Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. július 8. Miideit megteszünk a békéért Gorbacsov beszéde a Mitterrand tiszteletére adott vacsorái A Nyugat csökkentse meg­felelő mértékben azokat a fegyverfajtákát, amelyekből neki van több, azokból a fegyverekből pedig, amelyek­ből nekünk van több, min­den további nélkül felszá­moljuk a „felesleget” — je­lentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a hétfői vacsorán, 'amelyet francia vendége, Francois Mitterrand köztársasági el­nök tiszteletére adott. Az SZKP KB főtitkára el­mondta: az SZKP XXVII. kongresszusa stratégiájának vezérgondolata, hogy moz­gásba lendítsék a szocializ­mus egész társadalmi-gazda­sági és demokratikus poten­ciálját, megadják a fejlődés­nek a kellő dinamizmust, és emeljék a nép életszínvona­lát. Hozzáfűzte: e tervek va­lóra váltása csakis békében lehetséges. Ebből fakad, hogy nemzetközi síkon a fő célki­tűzés: mindent megtenni a béke megszilárdítása, a fegy­verkezési hajsza beszünteté­se érdekében. A Szovjetunió konkrét lépésekkel, javasla­tokkal és egyoldalú kezdemé­nyezésekkel nyilvánítja ki akaratát, hogy megváltoztas­sa az események veszedel­mes alakulását, elérje, hogy a bizalmatlanság helyébe vé­gül a béke iránti közös fele­lősség tudatosításán alapuló ésszerű együttműködés lép­jen. Gorbacsov kijelentette: senkit sem akarunk megtérí­teni. Nem akarunk győztesek lenni a diplomáciai „sakk­táblán” sem. A modern dip­lomácia célja az enyhülés, a tartós, valós enyhülés. Min­denekelőtt Európáról van szó, amelyre nemcsak az atomháború jelent halálos veszélyt. Európában több mint 150 atomreaktor, több száz vegyi üzem működik. Elegendő néhány hagyomá­nyos ágyúlövedék, hogy egyetlen reaktor megsemmi­sítésével számtalan embert pusztítsunk el. Egy fegyveres konfliktus bármilyen változat esetén világkatasztrófa ki­robbantója lehet. Az európaiaknak elegük van az idegtépő konfrontá­cióból és feszültségből. Itt áll szemben egymással két ha­talmas katonai csoportosu­lás, itt halmozódnak a fegy­verek és itt telepítenek új aitomrakétáfaat. Másfelől, ép­pen Európában gyűlt össze a különböző társadalmi rend­szerű — katonai szövetsé­gekbe tartozó és semleges — államok közötti békés egy­más mellett élés értékes ta­pasztalata. A politikai szótárból telje­sen ki kell iktatni az Euró­pa, mint „hadszíntér” fo­galmat. Európa mutasson példát olyan szuverén, kü­lönböző, de békeszerető ál­lamok együttélésére, amelyek tudatában vannak egymásra­utaltságuknak és a kapcsola­tokat a bizalomra építik. Ezt elsősorban úgy érhetjük el, hogy Európát — az Atlanti­óceántól az Urál-hegységig — megszabadítjuk a fegyve­rek robbanásveszélyes ter­hétől. A Szovjetunió és szö­vetségesei nemrég jelentős ja­vaslatot tettek a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verek csökkentésére Európá­ban. Ez lehetővé tenné, hogy megszűntessük azt a mondva­csinált, vagy őszinte félelmet, hogy az európai atomfegyve­rek felszámolása a hagyomá­nyos fegyverekben állítólag fölényben lévő szocialista or­szágok javára bontaná meg az egyensúlyt. Tekintsük át mindezt új­szerűén, mondotta Mihail Gorbacsov. Azoknak a fegy­verfajtáknak a tekintetében, amelyből a Nyugatnak több van, a Nyugat végezzen meg­felelő csökkentést, azokból pedig, amelyekből nekünk van több, minden ingadozás nélkül mi számoljuk fel a „felesleget”: keressük az egyensúlyt minél alacsonyabb szinten. Ez a feladat reális, halaszthatatlan, és joggal számíthatunk a Nyugat pozi­tív és konkrét válaszára. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban kiemelte, hogy az európai folyamat, Helsin­ki szelleme kiállta az első próbákat és továbbra is az európai béke ' stabilitását szolgálja. Hozzáfűzte: ennek a folyamatnak tovább kell fejlődnie minden irányban. Mind a három „helsinki ko­sárnak” friss és hasznos ered­ményekkel kell telítődnie. A közelgő bécsi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó az európai élet fon­tos fórumának tekinthető. Ügy véljük, hogy ez a talál­kozó fordulatot jelenthet a helyzet javulása felé és mi készek vagyunk ezt előmoz­dítani. Szeretnénk számítani ebben a Franciaországgal és más országgal való együtt­működésére. Az emberi jogok témakörét érintve Mihail Gorbacsov ki­jelentette: ezt a kérdést a legfőbb ismérvek alapján kö­zelítjük meg. Ügy is, mint a társadalmi igazság úttörő esz­ményei megtestesülésének problémáját, és úgy is, mint az átfogó nemzetközi bizton­sági rendszer egyik összete­vőjét. Ezt egyébként az SZKP XXVII. kongresszusán is ki­mondták. Kijelentette, óriási lehető­ségeket lát a szocialista de­mokrácia további fejlesztésé­re, s ezeknek a lehetőségek­nek a kiaknázása elsőrendű feladat. Készek vagyunk a nemzetközi együttműködésre humanitárius kérdésekben. Keressük a gyakorlati meg­oldásokat ezen a téren is — mondotta. Mihail Gorbacsov végeze­tül az elmúlt 20 esztendő szovjet—francia együttműkö­dését méltatva kijelentette: ez az időszak szemléltetően bizonyítja, hogy ha megvan a kölcsönös akarat a politikai, a gazdasági, a kulturális és más kapcsolatok fejlesztésé­re, akkor ez mindkét fél hasznára válik. Különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk — mondta — a Fran­ciaországgal való gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésnek, különös tekintettel az olyan fontos területekre, mint a világűr békés hasznosítása, az atom- energetika megbízható biz­tonsági rendszerének létre­hozása, az irányított termo­nukleáris szintézis elsajátítá­sa. A Szovjetunió szilárd el­tökéltsége, hogy kiszélesítse az egyetértést és az együtt­működést a Szovjetunió és Franciaország között — hang­súlyozta a szovjet vezető. Várkonyi Pétert fogadta Kohl kancellár Dr. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfő délben fogadta dr. Várkonyi Péter küMgymindsztert, aki Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik az NSZK-ban. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kér­déseit, így a leszerelés és az európai biztonsági és együtt­működési folyamat felada­tait. A nap folyamán dr. Vár­konyi Péter megkezdte tár­gyalásait Hans-Dietrich Gen- scherrel, nyugatnémet kollé­gájával, s mélyreható megbe­széléseket folytatott vele ’ a nemzetközi helyzet problé­máiról. Hasonló témakört öleltek fel tárgyalásai dr. Hans-Jochen Vogellel, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) helyettes elnökével, az SPD parlamenti csoportjának elnökével. Hans-Dietrich Genscher és felesége este a bonni Stei- genberger nagyszállóban díszvacsorát adott dr. Vár­konyi Péter és felesége tisz­teletére. Megszüntették?^ visszhang Hatvanéves érettségi ta­lálkozónkon vettem részt jú­nius 28-án, a volt „Széche­nyi István” Városi Felső­kereskedelmi Iskola régi épületében, a Szabolcs ut­ca 8. szám alatt Nyíregy­házán. Az írógéphez azonban nem az emlékek felidézése, egész más eredőből fakadó indítékok ültetnek. Odaér - kezésemkor megvettem a Kelet-Magyarország 1986. június 27-i, pénteki számát is. A lap címoldalának alsó jobb sarkában egy kis hír állt egy tsz kitüntetéséről. (A ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezetről volt szó. A szerk.) Ehhez fűznék néhány gondolatot. 1929-ben végez­tem a Debreceni Gazdasági Akadémián Pallagon. Ti­zenöt évet dolgoztam még a felszabadulás előtt, külön­böző, akkor neves állatte­nyésztő uradalmakban. A felszabadulás után, a kez­deti évek kényszerű varga­betűit megjárva (részvétel a földreform megszilárdítá­sában, vállalati munkakö­rök stb.) 1952-ben a mező- gazdasági kísérletügy köte­lékébe kerültem, és annak állattenyésztési vonalán dolgoztam nyugdíjba vonu­lásomig, sőt még azután is néhány évet. Ma is szakiro­dalommal foglalkozom. E ; néhány sort csupán tájékoz- | tatásul írom, hogy milyen 3 alapon szólok hozzá a fenti I kis hírhez. Folytatjuk a két hete kez­dett idegenforgalmi soroza­tunkat, amelyben az MTI tu­dósítói segítenek a nyári úti­programok Összeállításában. Csak az est hoz nyugalmat Efezoszba. Az égei-tengeri partvidék, s egész Törökor­szág egyik leglátogatottabb idegenforgalmi központjába. A turisták nyüzsgő serege ilyenkor elhagyja a számta­lan római kori emléket, s más látnivaló, vagy szórako­zási lehetőség után néz. Efezosz, az egykori világ­városi kikötő ma hét kilomé­terre a szárazföld belseje fe­lé fekszik a nyugat-törökor­szági Kusadasi kikötőjétől. A tenger gyakran csak a látó­határ szélén fedezhető fel; a fennsíkot lustán átszelő je­lentéktelen folyócska az év­századok során újabb és újabb medret mosott ki ma­gának, elvágva ezzel • a ró­maiak idején virágzó metro- polista éltető elemétől, a tengertől. Turisztikai látványosság és egyúttal zarándokhely ma Efezosz. A világ hét csodá­jának talán legszebbike, az Artemdsz-templom maradvá­nyai, a részben helyreállított KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Nem­zetközi mesefesztivál. — 10,05: ykét keréken — Magyarorszá­gon. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Évszázadok mestermű­vei. — 11,40: Bethlen Kata ön­életírása. — 12,45: Ragtime-ze- ne. — 13,05: Kálmán Imre: A bajadér. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi taná­csok. — 14,30: Dzsesszmelódi- ák. — 15,00: A lengyel iroda­lomból. — 15,18: Nóták. —16,05: A Nyitnikék postája. — 17,00: Északi kalandozások. — 17,30: Beszélni nehéz. — 17,45: A Sza­bó család. — 19,15: Gondolat. — 20,00: Népballadák. — 20,20: Hangportrék. — 21,30: Kisvá­rosok. — 22,20: Tíz perc külpo­litika. — 22,30: Hueberger: Az operabál. — 22,45: Iskolapéldák. — 22,55: Világhírű előadómű­vészek. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Fúvószene. — 12,30: Népdalok. — 13,05: Popzene. — 14,00: Az én rádióm. — 14,50: Forma—1- hiradó. — 15,05: Szakácsi Sán­dor énekel. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsfor­galom. — 17,30: Kamaszpanasz. — 18,30: Talpalávaló. — 19,05: Jóakarat-versenyek. — 19,15: Csak fiataloknak! — 20,10: Esti fúvósmuzsika. — 20,25: A gyer­mek és világa. — 21,05: Spanyol popzene. — 21,51: Népdalkörök pódiuma. — 22,16: Mikrofonák. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. 3. MŰSOR 9,08: Operaáriák. — 9,31: Men- delssohn-művek. — 10,40: Tölt­sön egy órát kedvenceivel! — 11,40: Zenekari muzsika. — 13,05: Nemzetközi sajtószemle. — 13,20: A XX. század zenéjé­ből. — 14,04: Operaáriák. — 14,24: Szimfonikus zene. — 15,30: Zenei tükör. — 16,00: Ka­marazene. — 17,00: Kodály: Székelyfonó. — 18,30: Na raa- ternjeim jeziku. — 19,05: Inder Muttersprache. — 19,35: ÜJ le­mezeinkből. — 20,21: Cliff Ri­chard felvételei. — 21,00: Tho­mas Matin: A gyönyörűséges Szitá. — 21,45: Szimfonikus ze­ne. — 23,01: Tánczene Varsó­ból. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hirek. — 17,05: Tina Turner énekel. — 17,20: Ti­szántúli kaleidoszkóp (A tarta­lomból: Kisüzem nagy tervek­kel (Haskó József) — Üj szer­ződés, új minőség? (Horvát Péter). — 18,00—18,30: Észak­tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Antal István.) MAGYAR TV 9,35: Tévétorna. — 9,40: Szün­idei matiné. — 17,20: Slágerlis­ta. — 17,55: Vikingek (ism.). X/l. Angol filmsorozat. —18,30: Agrárvilág. — 18,50: Ministúdió ’86. — 19,10: Tévétorna. —19,15: Esti mese. — 19,30: Hiradó. — 20,05: Nők a pult mögött. XII/ 10. Csehszlovák filmsorozat. — 21,00: Stúdió ’86. — 22,00: Mi forog az ágyak körül? Doku­mentumfilm. — 22,45: Híradó 3* — 23,05: Himnusz. 2. MŰSOR 17,55: Jóakarat-versenyek. At­létikai Mobil Nagydlj. — 19,50: Az ősi föld ifjúsága. Szovjet kisfilm. — 20,00: Boszorkány­szombat. Amerikai film (ism.). — 21,00: Jóakarat-versenyek. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,35: Hang­verseny. — 14,10: Hírek. — 14,15: Tudósitóink jelentik. — 14,45: Hangverseny. — 15,15: A történelem lapjai (Alekszandr Uljanov). — 16,00: Rajzfilm. — 16,15: Élet és tudomány. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: He­ti posta. — 17,30: Hangverseny. — 17,55: Hirek. — 18,00: Jó­akarat-versenyek (atlétika). — Közben 19,00—19,40: Híradó. — 20,45: Világhíradó. — 21,00: A Jóakarat-versenyek naplója. — 21,30: Ellenállás (2. rész). — 22,30: Hírek. — 22,35: Sport­műsor. — 23,05: Filmkoncert. MOZIMŰSOR Kert mozi: HAIR Krúdy mozi: FÖLDRENGÉS. Béke mozi: de.: JASSE JA­MES BALLADÁJA. dú.: SZÜZFORRAS Móricz Zs. mozi: MARADNI ÉLETBEN Meglepetéssel vegyes ér­zelmekkel tölt el, hogy egy olyan tsz is kitüntetést kap­hat, amely felszámolta ser­téstenyésztését, és csökken­tette szarvasmarha-állomá­nyát. Ezt a megállapítást félszázados elméleti és gya­korlati tapasztalataim alap­ján merem megkockáztatni. A magyar talaj-, éghaj­lati és közgazdasági viszo­nyok között, szarvasmarha- és sertéstenyésztés nélkül, igazán jól működő mező- gazdasági nagyüzem el sem képzelhető! Legfeljebb ide- ig-óráig! Nem kívánok itt részle­tesebb fejtegetésbe bocsát­kozni, hogy mit jelenthet a nyírségi gyengébb vízgaz­dálkodású talajokon — de máshol is — a jól kezelt istállótrágya felhasználása. Ennek jelentősége a foko­zott műtrágyaadagok fel- használásával a jövőben még növekedni fog. A felszabadulás előtti, számolni tudó mezőgazda- sági nagyüzemek gyakorla­tában, ha a szarvasmarha­ágazatban (tehenészet, hiz­lalás) a trágya ingyenben maradt, már kifizetődőnek tartották az ágazatot. A szarvasmarhatartás szakszerű vezetéssel, olcsó takarmányok termesztésé­vel, azok célszerű felhaszná­lásával aránylag rövid idő alatt is eredményessé te­hető. Még meglepőbb a Sertés- ágazat teljes felszámolása. Ez az üzemág sok szocialis­ta nagyüzemünkben még ma is tekintélyes jövedel­met hoz. Ennél is feltétle­nül a szakszerű irányítás hiánya, a tartási körülmé­nyek mostohasága, a nem megfelelő tenyészanyag, ta­karmányozási és állat­egészségügyi tényezők von­hatták maguk után az ered­ménytelenséget. Mind kikü­szöbölhető hibák! Embere­ken múlik! Mindent összevetve, mind­két ágazatban vannak jó eredményekkel dolgozó szo­cialista nagyüzemeink, bi­zonyságul annak, hogy ha­zai körülmények között le­het ma is jövedelmet elér­ni ebben a két, népgazda­sági szemszögből is oly nagy fontosságú ágazatban is. Ennek az útját, módját kell megkeresni az adott körülmények között, majd ezt követően jövedelmezővé tenni a tenyésztést, hizla­lást. Teljesen helytelen, és népgazdasági szemszögből káros az a gyakorlat, ha nem megy a szarvasmarha­vagy sertéstenyésztés, meg­szüntetik. Meg kell keresni a hibák okait, azokat kell megszüntetni, megjavítani, és jövedelmezővé téve foly­tatni ennek a két legfonto­sabb állatfajnak a tartását, tenyésztését. Dr. Vincze László ananydiplotnás mg.-i mérnök, ny. tud. főmunkatárs Törökországi úticélok Csak az est hoz nyugalmat épületek és díszes utcák vonzzák a látogatókat. A hí­vőik azonban nem ide, ha­nem a közeli dombon festői környezetben kőből épült egyszerű Mária-házba igye­keznek. A monda szerint itt töltötte életének utolsó éveit, s itt is hunyt el Jézus Krisz­tus anyja. A környék kereskedői ter­mészetesen sokkal világia­sabb dolgokkal foglalkoznak, virágzik az emléktárgy-ke­reskedelem. Az üzlethelyi­ség legsötétebb zugából a boltos kis márványszobrocs- ká't halász elő, s a turista fü­léhez hajolva súgja: „igazi római”. Az üzlet előtt a fo­gasokon modern vonalú, ha­zai gyártmányú pólóingek so­rakoznak szintén azzal a cél­lal, hogy megnyissák a tu­risták pénztárcáit. Nyugat-Törökország gaz­dasági központja Izmir, a hajdani Szmirna. Hajón, vasúttal, vagy repülőgéppel egyaránt gyorsan és kényel­mesen megközelíthető. Ettől függetlenül Törökor­szágban a turista kellemesen ehet-ihat mindenütt. A fejlő­dő idegenforgalom nyomán szaporodnak az éttermek, s ezek közül sokat egy-egy csa­lád működtet. ÉAK ’86 35 vállalat termékei egy helyen! Építőanyag kiállítás tekinthető meg Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központban július 13-ig. — Falazóanyagok, — Korszerű energiatakarékos nyílászárók, — Hő-, hang- és vízszigetelő anyagok, kemikáliák, — Építészeti üvegek, — Csempék, padlólapok, — Műanyag csövek. Szaktanácsadás, egyes termékekre előjegyzés felvétele a helyszínen. A kiállítás megtekinhető naponta 10—18 óráig, az érdeklődők a 15-775-ös telefonszámon tehetik fel kér­déseiket. A kiállítás ideje alatt 10%-al olcsóbban szerez­hető be VÁÉV BRAMAC tetőcserép. A B—30-as tégla 500 Ft/ezer db árengedménnyel vásárol­ható. Befizetés: a helyszínen, vagy Nyíregyházán a Deb­receni út 5—7. sz. alatti telepen. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a Kelet-ma­gyarországi TÜZÉP Vállalat. (1361) I TTS*j HALLGASSUNK CT NÉZZÜNK MEG M 1986. július 8„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents