Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 18. Kocslnézőben a debreceni Merkúrnál A PARABOLA Egy hatszemélyes evőeszköz- készlét, hat pohár, egy sakktáb­la, három női cipő, nyolc kom­biné, egy .hajszárító, egy fehér^ neművel njegrakori bőrönd, egy barkácskészlet, hálózsák és pléd. Ki hinné, hogy mindez elfér egy kis Fiat orrán. Pedig elfér, igaz némi rendetlenségben. A 125-ös Fiaton viszont már sokkal job­ban mutat minden. Nem csoda, hiszen legalább kétszer akkora kocsi, mint a mellette álló kis­testvére. Egy 12 személyes ká­véskészlet például kifejezetten esztétikus a sok fehérnemű kö­zött. A Búza téri piac kerítésé­nek túloldalán vagyunk, a köz- nyelv szerint a ,,KGST-piacon”. Az említett két autón kívül még legalább tíz hasonló sora­kozik egymás mellett. Festői rendetlenség, nyüzsgő bazár egy hétköznap délelőtt. Az élelme­sebbek még a kerítést is tele­pakolják ingekkel, női cuccok- kah Legalább száz vagy kétszáz ember nyüzsög itt ilyenkor, két­szer annyian, mint a zöldség­gyümölcs piacon. Autóalkatré­szektől kezdve az aranyszínű lakkig, az élelmiszereket leszá­mítva szinte mindenből találha­tó itt. Egy nénike éppen egy kombinét próbálgat, mentségére szolgáljon, a ruhájára húzza fel. Valóságos bábeli zűrzavar, de érdekes módon egy-két szóval megérti itt egymást külföldi és magyar. Figyelemre méltó be­szélgetések zajlanak le, amelyek hallatán néhány érzékenyebb nyelvtanár bizonyára visszaadná a diplomáját. Mellettem egy hölgy lepedőre alkuszik. A vásárt a következő­képpen ütik nyélbe. Mennyi? — kérdi némi mustra után a ma­gyar. Ezt a szót alighanem is­hér, bordó vagy világosbarna? — Mi a fehér mellett döntöt­tünk — mondja Nagy Károly a nyíregyházi tanárképző főisko­láról. — Nekünk a világosbarna tetszik — csatlakozik a csoport­hoz Iván György nyíregyházi mérnök. — Melyik a keresett szín? — kérdezzük az igazgatót. — Mündig azt a színt keresik a vevők, ami éppen hiányzik — válaszolja. — A Lada- és a Sko- da-vásárlók a piros színt keresik inkább, a Dáciánál pedig a del­finszürke jött divatba. — Ki tudják elégíteni az igé­nyeket? A sérült autót bizonyo­san nem szívesen veszi át a vá­sárló ... ^ — Előfordul, hogy szállítás köz­ben megsérül a jármű, esetleg szlnhibásan érkezik, vagy ép­pen a .jceresett színnel nem tu­dunk szolgálni. Ilyen esetben, ha az eredeti színhez ragaszkodik a vevő, a színrevárók listájára ír­jük, s ha rendelkezésre áll a kí­vánt autó, kiértesítjük az ügy­felet. — Milyen különleges szolgálta­tásokkal várják az ide érkező ügyfeléket? — Telepünkön megtalálható az OTP és Állami Biztosító kiren­deltsége, a Gelka rádiószerelője. Van használtautó-részlegünk, ahol vásárlással és eladással fog­lalkozunk. Az ügyfélfogadóban hamar cse­rélődnek az emberek, rövid ideig tartó várakozás után, kocsijukba ülnek és elhajtanak. A Merkúr- telep kétszáz dolgozója igyekszik gyorsan, udvariasan kiszolgálni a kedves vevőt. A kijáratnál balesetmentes közlekedést kíván­nak az újdonsült kocsitulajdo­nosnak. Kovács György Kollár Györgytől, a piac meg- < bízott vezetőjétől kérdezem, mit"* szól mindehhez? — Nehéz dolog ez — vakar- gatja a fejét. Legjobb lenne, ha a külföldiek egy kijelölt helyen, törvényesen is árulhatnának. Mi­vel az árusok nem a piac terü­letén vannak, már nem a mi hatáskörünkbe tartozik az ügy. Ellenőriznek viszont itt a pénz­ügyőrök, a rendőrök, és a köz­terület-ellenőrök is. Állandóan viszont ők sem lehetnek itt. Nem árt viszont tudni, hogy ha vala­kit tetten érnek, bizony nemcsak az eladót büntetik, azt is, aki