Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-22 / 197. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 22. Közrend, közbiztonság Vannak változásik, de... I Megy a gyanútlan polgár a munkahelyére a sötétben. Egyszercsak előtte terem három fiatalember, követelik a cigarettáját. Nincs más választása, odaadja, aztán — csupán heccből — arra is kényszerítik, forduljon vissza, tegyen egy jó nagy kerülőt. És ez a történet a szelí- debbek közül való. Érzékelhető, hogy Tiszavasváriban néha a közbiztonság helyett „közbizonytalanságrór beszélhetünk inkább ... Erősítés érkezik — A rendőri létszám növelésének kérdése szinte már slágertéma nálunk — magyarázta Mészáros József vb- titkár. — Testületi üléseken is rendre felvetődik, az állampolgárok jelzései pedig még a Belügyminisztériumig is eljutottak. Kapitányság létrehozását szeretnénk, de legalábbis egy őrsét. Egyelőre úgy tűnik, erre még várnunk kell, az viszont már biztos, hogy kapunk két új körzeti megbízottat. Nem arról van szó, mintha a mostaniak működésével lennének elégedetlenek, hanem ennyien egyszerűen nem tudják ellátni a sokasodó feladatokat. Nemrégiben tárgyalta például a szabálysértések alakulását a végrehajtó bizottság. Biztató megállapításnak tűnt, hogy évről évre csökken az ilyen feljelentések száma, aztán viszont ott a lehangoló magyarázat: ennek elsősorban nem az állampolgári fegyelem javulása az oka, sokkal inkább „a felderítő munka nem kellő hatékonysága”. A városi tanács hatáskörébe csak a viszonylag kisebb jelentőségű ügyek tartoznak, de ebből is levonható a következtetés, sok a gond a szabályok, törvények, együttélési normák megtartásával. A szabálysértések leggyakrabban tulajdon elleniek (tavaly 147 ilyen eset fordult elő), majd a tankötelezettség megszegése (91) következik a sorban. — Nő a fiatalok, sőt a gyermekkorúnk által elkövetett közlekedési szabálysértések száma, de intézkedtünk már tizennyolc évnél fiatalabbak botrányos részegsége miatt is — ismertette tapasztalatait Kulcsár Simonné igazgatási csoportvezető, a szabálysértések tanácsi gazdája. — A bírságolás visszatartó ereje a felnőtteknél sem mindig érvényesül. Az elkövetők nagy része ugyanis nem dolgozik, vagy gyakran váltogatja munkahelyét, így nem éri utol a letiltás. (Ezért magas az elzárásra átváltoztatott pénzbírságok száma.) Van minderre egy friss példám is. Pártfogó felügyelet alatt áll az illető, februárban tízezer forint pénzbírságot szabtunk ki rá lopásért. Júniusban megint elkövette ugyanezt, akkor 15 ezer lett a bírság. Tegnap pedig megkaptam Nyíregyházáról az újabb feljelentést ellene. Közös ellenőrzések Mit lehet tenni? Meg kell próbálni a még alakítható gyerekekre jobban odafigyelni. Akadnak is jó példák. Az általános iskolások osztályfőnöki óráin foglalkoznak a társadalmi tulajdon védelmével; a nyolcadikosoknak tájékoztatót tartottak a szabálysértésekről és következAz oldalt összeállította: PAPP DÉNES ményeikről. A rendőrség és a hatósági osztály pedig közösen ellenőrzi a szórakozóhelyeket (büntettek már meg üzletvezetőt, s kezdeményeztek védő-óvó intézkedést az ott italozó fiatalkorúak érdekében). Mindez persze csak akkor ér valamit, ha otthon nem homlokegyenest ellentétes késztetések érik a gyerekeket. Márpedig Tiszavasvári lakosai közül egyesek nem éppen a társadalmi beilleszkedésre nevelik gyermeküket. Nem titok, különösen sok ilyen eset fordul elő a cigánylakosság