Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

1986. július 9. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Lejtőn Egy kívülálló természe­tesen sosem ítélheti meg teljes bizonyossággal, ki­nek és milyen mértékben róható fel a házasság fel­bomlása. Ezúttal minden jel arra vall, hogy a felelősség oroszlánrésze a férfit ter­heli. Nagyrészt az ő bűne, hogy szinte kilátástalan helyzetbe kerültek. Ha nem sikerül valami meg­oldást találniuk, fedél nél­kül maradnak. A feleség — érthetően — eget-föl- det megmozgat, csakhogy tetőt szerezzen maga és gyermekei feje fölé. A férfinak már akkor sem a kóla volt a kedven­ce, amikor összeházasod­tak. De az ifjú asszony egyrészt úgy gondolta, ugyan melyik férfi nem issza meg a magáét, más­részt pedig beleesett abba a hibába, amit — bár új­ra meg újra ismétlődik — csak nagyon kevesen ke­rülnek el: abban a Íri­szemben állt az anya­könyvvezető elé, hogy majd ő jobb belátásra té­ríti a hites urát. Ami per­sze nem sikerült. Sőt, az idő előrehaladtával — s ahogyan fakult a frigy fénye — a férj egyre gyakrabban és mélyebben nézett a pohár fenekére. Szerencsétlenségére az ital a legrosszabbat hozta ki belőle. Összeférhetet­lensége miatt nemcsak a család szenvedett — mun­kahelyén is mind több kellemetlensége szárma­zott az alkohol fűtötte kö- tekedése miatt. Egy darabig tűrte a csa­lád is, a munkáltató is. Segíteni próbáltak rajta. Áthelyezték, abban a re­ményben, hogy a közös­ség majd talpraállítja. Hiába. Nem használt sem a szép szó, sem az egyre szigorúbb figyel­meztetés. Végül meg kel­lett válnia munkahelyé­től. A feleség csak akkor esett igazán kétségbe. A férj munkakörével ugyan­is szolgálati lakás is járt, amit most természetszerű­en el kell hagyniuk. De hová menjenek? A fiatal- asszony szülei egy szoba- konyhás házban élnek, ahová nem mehet negyed- magával. Igaz, ha baj volt, eddig is hozzájuk fu­tott, s ők segítettek is — olykor erejükön felül —, de lakást nem adhatnak. Faluról lévén szó, a ta­nács lehetőségei is mini­málisak; szükséglakás nincs, s még tanácsi ér­tékesítésre felajánlott há­zat vagy telket sem tud­nak kínálni, hiszen a férj­nek azóta sincs munkavi­szonya, tehát nem kaphat OTP-kölcsönt. A feleség sem, mivel gyesen van. És akkor a szükséges előtaka- rékosságot, ami ugyan­csak hibádzik, még nem is említettük... A férj volt munkáltatója méltányos: tekintettel a gyerekekre lehetővé tette a családnak, hogy átmenetileg a lakás­ban maradjanak — amíg valami megoldást talál­nak. Ezt azonban záros határidőn belül meg kell lelniük, hiszen a szolgála­ti lakásra szükség van. A történet vége egyelőre nem ismeretes. Gönczi Mária ISMÉT A GONDOZÁSRÓL A június 18-i Postabontásban olvastam, hogy mi­lyen problémás az idős, rászoruló családtagok gondo­zása, ellátása, főleg olyankor, amikor minden család­tag dolgozik. Saját tapasztalataimról szeretnék beszá­molni. Két éve vagyok gyesen, és mivel időmet úgy osz­lattam be, hogy mindig jusson másra is, kb. egy évig jártam egy idős nénihez takarítani, ebédet hordani, mosni, naponta kb. két óra erejéig. Természetesen nem­csak az elfoglaltságra, arra is szükségem volt, hogy a gyest egy kicsit megpótoljam. Most is ott van a címem a munkaerő-szolgálati irodában, az előbb említett hely­re is ők irányítottak. De mivel a néni testvére oda­költözött, már nem volt szükség rám. Így én most lega­lább egy éve újra szabad vagyok, és olvastam a Kelet- Magyarországban, hogy kincsért sem vállalnak gondo­zást — én meg kincsért sem tudok találni olyat, akit gondozni lehetne. A tanácson is felvették az adataimat, hirdetéssel is próbálkoztam, de hiába. Pedig biztosan lenne olyan idős ember, aki hasznomat látná, aki szí­vesen venné, ha valaki elvinné neki az ebédet, bevá­sárolna, vagy rendet tenne a lakásban. Nem gondolom; hogy amire én vállalkoznék, arra ne lenne igény. (Név és cím a szerkesztőségben) ELFOGYOTT A CÉRNÁNK? Vártam, vártam, hogy csak megelőz valaki ennek a té­mának a feltárásával, de nem várhatok tovább, mert akkor az én fehér blúzom a nyáron sem lesz megvarr­va ... Ugyanis sehol nem kapható fehér varrócérna, se gépselyem, se más, gépi var­ráshoz alkalmas cérna. He­tek óta hiába járom az áru­házak, boltok rövidáruosz­tályát. Tegyenek már vala­mit cérnaügyben! Vagy sen­kinek sem hiányzik, csak nekem? Sz. M.