Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
1986. augusztus 15. Kelc-t-Magyarország 3 Építők mélyponton „A vállalat életéről van szó“ Csak a gyors cselekvés segíthet Az úgynevezett válság - ágazatok közé sorolta legújabban a kormány az építőipart is. S ha ezt halljuk, akkor gondolhatunk a megye nagy vállalatainak nehézségeire is. Ám ilyen körülmények között is bombaként hatott a hír: a legnagyobb, legpatinásabb cég, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat féléves mérlegében majdnem 80 millió forintos veszteség szerepel. Felkészületlenül Visszatérve a válságágazat jellemzőire, érdemes idézni a főbb megállapításokból. Szakértő közgazdászok véleménye szerint az építőipar a jelenlegi körülmények között nem képes saját erejéből működését javítani, önmagát fenntartaná. Mindez azonban nem lehet mentség sehol sem, hiszen vannak egészen jól működő vállalatok is. Ám az előbbiek fényében érdemes szólni a SZÁÉV mai helyzetéről, a veszteség kialakulásának körülményedről — Seres Antal igazgató tájékoztatását segítségül híva. Egy biztos: ilyen nagyarányú veszteségre még a vállalat berkeiben sem számítottak. Gondoltak ugyan a kisebb jövedelmezőségre, mert jó néhány jelentős beruházásnak a befejező munkálatainál tartanak, azonban mindez nem lehet elég magyarázat. (Az említett nagyobb munkák a Csernoveiban épülő szálloda, Nyíregyházán a Városmajor úti 210 helyes kollégium, a húsipari vállalat új üzeme, az autóbusz-pá- lyadvar.) Ezeknél a munkáknál az is előfordult, hogy az alvállalkozók magasabb árat kértek, jelentős többletráfordítás merült fel, ami milliókban mérhető. — A vállalat egész szervezete nem tudott jelkészülni a körülmények változására — ismeri el önkritikusan az igazgató.. Több tényező igazolja ezt is. A lakásépítésnél például az eddigi alacsony jövedelmezőség sem maradt meg, jóval nagyobb volt a gépköltség, az anyagfelhasználás, mint amennyit terveztek. A szovjet munkákra készülve mintegy száz- - zal emelkedett meg a vállalati létszám, ugyanakkor ezzel nem tartott lépést a foglalkoztatás szintje. Másutt a korábbi negatív hatások most érződnek. Így azzal, hogy elhasználódtak a saját eszközök, magasabb a javító létszám, többet kell idegen gépet kölcsönözni, ami emeli a költségeket. Bizalmiválság utóhatással Mindenfajta indulat nélkül' feltétlenül szólni kell az új vállalati irányítási rendszerre való áttérés kedvezőtlen kihatásairól is. Már egy éve kialakult a vezess________________________________ tésben a bizalmi válság, az akkori igazgatóval egyre többen nem tudtak együttműködni, ami pályázat kiírásához vezetett. Több hónapig első számú vezető nélkül volt a vállalat, középvezetői szinten bizony többet foglalkoztak a „helyezkedéssel”, mintsem a termelés szakszerű megszervezésével. A szétzilált irányítás a hatékony, gazdaságos munkavégzés ellen hatott. A veszteség okait ezekben a napokban elemzik részletesen a vállalatnál. Annyi biztos, hogy az éves tervet módosítani kell a vállalati tanácsnak, mint legfőbb irányító szervnek. Azonban van jó néhány terület, ahol szintén változtatni kell. Erre már korábban kidolgoztak egy intézkedési tervet, ennek alapján szeretnének továbblépni. Többek között felülvizsgálják a gazdasági munka- közösségek helyzetét, az anyagbeszerzésre, -ellátásra létrehozott közös vállalat, az ÉPÍTEK és a SZÁÉV kapcsolatát, a gépgazdálkodás, karbantartás és üzemeltetés összevonásával önálló gazdálkodási egységet alakítanak ki, az előkészítés, mélyépítés és felvonulás egységes szervezetének kialakítását fontolgatják. Szigorítják a munkafegyelmet is: aki tartósan nem éri el az előírt teljesítményt, rendszeresen igazolatlanul hiányzik, attól minél előbb megválnak. Az alkalmazotti létszámnál is sor kerül átcsoportosításra. Radikális lépések — A vállalat életéről van szó — fogalmazza meg Seres Antal. — Radikálisan rá kell állni azokra a módszerekre, amelyek a vállalat élétbenmaradását szolgálják. Ha úgy tetszik, ebben kemények leszünk, ezt minden dolgozónak meg kell értenie. A változtatások óhajában egységes a vezetés, élvezi a párt- és társadalmi szervek bizalmát is. Tudják, hogy csak a gyors cselekvés segíthet. Az év második felében a termelési kilátások is kedvezőbbek. A lakásépítésnél újra el lehet érni a minimális jövedelmezőséget, a feltételek jók, mert egyenletesen haladhatnak Örökösföldön, az Erdősoron, Záhonyban. Még az idén Budapesten is munkát vállalnak, akadnak jól szer- 'vezett ipari munkák is, amelyeknél megfelelő hatékonyságot lehet elérni példáid Záhony térségében. A kormányhatározat nyomán fejlesztési hitel igénybevételére dolgoznak ki pályázatot — vagyis több olyan intézkedés készül, amely már az év végére mérsékelheti a veszteséget, néhány éven belül újra, egyenesbe hozhatja a SZÁÉV szekerét. Lányi Bolond ________________________) ^ 11 ii i ^ ' i i i _ 1 A megoldás még mindig nem végleges Mentőállomás konténerben Kivonulási idő és a körülmények — A beteg nem várhat Mentők „díszszemléje” a parkírozóban A parkírozóban katonás, fegyelmezett sorokban állnak a mentőautók. Látványuk impozáns, pedig köziéi sem az esztétikai élmény kedvéért, sokkal inkább helyhiány miatt költöztek az utcára. Az Országos Mentőszolgálat nyíregyházi állomásán ez év tavaszán kezdődött az átalakítás, bővítés. Hosszú évek vágya vált valóra. A mentőszolgálat emberei szinte tarthatatlan körülmények között dolgoztak — amint erről lapunk is többször írt. — Az épületben harminc ember zsúfolódott össze, öltözőszekrényekből még az amúgy sem tágas ebédlőbe is jutott. A bővítés, átalakítás megrendelője az Országos Mentőszolgálat, kivitelezője a nyíregyházi, Jég utcai építőipari szövekezet. Az átalakítás nyomán az egész épület korszerűsödik. Legnagyobb eredménye, hogy a tetőtér beépítésével 130 négyzetméterrel növekszik meg a hasznos alapterület. Itt kapnak helyet — immár korszerű körülmények között — az öltözők, ideköltözik a mentők városi irodája. Nagyobbra cserélik az ablakokat, és megváltozik az épület fűtése is. A kórház fűtő- rendszerére csatlakozva felszabadul a pince, amelyet ezentúl raktárként, irattárként hasznosítanak majd. Az irattárat eddig — megfelelő helyiség hiánya miatt — Vá- sárosnaményban rendezték be. Nemigen szorul részletezésre, mennyi pluszmunkát jelentett ez a mentőszolgálat embereinek. Az átalakítás során megfelelő szociális helyiségek kialakítására is lehetőség nyílik. Az éjszakai szolgálatot A mentők épülete tágasabb tás után. teljesítők számára háló készül, ahol 10 ember pihenhet, ha éppen nem szólítja a kötelesség. A korszerűsítés, átalakítás költségei megközelítik az 5 millió forintot. A tervek szerint — és erre ez idő szerint minden remény megvan — szeptemberben már átadják rendeltetésének az épület néhány részlegét, de legkésőbb októberig valamennyi munkát befejezik az építők. Addig is — mint az átalakítás kezdete óta, a mentő- állomás udvarán — konténerben folyik a munka. A nyolc konténerből négyet a nyíregyháziak kedvéért készíttetett <az Országos Mentő- szolgálat Főigazgatósága. Három közülük az építkezés után raktárként továbbra is ittmarad — mert erről ugyan is korszerűbb is lesz, a felújí- (Farkas Zoltán felvételei) még nem esett szó — az új állomás — bár az eddigieknél összehasonlíthatatlanul korszerűbb és tágasabb lesz — még mindig nem hoz végleges megoldást. Nagyobb szerelőműhelyre, megfelelő garázsokra továbbra is szükség lenne. A nyíregyházi mentőállomásra naponta átlagosan 180 hivás fut be. A mentőautóknak az előírás szerint éjjel kettő, napközben egy percen belül kell kivonulnia.. A kivonulási időt a körülmények nem befojásolhatják. E sorok írója a helyszínen látottak alapján felelősséggel állítja: a körülmények a mostaninál rosszabbak már csak nehezen lehetnének. Mégis dolgozni, mégis menni kell. A beteg nem várhat. Kovács Éva Mátészalka: Jó húsellátás Ügy tűnik, egyre messzebb kerülünk attól az időszaktól, amikor egy-egy városban, kisvárosban hétvégeken a húsféleségekért szaladgálni kellett. Mit eszünk szívesen? Mi van, mi nincs, miből van esetleg sok, miből kevés? Mátészalka, az állami gazdaság húsüzemét reprezentáló, városközponti boltja mindent kínál, amit a húsüzem készít. Nem véletlen járnak a messze környékről vásárolni ide. Ugyanakkor a város minden boltjába szállít a húsüzem. Kovács András, az SZTG húsüzemi társulásának áruforgalmi csoportvezetője a város és a környék ellátásáról beszélt: — Idén, az első fél évben levágtunk, feldolgoztunk 22 500 sertést. Ez 111 millió forint termelési értéket Jelent. A tervezett 98 százaléka, de a központi rendelkezések hatása már érzik. Nagyobb a kínálat, és nem félünk ettől a második fél évtől sem. — Egy húsüzem munkáját az átlagos vásárló a boltok kínálatából ítéli meg. Milyen ez a kínálat? — Azt hiszem, hogy jó. Nem volt olyan kettős ünnep, hétvége, hogy kiürültek volna a boltok. A választék nem is lehet teljes, de van olcsó és drágább áru. — A kereslet? — Mint mindenütt, nálunk is az olcsóbb fekvésű áruk irányába tolódott el, de természetesen vannak minőségi igények is. — Mennyit eszünk? — Nem tudom egy-egy család mennyit fogyaszt, de azt igen. hogy az első fél évben értékesítettünk, úgynevezett lehúzott fél sertésből 642,2, bőrös fél sertésből lLd,2 tonnát. Felvágottakból 161,£. vörös árukból 51,1 tonnát. Kiszállítottunk 107,5 tonna kolbászféleséget, 100,5 tonna szalonnafélét, 50,1 tonna füstölt árut, 36 tonna hurkát, 2 tonna gépben sült árut, és mindehhez értékesítettünk 38,8 tonna belsőséget. Az olcsó termékek aránya az 55 féle termékünkön belül 62,3 százalék. — Választékbővítés? — A vásárló, és ez természetes, szereti az új ízeket. Természetes, hogy kísérletezünk, keresünk. Idén, és erről a vásárlói véleményeket már ismerjük, négy új termékünk, négyféle házi ízesítésű kolbászunk kerül forga* lomba. Nem feltétlenül olcsó termék, de mindenképpen bővíti a kínálatot és alkalmazkodik a változó fogyasztói igényekhez. A közeljövőben befejeződik egy 14 millió forintos beruházásunk. Ez már a holnap, a jobb termelési feltételek várhatóan termékskála-bővítést is jelentenek. (bartha) A tolvaj titán Z eusz elégedettségtől eltelve figyelte miként • tűnik el szeme elöl Szeléné, s hogyan száguld fel az égboltra sebes kocsijával Heliosz. A napisten szárnyas paripái lobogó fénysörénnyel vágtattak a kék mezőn. Látványuktól a földön táncra perdültek a nimfák. Még Poszeidón is'kibukkant a tenger mélyéről, hogy elsimítsa az éj leple alatt kelt hullámokat. — Gyönyörű a világ — sóhajtott a főisten, s arra gondolt, milyen örömteli dolga is van neki, hiszen minden isteni lény engedelmes és kötelességtudó. Ekkor jelent meg Prométheusz.' Rosszul öltözött és kócos volt. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ahogy az Olümposzon megjelenni illik, s ez feldühítette Zeuszt. — Mit akarsz? — mordult rá. Hírből ismerte már a titánt. Hallotta, hogy nyugtalan és önfejű, folyton hóbortos ötletekkel áll elő. Kritizálja az örök rendet, amelyet ő alkotott, sőt olyasmi is eljutott a fülébe, hogy fantáziátlan aggnak nevezte. — Embert csináltunk Paliasz Athénével — mondta Prométheusz csendesen, de büszkén. Zeusznak nem tetszett, hogy tudta és beleegyezése nélkül jött létre valami a földön, s első haragjában el akarta puszítani az embereket. Letekintve azonban felhőktől ölelt trónjáról, látta, hogy azok gyengébb és tehetetlenebb teremtmények az állatoknál is, így dühe egy csapásra elpárolgott. — Úgyis elpusztulnak ézek egyhamar — gondolta, s megszidva Prométheuszt köny- nyelmű tettéért, napirendre tért az ügy felett. A főisten jól számított. Az emberek valóban nagyon kiszolgáltatottnak bizonyultak környezetükkel szemben — nem tudtak védekezni a vadállatok és a fagy ellen. A titán sajgó szívvel nézte, miként tizedelődnek meg napról napra teremtményei. Szeretett volna segíteni rajtuk, de nem tudta, hogyan tegye. Aztán mentő ötlete született. — Ellopom nekik a tüzet — határozta el —, remélem saját hasznukra tudják fordítani. Mikor Zeusz megtudta, hogy a tűz — amely addig csak az olümposzi isteneké •volt — az emberek kezébe került, éktelen haragra .gerjedt, s megparancsolta Hé- phaisztosznak, verje vasba, és kötözze Prométheuszt egy sziklához. A kovácsisten azonban nem ismerte a bilincskészítés módját, hiszen mindaddig nem volt rá példa, hogy a halhatatlanok világában szükség lett volna erre az eszközre. Hiába csengett-bon- gott a .műhelye naphosszat, csak kecses karkötők és dia- dérnek kerültek ki a keze alól. Egyik reggelen' egy újabb sikertelen próbálkozás után ledobta a szerszámait, és elindult Zeuszhoz, hogy megmondja neki, ítélete végrehajthatatlan, a bátor titánnak meg kell kegyelmezni. De útközben lepillantott az emberekre, s látta, hogy azok a lángok segítségével megtanulták az anyagok megmunkálását, a fémek feldolgozását. Elámult azon, hogy a földi kovácsok nemcsak szerszámokat, vagy ék-. szereket csinálnak, de fegyvereket és bilincseket is, amivel fogságba ejtik és fogságban tartják egymást. Lement hát Héphaisztosz a halandók közé, hogy ellesse tőlük a béklyókészítés csín- ját-bínját. Ahogy ez megtörtént, már nem volt akadálya, hogy beteljen a főisten bosszúja. Héphaisztosz — ha sajnálkozva is — a szkíták földjére hurcolta a titánt, ott megbilincselte, és súlyos pörölycsapásokkal egy sziklához láncolta, hogy ott kínlódjon örökre. Mikor Zeusz megtudta, hogy mi módon vált lehetővé parancsa teljesítése, kár- örvendéstől elragadtatva így szólt a szenvedő Prométheuszhoz: — Látod, ha azok a nyomorult kis lények nincsenek, nem kerülsz erre a sorsra. Megbántad-e, hogy megalkottad őket? — Nem! — hörögte a fogoly, bűnbánat nélkül. Z eusz először ijedt meg életében. Ha csak egy- kettő van köztük, aki hasonlít erre a titánra, még sok bajom lesz az emberek- • kel — gondolta, s a világ rendjét már nem látta olyan tökéletesnek, mint azelőtt. Czine Gáspár
