Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

Palánkkal vették körül a Zrínyi Ilona ut­ca elején azt a területet, amelyet most egy éve még Kisfaludi Strobl Vénuszának szán­tak. Az értő közvélemény megakasztotta a tervet, s most sokan találgatják: mi készül a kerítés mögött? Nos, eláruljuk, még ebben a hónapban birtokba veheti a város közön­sége a nyíregyházi sétálóutcán azt a dísz­kutat, amelyet Borbás Tibor Munkácsy-dí- jas szobrászművész alkotott. Budapest. Himfv utca 3. Mindössze kétszáz méter választja el a műtermet a forgalmas­zajos Móricz Zsigmond körtértől, de itt már alkotást ihlet a csend. Vadgerlék búgnak a művész fölötti fákon és a lábánál sétál a feketerigó. Borbás Tibor év elején kapta a megbízást, csináljon egy öt méter átmérőjű intim kutat. Egy hónap alatt elkészítette a tervet, s már itt. a műteremben van a ..há­rom grácia", a reneszánsz hangulatú női fi­gurák levélcsoportok között, egy vízivilág, egy tavi kissziget idillikus képe. A Nap. a víz, a természet, a szép női formák domi­nálnak mindenekelőtt. Embermértékű az alkotás, hiszen rendkívül fontos követel­mény az egy sétálóutcában: le lehessen ül­Á diszk út alkotója BORBÁS TIBOR ni a kút mellé, lehessen fényképezkedni. át lehessen fölötte kiabálni az ismerősöknek. — Egy olyan szobor megalkotására töre­kedtem. amely idegenforgalmi nevezetesség is egyben, amelynél — mint a pesti Emkénél — akár randevút adhatnak az emberek. Más szobraimnál is arra vágyom, hogy az em­berek oda álljanak mellé, megsimogassák, egyszóval, hogy kézzel tapintható legyen, emberközelségbe kerüljön. A levelekre békát, a kitalált vízi virágra csigát rakott, amit az emberek megnéznek, megtapogatnak, amivel gyerekek eljátszhat­nak. — A természet mikrovilágát szerettem volna a házak, az utca betonja, téglái közé varázsolni. Egészen addig, hogy ha a nő­alakra rásüt a Nap. fényt sugározzon az akt bronz arca. Erre vágyom, hogy ilyen legyen, ám ez csak a szándék. Ki tudja, mit mondanak majd rá? Jól valósul-e meg a gondolat, így érti-fogadja-e a közönség? Azért mégis csak abban reménykedem, hogy befogadják. Eddigi huszonegy esztendős munkásságom során még nem volt lehető­ségem hasonló munkához, bár sok mindent csináltam, köztük sok szépet. Ám most, hogy* egy kutat, égy délies-olaszos. vízjátékkal működő díszkutat készíthettem, ez nagyon nagy örömöt jelentett nekem. Igyekeztem is kettőzött erővel. Azt hiszem, .koromnál fog­va is elég -tapasztalat gvülemlett fel bennem, hogy e munkában újraélhessem az olasz ta- nulmányútjaim- során szerzett sok szép él­ményt. Amelyhez az itteni környezetem, a kert. a műterem is jó indíttatást adott. Ez a munka őszintén, belőlem fakad. Külön örülök annak, hogy lojálisak voltak velem a város vezetői, „biztos, hogy a művész jót akar" címen. Hogy jutott el a pesti szobrászművész, vagy akár csak a híre Szabolcsba? — Harminchat kiállításom volt eddig. Ez­úton is találkoztam már a műértő, -szerető közönséggel Nyíregyházán, de Ibrán.vban is. Aztán szobrot készítettem a szabolcsi me­gyeszékhely kéf gimnáziumának, a Krúdv- nak és a Kossuthnak — a névadók mell­szobrait. Eközben készültem addigi legna­gyobb és legkedvesebb munkámmal és 1983 tavaszán átadták az ibránvi Földosztó em­lékművet. Nem is volt még akkora'méretű szobrom: hét figura, s kilenc portré a hát­térben! Ott típusokat akartam választani. Sokat jártam a falut, néztem az embereket. Nagyon érdekes volt számomra, amikor egy - egy fej megszületését követően ráismertek valakire, egv-egy társukra. A Török Pál utcai művészeti gimnázium­ban érettségizett diák a főiskola után visz- szament ugyanabba a középiskolába szobrá- szatot tanítani, volt tanárai közé 13 évig. Kérdezem, milyen a szobrász dolga? Könv- nvű, nehéz ez a mesterség? — bár tudom, e kérdésre nem lehet egyértelmű választ ad­ni. A szobrászművész számára ugyanis kö­zel sem elég, ha megálmodik és a műtermé­ben elkészít egy szobrot. Óriási szervező, fizikai és szellemi munka igényeltetik még! Anyagot beszerezni, öntést, szállítást, épí­tést, engedélyezést intézni és tudni kell ter­mészetesen — mivel sok emberrel dolgozik —, sokakkal egyeztetni is. Akkor — így ezekkel együtt — milyen hi­vatás a szobrászé? — Természetesen nehéz, szerteágazó, mint ahogy nehéz és bonyolult minden szakma és hivatás, ha azt teljes szívvel akarják mű­velni. Ezzel együtt nekem nagyon tetszik!' A művészi munkán kívül egy ilyen együt­tes összetartása, aztán egv város, egy meg­rendelő közösség meggyőzése ... ugyancsak érdekes feladvány. Legutóbb, mint a lekto­rátus egyik szakértője jártam Szabolcsban. Azt mértük fel a helyi illetékesekkel, hogy az elkövetkező öt esztendőben milyen kép­zőművészeti alkotásokat szeretne a megye, helyesebben, melyek azok. amelyek meg­valósításához pénz is van. Ez is igen izgal­mas egy művész számára. Járni a terepet, ismerkedni addig nem látott vidékkel, em­berekkel, kitalálni egv idegen terepen, oda milyen szobor, sgraffito, vagy mozaik kell. Milyen nagyszerű: az ember előre látja azon a helyszínen egy:két, vagy éppen öt év múl­va milyen alkotás lesz! Ha már itt tartunk, hadd szóljak nagyon nagy dicsérettel az ottani emberekről. Hiszen pontosan az a környék, amely köztudottan nem áll a leg­jobban anyagilag, nyúl leginkább mostaná­ban a zsebébe, akar behozni ilyen tekintet­ben is elmaradást. Megbizseregteti az em­ber szívét az a nagyon jó irányú igény, hogy szeretik, akarják a szépet, hogy a mű­vészet termékeivel is gazdagítani akarják a települést, s hogy mind több üzem. t t- melő vállalat is látja: a nehéz helyzetben sem hiábavaló áldozat a szellemi beruházás. Örömmel járja az országot, szereti a vide két. Vallja, a legtöbb jó barátja is vidék „Itt' a XI. kerületben nem hiányzóm senk nek. de a Tiszántúlon. Szabolcsban, különc Negyvennégy éves. A két évtized során — mióta elvégezte a Képzőművészeti Főis­kolát — harmincnégy szobrát avattak szer­te az országban. Szegeden Széchenyi- és Pe- töíi-mellszobrok, Dunaújvárosban Ady Lé­dával, Komáromban Petőfi-dombormű, Ba- zsi községben Simon István-dombormű, Hat­vanban Radnóti szobra. Most készül Bala- tonfüredre a Ferencsik János emlékét meg­örökítő tábla, egy kószobor — a Tisza cím­mel — Csongrád városának és Kanizsai Do­rottya alakja Harkányba. A főváros Kosz­tolányi terén a névadó költő szobra, a kong­resszusi központban Finta építész felkérésé­re egy kilencalakos dombormű, a Váci ut­cában, a Pénzintézeti Központ épületén egy zászlótartó hermafrodita és természetesen a mi megyénkben található művek — a lénye­gesebb alkotásai. sen pedig Ibrányban mindenki be szeretne hívni néhány kedves szóra, kupica pálinká­ra, egy pohár borra .. Fényképeket akar adni a díszkút bronz nőalakjairól, vízi leveleiről, hogy olvasóink megismerkedjenek a művel. Aztán meggon­dolja, „hiszen két-három hét és készen le­szünk a munkával!’' A díszkút peremét kö­rül ülök, lábukat vízében áztatók, meg a nyírségi város központjában naponta meg­forduló ezrek hamarosan gyakorlati funk­cióiból is vizsgáztathatják a művet. Úgy hiszem, érdemes megjegyeznünk az al­kotója nevét. Kopka János Vizsgálat egy minden gyanú felett állá műfaj ügyében A bűnügyi regény mindig is lenézett mű­faj volt. Annak ellenére volt az. hogy sokan olvasták szí­vesen azok is. akik hírnevü­ket magas rendű intellektuá­lis tevékenységnek köszön­hették. Az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy ez a lekezelő szemléletmód nem minde­nütt érvényes a világban. Dashiell Hammett nevét, munkásságának értékelését például megtalálhatjuk az amerikai irodalomtörténeti munkákban, de akadnak má­sok is (pl. Simenon, Agatha Christie), akik e lenézett mű­fajban tettek szert világhírre. A gyanú árnyéka tovább kísérte a műfajt akkor is. amikor figurái áttelepültek a filmvászonra, amikor gyilko­sok és detektívek küzdelme a látványvilágban is megele­venedett. A bűnügyi film afféle alantas műfajként lé­tezett. amely legjobb esetben is csak szórakoztató funkció betöltésére alkalmas. De mi­ként a regényirodalomban, a film világában is megszület­tek olyan alkotások. ame­lyek mellett már nem lehe­tett sajnálkozó kézlegyintés­sel elmenni. Wyler vagy Hitchcock egyik-másik műve jóval több annál, semhogy szórakoztatóipari terméknek tekintsük. Amikor már kialakultak a bűnügyi filmnek az irodalmi krimiétől részben eltérő „já­tékszabályai". egyszeriben kiderült az is, hogy ez a te­rep kiválóan alkalmas más műfajokkal való összeháza­sításra. A bűnügyi vígjáték például kifejezetten a kere­sett filmfajták sorába tarto­zik. Hogy a humoros-komi­kus megközelítési mód nem árt. sőt néha használ a kri­mitémának. azt mindennél jobban bizonyítják Rejtő Je­nő regényei. A másik tur­mixműfaj pedig vélhetően még inkább hozzájárul ah­hoz, hogy néhol, a „fekete film"-nek nevezett bűnügyi film polgárjogot nyerjen. Ar­ra korábban is akadt példa, hogy az Intellektuális film a politikumot magába szívja, hogy erőteljes politikai töl­tést kapjon, de ez a többlet a krimidramaturgiára épülő alkotásokban nem fordult elő. A 60-as években ez is bekövetkezett, s megszületett az a fitmfajta. amit politikai kriminek szokás nevezni. Filmtörténeti mércével mér­ve a legjelentősebb eredmé­nyek Olaszországban szület­tek (ami nem véletlen, hi­szen ott a társadalmi életben kibontakozó folyamatok, ne­vezetesen a maffia hatalmá­nak növekedése, beépülése a hatalmi gépezetbe tálcán kí­nálták a témákat), valamint Costa Gavras műveiben emelkedtek művészi rangra. Hogy szót ejtsünk a polit- krimiről. azt két film is in­dokolttá teszi. A televízió június 6-.i műsorában szere­pel Damiano Damianinak Figyelmeztetés című alkotá­sa (egyébként ugyanő ren­dezte a mozikban korábban futott hasonló zsánerű Mint a bagoly nappal a Goodby és ámen. a Félek c. filmeket), továbbá augusz­tusban tűzik a mozik műso­rára Spottiswoode amerikai rendező munkáját, a Tűzvo- nalban-t (nem is akármilyen szereposztásban: Nick Nolle. Gene Hackman, Jean-Louis Trintignan játsszák a főbb Szerepeket). Ez utóbbi mű azért is érdemelhet különö­sebb figyelmet, mert olyan országban és olyan esemé­nyek közepébe kalauzolja el a nézőt, ahonnan és amely­ről eleddig szinte csak a te­levízió rövid híreiből kap­tunk képes információt. A helyszín Nicaragua, az ese­mények pedig közvetlenül a sandinisták győzelme, Somo­za diktátor menekülése ide­jén játszódnak. A politikai krimi — mi­ként a szórakoztatónak minő­sülő műfajok mindegyike — igen sok olyan műfaji jegyet tartalmaz, amely jegyek cse­kély módosulással visszatér­nek a többi, hasonló jellegű filmben is. Állandósult is­mérvekről van szó, amelyek nemcsak az alkotót kötelezik a forgatás folyamatában, ha­nem a néző figyelmét is meghatározzák. A legalapvetőbb az, hogy a gyilkosság (vagy gyilkossá­gok), mint cselekményindító mozzanat megmarad, a sajá­tos azonban, hogy az érdek- viszonyok nem vagyongyara­pítással (vagy nem csak az­zal) függnek össze, hanem hatalmi kérdésekkel. Míg a hagyományos krimik eseté­ben vagy közömbös vagy el­hanyagolható, hogy mely or­szágban játszódnak az ese­mények, azaz csekély változ­tatással áthelyezhető lenne a történet más országba is, a politikai krimi esetében a helyi meghatározottság külö­nös nyomatékot kap. A szocialista országok filmművészetében ez a műfaj nem honosodott meg. Ez ab­ból következik, hogy a poli­tikai krimi számára az olyan társadalmi viszonyok adnak táptalajt, ahol a hatalmi vi­szonyok megosztottak. A képlet többnyire az, hogy a törvényhozói szféra és a vég­rehajtói: szembekerül egy­mással. s ez utóbbi az érde­keit alvilági elemek és esz­közök segítségével valósítja meg (a kegyetlenség és a ci­nizmus kedvelt „fűszerek"). Többnyire a bírói hatalom képviselői az igazság kere­sői. a bűnösök felkutatásá­nak szorgalmazói ezekben a filmekben. Az adott viszo­nyok között • természetesen csak részeredményeket érhet­nek el. A politikai krimi fő érde­me. hogy — a műfaj legje­lesebb alkotásaival — a né­zőt mind értelmileg. mind érzelmileg mozgósítani ké­pes tisztultabb társadalmi viszonyok megteremtésére. Hamar Péter Szabad jelzővel Három szabolcsi szerző a vasutas költők és írók antológiájában Bevallom,. némi gyanak­vással vettem kézbe azt a házi nyomdában készült szépirodalmi antológiát, ame­lyet a Vasutasok Szakszerve­zete adott ki, s amely vas­utas költők és írók alkotásait tartalmazza. A könyv lapoz­gatása és olvasgatása köz­ben fenntartásaim eloszlot­tak. A ,.Szabad jelzővel” cí­mű kötetben az egyenetlen­ség és sok tematikus líra és próza ellenére több jó írás. is található. Már a két lek­tor — Garai Gábor és Pol­gár András — is garancia arra, hogy elkerülik az igény­telenség csapdáit. A szerzők között pedig egy- és több kö­tetesek egyaránt találhatók, így például Böröczki Mihály és Fazekas Lajos. Ugyanak­kor több pályakezdő néhány kevésbé kiérlelt alkotása is bekerült a füzetbe. Az előszóból, melyet Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára írt, megtudhatjuk, hogy a vasutas költők és írók csak hosszú tervezgetés után kap­tak lehetőséget a közös be­mutatkozásra. Többségük a „Magyar Vasutas”-ban pub­likálta első írását, amely így támogatta a tehetséges vas­utas írókat. A kötetbefr sze­replő tizenkét szerző között a jegy vizsgálótól kezdve az oktató tisztig a vasutas szak­mának szinte minden ága képviselve van. Az alkotók közös ismertetőjele — azon­kívül. hogy a vasutasok nagy családjába tartoznak —, az irodalom szeretete és az írás­készség. Az eligazodást segíti, hogy a művek mellett az alkotók rövid életrajza is megtalál­ható. Örömünkre ebből meg­tudhatjuk, hogy három me- gyénkhez kötődő alkotó is he­lyet kapott az antológiában. Közülük az egyik — koráb­ban a Kelet-Magyarország- ban is publikáló Bíró László -— már nem érhette meg a „Szabad jelzővel" megjele­nését. Barcs János írta róla: „Ömaga munkásköltő, a ki­mondott szó legszorosabb ér­telmében. Annak a rétegnek a nemes küldötte, aki a kér­ges tenyér, a csilingelő szer­számok mellett is rá tudott figyelni a szép szóra, a mű­vészetre, az irodalomra és a költészetre." Bíró László több antológiában is szere­pelt már. sőt 1984-ben egy kis verseskötete is megjelent „Fűszálak éjjelén” címmel. Ebben az antológiában tizen­két verse szerepel. A váloga­tásból is a haza és a szűkebb haza és a nyírségi ember sor­sáért aggódó költőt ismerhet­jük meg. Orosz Károly, akinek két szociográfiai jellegű írása ta­lálható a könyvben, Dombrá- don született. Most Vecsésen él. Írásai szintén a szülőföld­ről a főváros vonzáskörébe került ingázók és az új hon­foglalók beilleszkedéséről szólnak. Az Űj írásban is publikált már. A kötet harmadik tehetsé­ges szabolcsi szerzője Zsol­dos Barnabás Tiszaviden szü­letett és Kisvárdán érettsé­gizett. Mátészalkán él, a kör­zeti üzemfőnökségen dolgo­zik. A „Magyas Vasutas" mellett a Kelet-Magyaror- szágban is jelentek meg írá­sai. Két prózáját olvashatjuk a kötetben. Bodnár István HÉ!-------—......................................................... |a| KM I vendégem

Next

/
Thumbnails
Contents