magyar pénzt ad külföldinek. (— bodnár —) .merheti az ^idegen, mert egy pa­pírra rögtön leírja, hogy 120. De, hogy lássák ő sem kuka, bólogatva rögtön hozzáteszi, — minyimum. Hiába tudja ő is, hogy szóból ért a magyar. — Nem, nem, csóválja a fejét a vevő. — Csak 100. Nem értem — replikáz erre egy teljes mon­dattal az idegen. — Dehogynem érted te! — így a magyar. És lám neki lett igaza, amikor a százast meglobogtatja. — Mennyi a boltban? — kér­dem tőle. Sajnos nem tudom. — felel ő, már nagyon régen vásároltam ágyneműt. De sok olyan praktikus dolog van itt, ami miért, miért nem, nincs a magyar boltokban. Némi nyugtalanság mutatko­zik a sorokban, amikor egy egyenruhás tűzoltó megjelenik. Néhányan szétrebbennek, de mi­vel semmi sem történik, vissza­áll a „rend”. Késő délutánig fo­lyik itt az alkalmi piac. Ladák, Skodák Trabantok ... Fehérek, pirosak, kékek . . . Ka­tonás rendben sorakoznak egy­más mellett — gazdájukra vár­va. Debrecen, Merkur-telep, hét­köznap délelőtt. Ügyfelek vára­koznak a tágas előtérben. Idő­sek és fiatalok, egyének és csa­ládok vannak jelen. Eljött a férj, a feleség, a nagymama, a gyermek. Még napjainkban is akár „pi­rosbetűs ünnep” átvenni az új gépkocsit, amelyre esetenként öt­hat évet is vár az autós jelölt. A slusszkulcs ma még mindig stá­tusszimbólum bizonyos értelem­ben, s különösen jó érzés ha az új tulajdonos zsebében lapul. — Színtől és típustól függetle­nül naponta 100—160 személy­autót adunk át a tulajdonosnak — tájékoztat Szálkai József, a debreceni Merkur-telep üzem­iftpzjtátóia.’ — A hozzánk beérke­zett járművek rövid időt .tölte­nek telepünkön. Most Összesen 2800 darab készlettel rendelke­zünk. — Milyenek a vásárlók? — Naponta tapasztaljuk, hogy rendkívül igényesek, ez így ter­mészetes, hiszen n«agy összeget fizetnek egy-egy autóért. Meg­szokott dolog, hogy alaposan megnézik az átvételre kerülő járművet, joggal kifogásolnak aprónak látszó dolgokat is. — ön szerint most mi a slá­gertípus? — Első hélyen a Lada külön­böző változatait említhetem, ez a legkeresettebb autó. Sajnos, ke­vés van belőle. A váróban ismerősök, ismeret­lenek csevegnek. Szabolcsiak is akadnak, vannak Fehérgyarmat­ról, Üjfehértóról. Nyíregyházáról. Közös a téma, nehéz a döntés: milyen legyen az áhított szín, fe­HALLGASSUNK IU111 MfryyOmit ub>! M IMI IT.BMIJJtjl'.Bní.imiiiníTO 1986. augusztus 18., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — — 9,00: Farkas Ferenc: Szent János kútja. — 9,30: Lorca-ver- sek. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Cima- doro: Pygmalion. — 11,06: „A Parasz^^3ú>er Magyarország­ban”. fl^j^getés Tessedik Sá­muel könyvéről. — 11,26: Me­lis György énekel. — 11,40: Kedves Michele — regény. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek. — 14,10: Beethoven: Esz-dúr -vál­tozatok. — 14,25: Lötyönfitty, Másonkér, Töpönke. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: „Családi archívum”. Doku­mentumműsor. — 15,34: Kórus- pódium. — 16,05V Szíriusz és az emberke ... — 16,35: A csu­dálatos Mary — regény. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Liszt-, Bartók-versenyek. — 19,15: Egy, kettő, három — vígjáték. — 20,36: Verdi: Traviata. — 20,55: Népzenei hangverseny.— 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Fuvola—zongora hang­verseny. — 23,30: Szimfonikus táncok. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalcsokor. — 12,10: Fúvósművek. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Népze­ne. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: A Scor­pions együttes játszik. — 19,05: Sportvilág. — 19,30: ZÁieközel- ben. — 20,25: Rockujság. — 21,05: Üj növények a mezőgaz­daságban. — 21,35: Hol vagy­tok ti régi poénok? — 22,35: Operettnyitányok. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágéne­kek. 3. MŰSOR 9,08: Gustav Brom nagyzene­kara játszik. — 9,40: Zenekari muzsika. — 10,33: Kamaramu­zsika. — 11,50: Gluck: Alkész- tisz. — 13,05: A magyar nép- költészet hete. — 13,35: Nógrá­di László karvezető. — 14,28: Vivaldi: Tizenkét concerto. — 15,23: Várady Szabolcs versei. — 16.30: A Blouw Monkey’s felvételei. — 17,00: Magyar vi­lágutazók nyomában. — 17,40: Fiúkórus-találkozó. — 18,21: Operarészletek. — 19,05: Nyári ízek télire. — 19,15: Kamara­zene. — 20,25: Farkas Ferenc Szent János kútja. — 20,55: A hal halála — hangjáték. 21,20: Remekművek. — 22,30: Nevek ürügyén — Pilinszky NYÍREGYHÁZI RÄDIÖ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. — Hétfői információs maga­zin. Telefon: 11-141. (A tarta lomból: Programajánlat Sportösszefoglaló. — Fészekra­kás ’86. — Hallgató ink .levelei­re dr. Kövér Antal válaszol) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúi kró­nika. Lapszemle. Műsorelőzetes (A nap szerkesztője: Antal Ist­ván) MAGYAR TV 17,55: Üsző-világbajnokság — döntők. — 20,00: Esti mese. — 20,15: Tévéhíradó. — 20,30: Ví­zilabda-világbajnokság. A ma gyár válogatott mérkőzése. - 21,45: Himnusz. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,45: Doku­mentumfilmek. — 13,30: Hang­verseny — 14,06: Hírek. — 14,10': J. N. Rugyenko akadémikus is­kolások között. — 14,55: Tizen­három tű tánca. — 15,26: Vízi­sportok világbajnoksága. Üszás. — 15,55: Rajzfilm. — 16,15: Szól a vadászkürt. — 16,35: Az alko­hol és az öröklődés (népszerű tudományos film). — 16,45: Vi lághíradó. — 17,00: Gyorsítás. — 17,30: Hírek. — 17,45: Irodalmi almanach. — 19,00: Híradó. 19,40: A kövér nem jelentkezik (játékfilm). — 20,40: Világhír- adó. — 20,55: Vízisportok világ- bajnoksága. Üszás. — 21,25: Sakkvilágbajnoki visszavágó. — 21,45: Bögöly (film, I. rósz) — 22,57: Hírek. — 23,02: Klasszikus operettslágerek. MOZIMŰSOR Kert mozi: MARATON, ÉLET- RE-HALÁLRA. E. k.: 20,30. Krúdy mozi: HÁTSÓ ABLAK. Béke mozi: de.: A KOBRA NAPJA. Du.: ELNÖKKISASZ­SZONY. Móricz mozi: SZERELEM EL­SŐ VÉRIG. Életveszélyes darázscsípés Köszönetét mondok mindazoknak, akik július 30-án a sóstói hidegstrandon segít­séget nyújtottak, megmentették élete­met és kisfiámat szüléimhez elvitték. Semsey Judit. (37406) Különös hirdetést olvashattunk lapunk augusztus hetediki szá­mában. Egy hölgy köszönetét mond mindazoknak, akik a sós­tói hidegstrandon megmentették az életét, és kisfiát szüleihez el­juttatták. A hír hallatán legtöb­ben arra gondolhatunk, hogy is­mét egy vigyázatlan fürdőző éle­tét sikerült megmenteni, ám ez esetben nem erről van szó. A törtéinetet Semsey Judit, a hirdetés feladója mesélte el. — Szabadságom első napján, július 30-án kisfiámmal kimen­tünk ^ sóstói hidegstrandra. Bé­kései^ napoztunk a parton, ami­kor efeztem, hogy egy darázs megcsíp a tarkóimon. Rögtön próbáltam vízzel hűsíteni, hátha nem komoly az eset. Am egy kis idő múlva erősen szédülni kezd­tem, nyelvem bedagadt, és nem kaptam levegőt. Első gondolatom volt, hogy a kisfiút biztonságba helyezzem. A körülöttem lévők rögtön értesíteni akarták a men­tőket, de a hidegstrandon nincs telefon, őszintén szólva ekkor éreztem úgy, hogy most már nincs segítség. Az utolsó pillanat­ban ért oda egy világoskék für- döruihás hölgy, aki azt mondta, hogy egészségügyi dolgozó, és segítségemre sietett. Közben egy középkorú férfi próbált még ér­tő kezekre találni. Nem tudom hogyan, de végül megérkezett a mentő. Útközben az előbb emlí­tett fürdőruhás hölgytől kaptam egy injekciót, ebből gondolom, hogy orvos lehetett. A szabadsá­gom hátralévő részében tehát kórházban ápoltak, mivel a da­rázscsípés életveszélyesnek bizo­nyult. A hirdetés útján szerettem volna köszönetét mondani azok­nak a számomra ismeretlen em­bereknek, akik önzetlen segítsé­gükkel megmentettek. (Szabó Sz.) Ha a vevő kék színű lekvárt kérne... Rafinált ízek, ezer recept Fehérített meggy, fokhagymás uborka Amerikában, Ázsiában, Nyugat- Eunópában, Afrikában földünk csaknem minden kontinensének számos országában ízlelik, fo­gyasztják a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat termékeit: az ízle­tes ja mókát, befőttkonzerveket, gyümölcszseléket. különböző sa­ván y úságai k at. — Ahány ország, annyiféle ét­kezési szokás és ízkívánság. Va­lamennyit figyelembe kell ven­nünk, ha versenyben akarunk maradni a világpiacon — tájé­koztat Nádasdi Józsefné, a nyír­egyházi gyár gyártmányfejlesz­tési csoportjának vezetője, ve­gyész, konzervipari szakmérnök. Kicsiny irodájának asztalán többek között angol nyelvű szó­tár, kanadai cég lekvárgyántmá- nya különleges piciny üvegben, különböző francia, angol, német nyelvű felirattal ellátott dobo­zok. készítmények. — Sokszor megtörténik, hogy csak a húsz-huszonötödik (!) re- oept összeállítása után ajánlott járnunk, g yü m öl cs zselénk arat sikert és sikerül eltalálni a ja­pánok, kanadaiak vagy éppen a finnek, belgák ízlését — fűzi az iméntiekhez. Sok-sok recepl alapján készül a lekvár, a savanyúság, míg a kiváló termékből piacképes áru, pontosabban üzlet lesz. — Hány receptjük van? — Rengeteg. Most fél évkor már az ezrediken is túljutottunk. Év végére meghaladja a kétezret is. Kiknek van a világon igazán rafinált, kifinomult és különle­ges ízlése? A japánoknak vagy az amerikaiaknak? Esetleg a ka­nadaiaknak vagy az oroszoknak? S vajon ki tudják-e elégíteni ízeiket? Megfelel-e a nyírségi gyár a magas, s egyben nem­zeti ízigónyeknek. követelmé­nyeknek? — Sokáig kísérletezgettünk most a kanadaiak kívánságával, míg eltaláltuk — mondja Ná- daisdiné. — Konzervben olyan darabos gyümölcskészítményt kiértek, mely bontás után azon­nal felhasználható a sütemény­be. Csakhogy ez egy különleges pitetészta — magyarázza, s mu­tatja angol nevét a szótárban is. Kanadából érkezett a minta. Ennek alapján készült nyírségi hasonlója. — Még ryincs vége. Reméljük azonban hamarosan üzlet lesz be­lőle. Ilyen jelzéseink vannak — bizakodik a mérnöknő. Üzlet lett viszont a mézzel íze­sített Nagymama lekvárjából, amelyet finn ízlés szerint gyár­tanak. — Olyan még nem történt, ha valaki mintát kért, ne csináltuk volna meg. Gyárunkban állandó a mintakészítés és a kísérletezés. Ezek nélkül nem lenne jövőnk. Rafinált ízek szerint kérik a csemegeuborkát a hollandok, ök küldik készítéséhez a különleges ízű fűszerki vonatot. A gyárban adnak hozzá az átlagosnál több cukrot, de kevesebb ecetet és pikánssá teszik mustármaggal és kaporral. Különleges ízesíté­sű uborkát igényelnek a szov­jetek is. ök több sót és főleg fokhagymát kémek. — Fehérített meggy. Izraeli rendelésre készül. Fehérítési el­járása gyártási tritok. Megnyerte a partner tetszését. Most szál­lítjuk a második mintákat. Lá­tott már barnásvörös birsalma- dzsemet? Mutatja. Ezt a libano­niak kívánsága szerint festjük. Ha a vevő azt kéri, legyen kék színe a lekvárnak, addig kísér­letezünk, míg sikerül. Mindent a vevő kedvére, min­dent a vevőért. Farkas Kálmán Parabola: (Írod.) példázat, példabeszéd, erkölcsi célzatú jelképes tanító elbeszélés. (Idegen Szavak Szótára) ként 56—60 filmbejátszást használnak fel, és ezt irdatlan mennyiségű anyagból kell ki­választani. Még szerencse, hogy a televízió archívumában mindig elegendő friss anyag található. A munka menete, a követke­ző: a külpolitikai főszerkesztő­ségben néhány „gegman” — köztük ő is — kitalálja, mi le­gyen a következő Parabola ve­zérfonala. A filmanyagot vi­deokazettán nézik. Egy kazet­tán kb. 3 órányi anyag van. Két héten át 2—2 napot tölte­nek válogatással, a kiválasz­tott anyagból készül a forga­tókönyv. — Az eltelt évek során vál­tozott a Parabola? — Igen — hangzik a válasz. — Tiszta külpolitikai műsor­nak indult, főleg a nyugattal foglalkozott, csipkelődve. Én belpolitikus vagyok, megpró­báltam hát ezen változtatni. Az volt a véleményem, és ezt a beérkező levelek megerősítet­ték, hogy a Parabola egyolda­lú, hiteltelen. Az arány ma már kb. 60—40 százalék a saját dolgaink javára. Sajáton nem­Senki sem tudja megmonda­ni, mióta létezik a Parabola. Arkus József sem. Pedig ő igazán mérvadó. Az „őskor” megsemmisült — mondja —, kiselejtezték. De van már vagy 18 éves. Ö majdnem az elejétől dolgozik benne. — Kezdetben három szerző­páros írta felváltva, az egyiknek én is tagja voltam. De a néző ezzel nem sokat törődött. A nézőnek a Parabo­la a Varga műsora volt, 6 magyarázta el szövegeinket, öt dicsérték, ha tetszett, őt szidták, ha nem. Aztán Chru- dinák Alajos 1975-ben meg­kérdezte: elvállalnám-e, hogy nemcsak írom, hanem el is mondom a szöveget. Felváltva Komlós Jánossal. — Hízelgett a hiúságomnak — folytatja a visszaemlékezést. — De meg is ijedtem. Kom- lósnak nagy neve volt, ismert személyiség. Mellette én por­szemnek éreztem magamat. Gondolkozási időt kértem, az­tán igent mondtam. Hogy Var­ga miért hagyta abba, azt ma sem tudom. A konkurenciá­tól ném sokáig kellett félnem, Komlós nem akarta csinálni, én egyedül maradtam, annak minden előnyével és hátrányá­val. Hogy mi volt a hátrány? A nézők elemi erővel követel­ték vissza szegény Varga Jós­kát. Hónapokig úgy éreztem: nem csinálom tovább. Aztán megszoktam, engem is meg­szoktak. Kérdésemre elmondja, hogy a 30 perces műsorhoz adáson­csak a magyar, hanem a szo­cialista országok életét érintő dolgokat értem. — Sokak véleménye szerint a Parabola kicsit — hogy is mondjam? — sikamlós. — Igen, szélmalomharcot kezdtünk a prüdéria ellen. Pillanatnyilag " visszavonuló­ban vagyunk, valószínűleg kis­sé vehemens volt a harcunk. Ügy látszik, a nézők jobban elviselik a politikai, mint a vizuális pikantériát. — Mennyiben felel meg ön szerint a Parabola jelentésé­nek? — A Parabola példázat, nem ún. direkt műsor. Mondjam azt, hogy amit dicsér, annak régen rossz? Persze, ami a Parabolában elhangzik, azt nem kell szó szerint érteni. Amit szidunk, az valószínűleg jó. Érzékeltetni igyekszünk: ha valami nyugaton történt eseményt kipellengérezünk, at­tól esetleg mi sem vagyunk mentesek. Kicsit sanda szem­szögből nézzük a dolgokat. Szerintem akkor jó a műsor, ha ez kiderül belőle. — Árkus József meg van elégedve a Parabolával? — Én a legritkábban vagyok elégedett. Gyakran nézem há­zi archívumomban újra, mit lehetett volna jobban csinálni. — Hogyan képzeli a Parabo­la jövőjét? — Szeretném megtartani az arányt a hazai témák javára, minél frappánsabban. „Piac" a piac szélén Ladák, Skodák, Trabantok

Next

/
Thumbnails
Contents