Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

1986. július 8. Kelet-Magyarország 7 Energia- és táplálóanyag­deficit a nagyüzemi tehenészetekben A s zár vasmarh a - ágazat jövedelmezősége az utóbbi időiben sokat romlott. Több nagyüzemiben nem látnak lehetőséget annak javításá­ra, egyesek az ágazat fel­számolásának gondolatával is foglalkoznak. Hogy a helyzet nem teljesen kilá­tástalan és, hogy még sok lehetőség van a jövedelme­zőség javítására, egy, a sok közül (kiragadott példával szeretném bizonyítani. Nagyüzemi tehenészete­ink közül ^akárhányban elő­fordul, hogy időnként a te­henek nagy részének ener­gia (és általában a tápláló­anyag) mérlege negatívvá válik. Ez azt jelenti, hogy az állatok által felvett ta­karmány energia- és táp­lálóanyag-tartalma nem fe­dezi a létfenntartás és a termelés szükségleteit. Az így kialakult állapot leg­többször csak hosszabb idő után válik nyilvánvalóvá. Az ugyanis csak ritkán for­dul elő, hogy az állatoknak tudatosan .kevesebb takar­mányt adjanak a szüksé­gesnél. Ennek a kérdésnek a vizsgálatát is csak az átla­gosnál képzettebb szakem­berek szokták kezdemé­nyezni, akik segítségét más, többnyire konkrét állat­egészségügyi problémák je­lentkezése esetén kérik az üzemek. Ilyenek: az állo­mány tejtermelésének, még inkább a tej zsírtartalmá­nak csökkenése, romlanak a szaporodási eredmények, megszaporodnak a zsírmáj- szindrómában, tőgygyulla- dásban megbetegedő tehe­nek, csökkent súlyú és vi- talitású borjak születnek stb., egy idő után pedig a tehenek kondíciója is lát­hatóan romlik. . Az energia (táperő) • — deficites állapotot, a gya­nújának felvetődése után, anyagcsere-vizsgálatokkal már sikeresen lehet bizo­nyítani. Az ilyen eredmé­nyeket hozó vizsgálatok hi­telét azonban az üzemek igen gyakran nem fogadják el, vagy legalábbis vitat­ják, hiszen könyvelési ada­tokkal és egyéb módon is bizonyítani 'tudják, hogy az állatok részére kiírt és elé­jük adott takarmányok bel- tartalmi összetevői fedezni képesek azok szükségleteit. Ritkábban vizsgálják vi­szont, hogy elfogyasztják-e az állatok azt a takar­mányt, amelynek — végté­re -is — az elfogyasztásával számolnak. Ennek a vizs­gálata tehát a problémák megoldásának a kulcsa. Ilyen esetekben mindig ki­derül, hogy csak részben fogyasztják el és a hiány innen, az el nem fogyasz­tott takarmányrészböl adó­dik. A vizsgálatok során már eddig eljutni is igen nagy dolog, mégsem elégséges. Ezek után pontosan tisz­tázni kell, hogy mi ennek az oka. Gyakori eset, hogy az adott takarmány minő­sége nem megfelelő (elvé­nült, penészes, rothadt, rosszul erjedt stb.) és alig észrevehető emésztési za­varokat okoz (bendőreny- heség, hasmenés), vagy csak kellemetlen az íze. Előfor­dul azonban az is, hogy a takarmány minősége nem kifogásolható különöseb­ben, de az állatok nem kapnak elég ivóvizet és ezért nem esznek eleget. Tapasztalatom alapján ál­lítom azonban, hogy gya­korlatilag sohasem kerül sor ilyen esetekben egy igen fontos összefüggés vizsgá­latára. Arról van szó ugyanis, hogy csak az az állat eszik jóízűen és so­kat, amelyik szármára biz­tosítottuk a komfortérzés egyéb összetevőit is. Az olyan rossz tartástechnoló­giák, amelyek az állatok egész napos hajkurászását jelentik, vagy még a ké- rődzés idejére sem biztosí­tanak számukra nyugodt, száraz, puha pihenőhelyet, aligha teremtenek azok számára konfortérzést Ta­lálkoztunk már olyan, meg­felelő pihenőhely hiányában a fáradtságtól kimerült, éhes szarvasmarha'-éllo- mánmyal, amelyben a kö­tetlenül lévő állatok, a szá­mukra kiosztott, elég jó minősiégű szénát nem meg­ették, hanem ráfeküdtek. Most, amikor sok