-né Nyíregyháza (Cérnaügyben annyit sike­rült megtudnunk, hogy a nagykereskedelmi vállalatnál leltároztak, ezért nem tudtak eleget tenni az üzletek ren­deléseinek. De ha minden igaz, a napokban már ismét kapható lesz ez az apró, ám valóban nélkülözhetetlen cikk...) UTASTÁJÉKOZTATÁS Kissé akadozott az utasok tájékoztatása vasárnap a nyíregyházi vasútállomáson. Azok, akik a Mátészalka fe­lől érkező vonatot várták, a rádióból tudhatták ugyan, hogy baleset volt Nagykálló környékén, és emiatt autóbu­szok szállítják az utasokat. Ám a körülbelül háromne­gyed órás késés idején a hely­színen egyszer sem hangzott el tájékoztatás arról, hogy mikor érkeznek a buszok; a gyorsvonat több száz utasa is teljesen tanácstalanul vár­ta az indulást, amelynek ideje legalább húsz perce el­múlt. A legkisebb hivatalos tájékoztatás is megnyugtatta volna az utasokat, de ezt senki nem adta meg. Hason­lóképpen volt aznap a húsz­percnyi késéssel érkező Tokaj expressz esetében is. Tudjuk, hogy késhetnek a vonatok. Ám az utazóközön­ség vagy a vonatokat várók népes tábora joggal várná el, hogy húsz-, harminc- vagy éppen negyvenperces késé­seknél legalább egy udvarias tájékoztatást kapjon a té­nyekről. M. S. Nyíregyháza TILOS, SZABAD Többször hallottam, olvas­tam már róla, milyen szép a harangodi tó környéke. Ezért a múltkor kimentünk a csa­ládommal széjjelnézni, pi­henni, napozni. Vittünk ma­gunkkal egy kis gumicsóna­kot is. Legnagyobb meglepe­tésünkre azonban a helyszí­nen kiderült, hogy a tóban fürdeni egyáltalán nem sza­bad (ezt még meg is értem, hiszen a strand valóban nincs olyan állapotban), csónakkal sem lehet bemenni a vízbe, sőt, igazság szerint a parton még napozni sem lehetne ... Kérdésem: mikortól lehet majd pihenni a tó környékén, vagyis mikorra valósul meg a sok szép terv, amiről hal­lottunk? Addig pedig miért nem helyeznek el a tó körül táblákat, amelyek közölnék, hogy végül is pontosan mit szabad és mit nem? Kelle­metlen minderről csak egy arra járó halőr(?)-től tudo­mást szerezni. C. J.-né Nyíregyháza (KI)KAPCSOLTUNK ... Közel harminc éve vagyok telefon-előfizető. A posta a tanúm rá, hogy az előfizeté­si díjat mindig pontosan fi­zettem. Tegyük fel, hogy a harminc év alatt egyszer az esedékes díj mégsem érkezett volna be — ez emberileg na­gyon is elképzelhető, beteg­ség vagy valamely más, el­háríthatatlan ok miatt —, ak­kor véleményem szerint az a méltányos eljárás, hogy a posta rászól az előfizetőre. Most mégsem így történt — szó nélkül kikapcsolták a te­lefonomat. Az előzmények­ről annyit, hogy június 26-án telefonálni akartam, de a készülék nem működött. Másnap ugyanez volt a hely­zet, ezért hibát jelentettünk a postának. Közölték, hogy 30-án megjavítják a készülé­ket. De a telefon még aznap este is süket volt. Érdeklődé­semre most azt a választ kaptam, hogy a készülék nem rossz, hanem kikapcsol­ták, mert nem fizettük ki az esedékes díjat. Uramisten, ez hogy lehet, gondoltam, hi­szen átutalási betétszámlánk van. Másnap kedden irány az OTP. Ott minden rend­ben, az esedékes telefondí­jat határidőn belül átutal­ták. Véleményem szerint há­rom nap elegendő lett volna tisztázni, mi az oka annak, hogy ugyanazon készülék a kikapcsoltak és a hibára be­jelentettek listáján is szere­pel. A levelem elején emlí­tettekről már nem is szólva. Gyurján János Nyíregyháza 19-124 Szerkesztői üzenetek Ó. Gy.-né, Nyíregyháza: Munkába állás miatt kér­heti a gyermekgondozási díj folyósításának megszün­tetését. Ha gyermeke eset­leg nem tudná megszokni a bölcsődét, s emiatt újra igénybe kívánná venni a gyed-et, erre lehetőség van. Üjabb igényét munkáltató­jához kell benyújtani. K. Andrásné. Kisvárda: A szolgálati ideje sajnos olyan kevés, hogy nem ál­lapíthatnak meg olvasónk­nak nyugdíjat. Tájékoztat­juk továbbá, hogy a rend­szeres szociális segély elbí­rálásánál felnőtt gyerme­keinek jövedelmét, körül­ményeit is figyelembe ve­szik. F. J., Sóstóhegy: A mun­kaviszonyból származó igé­nyek három év alatt évül­nek el. Tehát kártérítést csak ezen időn belül lehet érvényesíteni. Az elévülési idő megszakításának esetei­ről munkáltatója jogsegély- szolgálata részletesen tájé­koztatni fogja. Lengyel István, Nyíregy­háza: Nem minősül rend­szeres munkavégzőnek az a nyugdíjas, akit a törvényes munkaidőnél rövidebb idő­ben foglalkoztatnak, vagy ha a teljes munkaidős, egy­folytában történő munka­végzés nem éri el a négy hónapot. T. Miklósné, Záhony: A közölt adatok alapján az el­ső két gyermeke után járó szabadságot elévülés miatt már nem követelheti. Har­madik gyermeke után a szülési szabadság teljes tar­tamára, valamint a gyes egy évére jár a rendes sza­badság. A három gyermek után járó jótszabadság a szülés időpontjától függet­lenül egész évre jár. Fekete Tibtrné, Nyíregy­háza : Amennyiben az üzemorvos megtiltotta, hogy eredeti munkakörében to­vább dolgozzon, ez esetben a munkáltató köteles áthe­lyezni. Mivel azonban mun­kaképességének csökkené­se nem munkahelyi árta­lom következménye, ezért keresetkiegészítésre nem tarthat igényt. Bérét új munkakörének megfelelően állapítják majd meg. Válasz a válaszra TEJ Miért fogyott el a tej — kérdezte munkatársunk va­sárnap a tejipari vállalat üzemvezetőjét. Ugyanis olyan jelzések érkeztek a szerkesz­tőségbe, hogy Nyíregyházán a Jósavárosban délelőtt 9 órakor már nem lehetett te­jet kapni. Az üzemvezető el­mondta, hogy vasárnapra 3700 liter tejet vittek ki a megyeszékhely presszóiba, éttermeibe, továbbá, hogy délelőtt fél tízig csak a jósa- városi Eperjes ételbárból szóltak, hogy elfogyott a tej. Megkaptuk a választ Gar­da Sándortól, az ételbár ve­zetőjétől is, aki elmondta, hogy hosszú idő tapasztalata alapján 320 liter tejet szok­tak vasárnapra rendelni. Most is annyit rendeltek, ám a nagy meleg miatt sokkal több tej ment össze, mint korábban, s bár a vásárlók csak 17 liter tejet vittek visz- sza cserére, nagyon sokan mentek újból tejért. így for­dulhatott elő, hogy kb. egy negyedóráig nem tudtak te­jet adni. Ennek oka kizáró­lag az volt, hogy az ételbár ugyanolyan tejet nem foga­dott el a tejipari vállalattól; azt kérték, hogy a reggel gyártott és már hétfőre dá- tumozott tejből kapjanak, nehogy ismét megsavanyodott tejet adjanak annak, aki már előzőleg is olyat ka­pott. Nem a tejipari vállalat üzemvezetőjétől tudjuk, hogy ők reggel, sőt inkább hajnal­ban, 4—5 óra tájban szállít­ják ki a tejet, amit lerak­nak a presszók, éttermek be­járatához, s mire azok 7 óra tájban kinyitnak, addig a tej_ egy része — vagy akár mind — megsavanyodhat. A hosszú idő tapasztalata valóban elegendő ahhoz, hogy jól együttműködjön a vendéglátó és a tejipari vál­lalat, ám arra nem számít­hatnak az éttermek vezetői, hogy a tej összemegy. Az Eperjes ételbár a szokásos 320 literhez délelőtt három­negyed tízkor még 60 litert kért, de mivel ekkor még mindig érkeztek vevők a reg­gel vett tejet cserélni, újabb 40 literért mentek ki a tej­iparhoz. így tudták kielégíte­ni az igényeket, s tudtak még délután is tejet adni, illetve cserélni. A korábbinál most vasárnap 100 literrel több tejből mindössze 10 liter ma­radt, s ez azt jelzi, hogy va­lóban sokan kényszerültek cserélni vagy új tejet venr a reggeli tej rossz minőség miatt. I törzsgárda nem kőtelező! II munkahelyi fegyelmiről Bihari Ferenc szamoskéri olvasónknak .a nyugdíjazás­kor 34 év és 313 nap munkaviszonya volt. A 40 éves ju­bileumi jutalom iránti igényét elutasították, arra hivat­kozva, hogy a jogosultsághoz 52 nap hiányzik. Olvasónk tudni szeretné, helyes-e a munkáltató eljárása. Igen. A 40 éves jubileumi jutalmat ugyan valóban ki kell fizetni akkor is, ha a dolgozónak a nyugdíjazáskor csak 35 éves munkaviszonya van, de ennek a 35 évnek meg kell lenni, vagyis az 5 éves kedvezményen túl továb­bi kedvezmény már nem kapható. K. J. nagyszekeresi levélírónkat közúti balesetet ako­zó cselekedetéért a munkáltató fegyelmi büntetéssel el­bocsátotta, továbbá kártérítésre kötelezte. A történtekkel kapcsolatban kéri tanácsunkat. Amennyiben a kár összegét vitatja, forduljon kére­lemmel a volt munkáltatója mellett működő döntőbizott­sághoz. Az állásából való felfüggesztés és keresete 50 száza­lékának visszatartása nem kifogásolható. Leveléből is megállapítható, hogy a fegyelmi eljárást szabályszerűen folytatták le. Az ittas vezetés pedig olyan súlyos vétség, hogy a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabását indo­kolja. A fegyelmi határozat kézbesítésével az állásából való felfüggesztés és a teljes kereset visszatartása együtt jár, a munkáltató nem köteles más munkakörben foglal­koztatni. A fegyelmi büntetést addig- nem szabad végrehajtani, míg jogerőre nem emelkedik. Munkavállalás céljából azon­ban már ez idő alatt is kérheti munkakönyvének és tar­tozékainak kiadását. A családi pótlék az anya jogán is jár, ha az apának nincs keresete. T. J. nyíregyházi olvasónk hamarosan megszerzi a 25 éves munkaviszonyt. Az iránt érdeklődik, megilleti-e őt a jubileumi jutalom, tudniillik jelenleg kisiparosnál dol­gozik. A munka törvénykönyvének szabályai minden munka- viszonyra és munkáltatóra kiterjednek. Ennek megfelelően olvasónknak is jár a 25 éves jubileumi jutalom, amelynek összege egyhavi személyi besorolási bére. A jutalmat az a munkáltató köteles kifizetni, ahol a munkaviszonyt megszerezte. A munkaviszonyban töltött időt a dolgozó­nak kell bizonyítani. GAMESZ-dolgozók kérdezik, hogy jár-e részükre törzs- gárdajutalom. A törzsgárda intézményének megalakítása és fenntar­tása a munkáltatók részére nem kötelező, csupán lehető­ség. Ebből következik, hogy ha munkáltatójuknál van törzsgárda, és levélírónkat oda felvették, akkor a szabály­zatban előírt feltételeknek megfelelően illeti meg őket a jutalom. Megjegyezzük, hogy az intézményekben a törzs- gárdajutalom a jutalmazási keretet terheli. M. I. mátészalkai levélírónk az elmúlt évet végigdol­gozta. Mégsem kapott év végi részesedést. A döntést a munkáltató azzal indokolta, hogy a kifizetés napján a levélíró már nem állt munkaviszonyban. Azt a dolgozót, aki az évet végigdolgozta, az év végi részesedés akkor is megilleti, ha a kifizetés napján már nincs munkaviszonyban. Olvasónk tehát a volt munkál­tató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz for­dulhat, és kérheti az év végi részesedés kifizetésének el­rendelését. Farkas András fehérgyarmati lakos a szabadnappal, a heti pihenőidővel, a túlóra díjazásával és a műszakpót­lékkal kapcsolatban kér tanácsot. A heti 42 órás munkaidőkeretben dolgozóknak heten­ként egy pihenőnap és egy szabadnap jár. A heti pihenő­napnak havonta egyszer vasárnapra kell esni. A szabad­nap a hét bármelyik napjára eshet. A heti 42 órán felül végzett munka túlmunka, amit pótlékkal kell kifizetni. Az intézményekben dolgozók ré­szére műszakpótlék fizetése nem kötelező. Nagy Mihály ji \ Itiiii I

Next

/
Thumbnails
Contents