Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

1986. július 29. Kelet-Magyarország 7 /-------------------------------------------------------------------------------------­Százötvenezer bogyós- gyümölcs-oltvány Szabolcsba A jövő gyümölcse a josta Debrecen mellett van a Debreceni Áfész pallagi oltvány- és dísznövényter­melő szakcsoportjának te­lepe, ahol évente 6—800 ezer bogyós oltványt állíta­nak elő köszmétéből, ri­biszkéből, valamint jostá- ból. Az oltványok nagy ré­szét külföldre szállítják, de jut bőséggel a hazai ker- tészkedőknek is telepítés­re. A köszméte termeszté­se évekkel ezelőtt Debre­cen környékén volt nagy, ott ez a gyümölcs tájjelle- gűnek számított. Ma is ott terem a legtöbb köszméte és a hazai fogyasztáson kí­vül bőséggel exportálják. A bogyósok iránti érdek­lődés az utóbbi években Szabolcs-Szatmárban is megnőtt, feltehetően a jo­natánalma termesztésének csökkenése miatt. A kister­melők, de a nagyüzemek érdeklődését a nyíregyhá­zi konzervgyár, az áfész, de a Zöldért is támogatja. Egyre több oltvány kerül általuk a megyébe, évente mintegy 150 ezer. A kon­zervgyár a termelt gyümöl­csöt hosszú távon, 10 éves garantált áron felvásárol­ja. így adódik, hogy a deb­receni tájjellegű köszméte termesztése Szabolcs-Szat­márban is honosodik. Nagy az érdeklődés a ribiszke, és a jövő gyümölcse, a josta iránt is. A pallagi szakcsoport az oltványigénylők kívánsá­gát nagy választékkal igyekszik kielégíteni. En­nek köszönhető a fajtabő­vítés, a josta. Négy éve állították be termesztésre egy nyugatnémet kertész szabadalmát, a tüskéden, fürtös köszmétét. Ebből ma már évente 150—200 ezer oltványt állítanak elő és értékesítik üzemeknek, háztáji és kistermelőknek. De mi is az a tüskéden, fürtös köszméte, más néven V ______________ a jpsta? A josta a köszmé­te és a feketeribiszke ke­resztezéséből jött létre, egyesíti mindkét gyümölcs jó tulajdonságait, s nevét a köszméte és a feketeribisz­ke német elnevezésének el­ső betűi után kapta. A jos- tának tehát nincs tüskéje, mint a köszmétének, nincs fanyar illata, mint a fekete­ribiszkének, és éretten ki­tűnő az íze. Sokoldalúan felhasználható: levesnek, dzsemnek, szörpnek, fagy­laltnak és természetesen konzerválásra is alkalmas. Igénytelen, és ami nagy előnye, hogy nem kell per­metezni, ez a költség meg­takarítható. A permetezés szükségtelensége környe­zetvédelem, de egészségvé­delem is egyben, hiszen a gyümölcsön nincs szerma- radvány. A josta oltványa magas törzsű, így a fa alja gyom­irtó szerekkel tisztán tart­ható. Egyébként a gyümölcs ásványi sókban és vitami­nokban gazdag, bőven te­rem. A gyümölcs oltvá­nyai iránti érdeklődés nagy, a szakcsoport négy év alatt 350 ezer oltványt értékesí­tett. főként kertészkedő szakcsoportoknak háztáji és kiskertművelőknek. Pápai' Sándor, az olt­vány- és dísznövényterme­lő szakcsoport elnöke ar­ról is tudósít, hogy az or­szág egyik legszebb josta- telepitése Nyíregyházán ta­lálható. Tóth Józsefné, aki­nek szenvedélye a kertész­kedés, több mint 1500 négy­szögölen létesített jostaül- tetvényt, amely most for­dult termőre. Akik látták az ültetvényt, azok nem győzték csodálni. A josta telepítése állami támogatást élvez attól függően, hogy mekkora a telepített terület. Ezzel a támogatással az oltvány árának jó része megtérül. _______________________/ Á brigád uborkája Sajátos, de igen hasznos for­máját választotta összetartó erő­nek Fehérgyarmaton a Szamos menti Állami Tangazdaság üze­mében a Bereczky Károly ve­zette szocialista brigád. Ezer öl háztáji művelését vállalták, amelyet uborkával hasznosíta­nak. A művelést a családtagok közreműködésével végzik. «Ré­szük volt a feleségeknek, fér­jeknek, gyerekeknek a palántá­zásban, kapálásban, most a ter­més szedésében dolgoznak együtt. A termés jó, a brigád 50 ezer forint bevételre számit. Az étkezési és konzervuborkát az AFÉSZ-en keresztül értékesí­tek. TAPASZTALATCSERE­BEMUTATÓ Tavaly országszerte, de itt a megyében is rossz volt az ubor­katermés, a remélt hasznot el-? vitte az „uborkavész”. Idén a legtöbb kistermelő, annak elle­nére. hogy drága volt, holland vetőmagot vásárolt. Ügy tűnik, a külföldről érkezett mag ter­mése ellenállóbb a betegségek­nek, a termés most jó, a minő­ség is megfelelő. Természetesen a jó és bő ter­més nemcsak a vetőmagon mú­lik. Szükség van a helyes fajta­megválasztásra, a megfelelő ter­mesztéstechnológiára is. Mind­ezekről behatóbb tájékoztatást kaphatnak azok a termelők, akik célszerűnek tartják a ve­tőmagcég és a termeltető ÁFÉSZ nyílt szakmai napján a részvé­telt. Szakmai napot az ország­ban öt helyen tartanak, ezek közül hozzánk a legközelebbi Nyíradonyban lesz augusztus 1- én Moldván Pálné (Ady út 47.) kistermelőnél. Akit érdekel, megtekintheti, miként kell sza­badföldi méretes (konzerv-) uborkát termeszteni. Szaktaná­csot holland és hazai szakem­berek adnak. Akinek nagy az állatállomá­nya és nem győzi abrak­kal, takar­mány kiegészí­tőnek tököt ter­mel. Ezt teszi Képíró István mérki nyugdí­jas is. A tök­termés idén köztesként és fővetésben egy­aránt jó, nem ritka a nyolc­tíz kilogram­mos példány. Képíró István egyébként ser­téstenyésztéssel foglalkozik és jószágainak el­látásában a tök etetése nyáron nagyarányú. A sertéstenyésztés így gazdaságos. károsít a káposztalepke Ditrifonnal a hernyók ellen Káposztafélék termeszté­sével foglalkozó kertbarátok gyakran panaszkodnak, hogy különböző hernyókat észlel­tek növényeiken. Hazánkban a legismertebb és legnagyobb kárt okozó lepkefaj, a ká­posztalepke, illetve annak lárvája. A lepkék kifeszített szárnnyal 5 centiméteres nagyságúak, a szárnyuk sár­gásfehér. Sajátos bélyegként: ‘ az első pár szárny csúcsán egy-egy nagyobb fekete folt található. Bábállapotban te­lelnek s az áprilisban rajzó lepkék tojásaikat 50—60-as csomókban vad keresztes vi­rágú növényekre rakják. A hernyók gyorsan fejlőd­nek, kékeszöldek, gyakran 3—4 centiméter hosszúságú­ak. Hátukon és oldalukon egy-egy sárgás cikk észlel­hető. Szabálytalanul rágják meg a káposztafélék levele­it, többnyire a levél szélétől karajozva. Tapasztalt kerté­szek megfigyelései szerint, ha nem védekezünk ellenük kellő időben, úgy a hernyók csak a vastagabb részeket hagyják meg. A lárvák az útszéli növé­nyeken, fatörzseken, keríté­seken alakulnak bábbá. A bábok — a kártevőre jellem­zően — egy selyemszállal övszerűen vannak felkötve, rögzítve, a második nemze­dék lepkéi augusztusban raj­zanak, s tojásaikat a káposz­tafélékre rakják. E második nemzedék lárvái okozzák a 'legnagyobb kárt. Jó hatású készítmény el­lenük a kontakt hatású Dit- rifon 50 WP 0,2 százalékban, vagy a jól gázosodó Unifosz 50 EC 0,1 százalékos dózis­ban. Sok gazdanövényű faj: a ká­poszta-bagolylepke, amely a káposztaféléken kívül a má­kot és a borsót is megtámad­ja. A lepke kifeszített szár­nyakkal 3—4 cm-es szárnyai barnásszürkék, sajátos rajzo­latokkal díszítettek, s keske­nyebbek, mint a káposztalep­kék. A lepkék májusban rajzanak. Tojásaikat csopor­tokba rakják a gazdanövény levelének fonákára. Hernyói: változó színűek (a zöldtől a feketéig), s hosszúságuk 4 cm is lehet. Jellegzetes tu­lajdonságuk, hogy nyugalmi helyzetben csigaszerűen ösz- szekunkorodnak. Az első nemzedék lárvái a leveleken az erek között ki- sebb-nagyobb lyukakat rág­nak. A második nemzedék lárvái veszélyesebbek, mert a káposztafejeket fúrkálják össze. Rejtett életmódot foly­tatnak, s csak a fúrt lyuka­kon található nagy ürülék­szemcséik jelzik jelenlétü­ket. A káposzta-bagolylepke második nemzedékének raj­zása, a lepkék repülése rend­szerint egybeesik a káposz­talepke második nemzedéké­nek megjelenésével. Elsősor­ban a tojásokból kikelt fiatal lárvák ellen lehet eredmé­nyesen védekezni, mert ezek érzékenyebbek a növényvé­dő szerekre. A jól időzített ditrifonos vagy unifoszos kezeiéi ha­tékony a lárvák ellen. Ds Széles Csaba Huszonegy szarvasmarhát tart Sándor Csaba Tiborszál- láson, és ezekből tíz a növendék állat, vannak hízók és fe­jőstehenek. A kisgazdaságban a napi tejtermelés jelentős, 130 liter körüli. Tavaly a gazda 36 ezer liter tejet értékesí­tett, idén ettől többre törekszik. Sándor Csaba öt éve foglal­kozik szarvasmarhatartással, és az a véleménye, sok a munka a jószágok körül, de megéri, hiszen a tejtermelés és a hizlalás jól jövedelmez. (Kaján Erzsébet felvétele) /---------------------------------­Kendermag 24 hektárról Ami a Nyírségben a do­hány, az a lápi vidéken a kender, őshonos, jól jöve­delmező növény. Kendert Tyúkod, Vállaj és még számos település határá­ban ma már főként a háztájiban termesztenek. Változott a kenderter­mesztés célja is. Amíg a múltban a növény rostja volt az értékes rész (fon­ták, szőtték), most kendert termeszteni a magjáért érdemes. A kendermag (főként nyugaton) nagy-, rabecsült és jól megfize­tett madáreleség. A válla- jiak a háztájiban 24 hek- _ táron termesztenek ken­dert, és idén jó termés ígérkezik. Felvételünkön Radványi Tibor, akinek a kenderföldje kétezer ölnél több, már a termés becs­lését végzi. A növény egészséges, a magtermés jobb lesz, mint a> korábbi években. V ______________/ EGÉSZ NYÁROK Munka a szőlőskertkei Madarak a lakásban és a ház körül Az ornithozis. vagy papagaj- 'kór a madárvilág általános meg­betegedése, de a kórokozót hor­dozzák még csirke, kacsa, puly­ka, galamb, díszmadarak közül a kanári és a papagáj. A madarak, háziszárnyasok a kórokozó vírust a szem és felső légutak váladékával, valamint székletükkel ürítik. Egy-egy ál­lomány fertőzöttsége éveken at i£ lappanghat. A madarak vála­dékaival, ürülékével szabadba jutott kórokozó részben a tolla­zatra tapadva, részben beszá­radt állapotban fertőzőképes ma­radhat — igen hosszú ideig. Az emberi fertőzések főleg a levegőn keresztül történnek: fertőzött por, vagy pihe belég- zésével a légutakon át, vagy a tápcsatornán a szennyezett kéz­ről, vagy a kültakarón át az ál­latok csípése, karmolása, díszál­latok simogatása által. A fertő­zött állat húsa nem betegíti meg az embert, mert a vírus a sütés­főzés során elpusztul. Az emberi fogékonyság általá­nos, a betegség kiállása védett­séget nem biztosit. Influenza- szerű tünetek jelentkeznek elő­ször (láz, fejfájás, végtagfájda­lom formájában). Ezt követően súlyos tüdőgyulladás is kialakul­hat, mely gyógyulása elhúzódó. Különösen veszélyeztetettek a baromfifeldolgozással és díszma­dártenyésztéssel, illetve -keres­kedéssel foglalkozók. A betegség megelőzésében nagy szerep jut a munkavédelemnek. Baromfifeldolgozó üzemekben munkaköpeny hordása, a mun­kafolyamatok gépesitése, elszí­vóberendezések létesítése, leko- pasztott tollak hőkezelése, mun- ikahelyek, gépek klóros fertőtle­nítése. Igen nagy szerepe van még a gondos személyi higiéné betartásának, étkezések, dohány­zások előtti fertőtlenítőszeres kézmosásnak. Nem tanácsos a szárnyasokat simogatni, kézből etetni. A dísz­madár-kereskedőknél is elen­gedhetetlen a rendszeres állat­egészségügyi ellenőrzés. Akik ■ madarakkal vagy szár­nyasokkal foglalkoznak és láza­san megbetegednek, hívják fel erre a körülményre a kezelőor­vos figyelmét, ami megkönnyít­heti a diagnózis felállítását, il­letve a gyógykezelést. Széles Ferencné Az új telepítésű és a két- három éves fiatal szőlőt sokkal körültekintőbben kell gondozni, mint a termőkor­ban. Ha ugyanis a tőkék nem erősödnek meg kellően még a kialakítás évei alatt, nem kapunk megfelelő ter­mőfelületet, a termőre fordu­lás elhúzódik, s a vártnál jó­val kevesebb termést szüre­telhetünk. Érdemes tehát fo­kozott figyelemmel gondoz­nunk a fiatal tőkéket. Az új telepítésű szőlő egyik legfontosabb munkája a védőhalmok ellenőrzése. Ha a szél elhordaná ezeket, azonnal pótoljuk, mert a még gyenge tőkék gyökérzete — főleg homoktalajon — köny- nyen kiszáradhat. Ügyelnünk kell arra is, hogy a védőha­lom alól a hajtások zavarta­lanul előtörhessenek. Külö­nösen fontos a kupacok meg­vizsgálása az erősen kötött (agyagos) talajokon. Kötött talajon ugyanis eső hatására a föld felszíne megcserepe- sedik, ami gátolja a hajtások kitörését. Ezért időnként alulról kezdve, nehogy a gyenge hajtást letörjük, la­zítsuk meg a földet. Ha a hajtások már elég erősek, a védőhalom földjét lassan megkezdhetjük elkoptatni. Homoktalajon nagyon ügyel­jünk viszont, hogy a szél ne hordja el a tőkék körül a földet. A sorközöket, a tőkék körüli talajt érdemes levá­gott fűvel takarni. így a keve­sebb csapadék is jobban meg­marad, hasznosul. Különösen jó hatású a talkjtakarás erő­sen meleg időben, öt-nyolc centiméternél azonban ne le­gyen vastagabb, mert köny- nyen mezei vagy kósza po­cok, egér költözhet a védett területre. A védőhalmok szétbontásá­val egy időben vágjuk le íelT szín alatt körülbelül 15—20 cm-nyre a képződött úgyne­vezett harmatgyökereket. Oltványszőlőnél ez azért is Veszélyes, ha megmarad, mert a nemes részen keletke­ző harmatgyökerek úgy meg­erősödhetnek. hogy a nemes elválik az alanytól. A saját gyökerűvé Vált nemes gyöke­reit pedig könnyen tönkrete­heti a hazánkban változatla­nul megtalálható filoxéra. a szőlőgyökértetű. Ha nem esik elegendő csa­padék, és módunk van rá, öntözzük ■ meg a tőkéket. Egyszerre egy tőkére körül­belül 20—30 liter „ (2—3 vö- dörnyi) vizet számítsunk. Ez megfelelően étnedvesíti a ta­lajt, s olyan mélyre is lejut, hogy a növény gyökerei jól hasznosíthatják. Nagyobb te­rület esetén két sekély baráz­dát húzzunk a tőkék mellett, és ezekben csörgedeztessük végig a vizet. Különféle szó­rófejekkel esőszerűen ne ön­tözzünk. mert ez segíti a gombabetegségek, a pero- noszpóra. a szürke rothadás, a lisztharmat terjedését. Lehetőleg mindig hajnal­ban vagy késő este öntöz­zünk, mert ekkor a legkisebb a párolgási veszteség. Az ön­tözést a nyár folyamán — az időjárástól függően — két-háromszor ismételjük meg. Inkább rmodig ritkáb­ban, de akkor nagrobb ada- gú vízzel locsoJjujHc. A házi­kertben, a hétvégi üdülőtel­ken a különféle magaskordon és lugasművelés a korszerű módszer. Ezek azonban csak megfelelő támaszrendszer se­gítségével tarthatók fenn. Ha nem készítettük el a telepítés előtt a huzalos támberende zést. nem vertünk a tőkék mellé karókat, pótoljuk a hi­ányt — igen vigyázva, ne­hogy a gyenge hajtásokat le­törjük. Támoszlopnak leg­jobb az akácfa. Nehezen tö­rik, hosszú ideig tart, nem olyan rideg, mint a beton, és a fagy sem károsítja. Ha bi­tumennel, kátránnyal, Xyla- monnal vagy rézgálicos oldat­tal (5—6 százalékos) kezel­jük a földbe kerülő részüket, hosszú ideig eltartanak, nem korhad az oszlop, a karó. Ha még nem sikerült oszlopot vásárolni, legalább karókat verjünk a tőkék mellé. A kötözés során két erős hajtást hagyjunk meg, ugyanis legajánlatósabb egy- törzses, egykarú tőkét nevel­ni, a másik hajtás pedig jó lesz biztosítéknak. Ha sajnál­juk eltávolítani, lemetszeni a többi felesleges hajtást, csak azt érjük el, hogy egyik sem képes majd rpegfelelően megerősödni. Az első két-Mrom évben ne kurtítsuk, esonkázzuk vissza a szőlőt, amiből el­kezdhetjük a törzsfa kar ki­alakítását. Gondosan irtsuk a gyomo­kat is a nyár folyamán, mert ezek nem csak vizet és érté­kes tápanyagokat vesznek el a fejlődő szőlőtől, de kedve­zi) körülményeket nyújtanak a veszedelmes kórokozók gyors elszaporodásának. Az új telepítésű és fiatal tőkék növényvédelmére fo­kozott figyelmet kell fordíta­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents