Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
HÉTVÉ6I MELLÉKLET 1986. július 26. Q mnEingiraBrannrarag] DIVATLEVÉL PÁRIZSBÓL "N Derékban vágón kosztüm a divat Párizsban a nagy divatházak e divat jegyében szép szabású, ízléses és finom kivitelezésű nappali és alkalmi kosztümöket állítottak a közönség elé. 1. NINA RICCI: a türkizkék san- tungkosztüm dereka és ujja szoros pántba fogott. Alatta a csíkos szaténblúz türkiz és fekete színösszeállítású. A bokáig érő santungpantalló, a kesztyű és a körömcipő fekete. 2. PHILIPPE VÉNÉT: derékban vá3. LANVIN: elegáns fekete-fehér kockás szövetkosztüm. Alatta rózsaÁ „nemszeretem ti gott — fehér alapon fekete kavics- szín jerseyreklit visel a manöken, mintás — pikékosztüm, „V” alakú Az egyenes vonalú sárga jerseyszok- nyakkivágással. A csípőt hangsúlyo- nya térdig érő. zó szoknya lefelé szűkül. Kovács Mari Csavart-csipkés alkalmi pulóver -------- (mb 92 cm) -------Hozzávalók: (92-es mellbőséghez) : 40 dkg kender színű RAVENNA fonal, 3-as és 3,5-es kötőtű, 3-as körkötőtű. Kötésminták: patentminta: 3as kötőtűvel, 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: 3,5-es kötőtűvel a leszámolható ábra szerint 1—28 sorral dolgozunk. Az" ábrán nem jelölt páros sorokban, simára sima, fordítottra fordított szemeket kötünk. Szempróba: 20 szem X 28 sor = 10 cm. Munkamenet: az eleje derékszélen 3-as kötőtűvel 81 szemre kezdjük, patentmintával 10 cm magas derékszélt kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel, alapmintával folytatjuk. Az első sorban, minden 4. szemre 1 új szemet szaporítunk (101). A kezdéstől számított 23 cm elérése után, mindkét oldalszélen, minden 2. sorban szaporítunk 8X1, 2X2, 10X4. 5X5 szemet (255). A kezdéstől számított 50 cm elérése után, a munka középrészén nyakkerekítést kezdünk, lefogyasztunk 19 szemet, majd az oldal vállrészeket azonos szem- és sorszámmal, m.ntával, nyakfogyasztással, szaporítással folytatjuk. Minden 2. sorban lefogyasztunk 2X3, 3X2, 2X1 szemet. Az oldal vállszélen 104 szem van a kötőtűn. A kezdéstől számított 56 cm elérése után, a belső nyakszélen (hátoldal) minden 2. sorban szaporítunk 3X2 szemet, majd a két oldalrészt középen összekötjük, kiegészítjük 35 új szemmel (255). Ezután a hátoldalon a már megkötött elejerészhez igazodva, azonos szem- és sorszámmal, mintával dolgozunk, az ujjakiszaporítás helyett, ujjafogyasztást készítünk. Összeállítás: az oldalszéleket — sortalálkozás szerint —, alapszínű, és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. A nyakszélen, 3-as körkötőtűre felszedünk 106 szemet, patentmintával 2 cm magas pántot kötünk. Végül á szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Az ujja- végződéseken 8 cm magas esuk- lópántot kötünk, végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. JELMAGYARÄZAT: • = 1 sima szem, X = 1 fordított szem,, o =• 1 ráhajtás, «« // = 2 szemet segédtüre veszünk, előtte simán lekötjük a bal kötőtűn lévő, soron következő 2 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket is simán lekötjük, A =2 szemet fordítottan összekötni, / =2 szemet simán összekötünk, \ = 1 szemet leemelni, egy szemet simán lekötni, és a leemelt szemet ezen átemelve ledobjuk a jobb kötőtűről. P. V. spenótról A spenótot termesztik. Méghozzá évszázadok óta. Egészségességét illetően többször is változott a megítélése. A XVI. szá- zadban — majdnem egyidejűleg — a német orvosok hasznosnak, vérképzőnek, az angolok „haszontalan” zöldségnek ítélték. Idehaza igencsak bíztak a hasznosságában, mert a XIX. századtól fönövényként termesztették. Ma inkább csak másodve- teménye a városok, hűtőházak körüli földeknek. A legújabb