Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

XLIII. évfolyam, 196. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. augusztus 20., szerda Éljen augusztus 20. alkotmányunk ünnepe Alkotmány és demokrácia írta: Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára E zer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmá­nyos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna—Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindössze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Ért­hető és szükségszerű volt, hogy a felszabadulás utáni éles osztály­harcok és a történelmi igazságtétel idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyaror­szág első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dol­gozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlat­ból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzmé­nyeit is látjuk. Sokan talán meg­lepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, 1. István művét; a ma­gyar alkotmányosságot,' s állami­ságot. Ügy vélekedett, hogy alkot­mányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a ma­gyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszáza­daiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülé­sünk is azt kívánja, hogy megsza­badulva a múlt gyötrelmeitől, ér­tékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokra­tikus fejlesztésében, megerősítésé­ben hasznosítsuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyel­met fordítunk a szocialista demok­rácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legna­gyobb figyelem a demokrácia kö­vetkezetes alkalmazásának lehető­ségeire irányul. A népben valósá­gos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves ta­pasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a ' megoldásában, az új fejlődési lehe­tőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azon­ban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, ha­nem teljes értékű, szabad ember­nek, akinek része várt a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzés­ben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellen­őrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapu­ló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is. de minden más emberi teljesít­mény dolgában is. A Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa a politi­kai fejlődésnek ezt az irányát ha­tározta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állás- foglalásában kimondta: „A népíi, nemzeti egység erősíté­sében, a szövetségi politika gya­korlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben sem­mi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szer­vezetek és mozgalmak hivatott te­vékenységét: nem szűkíti munká­jukat csupán a végrehajtásra vagy ' mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek meg­felelő tevékenységük kibontakoz­tatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres válasz­tási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi éle­tünk minden területén. Nagy je­lentőségű az a tény, hogy a moz­galom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésé­ben.” Ennek az állásfoglalásnak a szel­lemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányá­nak, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult, jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényesség­nek, amely megszabadította a tör­vénytisztelő embereket a félelem­től. A jövőben, ehhez a folyamat­hoz kapcsolódva, olyan jogalkotás­ra kell törekedni, amely segít meg- szabadítani-az embereket a bürok­rácia koloncától és arroganciájá­tól; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; ki­bontakoztatja önkormányzatra va­ló képességüket. A legmagasabbrendű jogszabá­lyokat, különösen az alkotmányo­kat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A nép­front az országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt_kívánj;a, hogy az elmúlt három évtized nagy vív­mányára, a törvényességre tá­maszkodva gondoskodjon hézag­mentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabb rendű jogsza­bály (törvény, rendelet stb.) kap­csolódjon, amely közigazgatási in­tézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jog­rend veheti elejét az alacsonyren­dű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésé­nek. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amely­ben persze — éppen mert jog — fenn kell tartani a ki­kényszerítés lehetőségét is, de iga­zán építeni a demokrácia eredmé­nyein nevelődött felelős állampol­gárra kell. Az állam amikor bün­tet, defenzívában van. Minél ke­vesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támo­gatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkot­mányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Gazdag ünnepi program Vásárosnamény: központi ünnepség *— Nép- művészeti, kulturális és sportrendezvények Nagygyűlések, * kulturális és sportrendezvények színe­sítik augusztus húszadikát, államalapító királyunk, szo­cialista alkotmányunk és az új kenyér ünnepét Szabolcs- Szatmárban. /■ A megyei központi ünnep­séget a vásárosnaményi Ti- sza-parton tartják a tervek szerint, ha az időjárás nem szól közbe. Ha rossz idő lesz, akkor a város művelődési központjában gyűlnek össze a résztvevők. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára tart megemlékezést, és a nagy­gyűlést egész napos tárka program követi — lesz tér­zene, néptánc bemutató, fotó- kiállítás, népművészeti vásár, hőlégballon-bemutató, repü­lős és ejtőernyős műsor, di­vatbemutató egyaránt. A megyeszékhelyen is gaz­dag a program. Immár ha­gyománnyá vált a „Jósává- rosi napok" eseménysora az alkotmány születésnapján. Reggel háromnegyed kilenc­kor kezdődik a rendezvény­sorozat a jósavárosi gyakorló- iskola melletti téren. A Sós­tói Múzeumfaluba is. sok em­bert várnak. „Új kenyér ünnepet" tarta­nak délelőtt tíztől: népművé­szeti vásár, kenyérsütés, szö­vésbemutató várja a vendé­geket, és a kisebbek is jól szórakozhatnak a játszóud­varban. Fehérgyarmaton ünnepi megemlékezést és kulturális rendezvényeket tartanak a sporteseményeken kívül. A gazdag alkotmánynapi prog­ramon részt vesz az a három­tagú küldöttség is, mely a szomszédos kárpát-ukrajnai területről, a nagyszőllősi já­rásból érkezett a szatmári vá­rosba. Az eseményeken való részvétel mellett megismer­kednek a város ipari és me­zőgazdasági üzemeinek mun­kájával is. Több új létesítményt is át­adtak, illetve átadnak az al­kotmány ünnepe tiszteletére. Nyíregyházán új kétszáz fős középiskolai diákotthonban folynak már a tanévet elő­készítő munkák, Ópályiban négy tantermes iskolát, Máté­szalkán lakásokat, üzleteket avattak a napokban. Záhony­ban holnap aCfják át rendel­tetésének az új egészségügyi központot, s Jánkmajtison is hasonló létesítményt avat­nak. Nyíregyháza-Örökösföldön új étterem és presszó várja immár a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents