6344 kisiparosá­nak küldöttgyűlésén hangsú­lyozták: mindezek ellenére a beszámolási időszakban meg­duplázódott a fogyasztási szolgáltatásokból előállított termelési érték, amely így el­érte az 1,3 milliárd forintot. Sajnálatos jelenség, hogy egyes szakmák lassacskán teljesen kihalnak, míg má­sok, az úgynevezett „menő" szakmák időnként a szüksé­gesnél több embert vonza­nak. A kiemelt szolgáltatá­sok kétharmadát, a hagyo­mányosok 74 százalékát a kis­iparosok végzik. A személyi szolgáltatások 40 százaléka, a közúti szolgáltatásoknak pe­dig 65 százaléka nyugszik a kisiparosok vállán. A növe­kedés magyarázatai közé tar­tozik többek között, hogy mind gyakrabban találunk példát az új szolgáltatások fejlesztésére, a választék bő­vítésére. Ennek köszönhető, hogy mind több helyen épí­tenek szolgáltatóházakat, mesterek házát, gépjármű-ja- vító bázisokat, munkafelvevő, szervező irodákat. Eddig 21 településen 23 ilyen egység nyitotta meg kapuit, s várja a megrendelőket, a falvak és városok lakosait. — hangzott el a KIOSZ megyei küldöttgyűlésén Több a kisiparos, de az ellátatlan terület Nem grundbirkózás, vagy asszó folyt, hanem rendkívül izgalmas és kemény kézilabda-mérkőzés tanúi lehettek a nézők hétvégén, a Városi Stadionban. A találkozón a nyírségiek 25 gólt lőttek — 20 ellenében — a bajnokesé- lyes Újpesti Dózsa kapujába. (Cs. Cs. felvétele) Sportrovatunk tartalmából: tízéves a nyíregyházi salakmotorozás — BEFEJEZŐDÖTT A RÄDIÖS OB — ÉRTÉKEL AZ ATLÉTAEDZÖ — LABDARÚGÓ-EREDMÉNYEK — CSEHI, A VÁLOGATOTT Minüségi magvakat kfnál a vállalat r A vetőmag-forgalmazásra Húsz fajtából áll a válasz- vonatkozó előírások érteimé- ték, amely még egy olyan ben augusztus végéig az őszi- tarka adottságokkal rendel- árpa-vetőmagot ki kell szál- kező megyében is szélesnek lítani a megrendelő gazdasá- számít, mint Szabolcs-Szat- goknak. Néhány hét múlva már. A slágernek számító követi ezt a rozs és az őszi Barankából 900, a Lonjából búza. A felkészülésről Czom- 500, a Zagrebcsankából 400 ba Antaltól, a Vetőmag Vál- tonnát fémzároltattak, lalat Nyírségi Területi Köz- A rozs, amelyből az orszá- pontjának főmérnökétől kér- gos vetésterület jelentős há- tünk tájékoztatást. nyada található a megyében, Az őszi árpa tisztítása és nagyon jó évjáratot tudhat fémzárolása befejeződött. A magának az idén. A vezető vállalat 1160 tonnát szerző- fajta a helyi nemesítésű Kis- dött felvásárlásra, arra szá- várdai, de ezenkívül kapha- mítva, hogy más megyékbe tó Dankowsky Nowe és Zlo- iis szállít belőle. A helyi ren- ti, valamint Mercator is. delésállomány még a 700 ton- A vetőmag vállalat idei új- nát sem éri el — egyelőre. donsága, hogy csávázva is Az őszi búza képezi a ka- forgalomba hoz búzavetőma- lászosforgalom döntő részét, got. És még valami, amely- 9000 tonnás készlettel vár- nek a pénzügyi zavarokkal ják a megrendelőket a ve- küzdő partnerek örülnek tőmag vállalatnál, de a meg- majd leginkább: az ilyen el­rendelések itt is elcsende- geknek átmeneti fizetési sedtek 6500 tonna körül, könnyítést adnak. (esik) Vetőbúzát tisztítanak a Balkányi Állami Gazdaság szárító­üzemében. A képen Fehértói Mihály targoncával szállítja a fémzárolt búzát.

Next

/
Thumbnails
Contents