Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
1986. július 28. Keiet-Magyarország 3 Az olvasó kérdez Zakor Péter Nyíregyháza, Fazekas János utcai lakos azt nehezményezi: miért engedik meg a város vezetői, hogy lovas kocsival behajtsanak a városközpontba? A város kiemelt központjába most sem lehet lovas kocsival behajtani, de a műszaki osztály tervezi, hogy a közeljövőben felülvizsgálja a' forgalmi rendet, s ekkor további szigorításokat vezetnek be. Természetesen figyelembe kell venniük. hogy sok nyíregyházi lakásba kell még lovas kocsival tüzelőt hordani és azt is lehetővé kell tenni, hogy az állatvásárra azok is eljuthassanak, akiknek keresztül kell menni a városon. A 13-311-es telefon gazdája azt kérdezi: miért engedik, hogy kerékpárral közlekedjenek a sétálóutcában,. s szóvá teszi, hogy illetlen szavakat firkálnak a falra. Most sem lehet kerékpárral közlekedni a sétálóutcában, csak ezt nem mindenki veszi komolyan. A műszaki osztály e kérdés nyomán felhívta a rendőrség és a közterületellenőrök figyelmét, hogy gyakrabban tartsanak ellenőrzéseket. A falakról eltüntetik a feliratokat. A Benczúr térről Juhász János tette szóvá, hogy idegeiket gyakran próbára teszi a szabadtéri színpad egy-egy hangos koncertje. Kérdezi: miért nem lehet az ilyen rendezvényeket a Sóstói Ifjúsági Parkban megtartani? Az ifjúsági park a tanácsé, a szabadtéri színpad pedig a városi művelődési központé. Ök szervezték legutóbb a KFT-koncertet is, ezért volt a szabadtéri színpad a koncert színhelye. Vida Jánostól, a művelődési központ igazgatójától megtudtam: évente 8—10 rendezvényük van a szabadtéri színpadon, s közülük csak 3—4 olyan zajos, ami zavarja az ott lakók nyugalmát. Talán ennyit el lehet egy évben viselni, annál is inkább, mert egy-egy rendezvény mintegy ezer embernek nyújt alkalmanként szórakozást. A Ságvári kertvárosban az fv és Kőris utcán a kertes házak és a melléjük épült társasházak is ugyanazt a számot viselik, s ez megtévesztő. Mikor tesznek rendet az illetékesek? — kérdezte telefonon egy magát érthetetlen módon megnevezni nem akaró olvasónk. — ígéretet kaptunk a városi tanács műszaki osztályától, hogy a közeljövőben felülvizsgálják a házszámozást és rendet teremtenek az ív és Kőris utcán is. Mikor lesznek telefonok az örökösföldi lakásokban is? — kérdezte Csaba Attila örökösföldi olvasónk. — Jövőre — kaptuk a választ Juszku Sándortól, a távközlési üzem vezetőjétől. Lippa István nyíregyházi olvasónk szerint elegendő volna csak piacnapokon fizető parkolóként működtetni a Búza teret. A műszaki osztály véleménye más. ök úgy látják, hogy mivel mindennap piac van, így mindig szükség van parkolóra, s nem volna jó, ha naphosszat állnának ott a kocsik. Én a kérdezővel értek egyet, mert ha elfogadjuk, hogy mindennap piacBalogh József főmunkatárs válaszol nap, akkor legyen a vasárnap is az, amikor az autópiac miatt a környéken sem lehet megállni. A takarékpalotából érkezett egy másik parkolással kapcsolatos panasz: a környék minden parkolóhelye fizető parkoló már, így ha az ott lakók kocsijukkal hazamennek ebédelni, csak pénzért állhatnak meg saját lakásuk előtt is. A műszaki osztálytól azt a választ kaptuk, hogy este és éjszaka nem kell a parkolásért fizetni, napközben pedig a lakástól 200 méterre, a művelődési központ előtt díjmentesen lehet parkolni. Nyírtura határában már sok nyíregyházi lakos vásárolt szőlőskertet. Nem lehetne víkendte- lekké nyilvánítani és bevezetni a villanyt? — kérdezi Tóth Antal. A nyírturai tanácselnöktől megtudtam, hogy az említett határrész zártkert. A tanácsnak nincs pénze a villany bevezetésére, de ha a tulajdonosok társulást alakítanak, a tanács támogatja. Jó hír, hogy a vizet nemsokára bevezethetik, mert ott halad el a Nyírpazonyt Nyírturával összekötő vezeték. Juhász Lajosné kérdezi a 17- 776-os telefonról: miért nem árusítanak a városkörnyéki tsz-ek élő baromfit, mint Debrecenben? Nyíregyháza közvetlen környékén csak a Ságvári Tsz foglalkozik baromfineveléssel. Amikor a tojóállományt kicserélik, meghirdetik a kiárusítást, s ilyenkor olcsón lehet tyúkot vásárolni. Sajnos, ez nem folyamatos. Állandóvá tételét más közös gazdaságokkal, esetleg az áfésszel együtt lehetne megoldani.Nagykállóból Kelemen Lajos azt kérdezi:-miért engednek sűrűn lakott területen 30—40 sertést tartani? Törő Imre vb-titkár tájékoztatása szerint a tanács- rendelet azt írja elő, hogy a lakóház és a sertésól között legalább 10 méter távolságnak kell lenni. Nagykállót négy övezetre osztották az állattartás szabályozásakor. Az Ifjúság utca — ahol a kérdező lakik — a község központjától távol, a 4. építési övezetben van, ahol az állattartás a legnagyobb mérvű lehet. Nagy Géza azt tette szóvá, hogy a Ságvári kertvárosban zavarja a lakók nyugalmát az éjjeli repülés zaja. Az éjszakai repülés az oktatás része. Szerencsére azonban — ahogy ezt a környék lakói tapasztalják is — ez egy évben négy hónapig tart. Sajnos, az 1928-ban épült repülőtér földrajzi helyzete nem változtatható, ez más irányú repülést nem tesz lehetővé, a népgazdaság helyzete pedig nem olyan, hogy egy új repülőtér épülhetne. Pokaraczki András, a repülőtér igazgatója elmondta, hogy minden lehetőséget megragadnak a zaj csökkentésére. Jó hírekkel is szolgált: üzembe helyezés alatt áll egy olyan berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a repülések egy részét a városon kívül és nem fölötte végezhetik és hangtompítót szerelnek az AN—2-es gépre, így elfogadható szintre csökken a zaj. Addig is a lakók megértését, türelmét kéri. Szökőkút, vagy szoborkompozíció lesz a sétálóutca elején? — kérdezi K. M. (?) nyíregyházi olvasónk. Is-is. Csobogó is lesz és egy három alakból álló bronz szoborkompozíció. Párosi Dezsőtől, azt kérném: kérdése pontosítása miatt fáradjon be Kovács Istvánhoz, a városi tanács műszaki osztály- vezetőjéhez, ott pontos választ kap. Petri Sándor kertész. Ahogy haladunk a nyárba, úgy sűrűsödnek a feladatok széles e határban. A zöldségesben már nemcsak az uborkát szedik, de piros a szántóföldi paradicsom, nő a paprika. A dohány is törésre érett. Ahol van korai alma, ott már szedik, válogatják, csomagolják a gyümölcsöt. így van ez Napkoron is. Ma az Éva almát adó kert hangos a szüretelők jókedvétől, holnap már az Egri piros szedése következik és nem lesz megállás. Ezek után október végéig sok munkát ad majd az alma. Az almaszüretelők között járva, tájékoztatót csak a legfontosabb dolgokra utalva, Petri Sándor kertész ad: — Aránylag sok itt az alma, 328 hektár a termőterület. Ahol most a gyerekek dolgoznak — a nyíregyházi mezőgazdasági szakközép- iskola tanulói — fiatal, ötéves ültetvény, 12 hektár. Az Éva most fordult termőre. Szép és a körülményeket tekintve, jó a termés. — Voltak körülmények? — De még mennyire! Nem tudom, maga mire gondol, de én az esőre. Itt nagyon kevés volt a csapadék, legutóbb, amikor két napig borult volt az ég, nálunk eső alig hullott. Pedig már nagyon kellene. Főként most, hogy az almák — a jonatánra és a többi téli fajtákra értem — már kezdenek szí- neződni. Egy hét múlva esedékes lesz a színelőszedés. A napkori fák olyan homokban gyökereznek, amely termőképességét tekintve rossz. Nagy energiát, sok munkát igényel, hogy mégis, helyenként a sivatagi állapotok ellenére is elfogadható a Napkorról Pestre küldik „Évát4 ükkor szüret — októberig termés. Most 10 ezer tonna gyümölcsre számítanak. Rengeteg. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy minden szem almáért külön-külön kell az ágakra nyúlni. Honnan lesz ehhez elegendő munkaerő? — Ha a régi — pár évvel korábbi — munkaszervezésnél tartanánk, gondban lennénk. Most viszont a terület nagy része háztáji és részes, az üzemi alma csak 60 hektár körüli. A kertgazdák, akár háztájiról vagy vállalkozói területről van szó, maguk állítják ki a szedéshez, csomagoláshoz szükséges munkaerőt. Rokonok, ismerősök, szomszédok a bedolgozók. A fentebb leírtakat megbeszélve, figyelmünket most- már a diákokra, az alma- szüretelőkre fordítjuk. Bogdán Tibor tanár: — Nyári gyakorlaton van a 31 tanuló és a munkát, ahogy dolgoznak, ahogy viselkednek, osztályozzuk. De nemcsak az almaszedéskor járunk ide., A termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján ez a mi tanműhelyünk. Metszéstől az alma csomagolásáig, mindenben részt veszünk. Itt élesben megy az, amit a tanuló tankönyvből tanul. Mi a tanulók véleménye? Jacina Kati, Papp Andrea, avagy az eszlári Kiss Miklós és társa, a nagykállói Ló- riczy István, mintha összebeszéltek volna, egyként vallják: — Metszeni, almát szedni jobb, mint tanulni. Itt kint a szabadban, főként, ha jó idő van, ezért mégis csak más. Az almaszüret tehát elkezdődött. Megy az „Éva” tonnaszámra a pesti, miskolci piacra és ez már annak a jele, hogy hamarosan következik az igazi, nagy erőket mozgósító munka, a jonatán szedése, csomagolása és exportálása. Július végén még úgy tűnik, a megyében a termés nagyobb lesz, mint a tavalyi, a minőség is jobb. Csak eső kellene holnap és holnapután is, hogy hízzon az alma, hiszen az édeskevés, ha piros, de apró a gyümölcs. Seres Ernő Szeplő 4 hogy feltűnik a korzó délutáni forgatagában, a női bájra érzékeny szemek máris kibontják a szürke tömeg öleléséből. Szinte hallani a sóhajokat, amint- a férfi vágyak ringó csípőjének ívére hajlanak. Ügy tipeg az őt követő pillantások sugaraiban, mint egy istennő — méltóságteljesen, fejét kissé hátra szegve, hátszik rajta, megszokta már, s élvezi, hogy bámulják. Időnként leereszkedő mosoly- lyal jutalmazza külsejével szerzett hódolóit. Megjelenésén azonban valami csúnya csorbát ejt — . kezében egy Gyross-szendvics éktelenkedik. Egyet beleharap, aztán — bizonyára illúziórombolónak találva a további falatozást — úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne az ételhez. De az kiköveteli magának az odafigyelést — a szalvétán, amibe becsomagolták, egyre gyakrabban szüremkednek át zsircseppek. Néha rásandít a kis csomagfa, ilyenkor düh árnyéka setten az arcára. Az emberek már nem is őt figyelik, hanem a szendvicset, amelyből immár kecsap és mustár is ki-kicseppen. Szemlátomást bosszantja éhségének eme kínos következménye, de ugyanakkor tanácstalan is — hogyan kendőzhetné el e lényén esett szépiát méltósággal és eleganciával. Vívódásának hirtelen sajnálatos malőr vet véget — egy kihulló húsdarab foltot ejt makulátlan nadrágján. Ez megpecsételi a szendvics sorsát — odalép egy hulladékgyűjtőhöz, és vak indulattal belevágja. Aztán óvatosan körbenéz — mintha csak fel akarná mérni, hányán voltak tanúi e kis jeleneinek —. majd ismét mosolyba és büszkeségbe vonja vonásait, és tovább indul. Korgó gyomorral, de mint egy istennő. Czine Gáspár Diáklányok, nyári gyakorlaton almaszüretkor. Megjött a ládaszállítmány. Hátrányos helyzetben A fogalmazás némiképp szemérmes: halmozottan hátrányos helyzetűnek nevez az országban hét megye 23 körzetében 574 települést. Ezen a listán — szinte kizárólag az országhatár mentén — Szabolcs-Szatmár 125 települése szerepel. Fordíthatjuk másképpen is a szavakat: ezek,a kisebb, nagyobb községek tulajdonképpen szegények, elmaradottak. Következik ez történeti örökségükből is, hogy korábban sem dúskáltak a jóban, de vonatkoztathatjuk a mai állapotokra, amikor a. lakosság számához képest nincs elég üzem a környéken, amikor a kedvezőtlen természeti feltételek mellett az itt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek éppen csak megélnek egyik évről a másikra. Az eddigiek inkább csak megállapítást tartalmaznak. Szerencsére jóval túl vagyunk már a felismerésen, mert azt is tudjuk, hogy a távoli szatmári, beregi dél-nyírségi részeken mai helyzetükön változtatni önerőből nehezen képesek. Ezért készült országosan hosszútávú program, amely megcélozza a felzárkóztatást. S ebben ott szerepel az említett térségek népességmegtartó ereje — hogy ne kelljen elvándorolni. másutt munkát keresni a fiataloknak — az úgynevezett infrastruktúra fejlesztése — hogy legyen mindenütt jó út, megfelelő közlekedés, egészséges ivóvíz, telefon, energia, bolt és iskola — mert különben könnyen elkívánkozik az itt élő. Ám az említett feltételek vonzerőt is jelenthetnek. Az ott élőknek abban, hogy ne szaggassák el a gyökereket, vállalatoknak, szövetkezeteknek abban, hogy az ezen a környéken található szorgos munkáskezekre bizton alapozhatnak, érdemes a körzetek központjaiba ipart telepíteni, a termelő- szövetkezeteknél ipari ágazatokat létrehozni, erősíteni. A felzárkózáshoz pénz kell, nem is kevés. Erre is született határozat. Az említett térségnek ebben az ötéves tervben három milliárd forint jut. megyénk több száz milliós területfejlesztési alappal gazdálkodhat. Hogy a pénznek hasznos legyen az elköltése, pályázatot hirdettek munkahelyteremtésre ipari és mezőgazdasági üzemeknek. Már látszik, -hogy a közel háromszáz javaslatból jó néhány megvalósítható, a támogatás mellé legalább ugyanannyit hozzátesznek azok az üzemek, amelyek érzik, ez is egy útja a kibontakozásnak. Lányi Botond
