Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. július 12. ^ Táncriha—selyenbil Az egyszerű — nagyszerű. Régi mondás, de az igazak közül való. A képen látható — fiataloknak illő — táncruha elkészítése, fazonja is nagyon könnyű, alkalmi jellegét az anyaga határozza meg. Nagy divat a selyem. Ezt a modellt még a kezdők is megvarrhatják, nincs benne semmi ördöngösség. A felsőrész: ráncolt nyakú, alul bő, ujjatlan ing, az alsó: húzott szoknya, amelynek derekát széles ripszszalagra dolgozzuk, és 20 centis cippzárral csukódik az oldalán. Kiegészítője: széles fekete lakköv, és lapos, vagy akár tűsarkú fekete szandál. Az eredeti modell (amelynek méreteit a szabás-útmutató jelzi) 164 centi magas, 60 kg-os, normál testalkatra készült. Az eredeti modell anyaga: királykék alapon fekete pöttyös selyem. A ruhát „megbolondíthatjuk” egy fekete nylon-csipkéből a rajz szerint varrt felső szoknyával is, s hozzá a hajba keskeny fekete csipkeszalagot kössünk! He váljanak a nyári örömök tragédiává Még előttünk a nyár és ilyenkor mindannyian tervezgetjük ki-ki lehetőségeihez mérten nyári programját. Sokan vannak, akik szép emlékekkel térnek majd vissza, de sajnos lesznek olyan családok is, ahol a szép emlékek helyett sérülten, rokkantán érkeznek haza és növekszik azon családok száma is, ahol tragédiába torkollik a nyári program. Az egészségügy és a hatóságok a nyár elején rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a nyaralásnak súlyos veszélyei is vannak. Az értelmi érvelések mellett tiltó táblákat helyeznek el, fokozottabban figyelik a közlekedést a balesetek elkerülése miatt. A balesetekről általában elterjedt az a vélemény, hogy sorsszerűén következnek be, illetve a „fátum” irányítja. Az orvosi közlemények, valamint tudományos ülések szembeszállnak ezzel a nézettel. A balesetek jelentős százaléka megelőzhető és megakadályozható. A nyárra vonatkoztatva első helyen kell említenünk a vízibaleseteket. Itt a megelőzés értelemszerűen igen egyszerű és mégis annyit vétünk ellene. A tiltott helyen való fürdőzés egyenlő az életveszéllyel, a jól úszók és a vagánykodó fiatalok számára is. A veszélyt szakemberek állapították meg és ekkor helyezik ki a táblát. A vízből való kimentés ilyen helyen igen nehéz, s kimenteni akaró is a vízbe fulladhat. Még kijelölt fürdőhelyen és strandokon is alapszabály legyen az, hogy a gyermek csak szülői felügyelettel fürödjön. Felnőttekre is vonatkozik az a szabály, hogy általában ketten- hárman fürödjenek egyszerre a szabad vizekben, hogy egymásra vigyázni tudjanak. Ittas ember pedig ne menjen vízbe. Nyáron megszaporodnak a kirándulások, a természetjárás, a családi és csoportos labdajátékok. A hegyi túrákat úgy kell megterveznünk, hogy kellemes élmények maradjanak. A túlterhelt hosszú utat megtett nyaraló kimerül, reflextevékenysége csökken és a fáradtság miatt hamarabb jelentkezik baleset, bokatörés, szalagsérülés. Ezek a balesetek a sérültnek egyértelműen negatív élményt jelentenek nagy fájdalommal, ellátásuk pedig az egész csoport, vagy család hangulatát elrontja. A különböző életkorokat, a teljesítőképességüket figyelembe kell venni a túra szervezőinek. Elmaradhatatlan szép, színfoltja a kirándulásoknak a különböző labdajátékok. A nem versenyszerűen sportolók sérülékenyebbek, hamarabb következik be izomszakadás, szalagsérülés, az ízületrendszert be kell melegíteni, hogy ezeket elkerülhessük. Ugyancsak sérülés forrása az is, hogy a felszabadult, mindenáron győzni akaró egyének elfelejtkeznek magukról, keményen ütköznek és sérüléseket okoznak, vagy szenvedhetnek el. Kulturált, egymást védő magatartással a sérülések elkerülhetők. Természetesen a legnagyobb óvatosság mellett is létrejöhetnek sérülések. A leggyakoribbak a játékok közben a bokatörések,-ficamok, szalagsérülések, ízületi bevérzések. Ilyenkor egészségügyi dolgozó jelenléte, vagy jól képzett elsősegélynyújtó nagy segítség lehet. A helyesen végzett elsősegélynyújtás döntő jelentőségű a beteg fájdalmának csillapítása szempontjából, illetve nagyban befolyásolja jó irányban a sérülés gyógytartamát. Az alapelv az, hogy * „ártani nem szabad a betegnek”. Néhány gondolatot alapvetően meg kell jegyeznünk: jó, ha a csoport visz magával a gépkocsiban is megtalálható elsősegélynyújtó dobozt, mely tartalmaz bacté- riummentes ún. steril lapokat, kötszereket stb. Ezzel a kis dobozzal már a sebellátást elsősegélynyújtás szinten, szakszerűen el tudjuk végezni. Nagyon fontos, hogy a sebeket ne mossuk ki semmivel, környékét sem érdemes fertőtleníteni, hanem steril fedőlappal látjuk el és rugalmas pólyával körbe kötjük. A sebbe hintőport, jó- dot, kenőcsöt tenni műhiba még az elsősegélynyújtó részéről is! A végtagsérüléseket, törés nyanúja esetén is rögzíteni kell és minden friss sérülést, mely zárt, azonnal hűteni kell. Ez lehet jégaku, egy hideg tejeszacskó, vagy váltott hideg vizes ruha. Az ecetes borogatásnak semmi értelme nincs, az ecet a fájdalmat nem csökkenti, de a bőrt felmarja. Fontos szabály még az elsősegélynyújtásnál, hogy minden sérültet orvoshoz irányítsuk a legrövidebb időn belül. Dr. Arkosy Ferenc Nyári ötletek Jogi tanácsok Hazatérők, letelepedők A turistaszezon idején nagyon sok külföldön élő hazánkfia is hazalátogat. A családdal való találkozás, az évről évre tapasztalható fejlődésünk sokükban megerősíti a vágyat: jó lenne végleg hazajönni. „Érdeklődjétek meg, mit kell tenni” — kapják a feladatot a családtagok. Nekik szól jogi tanácsunk. A meleg nyári napokon kevés holmit tűr meg magán az ember. S úgy jó, ha könnyű, jól szellőző kelméből készülnek, amit tulajdonképpen csak a természetes alapanyag biztosít. 1. Üde színű és mintás kartonból érdekes, féloldalas megoldású az otthonka, amit akár utcán is viselhetünk. Elütő színű szegély díszíti a kivágásokat és a zsebpatnit. A nyaknál és oldalt keskeny pántból készült masni zárja. 2. Két nagy törülközőből — amelyet hímzett pánttal szegélyezhetünk — csinos strandruha készülhet. Derekába bújtatott zsinórt fűzzünk, ez a bőséget is szabályozza, és oldalt megköthető. 3. Fürdőruha, sort fölé kellemes és alkalmas az oldaltsliccelt, hátul mély- kivágású, masnira kötődő strandruha, melyhez ritkaszövésű, csipkeszerű vékony anyagot használhatunk fel. Dísze az idegen paszpólozás. 4. Egyszínű lenvászonból készült zsákruha, a derékbőséget gumírozás fogja össze. Egyetlen dísze a hátul bedolgozott mintás kombináció, zipzá- ras csukódással. 5. Vékony virágos pa- mutjersey a hátul mélyen kivágott . kánikularuha anyaga, elütő színű ferdepánttal szegélyezve. Aki szépen kézimunkázik, strandtáskát is horgolhat, de ha ért a makraméhoz is, divatos kis fagolyókkal díszített erős strandtáskát készíthet magának. Hazatérőknek csak azokat tekintjük, akik külföldön laknak, de magyar állampolgárságukat megtartották. A letelepedők csak külföldi állampolgársággal rendelkeznek. Mindkét esetben engedélyt kell kérni a hazatelepüléshez. Az előkészítő vízumot és az engedélyt a külföldi lakóhely szerint illetékes magyar külképviselettől kell kérni. A hazatérőnek illetve a letelepedőnek az engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy lakhatási lehetősége és megélhetése Magyarországon biztosítva van. A lakhatási lehetőség bizonyítása történhet úgy, hogy az esetleg már mgelévő ingatlanra vonatkozó telekkönyvi iratokat csatolja a kérelmező, vagy igazolja, hogy ingatlanvásárlás céljára a megfelelő összeg Magyarországon rendelkezésre áll. Az ingatlanvásárlásnál nem mindegy, hogy az ingatlant a tényleges hazatérés előtt, vagy a végleges hazatérés után kívánja megvásárolni valaki. A hazatérés előtt is ki lehet választani az ingatlant, de megvásárlásához a devizahatóság engedélye is kell. A Pénzintézeti Központtal úgynevezett opciós szerződést kell kötni. Ennek az a lényege, hogy amennyiben a hazatérni szándékozó a szerződésben meghatározott időn belül nem tér haza, illetőleg a szerződésben meghatározott idő lejártáig az ingatlant belföldinek se el nem adja, se át nem ruházza, úgy a Pénzintézeti Központ saját vételi jogával él, és az ingatlant elidegeníti. Ha a hazatért magyar állampolgár már személyi igazolványa birtokában vásárol ingatlant, azt vidéken minden engedély vagy felmentés nélkül teheti. A fővárosi ingatlan megvásárlásához szükséges a Fővárosi Tanács Elnökének a felmentése. Az ugyanis köztudott, hogy budapesti ingatlant csak az vásárolhat, akinek 5 éves budapesti helybenlakása vagy ötéves fővárosi munkaviszonya van. Lényeges kiemelni: ingatlanszerzés iránt lépést csak akkor tehet a hazatérő, ha hazatérési engedélyét megkapta. Akinek a hazatérők vagy letelepedők közül nincs szándéka vagy pénze ingatlan vásárlására, más módon is biztosíthatja lakhatási lehetőségét. Mégpedig úgy, hogy belföldi hozzátartozója vagy ismerőse tanúsítja, hogy befogadja őt, és ehhez megfelelő lakása van. A nyilatkozatot a befogadó lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási osztályán, községekben a szakigazgatási szervnél kell megtenni, ahol azt írásba foglalják. A hazatérők vagy letelepedők előzetesen tisztázzák, hogy a nyugdíjat vagy járadékot, amelyre a jogosultságukat külföldön megszerezték, átutalják-e. Az egyes országokban különféle rendelkezések szabályozzák az ott szerzett nyugdíj vagy szociális járadék külföldre történő átutalását. Érdeklődésre tarthat számot, hogy terheli-e levonás a külföldről befolyt nyugdíjat es egyéb járadékot. A válasz: nem. A jogosult az átutalt devizaösszeg forintellenértékét a napi árfolyamon, levonás nélkül kapja kézhez. A munkaképes korú és állapotú személyek természetesen munkavégzési szándékukat kell, hogy bejelentsék haza- illetve letelepülési kérelmükhöz. Érdemes felvenni a kapcsolatot az Állami Biztosítóval is az életjáradék biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos tudnivalók miatt. A „külföldiek devizaszámlája” arra való, hogy az átutalt összeget az átutaló nevén és javára a számlán tartsák devizában a végleges hazaköltözésig. Ha pedig ez valami okból meghiúsul, a számla összegét a kamatokkal együtt visszautalják a tulajdonos által megjelölt külföldi bankszámlára. Az ingyenes betegellátás állampolgári jog. A külföldi állampolgár Vagy hontalan személy, aki hazánkban él, járulék fizetése ellenében megállapodást köthet az egészségügyi ellátás biztosítására. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz (Budapest, XIII., Váci út 73.) kell fordulni e célból. Receptek TEJTERMÉKEK HÁZILAG Hozzávalók: 2—4 liter tej. Legalább 2 liter legyen az a tejmennyiség, melyet felhasználunk. A friss, nyers tejet tálba, köcsögbe, bögrékbe öntjük, és meleg helyen 2—3 nap alatt megaltatjuk. Tetejéről leszedjük a tejfölt, és hűtőbe tesszük, majd ételekhez felhasználjuk. A visszamaradt, zsírtalanított aludttej kellemes, hűsítő, savójával együtt is értékes tápanyagokban. Az aludttejből túrót úgy készítünk, hogy lábasba öntjük, és felmelegítjük, vigyázva, hogy túl forró ne legyen, mert a túró minősége ettől függ. Sűrű drótszitán, szűrőn vagy vászonzacskón átszűrjük, és hagyjuk a savót teljesen lecsepegni. A visszamaradt túrót lehetőleg frissen használjuk. Sóval átgyúrva hosszabb ideig is eláll. A savót főzelékek savanyításánál hasznosíthatjuk, pótolja a tejfölt és az ecetet. TEJBEN FŐZÖTT METÉLT Hozzávalók: 30—35 dkg liszt, 2 tojás, só, 1 liter tej, vaníliás cukor 2 evőkanál vaj, 1 pohár tejföl, 10 dkg mazsola. A lisztből és tojásból, csipet sóval, rendes keménységű tésztát gyúrunk, ' kinyújtjuk, laskára vágjuk. Kb. 1 liter vaníliás tejben kifőzzük, mire megfő, a tejet is magába szedi. Ekkor a vajjal összekeverjük és hűlni hagyjuk. A tejfölt egy egész tojással összekeverjük, cukrozzuk, mazsolát teszünk bele, és be- .leforgatjuk a tésztába. Tűzálló tálban szép pirosra sütjük. Cukros, darált dióval is ízesíthetjük. ALMÁS PITE Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg Rama-margarin, só, 2 evőkanál porcukor, kiska- nál fahéj, reszelt citromhéj, tejföl, töltelékhez: zsemlemorzsa, párolt alma. A lisztet, a margarint, pici sót, a porcukrot, a reszelt citromhéjat, a fahéjat tejföllel rétestészta keménységűre kidolgozzuk. Kinyújtjuk, felével kibéleljük a tepsit, rászórjuk a zsemlemorzsát és az almatölteléket. Beborítjuk a tészta másik felével, tojással megkenjük, és szép pirosra sütjük. Porcukorral meghintjük. Tölteléknek túrót is használhatunk: a túrót 1—2 tojás sárgájával, cukorral keverjük össze. A fahéjat viszont elhagyjuk a tésztájából. PALACSINTA SONKÁVAL — KÁPOSZTÁVAL Hozzávalók: 12 liter tej, 2 tojás, csipetnyi só, 20—25 dkg liszt, szódavíz, gépsonka, reszelt fejes káposzta, olaj. A tejet, tojást, lisztet folytonos adagolással alaposan kikeverjük, ha lehet turmixgéppel. A tej egy részét szódavízzel is helyettesíthetjük, csipetnyi sót is adunk hozzá. Majd belekeverjük az apróra vágott sonkát, és kisütjük. Forrón tálaljuk, előételnek is megfelelő. Sonka helyett reszelt, picit sózott, előzőleg megpirított káposztát is keverhetünk a palacsintatésztába. K||| HÉTVÉGI MELLÉKLET
