Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
1986. július 31. Kelet-Magyarország 3 Ökrösszekér kerestetik Nem hiszem, hogy a Világbank rászorulna egy kis ingyenreklámra, most mégis idézni fogunk egy fizetett hirdetéséből. A tender, így hívják az ilyenfajta felhívást, „ökör vontatta berendezéseket” keres egyebek között, egy ugandai felhasználónak. Nemcsak a nyelvi öszvér egyedi és megismételhetetlen, hanem a hirdető abszolút alacsony igénye is. Nem tudhatni, milyen „specifikációknak” kell eleget tenni eme berendezéseknek. A magyar szabvány a fémből készített ekéknél kezdődik és az elejéről valahogy kimaradt a faeke. Pedig lehet; hogy Ugandában nem ragaszkodnak az esős évszakban gyorsabban rozsdásodó acélgerendelyhez. Azt sem lehet tudni, hogy a berendezések közül a négyökrös szekérre gondolnak-e, vagy valami kevésbé bonyolult műszaki megoldásúra. Az viszont már többet mond, hogy keresnek még a tendercsomagban vetőmagot, műtrágyát, valamint kempingfelszereléseket, motorcsónakot, meg ilyesmit. Üzlet ez kérem. Mindenekelőtt a hirdetőknek, különben nem költenének a beszerzésre. Ott, és most, így érdemes gazdálkodni, ebből lehet jövedelmet remélni. Amiért továbbadtuk az információt: kígyóvasalású parasztszekereink ilyen „ökör vontatta berendezéseknek” tekinthetők, a hozzá tartozó kiegészítő eszközökkel. Igaz, hogy már múzeumi tárgyak, de a ma embereinek még benne van a kezében elkészítésük módja. Nincs más hátra, mint egy kis vállalkozó kedv és egy levél az ugandai Entebbébe Mr. Alan Evansnak, a postafiók 102-be a mezőgazdasági és erdészeti minisztériumba. És még valami: figyelni érdemes a világbanki tendereket, sose lehet tudni, mikor milyen berendezéseket keresnek — például a fejlődő országok. (és) M inden nagyobb hírverés nélkül kezdett dolgozni Kisvárdán ez év januárjában a „Báka” Vegyesipari és Szolgáltató Szövetkezeti' Szakcsoport. Termékeiket — gyermek- és felsőruházati konfekciók budapesti üzletükben árulják. — Mit .is készítenek tulajdonképpen? — ezt kérdeztük a szakcsoport elnökétől, Rozipál Györgytől. — Divatos termékeket, nyári ingeket, téli nadrágokat, valamint dzsekiket gyártunk 25 fővel, egy műszakban. Hetente ezer nadrág, ing készül el, alkalmazkodva a piaci igényekhez. Célunk, hogy olcsóbban adhassuk termékeinket, de azok minősége ennek ellenére jó legyen. Csak így maradhatunk meg az igényes fővárosi piacon. — Az év első hat hónapjában több mint tizenkétezer darab különböző terméket gyártottunk. Az állandó piackutatással és az olcsó árakkal pörgetjük fel Mandula László szabász na- A legkülönbözőbb színben készülnek az ingek és a nad- ponta mintegy 200 nadrágot rágok a „Báka” szakcsoport varrodájában, szab ki. Divatmárka: „BÁKA” a keresletet. Üjabban pesti üzletünk mellett kisszövetkezetek, állami vállalatok seinek is eleget tudunk tendivatáruüzletek .rendelé- ni. (vincze) Szaporítás szövettenyésztéssel Számítógép a kereskedelemben Palántázott burgonya Gülbaba díszük a timári határban Palántázzák a timári asszonyok a burgonyát. Mutató a gülbabából. Jó vállalkozásba kezdett a Tiszavasvári és Vidéke Áfész akkor, amikor elhatározták, hogy számítógépeket vásárolnak. A döntést siker koronázta. Ma már azzal büszkélkedhetnek, hogy a kettő darab XT és egy darab MXT típusú számítógépeken a szövetkezet szinte minden tevékenységét felölelő programok futnak. E nagyobb gépek mellett több Commodore is segíti a tiszavasváriak munkáját. Az anyagi hasznon túl, jelentős a munkaerő-megtakarítás és főként a pontos munkavégzés: — amire méltán büszkék a csoport dolgozói. Jelenleg az áruforgalmat és a főkönyvet viszik gépre, és várják a mérlegprogramot. Ez utóbbival minden tevékenység gépre kerül. (tárnái) Új autóbuszok A timári Béke Termelő- szövetkezet asszonyai sem gondolták volna, hogy sátor alatt ugyanúgy palántázzák a burgonya fiatal hajtásait, mint ahogy a legkényesebb virágokat szokták. Azt meg külön nehéz elhinni, hogy az a ‘három-négy, babszem nagyságú gumó, ami egy palánta alatt megtalálható, darabonként másfél forintot ér. (Igaz, a palánta szálját is forintért kell venni ültetés előtt.) Egy új szaporítási eljárásban vesz részt a timári szövetkezet, amely mindig híres volt az újra való érzékenységéről. A Meriklon gazdasági társaság nevét akkor kapta fel a hírnév, amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár itt ismerkedett meg a legújabb biológiai eljárásokkal. Ennek a társaságnak a megbízásából termelnek exportra minigumókat. Az eljárás lényege: a burgonya csírájából mikroszkopikus metszeteket vágnak, azokat kémcsőben, táptalajon szaporítják. Egy félliteres lombikban 50—60 rizsszemnél nem nagyobb gumót hoz a tenyészet, ezekből lesz az üvegházi palánta (a friss oldalhajtásokat lecsípve is lehet tovább szaporítani), s a palánta alatt terem meg a minigumó, amelyet a társaság visszavásárol, közel-keleti és amerikai exportra ad el, szaporítóanyagnak. .Tímáron úgynevezett vektorhálós sátrak alatt nevelődnek a palánták. A sűrű szövésű háló megóv a levél- tetvektől, amelyek a vírus- fertőzést hordozzák. Napjában akár 10—15-ször is locsolják, permetezik a palántákat, melyek közül egy sátor alatt negyvenezer díszük. összesen húsz sátort állítottak fel, hárommillión felüli bevételre.számítanak az új fajtaszaporításból. Hogy a módszer jó, azt szántóföldön is megtekintheti bárki. Ugyanis a központi telepen nyolcezer négyzetméte-- ren elvetették a babszem nagyságú gumókat, s már azóta kifejlődött a szép burgonya a tövek alatt. Ezek mint minősített vetőgumók kerülnek el a szövetkezetből. Itt 0,2 hektáron, de a szabadföldön, rendes gumóból pedig nyolc hektáron a háziasszonyok már-már elfeledett kedvence, á gülbaba található. Ugyancsak a szö- vettenyésztéses eljárásnak köszönhető, hogy fertőzésmentesen, jó minőségben található Szabolcs egykori kiválósága. A mostani határszemle azt mutatja, az enyhén piros héjú, fehér húsú gülbaba, az „igazi” krumpli legalább olyan termékenysé- gű, legalább annyit hoz egy hektáron, mint más fajták. Lányi Botond a megye- székhelyen A napokban két új autóbuszt állított forgalomba Nyíregyházán a Szabolcs Volán Vállalat. A közeljövőben több új buszt kapnak, melyek nagy részét ugyancsak a megyeszékhely tömegközlekedésének szolgálatába állítják. I tt a nyár. Szerkesztőségünkbe rengeteg levél érkezik, amelyekben az olvasók azt kérdezik, hogyan tudnák a legjobban eltölteni a szabadságukat. A szerkesztőség ezúton válaszol ezekre a teljesen jogos kérdésekre. Azt tervezem, hogy sátoros túrára megyek. Mit vigyek magammal az útra? — kérdezi H. I. olvasónk Cs.