Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. július 5. > Divatlevéi Párizsból Tengerész stílus Általános jellemzője a nagyvonalú szabás, hangsú­lyozott váll, bő ujj, mély karöltő. Fő tendencia, hogy á fürdőruhákat kiegészítő sportos és elegáns darabokat alkalmi öltözeteknek is lehet vi­selni. Alapanyaguk sima és rugalmas nyári pamutposztó és matt-fényes pamut-lycra keverék. A matróz stílusú öltözetek jellegzetes mély nyakki­vágással, dekoratív kontrasztos paszpólozással készül­nek. A hosszabb és rövidebb blúzokhoz lábfejre boruló, bokáig érő széles nadrágokat terveztek, széles övpánt­tal, gumírozással vagy szoritópántokkal. Felső képünkön: a neves párizsi divatház Jean Louis Soherrer fehér matrózegyüttesét kényelemre való tö­rekvés, laza túlméretezettség jellemzi. Alsó képünkön: szellemes újdonság a fekete Lyora fürdőruha, melyet hangsúlyos fehér paszpólozással terveztek. Tengerész stílusú együttes fehér nyári posztóból. A pantalló bő szára oldalt ki- és begombolható. Alatta sötétkék T-ujjú pamuttrikót visel a maneken. A fehér opálos fényű krepp anyagból készült felső­rész mély „V’ alakú nyakkivágását fekete paszpól ékesíti. Kánikulai divategyüttes a mély ujjkivágással szabott felsőrész és nadrág, fehér, fekete színösszeállításban. Kovács Mari NEHÉZ, DE HATÁSOS Fogyókúrás recept Csak orvosi vélemény után! Ma egy hete lapunkban ugyanitt ígértük: közüljük a francia Mayo-klinika rendkívül eredményes fogyókúrát és tartós hatást ígérő receptjét, pontosabban étrendi javasla­tát. A kúra 13 napig tart. Szi­gorú feltételei: a kúra teljes időtartama alatt tilos bármi­lyen kis mennyiségű alkohol, továbbá só, cukor, kenyér és lisztes étel fogyasztása. Az előirt étkezések között kizá­rólag forralt víz vagy ás­ványvíz iható (korlátlan mennyiségben). Az alábbi menüket teljes szigorúsággal be kell tartani, nem változ­tatható meg egyetlen étel sem, azok sorrendje sem, mert csakis ebben az össze­tételben, formában, sorrend­ben, mennyiségben járul hoz­zá a fogyasztó diéta az anyagcsere megváltoztatásá­hoz, tehát a kúra utáni újabb hízás elkerüléséhez. A fogyó­kúra előtt feltétlenül fontos orvos véleményét is kérni. íme a nem kis lelkierőt igénylő menü: 1. nap: reggeli: fekete kávé (tej nélkül) ebéd: 2 kemény tojás, spenót, nyers paradicsom vacsora: 1 nagy marhaszelet sa­látával 2. nap: r: fekete kávé, 1 kétszersült e: 1 nagy marhaszelet salátával v: sonka, joghurt (nem gyümöl­csös) S. nap r: fekete kávé 1 kétszersült e: sült zeller, 1 paradicsom. 1 narancs vagy alma v: 2 kemény tojás, sonka, saláta 4. nap r: íekete kávé e: 1 kemény tojás, sárgarépa. nem zsíros sajt v: gyümölcssaláta, joghurt 5. nap: r: reszelt sárgarépa citromcsep- pekkel e: nagy sovány hal sütve (zsír nélkül), paradicsom v: l nagy marhasült, saláta í. nap: r: fekete kávé e: tyúkhús, saláta i ' v: 2 kemény tojás, reszelt sár­garépa (1 kávéscsészényi) 7. nap: r: tea e: roston sült hús, gyümölcsök v: a fenti ételek közül bármi, amit megkíván, de mértékkel A 8—13. nap között elölről kell ismételni az 1—6. nap étrendjét. Várhatóan 6—7 kilós súly- csökkenés érhető el. A diétá- zás után normális, mértékle­tes étkezés évekre tartósít­hatja az elért eredményt. A diéta gyakrabban, mint 3 évenként nem ismételhető meg. Főként gyomor- és emésztőrendszeri panaszok­kal küszködőknek, illetve bármilyen betegségben szen­vedőknek nélkülözhetetlen a diéta megkezdése előtt az ort>os véleményének kikéré­se. A rovarcsípések veszélye Szinte alig akad ember, aki életében ne szisszent volna már fel egy-egy csípéstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés he­lyén keletkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemetlen viszketés miatt. Különösen a me­zőgazdaságban dolgozó falusia­kat éri gyakran méh-, darázs-, hangya-, pók- vagy szúnyogcsí­pés, de a szabadságát vízparton töltő városlakó sem kerülheti ezt el. Fegyverük a fullánk A veszélyes csípésre képes ro­varok közül a méhek, a dara­zsak és a lódarazsak a legfonto­sabbak. Közülük is csak a „dol­gozó nőstények” rendelkeznek fullánkkal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellátó méreg- termelő miriggyel. Ez a fullánk voltaképpen védőfegyver a ro­kon rovarokkal szemben, de a szúrás elvétve bizony az embert is éri. A méregzacskóban fehér­jéhez kötött mérgen (toxinon) kívül még több más hatóanyagot (hisztamint, hyalurionidazet, le- citinazet, és egy úgynevezett „lassan ható anyagot”) is talál­tak. Több laboratóriumban tömege­sen vonták ki a méregzacskók­ból a toxikus anyagot, és kimu­tatták, hogy hatását elsősorban a hajszálerekre, az idegrendszer­re és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárhatósága minden valószínűség szerint a hisztamin hatására fokozódik, ezért keletkezik a csípés helyén kisebb-nagyobb duzzanat és pir. Az idegrendszeri hatás ritka esetben akár súlyos eszméletlen­séggel is társulhat, de az esetle­ges eszméletvesztés mégsem az idegrendszerre, hanem sokkal in­kább a vérkeringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez verejtéke­zéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. Érzékenység és túlérzékenység Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ideig tartó elfe- héredés után duzzanatot ered­ményez, s ez órákig, de legfel­jebb egy-két napig áll fenn. A csípés helyén a fájdalom meg­szűnése után viszketésérzés tá­mad. A felsorolt tünetek min­denféle beavatkozás nélkül meg­szűnnek, de csökkenthetjük a fájdalmat és a kellemetlensége­ket. ha a fullánkot kihúzzuk, a szúrás helye felett a bőrt akár szipkával, akár szájjal megszív­juk. A fájdalmat mentolszeszes dörzsöléssel vagy borogatással enyhíthetjük. Egy méhcsípés rendszerint ár­tatlan és veszélytelen dolog. Ki­vételt képez, ha a méh, a darázs vagy a lódarázs a szájba jut, és a nyelv tövén vagy a gége kör­nyékén szúrja meg az embert. Az ott lévő lágy szövetek csak­úgy, mint testünk más lágy szö­vetei, gyorsan, szinte percek alatt megduzzadnak. Ha a duzza­dás a hangrést elzárja, légzés­képtelenség, fulladás következ­het be. Éppen ezért, ha valaki méhcsipés veszélyének van ki­téve. mindig csak csukott száj­jal járjon. Ha pedig mégis meg­esett volna, hogy a gége körüli területen érte szúrás, akkor azonnal siessen orvoshoz, hogy annak segítségével a fulladásve­szélyt elkerülje. Egyetlen méhcsípés is okozhat életveszélyt, ha valaki a méhcsi- péssel szemben túlérzékennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívüli ritkaság. A való­ságban azonban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehe­tősen sokan halnak meg a méh- méreggel szemben kialakult túl­érzékenység miatt. Azokban az esetekben, amikor túlérzékeny­ség fejlődik ki, lényegében ugyanaz történik, mintha valaki védőoltást kap, azzal a különb­séggel, hogy most nem védő­anyagok, hanem ártalmas „el­lenanyagok” keletkeznek a szer­vezetben. A méhcsipés esetén ugyanis nemcsak méreganyagok, hanem a méh testéből származó fehérjék is kerülnek a szervezet­be. Ezek a fehérjék a nyirokszö­vetek sejtjeiben „ellenanyag” termelését válthatják ki. Az ér­zékennyé váláshoz körülbelül két hétre van szükség, ez idő alatt az ellenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az ér­zékennyé vált embert, akkor ez az egyetlen méhcsípés nem fáj­dalmat, bőrduzzanatot és viszke­tést. hanem súlyos, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Ez a szövődmény az úgynevezett vérkeringési sokk. Régi tapasztalat, hogy az al­lergiás túlérzékenységet az aller­giát kiváltó anyag kis adagjai­val, akár több milliószoros hígí­tással kezdve, majd fokozatosan többet adva, meg lehet szüntet­ni. A kutatók éppen ezért mén­ből. darázsból és lódarázsból (te­hát nem a méregzaeskóból. ha­nem a rovar testéből) kivonató kát készítettek, és ezt növekvő adagokban fecskendezték be a túlérzékenyeknek. Az esetek 80 százalékában ezzel a módszerrel sikerült is a túlérzékenységet megszüntetni. A túlérzékenyek 20 százalékánál azonban nem si­került eredményt elérni. Óvatosság és védekezés Leszámítva tehát a nagyon rit­ka túlérzékenységet, a tömege* rovarcsípés elkerülése egyálta­lán nem nehéz. A felesleges vir- tuskodást sajnos sok ember drá­gán fizeti meg. Olyan ember ugyanis nincsen, aki több száz méhcsipéstől ne szenvedne sú­lyos mérgezést. .A darázsfészke­ket, még inkább a lódarazsak földbe vájt keltetőhelyeit bottal felpiszkálni, és utána futásnak eredni — értelmetlen virtusko­dás. Különösen a falusi gyereke­ket, de még inkább a nyári sza­badságukat falun töltő városia­kat kell figyelmeztetni arra. hogy ilyen csínyre ne vállalkoz­zanak. Akit egyszerre tíznél több méh csípett meg, forduljon sürgősen orvoshoz. Ötvennél több méhcsí­pés után pedig gyorsan kórház­ba kell jutni, ahol a méhméreg okozta vérkeringési sokk kivé­désének megvannak a feltételei Nyári paraván A könnyen elkészíthető és ki­csire összecsomagolható paraván több célt is szolgálhat: véd a széltől, a túlzott napsütéstől és a kandi tekintetektől. Felállítható kertben, strandon, kempingben, üdüléskor, amikor napozni kí­vánunk. Az összecsukható para­ván, amelyből tetszőleges füg­göny állítható fel, négy falécből és erősebb vászonból készül. A vászoncsik (1) végeire széles szegéseket (2) készítünk, ezekbe bújtatjuk a léceket (3). A belső téceket (4) a duplán rávarrott bujtatókba (5) csúsztatjuk. A bújtatok felső végeit levarrjuk. így a kelme nem tud lecsúszni a lécekről. A lécek kb. 12 cm-rel hosszabbak, mint az anyag szé­lessége, és alul ki vannak he­gyezve. A lécek leszúrását meg­könnyíti a rájuk szegezett bü­työk (6), amelyet lábbal is letu­dunk nyomni. A vászon egyik külső oldalára tartófület (7) és szalagokat (8) varrunk, amelyek a paraván összecsomagolásához szükségesek. A paraván belső falára több kis zsebet is varrha­tunk, amelyekben sok apró dol­got — újságot, napolajat, törül­közőt stb. — beletehetünk a na­pozás ideje alatt. Akupunktúra migrén ellen Hazánkban — és szerte a világon — még ma is tart a vita, hogy az ősi kí­nai tűszúrásos gyógymód­nak, az akupunktúrának hol a helye, mi a haszna a mai egészségügyi ellátás­ban. Az akupunktúrában hivő orvosok néha kriti­kátlanul, szinte minden betegséget hajlandók len­nének akupunktúrával ke­zelni, ellenzői viszont haj­landók arra, hogy egysze­rűen kuruzslasnak bélye­gezzék. Közben akadt jó néhány orvos, aki e két nézőpont közepén kritikus szemmel, megbízható természettu­dományos módszerekkel igyekezett meggyőződni .az akupunktúra haté­konyságáról, vagy hatás­talanságáról. Ezek közé sorolható dr. G. Kubiena. a bécsi Ludwig Boltz­mann Intézetből, aki 672 tipikus migrénben szen­vedő betegen próbálta ki az akupunktúra hatását. Ezek a migrénes roha­mokban szenvedő fejfájós betegek 11 héten át, he­tenként egyszer részesül­tek 15—30 percig tartó tű­szúrásban. A betegek 77 százalékának panaszai je­lentősen csökkentek. A betegek 62 százaléka még a kezelés befejezése után is hónapokon keresztül teljesen panaszmentes ma­radt. A betegeknek köze! egynegyede, pontosan 23 százaléka egyáltalán sem­miféle javulást nem mu­tatott az akupunktúra ha­tására. Mindez nem változtat a tényen, hogy az akupunk­túra hatásmódja a több­féle elmélet ellenére sem tekinthető tisztázottnak, mert tulajdonképpen a migrénes fejfájás létre­jöttének hatásmódja sem teljesen tisztázott, Mind­ezek ellenére, függetlenül attól, hogy az akupunktú­ra úgynevezett placebo- ként, tehát pszichés úton fejti ki hatásmódját, vagy másképpen, tény az, hogy a migrénes betegek há­romnegyed részén segí­tett. Ha tekintetbe vesz- szük e kétségtelen, objek­tív tapasztalati eredmé­nyek mellé még azt is, hogy a migrénes rohamok megelőzésére eddig hasz­nálatos szerek hatékony­sága sem nagyobb, és ezek nem mellékhatásmente­sek, akkor az akupunktú­ra a migrén kezelésére még akkor is szóba jön. ha hatását csak úgyneve­zett placeboként fejti ki. Ugyanis a migrénes roha­mokban szenvedő beteg számára közömbös, hogy ismeretes-e egy gyógyke­zelés hatásmódja, vagy sem, őt elsősorban az ér­dekli, hogy megszünteti-e a panaszait, vagy sem. És természetesen az is, hogy mekkora a beavatkozás kockázata. Jelen esetben úgy tűnik, hogy akupunk­túra esetén a hatás leg­alább akkora, mint gyógy­szerek esetén, a kockázat viszont — feltéve ha szak­avatott ember, steril kö­rülmények között végzi —> kisebb, mint a gyógyszeré. y

Next

/
Thumbnails
Contents