Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
1986. augusztus 16. Egy a sok szép Báthori utcai ház közül. Egy ódon ház szép kapuval a Selyem utcában. A Dózsa György utca egyik legszebb felvételei) épülete. (A szerző Ha egy idegén Egerbe látogat el, bármerre is jár a városban, mindenütt tudja, hogy Egerben van. A város sajátos arculata, a gonddal őrzött műemlékek sokasága, az ódon városrészek egysége és a hozzájuk szervesen kapcsolódó új városrészek, az egri atmoszféra máshol nem érezhető. De más és más hangulata van mondjuk Szentendrének, Győrnek, vagy Pécsnek is. Milyen a mi megyeszékhelyünk, Nyíregyháza, Benczúr, Krúdy hajdani városa? Milyen az a különös város, „ahol a magyarok és szlávok ölelkezéséből származott a lakosság”. Megvan-e még valahol a régi utcák hangulata? Hasonlít-e valamelyest a mai Nyíregyháza arra a városra, amilyen szépapáink, szépanyáink idejében lehetett, mikor a Selyem utcán még rözmaringillat is volt, ahol az asszonyok oly pompásan viselték a selymeiket, mint Szvatopluk udvarhölgyei, ahol a kis ablakok mögött epekedő fiatal nők, mániákus vénasz- szonyok, bogaras elgondolkodó öregurak laktak, s ahol Szindbád a kapunyitások restekében leskelődött a nők után. A város régi hangulata — valljuk be — csak itt-ott lelhető föl. Oj, modern városrészek születtek, a 30 ezres kisvárosból 110 ezres nagyváros lett és több az új épület, mint .a régi. Az ódon házak nagy része mintha elbújt, eltűnt volna. Pedig sok szép régi épület található Nyíregyházán ma is. Az idegen és talán sok városlakó sem sejti, hogy Nyíregyháza az építészeti értékek sokaságát rejti. Annak ellenére is, hogy nagyon sok házat lebontottak (Köszeghy Attila várostörténeti dolgozatából tudjuk, hogy 30 év alatt a város építészeti értékeinek egy- harmada megsemmisült.) Sajnos a városközpont felé vezető legtöbb út lehangoló, sivár, jellegtelen. Építészeti értékeinket így nehéz felfedezni — mivel a városközpontot leszámítva — a legtöbb szétszóródva található meg. Kevés az olyan hatásos régi utcakép, ahol egy nagyobb épület- csoport együttes értéket alkotna. Ez alól csak néhány utca, mint például a Széchenyi vagy a Vöröshadsereg utca kivétel. Ezek az utcák sajátosan nyíregyháziak, régi életformáról és ízlésről árulkodnak. szám alatt. Szép lett ismét a felújított Dimitrov utca 3. szám alatt lévő épület is. Séta közben érdemes megkeresni a régi díszeket, kapualjakat, még az ódon megrongálódott házakon is. Sajnos Nyíregyházán az építészeti értékek nagy része sokáig védelem nélkül maradt. Mint sok minden, az országban máshol már tapasztalható szemléleti változás ide későn érkezett, talán az utolsó órában. Egy jellemző adat: még 1985-ben is csak 22, főleg városközponti középületre terjedt csak ki az Országos Műemléki Felügyelőség védelme. (Most 32 lesz ezeknek az épületeknek a száma). De az építészeti értékek védelme néhány éve egyre erőteljesebb és körültekintőbb. Több éve tartó munka végére tesz most pontot a végrehajtó bizottság javaslata alapján a városi tanács: alapos és mindenre kiterjedő felmérés után közel 200 olyan épületre terjed majd ki a városi tanács védelme, amire korábban nem. Védelmet kap például a már említett Vöröshadsereg, Széchenyi, Szarvas, Bocskai utca nagy része, több Báthori utcai szép épület, a Virág utcán néhány ház, hpgy csak néhányat említsünk a valóban a régi város arculatát meghatározó utcák és házak közül. És hogy mit jelent ez a védettség? Mint Veres István városi főépítésztől megtudtuk, azt, hogy ezeknek az utcáknak, városrészeknek a hangulata ezután is olyan marad, amilyen Krúdy idején volt. Persze a védelem épületenként mást és mást jelent. Ha mondjuk életveszélyes egy védett lakóház, és le kell bontani, ám legyen. De a helyére egy hasonlót, az utcaképbe illőt, a régi ház stílusjegyeit viselő, vagy legalábbis erre emlékeztető házat kell építeni. De ugyanígy kell védeni a díszes homlokzatokat, kapukat. Csak így lehet Nyíregyháza sajátos, hangulatát megmenteni. Mondják, az építészet nem más, mint megfagyott zene. A modern zene helyett olykor jólesik a régit hallgatni. Bodnár István Egy rendbe hozott régi, szép ház sziluett élénkítővei a Dimitrov utcában. ul a felújítás előtt álló Nyírvíz palota is, amely a városközpont egyik meghatározó épülete. A stílusjegyek keveredése ellenére is egyedi és jellegzetes épület, ahol még a lépcsőházak bejárata is érdekes és vonzó lesz, ha visszakapja régi patináját. De a földszintesek között is akad kincs. Nyíregyházán ugyanis olyan díszítések lelhetők föl az ilyen alacsony épületeken is, amilyenek a délebbre fekvő városokban már nem találhatók. Jellegzetes például az első nyíregyházi téglagyár tulajdonosának a háza, a Selyem utcán lévő Barzó-ház, vagy az egyik legismertebb villa, a Pav- lovits-ház, a Benczúr tér 5. A századforduló előtti Nyíregyházán zömében csak földszintes, zárt sorú, beépített utcák voltak. Igaza lehetett Krúdynak, akitől már az előbb is idéztünk, „a magyar városok történetében Nyíregyháza azért is egyedülálló..., mert száz esztendő alatt akart behozni mindent, amit a körülötte fekvő Debrecen, Miskolc, sőt még Kisvárda is századok óta produkált.” Az emeletes épületek jó része is azután épült, amikor „a megyei urak otthagyták az ősi Nagykállót, és benne az öreg vármegyeházát”. Nem véletlen tehát, hogy ezek az épületek a polgárság ízlésének megfelelő szecessziós és eklektikus jegyeket hordanak magukon. Egy-egy felújított épület (mint például a város egyik legszebb épületének, a MÉSZÖV Lenin téri székházának láttán eszmélünk rá igazán, milyen szép is valójában egy- egy régi ház. Ilyen példáNyíregyháza egyik legszebb épülete az újjávarázsolt MÉSZÖV-székház a Lenin téren. A Benczúr téri Pavlovits-ház. A szecessziós épület felújítás közben. Barangolás A régi Nyíregyházán KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