nagy­üzemi telepünk rekonstruk­ciója folyamatban van, nem árthat, ha ezekre a körül­ményekre is gondolunk. Er­re pedig a nagyobb hozzá­értés, odafigyelés ad lehető­séget. Dr. Bíró Lajos megyei szakállatorvos TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG s#ɧ-SI*' :v A talajerő-gazdálkodás korszerű eszköze a nyírteleki Agrogép (a Nyíregyházi Mezőgép leányvállala­ta) által kifejlesztett és gyártott DETK—125-ös tartálykocsi, amellyel a híg trágya és egyéb folyadék juttatható ki közvetlenül a talajba. A tartálykocsi tavasszal a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban megrendezett országos talajerö-"gazdálkodási bemutatón is szerepelt. A szakemberek körében nagy sikert aratott, mert a vegetációs időszakban kukoricánál és napraforgónál jól hasznosítható. A tar­tályra szerelt berendezéssel húsz centiméter mélyen juttatható a talajba a különböző szerves folya­dék. Beszélgetés dr. Vörös Mihállyal — Számítógép és mezőgaz­dasági termelés: sokak sze­rint e két fogalom meglehe­tősen távol áll egymástól. Ugyanakkor manapság meg­lepően sok szó esik a számí­tástechnika előretöréséről e területen, ön előadást tartott itt Nyíregyházán arról, mi­lyen lehetőségei vannak és milyen módon használják ki a számítástechnikát a fran­cia mezőgazdaságban. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelem­ző központjának osztályveze­tőjeként tavaly közvetlenül tanulmányozhattam Francia- országban e témát. Most a Budapesti Francia Tudomá­nyos és Műszaki Tájékozta­tási Központ, valamint a Neumann János Számítógép- tudományi Társaság szabol­csi szervezete kért föl arra, hogy számoljak be tapaszta­lataimról, illetve arról, ha­zánkban miképp lehet hasz­nosítani a számítógépet a mezőgazdaságban, az élelmi­szeriparban. — Hol tartanak e téren a franciák? — Természetesen előrébb, mint mi. A farmerek közül ma már sok ezren rendelkez­nek saját mikroszámítógép­pel, és számtalan jó szoftver­hez juthatnak hozzá. Ezek a programok nagyon megköny- nyítik számukra a bizony nem kis gondot jelentő pénz­ügyi vagy éppen adózási szá­mításokat, a könyvelést, a tervezést, a termelés nyomon követését, elemzését. Egy adat: egyetlen esztendő alatt növekedett több ezerre a mikroszámítógépes gazdasá­gok száma — felívelőben van hát a számítástechnika, al­kalmazása. Érdemes persze, hozzáfűzni: sok-sok segítsé­get kapnak a gazdálkodók kü­lönféle szervezetektől, egye­sületektől. Úgynevezett „me­zőgazdasági innovációs és gazdaságelemző társulások” létesültek országszerte, s eze­ket egy országos szövetség A Nyíregyházi Konzerv­gyár számítástechnikai fej­lesztési stratégiája egy nagy integráltságú, számítógépes szolgáltatásokkal támogatott információs rendszer iránti, igény körvonalait rajzolta meg. Olyan rendszer iránti igényt, amely nemcsak kon­cepciójában, hanem eszközei­ben is korszerű kell legyen, még a rendszer kiépítésének befejezése után is. (A 90-es évek elején.) A koncepció megvalósítása során egy olyan, több év táv­latában kifejleszthető rend­szert kíván létrehozni, mely jól tükrözi a több telephelyes élelmiszeripari vállalat mű­ködésben sajátosságait és biz­tosítja azt a rugalmasságot, mely az eredményesség nél­külözhetetlen feltétele. A gyárakban (Vaja, Tyú­kod, Nyíregyháza) telepített számítástechnikai eszközö­kön működő információs rendszer a helyi gazdálkodá­si és termelésirányítási tevé­kenységeket, valamint a napi operatív munkát támogatja. Ezen az elven decentralizált rendszermegoldás alakul ki, mely az önelszámolás és az elszámoltatás alapfeltétele. A nyíregyházi gyár infor­mációrendszere saját belső hálózaton valósul meg, me­lyet természetesen