körében. Esetenként ellenőrző körútra hívják a különböző intézmények és szakterületek képviselőit, s a szakemberek együtt mennek a telepre. Legutóbb tavasszal volt ilyen. Akkor például az építésigazgatóság engedély nélküli építkezéseket derített fel, de kiderült az is, hogy három, rossz körülmények között élő család jogosult a kedvezményes, úgynevezett C-kölcsön igénybevételére lakásépítéshez. A munkaügy közveszélyes munkakerülők ellen indított eljárást, a védőnők pedig kisgyermekes anyákat rendeltek be tanácsadásra. Köztisztasági szabálysértés miatt is indult négy eljárás a telepjárást követően. Apró lépésekkel... Mindezek azonban csak apró lépéseket jelentenek, az igazi megoldás megtalálása nem is helyi, hanem társadalmi feladat. Azért fejlődésről ezen a téren is beszámolhatunk. Óriási gond érvényt szerezni a tankötelezettségi előírásoknak, de — a múlthoz képest — az is eredmény, hogy minden iskola- köteles cigánygyereket beíratnak. Segít a három éve működő cigányóvoda is; a tanítók a megmondhatói, mennyivel könnyebb az innen kikerült kicsinyek felzárkóztatása. Látványos fejlődésre azonban egyelőre aligha számíthatunk a város közrendjében. közbiztonságában. Azt beszélik a Tárosban... ... hogy az utóbbi időben leromlott a köztudottan jó minőségű tiszavasvári kenyér. Sajnos, valóban így van — tudtuk meg a sütőüzem vezetőjétől, Terebes Lászlótól, de nem reménytelen a helyzet. Az utóbbi négy hónapban állt a nyíregyházi malom, ahonnan általában kapják a lisztet, ezért előfordult, hogy két-három mázsás mennyiségben is négyféle minőségű liszt volt, attól függően, honnan érkezett. Mire ezek a sorok megjelennek, remélhetőleg már újra üzemel a régi malom. Ráadásul augusztus végére megpihen az új liszt is, így minden remény megvan arra, hogy az őszi munkák idején ismét a régi lesz a tiszavasvári kenyér. .. . hogy a piacon és környékén olyan nagy a zsúfoltság, hogy ez már balesetveszélyesnek is nevezhető. Ami a piacot illeti: időközben közel a duplájára növekedett a területe, körbe van kerítve, a Köjál-engedély is megvan. A piachoz vezető út szélesítésére nincsen lehetőség, azonban fontolgatja a tanács, hogy a közlekedés biztonsága érdekében (ha az illetékesek ehhez hozzájárulnak) bevezessék a megállási tilalmat. Akkor viszont a parkolással lehetnek gondok. Erre az a megoldás kínálkozik, hogy a piac és a telkek közötti utat, ha erre meglesznek az anyagi lehetőségek, szilárd burkolattal látják el, és ott nyugodtan elférnek majd a járművek. ... hogy a szociális otthon mögötti Mándoki-telket érdemes lenne felparcellázni, mert most ott garázdálkodnak, tördelik a fákat. A szociális otthon mögötti telek személyi tulajdonban van, időközben azonban elhunyt a tulajdonos. Örököse nem Tiszavasváriban lakik, de a tanács írásban felszólította, hogy rendezze ezeket a körülményeket. ... hogy — bár fizetik a gazdák a mezőőri díjat — mindössze egy csősz van a szőlőskertekben, aki nem tud a teljes területre felügyelni, ezért sok a lopás. Több hivatásos mezőőr kellene. Ennek elvileg semmi akadálya nincsen, csak legyen, aki fizeti őket. A tanácson nem múlik, azonban eddig nem sikerült megszervezni, -hogy esetleges társulással, hegyközségenként a gazdák összefogjanak, és vállalják a többletdíj fizetését, pedig már történtek ilyen próbálkozások. ... hogy örvendetes a sok új családi ház. az viszont már kevésbé, hogy sokan el mulasztják kijavítani az építkezés során összetört járdát, Nem kellene addig kiadni a lakhatási engedélyt — javasolják. A lakhatási engedély kiadását nem lehet jogszabály alapján ehhez a feltételhez kötni, azonban a helyreállításra kötelezhetők a tulajdonosok, és ezzel a lehetőséggel él is a hatóság. ... hogy már tavaly át kellett volna adni a Vasvári Pál utcai óvodát, de még mindig nincsen készen. Sajnos, valóban így van, de ha minden igaz, akkor két hónapon belül végre készen lesz az új óvoda. Hég augusztusban K3 és EDDA Hamarosan vége a nyárnak, a művelődési központ munkatársai is tervezik az őszi programokat, de azért augusztusra is marad még látni-hallanivaló. Holnap, 23- án este hét órától az áfész műsoros divatbemutatóra várja az érdeklődőket. Jövő szombaton tartja második foglalkozását a K:!, vagyis a középkorúak klubja, amit azok számára alakítottak, akik kinőttek már a tinikorból, de megvan bennük az igény a tartalmas szórakozásra, a közösségi életre. Másnap, 31-én az EDDA együttes lép a színpadra. Ami az őszt illeti, sor kerül például — Erato címmel — egy látványosnak ígérkező revüműsorra, októberre a Bikini együttes meghívását tervezik, s ha sikerül, akkor folytatódnak az óvodásoknál kisiskolásoknak szánt video- napok, ahol rajzfilmekkel,; kalandfilmekkel szórakoztatják a gyerekeket. Egy egészen más korosztályt célzott meg az operettcsoport. A felnőttekből álló, saját kis szalonzenekart is alapított művészeti együttes mostanában a megye szociális ottho nait járja zenés műsorral. A nncvinlnin íi-ic#n<i Nemrégiben ünnepeltük a százéves évfordulóját annak, hogy _ nOi>Aiai_.Id nasznd elöször futott be a vonat a szentmihályi állomásra. A jubileumot műsor, nosztalgiavonat köszöntötte, de az igazi ajándékot az utazóközönség kapta. Ahogyan felvételünkön is látható, megszépült, újjáépült a tiszavasvári vasútállomás. Szállítás helyett szárítás Látványnak is szép, ha valaki szereti a modern formákat, de sokkal fontosabb, hogy milyen haszonnal jár a közelmúltban átadott új, Bábolna típusú gabonaszárító. A Tiszalö- ki Állami Gazdaság, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat, valamint a Vasvári Pál Termelőszövetkezet közös beruházásában megvalósított új létesítmény rekordidő alatt készült el. Tavasszal kezdődtek a munkák, s az idei kukorica szárítását már itt lehet majd elvégezni. A polgári út mentén, a takarmánykeverő üzem területén álló szárítóberendezés építési munkáit a Vasvári téesz brigádja, a szereléseket pedig a gabonaforgalmi vállalat szakemberei végezték. A termelőszövetkezet eddig a másik két téesszel közösen üzemeltetett szárítóba hordta a terményt, de az már egyre kevésbé győzte a munkát. A másik két cégben partnerre találva láttak hozzá az építkezéshez, amelynek az is előnye lesz, hogy szárítás után innen akár közvetlenül, csővezetéken keresztül a keverőbe kerülhet a mag, ezáltal megtakaríthatják a tetemes szállítási költségeket is. Partneri együttműködésben A várostörténet lapjairól Á gép azé, aki javítja! A korábbi helytörténeti feldolgozások csak rövid utalásokkal emlékeznek meg arról, hogyan indult az élet Tiszavasváriban — azaz akkor még Büdszentmihályon — a felszabadító harcok után. Ezért is forgathatják haszonnal a város múltja iránt érdeklődők azt a közelmúltban megjelent dokumentumgyűjteményt, mely Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből közöl válogatott forrásokat. B üdszentrriihály neve is többször előfordul a kötetben, a kiterjedt határában található Kincsestanya, Szorgalmatos és Takaros-tanya említésével együtt. Hogy milyen óriási károkat okoztak a harcok a büdszentmihályiak- nak, arra egy 1945 októberében írt beadványból következtethetünk. A koalíciós pártok — így a Magyar Kommunista Párt, a szociáldemokrata párt, a Független Kisgazdapárt, és a Nemzeti Parasztpárt — büdszentmi- hályi szervezetei azzal a kéréssel fordultak a miniszter- elnökhöz, hogy a község be- szolgáltatási kötelezettségeihez haladékot kapjanak. Indoklásul megemlítik, hogy a visszavonuló németek elhurcolták az állatállomány §zí- ne-javát. 1945 első félévében jóvátételi beszolgáltatásként a büdszentmihályiak összegyűjtöttek közel ezer mázsa búzát, 120 marhát, 250 sertést és 16 vagon abraktakarmányt. Az újabb beszolgáltatásnak azért sem tudnak eleget tenni, mert az elhúzódó őszi harcok következtében a vetésnek nagy része elmaradt, a szokásos területnek csak ötödébe került mag. A közellátásügyi miniszter az indokok alapján hajlott a haladék megadására, de végül a helyi főispán kormány- biztos elutasította a kérelmet azzal, hogy a büdszentmihá- lyiakat sújtó nehézségek általában Szabolcs vármegye valamennyi községére vonatkoznak. Büdszentmihály határában négy nagy uradalom terült el, tízezer katasztrá- lis holddal. Ebből adódóan a község lakóinak többsége nincstelen szegényparaszt, cseléd volt. Állatállomány- nyal nemigen rendelkeztek, a földreform végrehajtása után a kiosztott földhöz igavonó jószágot nem kaptak. Nem kaphattak, hiszen az uradalmak állatállományát a háború elsodorta. A gazdasági munkagépek egy része is megsérült, de kijavításuk nem tűnt reménytelennek. A büdszentmihályi kisiparosok kérelméből legalábbis ez derül ki. A volt uradalmi gépészek — név szerint Tas- nádi Imre, Kábái Antal, Czir- bus Ede, Kábái László, Pintér András és Kábái Dezső — arra az elhatározásra jutottak, hogy egy gépipari mezőgazdasági szövetkezetét alapítanak. A földbirtokok felosztása után a traktorok, cséplőgépek, gőzkazánok, gőzekék, darálógépek és a lakatosműhely berendezései visszamaradtak, hiszen azok nem oszthatók fel. Mivel iparosként földet nem kaphatnak, a gépipari mező- gazdasági szövetkezetbe tömörülve próbálnak megélhetéshez jutni. „Ha a föld azé, aki azt megmunkálja, miért ne legyen a gépi berendezés azé, aki azt szakértelemmel tudja javítani és kezelni” — írják a volt uradalmi gépészek. A szövetkezet alapításával nem a nyerészkedés a céljuk, hanem ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy minden földhöz juttatott kellő időben, olcsón fel tudja szántatni földjét, és a gépek minél tovább jó állapotban szolgálják a büdszentmihályi gazdákat. (reszler) A vb napirendjén: Gazdálkodás az első fél évben 103 millió forint bevételt és 77 milliós kiadást könyvelhetett el az első fél évben a városi tanács. A végrehajtó bizottság augusztus 13-i üélésén elfogadott beszámoló az eddigiek alapján megállapítja, hogy kellő odafigyeléssel, az eddigi gazdálkodás alapján várható az 1986-os gazdálkodási terv sikeres teljesítése. A testület ugyancsak az első fél év történéseiről számoltatta be a költségvetési üzemet. Az üzem felladattervét — mivel az eredeti elgondolással szemben nem a téglagyár, hanem a VOSZIC helyén létesül a Csemege Édesipari Vállalat tiszavasvári üzeme, s ez más munkákkaíl jár — a végrehajtó bizottság .módosította.