-ből. — Mindenekelőtt lássa el magát retúrjeggyel. Vigyen magával tűt, cérnát, mert ha leszakad valamije, senki sem fogja önnek fölvarr- ni. Jó, ha visz kalapácsot és szöget is, hogy felverje a cipőtalpát, amikor útközben leszakad. Hasznos szolgálatot tehet egy villanyvasaló — csatlakozóval együtt. A csatlakozóhoz hozzákapcsolhatja egy nagy teljesítményű, kézi villamos erőművel működtetett váltóáramú generátor vezetékeit. Feltétlenül szerelje fel magát párnákkal, pokrócokkal, lepedőkkel, matraccal, ággyal (lehet kempingágy, heverő, kisebb fajta dívány, sezlon, rekamié). Tanácsos az ágyat zárt helyiségben felállítani, mivel a szabad ég alatt a fém megrozsdásodik, a fa meg elrothad. Kellemes útitársa lesz a hátizsákjában egy kifogástalanul működő hűtőszekrény. Vigyen magával villanyborotvát, kávéfőzőt és gázrezsót, amit bármely útjába kerülő gázvezetékbe beköthet. Ennyi az egész. Apropó, majdnem elfelejtettük! Feltétlenül vigyen magával jókedvet, és ami talán a legfontosabb — egy tüzes slágert, amely bármilyen körülmények között felvidítja, erőt ad a túra folytatásához. Milyen könyveket vigyek magammal az üdülőbe? — kérdezi B. K. olvasónk K.- ból. — Legelőször is az ízletes, tápláló ételek című szakácskönyvet. Sok kellemes percet fog szerezni önnek. Jó, ha magával viszi a takarékbetétkönyvét is. Fővárosi táncdalénekesek kérdezik: — Hol lenne a legcélszerűbb a nyáron dolgoznunk? — Véleményünk szerint az ország leglátogatottabb üdülőhelyein. Ott nagy szükség van pincérekre, szakácsokra, egészségügyi dolgozókra, taxisofőrökre, fodrászokra, eladókra, jegyszedőkre, mozigépészekre, cipészekre, fagylaltárusokra, és a jó hangulathoz nélkülözhetetlen egyéb szakemberekre. .Mindenütt szívesen várják önöket! Munkásszállás biztosítva! Valamelyik déli országba szeretnék utazni, de még nem döntöttem el, hová menjek — írja V. D. olvasónk a fővárosból. — Kérem tanácsukat! — Ha ön valóban délre szándékozik utazni, akkor legjobb lesz, ha észak felé indul el. Nincs nyáron vonzóbb az Északi-Jeges-tenger festői partjainál. Arrafelé kisebb a tumultus, és a bömbölő táskarádió is kevesebb. Zahemszky László fordítása i visszHWM Nagyon örülök, amikor szövetkezetünkről megyénk lapjáhan cikk jelenik meg. Természetesen az öröm akkor nagyobb, ha a cilkk a szövetkezetünk tagságának érdemeit írnél tatja. Vannak iaiz életnek árnyoldalai is, így a negatív elmarasztaló cikkeket is tudomásul kell vennünk, és okulnunk kell azokból. Az elmúlt napokban viszont két olyan cikk jelent meg a lap hasábjain, amit roppant furcsának tartok. Nemrégiben egyik gépkocsivezetőnk lejárt jogosítvánnyal vezetett, az újság úgy írta, hogy a nyírtass! Dózsa Tsz gépkocsivezetője, viszont a gépkocsivezető nevét nem közölte. A hétfői újságban ismét megjelent egy cikk, természetesen jogos, Viszont a cikk írója csak any- nyit közöl, hogy F. József, viszont azt teljes terjedelemben Zenélőudvar * *jgy látszik, az olykor U mostoha időjárás mellett, elég szokatlanul, a békák, újabban a verebek is főszereplőivé válnak egyes kulturális rendezvényeknek. Sokan emlékeznek talán a tévében is látott Gyulai Víziszínpad előadásrészletére, ahol a békák szinte botrányba fullasztották hangos brekegésükkel az előadást. Kishí- ján ez történt a Nyíregyházi Megyei és Városi Művelődési Központ zenélőudvar elnevezésű mini hangversenysorozat hétfő esti előadásán, ahol a Hol- borne rézfúvós kvintett adott egyórás műsort. A verebek éktelen csiripelése olykor túllicitálta a fúvósok zenéjét, s a hangpárbaj olykor döntetlen eredményt hozott, mindenki fújta a magáét... Komolyra fordítva a szót, a rézfúvós ötös — amely korábban a Mátészalkai, jelenleg a Vásáros- naményi Városi Művelődési Központ fenntartásában tevékenykedik — kellemes, könnyed műsorral ajándékozta meg a mintegy harmincfős — jó fél házas — közönséget. A Holborne ezúttal is igazolta előzetes jó hírét, tehetséges, igényes muzsikusok, akik a hétfői fellépésük zenei anyagát inkább térzenejellegű számokból állították össze. De a hatás — a siker — így is teljes volt. Szót érdemel viszont a hangverseny körüli néhány zavaró mozzanat. A verebekről már szóltunk, „ők” nem a hangversenyre jöttek, az udvar fáin „laknak”, ezért lehetetlen nem számolni velük. Aztán. a hangverseny kezdésének Név szerint kiírja, hogy a nyírt assi Dózsa Tsz gépkocsiveztője. Nem tudom mire vélni, ezt a nagy álhumánumot, miért nem lehet kiírni és teljesen kiírni a hibás embert. Viszont a cikk írója a tsz nevét — amely 700 tagnak a társulása — minden további nélkül leírja. Ezt ilyen formában én furcsának tartom, és kérem, hogy az elkövetkezendő időkben, ha a szövetkezet nevét kiírják, akkor legyenek szívesek a felelős dolgozókat is teljes néven nevezni, hiszen például a jo- gosítványos ügynél a jogosítvány a gépkocsivezetőnél van, annak lejártát neki kell figyelemmel 'kísérni. Ebben az utolsó esetben a termelő- szövetkezet a megfelelő büntetést Fábián Józsefnek kiszabta, mely — a bírósági határozaton kívül — a teljes kár megtérítése és rakodói munkakörbe való áthelyezés. Dr Técsy László tez-elnök időpontja: a városban kiragasztott plakátokon, csakúgy, mint a hétfői lapunkban megjelent hirdetési szövegben az állt: este 8 órakor kezdődik az előadás. Valójában 7 órakor kezdődött — ez az időpont jelent meg pénteki újságunkban helyesen —, de akik a plakátnak és a Kelet-Magyarország hétfői hirdetésének hittek — azaz a Megyei és Városi Művelődési Központ tájékoztatásának — bizony csak az utolsó zeneszámot hallhatták. Márpedig érkeztek vendégek ekkor is — köztük egy külföldi család — csalódottan vették tudomásul, hogy lekésték az előadást. Végül — a hétfői, kissé félresikerült rendezvényen túl — a helyszínről, ahol a „zenélőudvar” hangversenyeit tartják. A szándék jó, az eddigi törekvések dicsérendők, de bármilyen fájó is, tudomásul kell venni, a városi tanács udvara nem tud megfelelő miliőt nyújtani a zenei vagy egyéb rendezvényeknek. Nem egy díszudvar — nem beszélve a két garázsszerű épületről, egy-két törött ablakról, egyenetlen betonról és így tovább. J ó lenne találni — ha van ilyen — egy valóban megfelelő belső udvart. Ha pedig ilyen nincs, kár erőltetni, mert a jó szándék a visszájára fordul, csalódást okoz. Különösen, ha még rendezési bakikkal is tarkítják, s a zenélőudvar — minden igyekezet ellenére — zenétől távolító udvarrá válhat ... Páll Géza zavarokkal Vitalij Reznyikov; Hogyan nyaraljunk?