kapcsolat­Nyírség Konzervipari Vállalat: Információs mintarendszer ba kell hozni a gyári loká­lis rendszerekkel. A kialakítandó rendszerrel szemben a következő főbb követelményeket támasztják: őrizze meg és lehetőleg fo­kozza azt a működési dina­mizmust, amely a „Nyírség” Konzervipari Vállalatot jel­lemzi, felépítése a fokozatos bevezetés lehetőségét 'bizto­sítsa és végső kiépítésben mindazon célkitűzéseket tel­jesítse, amelyeket a szervező team megfogalmazott, kép­ernyős munkahelyen a napi közvetlen munkavégzés esz­közeiként az operatív mun­kát támogassák, a rendszer központjában „adatbázis” kö­ré szervezett szoftver működ­jön, amely nagy integráltsá­gú — több állományt érintő — szolgáltatások kimunkálá­sát biztosítja, eszközei még a fejlesztés befejeztével (a 90- es évek elején) is korszerűek legyenek, támaszkodjon a „Nyírség” Konzervipari Vál­lalat eddigi számítástechni­kai eredményeire, megvaló­sítása, több éven át tartó ki- fejlesztése a vállalat és a ge­nerál kivitelező szoros szak­mai együttműködésével tör­ténjen. A fokozatosan kiépítésre kerülő adatbázisnak tartal­maznia kell mindazon állo­mánytípusokat, amelyeket a már említett szervezési anyag moduljai megkívánnak. Ezek a modulok a következők: törzsadaitállomány, vállalati tervezés, készletgazdálkodás, munkaügy, bérelszámolás, állóeszköz-gazdálkodás, kar­bantartás, termelésirányítás, értékesítés, pénzügy, elszá­molás, költséggazdálkodás, főkönyvi könyvelés, vezetői információ. Az első szakaszban törté­nik a „Nyírség” Konzervipa­ri Vállalat számítógépes rendszerének kialakítása. A korábban elvégzett szervezé­si munkák eredményei alap­ján a bevezetésre kerülő mo­dulok adatszükségletének, funkciójának és szolgáltatá­sainak meghatározása. A ho­nosítható programcsomagok kijelölése és a fejlesztendő feladatok pontosítása. A következő szakaszokban kerülnek bevezetésre az előbb említett modulok. A teljes rendszer kiépítésének várható ideje 4—5 év. Az ajánlott rendszer egy számítástechnikai eszközö­ket felvonultató párbeszédes üzemmódú integrált rend­szert jelent. A rendszer mé­reteit tekintve a „Nyírség” Konzervipari Vállalat szerve­zési anyagai a következőket állapítják meg: összes táro­landó adattömeg: 87 Mbájt, rendszerterületek, szoftverek, munkafájlok stb. igénye: 53 Mbájt, várható maximális terminálszám: 18—20 egység. A rendszer hardver és alap- szoftver igényét 18—24 mil­lió forintra becsüljük. A fej­lesztés költségei azonos nagy­ságúak az előbbivel, így a fejlesztés teljes költsége 42— 45 millió forintra tehető. Puskás László szervező mérnök fogja egybe. Ezek és más szervezetek rendszeres tájé­koztatást nyújtanak az elekt­ronika, a számítástechnika területéről, híreket közölnek, évente szoftverkatalógust ad­nak ki, abból tetszése szerint választhat a felhasználó. Itt van nálam éppen egy szak­lap: az Agromatique. Nagy haszonnal forgatják a fran­cia gazdák, akik közelebb ke­rültek már a számítógéphez. — Ha egy gazda rászánja magát, hogy gépet vesz, ho­gyan tanulhatja meg a keze­lését? — Nagyon egyszerű: bár­mikor részesülhet oktatás­ban, ha kívánja. Több szer­vezet is foglalkozik ezzel. Persze, azt nem állíthatom, hogy ma már mindenki szá­mítógéppel dolgozik a fran­cia farmokon, de az a tapasz­talat : aki egyszer rászánta magát, az a világ minden kincséért se válna meg töb­bé e módszertől. — Mindezek fényében mit mondhatunk a hazai állapo­tokról? ön jól ismeri ezt, hi­szen napi munkája révén kapcsolatban áll e területtel. — Ma Magyarországon a mezőgazdasági üzemek ne­gyedének van kisebb-na- gyobb számítástechnikai be­rendezése. Nem számolom ide az elterjedt Commodore—64 gépeket, mert azok kicsik a megfelelő munkához. A szá­mítógép-választék javul — de persze köztudott, hogy az árak még mindig magasak. A cél az lenne, hogy úgyneve­zett költségérzékeny gazdál­kodás valósuljon meg mező- gazdasági üzemeinkben. Még­pedig úgy, hogy az egyes ágazatok önállóan használja­nak számítógépeket a terme­lőhelyen. A termelés irányí­tását és a pénzügyi gazdálko­dást egyaránt megoldhatják ily módon, és végül is válla­lati szinten összegződnek az eredmények, s itt jelentkezik a megtakarítás is. Mert vé­gül ez a cél — gazdaságé®, hatékony termelés. Sajnos, nálunk még gyerekcipőben jár a szoftverkínálat is, úgy hogy előbbre kell lépnünk e téren is. — Az élelmiszeriparban a számítástechnika alkalmazá­sának jó példája a Nyírség Konzervipari Válalat... — így igaz: a nyíregyházi nagyvállalatnál jó úton ha­ladnak, a vezetés, a terme­lés irányításában egyaránt nagy hasznát veszik a számí­tógépeknek. Ez a jövő útja. (tgy) Megyei tapasztalatok Árak és alkalmazásuk Az egyre inkább érvé­nyesülő piaci viszonyok között olyan vállalati ma­gatartásnak kell kialakul­nia, amely az önálló és felelős gazdálkodás felté­telei 'között természetes­nek tartja a változó piaci kereslethez való gyors, eredményes alkalmazást — állapítja meg Palincsár Jánosné, a megyei tanács vb ipari osztályának cso­portvezetője, aki a köz- gazdasági pályázaton az áralkalmazás és árképzés megyed tapasztalatairól készített tanulmányával nyert díjat. Kiemeli a változtatás szükségességét, hogy az árak kalkulálása nem a hatóságok tájékoztatására kell, hanem a vállalati döntésekhez nyújt fontos információt. A 'kompetitiv árképzés adminisztratív kényszerének fokozatos feloldása megyénkben 17 gazdálkodó szervezetet érint. Az árpolitikád koncepció fő céljia, hogy az árak ösztönözzenek a hatéko­nyabb gazdálkodásra, az export gazdaságos növelé­sére, az import célszerű kiváltására, a hazai áru­kínálat mennyiségének növelésére és a minőség javítására, az erőforrások­kal való takarékosabb gazdálkodásra. A megyében 1984-től működik az egységes ár- ellenőrzési szervezet. A szocialista gazdálkodó szervezeteknél 449 volt az ellenőrizendő egysé­gek száma, mellette mint­egy hatezer hálózati egy­ségre kellett figyelni. A tapasztalatok szerint az iparban gazdálkodóknál kiemelt jelentőséget ka­pott a nem rubelelszá­molású export növelése, valamint a termelési költ­ségek csökkentése. Azon­ban az árarányosítás ne­héz munkája sok esetben nem volt megfelelő, ugyanis előfordult a do­kumentáció teljes hiánya is. Általában a kiegészítő tevékenységként folytatott ipari termelés körében hi­ányoztak az árvetések, il­letve a meglévők túlnyo­mó többsége nem volt sza­bályos. A tervezett ár­emelés előzetes bejelenté­seinek száma évről évre növekedett, ami általában az alapanyagok árainak növekedése miatt adódott. A mező- és erdőgazda­ságban dolgozó nagyüze­meknek önálló ár- és üz­letpolitika kialakítására kevés lehetőségük volt, mert a termények nagy részének hatósági ára van, másrészt az árukap­csolatokban dominált a felvásárlói érdekek érvé­nyesítése. Üj termékeik áraiban — a melléküze­meknél — igyekeztek a költségeiket és nyereségü­ket elismertetni. A fogyasztási cikk ke­reskedelemben a piaci vi­szonyok változásának ha­tására gyakrabban kény­szerültek arra, hogy kal­kulált kereskedelmi eladá­si áraiktól lefelé térjenek el. A leggyakrabban elő­forduló hiányosság a többletárrés elszámolásá­nál volt tapasztalható. A szolgáltatásban dolgozók­nál jellemző volt a szolid árpolitika. Számítógép és mezőgazdaság Franciaországban már terjed

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents