Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
Palánkkal vették körül a Zrínyi Ilona utca elején azt a területet, amelyet most egy éve még Kisfaludi Strobl Vénuszának szántak. Az értő közvélemény megakasztotta a tervet, s most sokan találgatják: mi készül a kerítés mögött? Nos, eláruljuk, még ebben a hónapban birtokba veheti a város közönsége a nyíregyházi sétálóutcán azt a díszkutat, amelyet Borbás Tibor Munkácsy-dí- jas szobrászművész alkotott. Budapest. Himfv utca 3. Mindössze kétszáz méter választja el a műtermet a forgalmaszajos Móricz Zsigmond körtértől, de itt már alkotást ihlet a csend. Vadgerlék búgnak a művész fölötti fákon és a lábánál sétál a feketerigó. Borbás Tibor év elején kapta a megbízást, csináljon egy öt méter átmérőjű intim kutat. Egy hónap alatt elkészítette a tervet, s már itt. a műteremben van a ..három grácia", a reneszánsz hangulatú női figurák levélcsoportok között, egy vízivilág, egy tavi kissziget idillikus képe. A Nap. a víz, a természet, a szép női formák dominálnak mindenekelőtt. Embermértékű az alkotás, hiszen rendkívül fontos követelmény az egy sétálóutcában: le lehessen ülÁ diszk út alkotója BORBÁS TIBOR ni a kút mellé, lehessen fényképezkedni. át lehessen fölötte kiabálni az ismerősöknek. — Egy olyan szobor megalkotására törekedtem. amely idegenforgalmi nevezetesség is egyben, amelynél — mint a pesti Emkénél — akár randevút adhatnak az emberek. Más szobraimnál is arra vágyom, hogy az emberek oda álljanak mellé, megsimogassák, egyszóval, hogy kézzel tapintható legyen, emberközelségbe kerüljön. A levelekre békát, a kitalált vízi virágra csigát rakott, amit az emberek megnéznek, megtapogatnak, amivel gyerekek eljátszhatnak. — A természet mikrovilágát szerettem volna a házak, az utca betonja, téglái közé varázsolni. Egészen addig, hogy ha a nőalakra rásüt a Nap. fényt sugározzon az akt bronz arca. Erre vágyom, hogy ilyen legyen, ám ez csak a szándék. Ki tudja, mit mondanak majd rá? Jól valósul-e meg a gondolat, így érti-fogadja-e a közönség? Azért mégis csak abban reménykedem, hogy befogadják. Eddigi huszonegy esztendős munkásságom során még nem volt lehetőségem hasonló munkához, bár sok mindent csináltam, köztük sok szépet. Ám most, hogy* egy kutat, égy délies-olaszos. vízjátékkal működő díszkutat készíthettem, ez nagyon nagy örömöt jelentett nekem. Igyekeztem is kettőzött erővel. Azt hiszem, .koromnál fogva is elég -tapasztalat gvülemlett fel bennem, hogy e munkában újraélhessem az olasz ta- nulmányútjaim- során szerzett sok szép élményt. Amelyhez az itteni környezetem, a kert. a műterem is jó indíttatást adott. Ez a munka őszintén, belőlem fakad. Külön örülök annak, hogy lojálisak voltak velem a város vezetői, „biztos, hogy a művész jót akar" címen. Hogy jutott el a pesti szobrászművész, vagy akár csak a híre Szabolcsba? — Harminchat kiállításom volt eddig. Ezúton is találkoztam már a műértő, -szerető közönséggel Nyíregyházán, de Ibrán.vban is. Aztán szobrot készítettem a szabolcsi megyeszékhely kéf gimnáziumának, a Krúdv- nak és a Kossuthnak — a névadók mellszobrait. Eközben készültem addigi legnagyobb és legkedvesebb munkámmal és 1983 tavaszán átadták az ibránvi Földosztó emlékművet. Nem is volt még akkora'méretű szobrom: hét figura, s kilenc portré a háttérben! Ott típusokat akartam választani. Sokat jártam a falut, néztem az embereket. Nagyon érdekes volt számomra, amikor egy - egy fej megszületését követően ráismertek valakire, egv-egy társukra. A Török Pál utcai művészeti gimnáziumban érettségizett diák a főiskola után visz- szament ugyanabba a középiskolába szobrá- szatot tanítani, volt tanárai közé 13 évig. Kérdezem, milyen a szobrász dolga? Könv- nvű, nehéz ez a mesterség? — bár tudom, e kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A szobrászművész számára ugyanis közel sem elég, ha megálmodik és a műtermében elkészít egy szobrot. Óriási szervező, fizikai és szellemi munka igényeltetik még! Anyagot beszerezni, öntést, szállítást, építést, engedélyezést intézni és tudni kell természetesen — mivel sok emberrel dolgozik —, sokakkal egyeztetni is. Akkor — így ezekkel együtt — milyen hivatás a szobrászé? — Természetesen nehéz, szerteágazó, mint ahogy nehéz és bonyolult minden szakma és hivatás, ha azt teljes szívvel akarják művelni. Ezzel együtt nekem nagyon tetszik!' A művészi munkán kívül egy ilyen együttes összetartása, aztán egv város, egy megrendelő közösség meggyőzése ... ugyancsak érdekes feladvány. Legutóbb, mint a lektorátus egyik szakértője jártam Szabolcsban. Azt mértük fel a helyi illetékesekkel, hogy az elkövetkező öt esztendőben milyen képzőművészeti alkotásokat szeretne a megye, helyesebben, melyek azok. amelyek megvalósításához pénz is van. Ez is igen izgalmas egy művész számára. Járni a terepet, ismerkedni addig nem látott vidékkel, emberekkel, kitalálni egv idegen terepen, oda milyen szobor, sgraffito, vagy mozaik kell. Milyen nagyszerű: az ember előre látja azon a helyszínen egy:két, vagy éppen öt év múlva milyen alkotás lesz! Ha már itt tartunk, hadd szóljak nagyon nagy dicsérettel az ottani emberekről. Hiszen pontosan az a környék, amely köztudottan nem áll a legjobban anyagilag, nyúl leginkább mostanában a zsebébe, akar behozni ilyen tekintetben is elmaradást. Megbizseregteti az ember szívét az a nagyon jó irányú igény, hogy szeretik, akarják a szépet, hogy a művészet termékeivel is gazdagítani akarják a települést, s hogy mind több üzem. t t- melő vállalat is látja: a nehéz helyzetben sem hiábavaló áldozat a szellemi beruházás. Örömmel járja az országot, szereti a vide két. Vallja, a legtöbb jó barátja is vidék „Itt' a XI. kerületben nem hiányzóm senk nek. de a Tiszántúlon. Szabolcsban, különc Negyvennégy éves. A két évtized során — mióta elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát — harmincnégy szobrát avattak szerte az országban. Szegeden Széchenyi- és Pe- töíi-mellszobrok, Dunaújvárosban Ady Lédával, Komáromban Petőfi-dombormű, Ba- zsi községben Simon István-dombormű, Hatvanban Radnóti szobra. Most készül Bala- tonfüredre a Ferencsik János emlékét megörökítő tábla, egy kószobor — a Tisza címmel — Csongrád városának és Kanizsai Dorottya alakja Harkányba. A főváros Kosztolányi terén a névadó költő szobra, a kongresszusi központban Finta építész felkérésére egy kilencalakos dombormű, a Váci utcában, a Pénzintézeti Központ épületén egy zászlótartó hermafrodita és természetesen a mi megyénkben található művek — a lényegesebb alkotásai. sen pedig Ibrányban mindenki be szeretne hívni néhány kedves szóra, kupica pálinkára, egy pohár borra .. Fényképeket akar adni a díszkút bronz nőalakjairól, vízi leveleiről, hogy olvasóink megismerkedjenek a művel. Aztán meggondolja, „hiszen két-három hét és készen leszünk a munkával!’' A díszkút peremét körül ülök, lábukat vízében áztatók, meg a nyírségi város központjában naponta megforduló ezrek hamarosan gyakorlati funkcióiból is vizsgáztathatják a művet. Úgy hiszem, érdemes megjegyeznünk az alkotója nevét. Kopka János Vizsgálat egy minden gyanú felett állá műfaj ügyében A bűnügyi regény mindig is lenézett műfaj volt. Annak ellenére volt az. hogy sokan olvasták szívesen azok is. akik hírnevüket magas rendű intellektuális tevékenységnek köszönhették. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a lekezelő szemléletmód nem mindenütt érvényes a világban. Dashiell Hammett nevét, munkásságának értékelését például megtalálhatjuk az amerikai irodalomtörténeti munkákban, de akadnak mások is (pl. Simenon, Agatha Christie), akik e lenézett műfajban tettek szert világhírre. A gyanú árnyéka tovább kísérte a műfajt akkor is. amikor figurái áttelepültek a filmvászonra, amikor gyilkosok és detektívek küzdelme a látványvilágban is megelevenedett. A bűnügyi film afféle alantas műfajként létezett. amely legjobb esetben is csak szórakoztató funkció betöltésére alkalmas. De miként a regényirodalomban, a film világában is megszülettek olyan alkotások. amelyek mellett már nem lehetett sajnálkozó kézlegyintéssel elmenni. Wyler vagy Hitchcock egyik-másik műve jóval több annál, semhogy szórakoztatóipari terméknek tekintsük. Amikor már kialakultak a bűnügyi filmnek az irodalmi krimiétől részben eltérő „játékszabályai". egyszeriben kiderült az is, hogy ez a terep kiválóan alkalmas más műfajokkal való összeházasításra. A bűnügyi vígjáték például kifejezetten a keresett filmfajták sorába tartozik. Hogy a humoros-komikus megközelítési mód nem árt. sőt néha használ a krimitémának. azt mindennél jobban bizonyítják Rejtő Jenő regényei. A másik turmixműfaj pedig vélhetően még inkább hozzájárul ahhoz, hogy néhol, a „fekete film"-nek nevezett bűnügyi film polgárjogot nyerjen. Arra korábban is akadt példa, hogy az Intellektuális film a politikumot magába szívja, hogy erőteljes politikai töltést kapjon, de ez a többlet a krimidramaturgiára épülő alkotásokban nem fordult elő. A 60-as években ez is bekövetkezett, s megszületett az a fitmfajta. amit politikai kriminek szokás nevezni. Filmtörténeti mércével mérve a legjelentősebb eredmények Olaszországban születtek (ami nem véletlen, hiszen ott a társadalmi életben kibontakozó folyamatok, nevezetesen a maffia hatalmának növekedése, beépülése a hatalmi gépezetbe tálcán kínálták a témákat), valamint Costa Gavras műveiben emelkedtek művészi rangra. Hogy szót ejtsünk a polit- krimiről. azt két film is indokolttá teszi. A televízió június 6-.i műsorában szerepel Damiano Damianinak Figyelmeztetés című alkotása (egyébként ugyanő rendezte a mozikban korábban futott hasonló zsánerű Mint a bagoly nappal a Goodby és ámen. a Félek c. filmeket), továbbá augusztusban tűzik a mozik műsorára Spottiswoode amerikai rendező munkáját, a Tűzvo- nalban-t (nem is akármilyen szereposztásban: Nick Nolle. Gene Hackman, Jean-Louis Trintignan játsszák a főbb Szerepeket). Ez utóbbi mű azért is érdemelhet különösebb figyelmet, mert olyan országban és olyan események közepébe kalauzolja el a nézőt, ahonnan és amelyről eleddig szinte csak a televízió rövid híreiből kaptunk képes információt. A helyszín Nicaragua, az események pedig közvetlenül a sandinisták győzelme, Somoza diktátor menekülése idején játszódnak. A politikai krimi — miként a szórakoztatónak minősülő műfajok mindegyike — igen sok olyan műfaji jegyet tartalmaz, amely jegyek csekély módosulással visszatérnek a többi, hasonló jellegű filmben is. Állandósult ismérvekről van szó, amelyek nemcsak az alkotót kötelezik a forgatás folyamatában, hanem a néző figyelmét is meghatározzák. A legalapvetőbb az, hogy a gyilkosság (vagy gyilkosságok), mint cselekményindító mozzanat megmarad, a sajátos azonban, hogy az érdek- viszonyok nem vagyongyarapítással (vagy nem csak azzal) függnek össze, hanem hatalmi kérdésekkel. Míg a hagyományos krimik esetében vagy közömbös vagy elhanyagolható, hogy mely országban játszódnak az események, azaz csekély változtatással áthelyezhető lenne a történet más országba is, a politikai krimi esetében a helyi meghatározottság különös nyomatékot kap. A szocialista országok filmművészetében ez a műfaj nem honosodott meg. Ez abból következik, hogy a politikai krimi számára az olyan társadalmi viszonyok adnak táptalajt, ahol a hatalmi viszonyok megosztottak. A képlet többnyire az, hogy a törvényhozói szféra és a végrehajtói: szembekerül egymással. s ez utóbbi az érdekeit alvilági elemek és eszközök segítségével valósítja meg (a kegyetlenség és a cinizmus kedvelt „fűszerek"). Többnyire a bírói hatalom képviselői az igazság keresői. a bűnösök felkutatásának szorgalmazói ezekben a filmekben. Az adott viszonyok között • természetesen csak részeredményeket érhetnek el. A politikai krimi fő érdeme. hogy — a műfaj legjelesebb alkotásaival — a nézőt mind értelmileg. mind érzelmileg mozgósítani képes tisztultabb társadalmi viszonyok megteremtésére. Hamar Péter Szabad jelzővel Három szabolcsi szerző a vasutas költők és írók antológiájában Bevallom,. némi gyanakvással vettem kézbe azt a házi nyomdában készült szépirodalmi antológiát, amelyet a Vasutasok Szakszervezete adott ki, s amely vasutas költők és írók alkotásait tartalmazza. A könyv lapozgatása és olvasgatása közben fenntartásaim eloszlottak. A ,.Szabad jelzővel” című kötetben az egyenetlenség és sok tematikus líra és próza ellenére több jó írás. is található. Már a két lektor — Garai Gábor és Polgár András — is garancia arra, hogy elkerülik az igénytelenség csapdáit. A szerzők között pedig egy- és több kötetesek egyaránt találhatók, így például Böröczki Mihály és Fazekas Lajos. Ugyanakkor több pályakezdő néhány kevésbé kiérlelt alkotása is bekerült a füzetbe. Az előszóból, melyet Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára írt, megtudhatjuk, hogy a vasutas költők és írók csak hosszú tervezgetés után kaptak lehetőséget a közös bemutatkozásra. Többségük a „Magyar Vasutas”-ban publikálta első írását, amely így támogatta a tehetséges vasutas írókat. A kötetbefr szereplő tizenkét szerző között a jegy vizsgálótól kezdve az oktató tisztig a vasutas szakmának szinte minden ága képviselve van. Az alkotók közös ismertetőjele — azonkívül. hogy a vasutasok nagy családjába tartoznak —, az irodalom szeretete és az íráskészség. Az eligazodást segíti, hogy a művek mellett az alkotók rövid életrajza is megtalálható. Örömünkre ebből megtudhatjuk, hogy három me- gyénkhez kötődő alkotó is helyet kapott az antológiában. Közülük az egyik — korábban a Kelet-Magyarország- ban is publikáló Bíró László -— már nem érhette meg a „Szabad jelzővel" megjelenését. Barcs János írta róla: „Ömaga munkásköltő, a kimondott szó legszorosabb értelmében. Annak a rétegnek a nemes küldötte, aki a kérges tenyér, a csilingelő szerszámok mellett is rá tudott figyelni a szép szóra, a művészetre, az irodalomra és a költészetre." Bíró László több antológiában is szerepelt már. sőt 1984-ben egy kis verseskötete is megjelent „Fűszálak éjjelén” címmel. Ebben az antológiában tizenkét verse szerepel. A válogatásból is a haza és a szűkebb haza és a nyírségi ember sorsáért aggódó költőt ismerhetjük meg. Orosz Károly, akinek két szociográfiai jellegű írása található a könyvben, Dombrá- don született. Most Vecsésen él. Írásai szintén a szülőföldről a főváros vonzáskörébe került ingázók és az új honfoglalók beilleszkedéséről szólnak. Az Űj írásban is publikált már. A kötet harmadik tehetséges szabolcsi szerzője Zsoldos Barnabás Tiszaviden született és Kisvárdán érettségizett. Mátészalkán él, a körzeti üzemfőnökségen dolgozik. A „Magyas Vasutas" mellett a Kelet-Magyaror- szágban is jelentek meg írásai. Két prózáját olvashatjuk a kötetben. Bodnár István HÉ!-------—......................................................... |a| KM I vendégem