biológiai megítélés szerint — helyesen elkészítve — sok vitamin és egyéb élettanilag hasznos anyag van a spenótban, beleértve a csontképzésben fontos kál- ciumot is. Nagy nitráttartalma folytán épp a kicsinyek táplálásában nem kívánatos fogás; inkább 1 éves kor után hasznos a fogyasztása. Ami a vitamintartalmat megőrző készítési módot illeti: a vízben puhított spenót C-vita- min-veszteviége 80 százalék. Ha azonban kevés zsiradékon vagy anélkül, gőzben puhítják, C-vi- tamin-fartalmának 80 százalékát megőrzi, csak 20 százaléka megy veszendőbe. S mi a helyzet a gyorsfagyasztott, illetve mélyhűtött parajjal? Miután a frissen kaszált levél csakis tisztításon esik át, Így eredeti tápanyagait 80 százalékban megőrzi. A továbbiakban ugyancsak a kíméletes — és nem agyonfőzö — elkészítésen múlik, mekkora szerepet kap a sokoldalú étkezésben. Évadja lévén, kóstoljuk meg nyersen, salátának elkészítve a spenótot. Négy személyre 1,2 kg zsenge parajlevelet alaposan megmosva laskára vágunk. Tál alján összekeverünk 3 evőkanál étolajat 3 kávéskanál ecettel (vagy fél citrom levével), 3 kis- kanál mustárral, 3 mokkáskanál cukorral, cseppnyi vízzel, sóval, törött borssal, és a spenótot ebben jól megforgatva, néhány órán át hűtőben állni hagyjuk. Tetejét meghintjük reszelt keménytojással. Vegyes parajsaíátához vegyünk fejessalátát, hónapos retket és újhagymát. Mindezt jól megmosva, lecsurgatva metéljük össze, csak annyira hintsük meg sóval, amennyire az íz megkívánja. Kevés borecetből, olajból, apróra vágott petrezselyemből, ízlés szerint cukrozva öntetet készítünk, a vegyes zöldet beleforgatjuk, letakarva legalább egy órát hűtjük. Könnyű kosztra fogott, lábadozónak való a parajpuding. Egyszemélyes adaghoz 20 dekányi megmosott parajt gőzben megpuhitunk, és szitán áttörjük. Egy tojás sárgáját elkeverünk 2 dekányi’ vajjal, megsózzuk, bors helyett borsikafűvel ízesítjük. Vajjal kikent kis tűzálló tálba töltjük a keményre felvert habbal elegyített masszát. A tűzálló edényt vízbe állítva tesszük a sütőbe, és kb. 20 percig gőzöljük, majd kiborítva tálaljuk. Látványos kora nyári vasárnapi pecsenye a parajjal töltött sertéssült. A fejenként 2—2 sze- letnyi húshoz szeletenként 10 dkg parajt számítsunk. A megmosott, lecsurgatott leveleket vajon vagy margarinon kevés apróra vágott hagymával, fokhagymával, megsózva puhára pároljuk, és lefedve hűlni hagyjuk. A vékonyra kivert hússzeleteket enyhén megsózzuk, megborsozzuk, a párolt spenóttal beborítjuk, felgöngyöljük, hús- tűvel megtűzzük, és alaposan megforrósltott olajban minden oldalán pirosasra sütjük, majd kevés vizet alátöltve, fedve, kb. 25 percig pároljuk, krumplipürével tálaljuk. Parajfőzelék hízósan, fogyó- san. A háború előtt, ámlkor az étkezésnek a legfontosabb feladata az volt, hogy laktasson, bizony a főzelékeket Is úgy készítették, hogy a kanál megálljon a sűrűjében. A spenót-paraj sok munkával péppé tört hígját úgy sűrítenék-gyarapítot- ták, hogy rántáson kívül áztatott zsömlét is kevertek a pépbe. Nos, az anyáról lányára átörökített főzési szokások között fennmaradt ez a zsemlés szaporítás is anélkül persze, hogy valaki is végiggondolta volna, minek a berántott spenótba még zsömle is. Minek? Hizlalásnak. A főzelék ízét nem javítja, sűríteni pedig ott a rántás, az is elég hizlaló, kivált, ahogy a legtöbb családban csinálják, tejjel öntik fel a habarékot. Nos. spenótfőzeléket fogyókúrásán is lehet készíteni. A kiengedett, lecsurgatott, fagyott vagy a frissen párolt parajt kellően megízesítjük, tört fokhagymát, sót, törött borsot adunk hozzá, majd annyi nyers tojást habarunk simára, amennyiszer 10— 10 deka párolt spenótunk van. A rotyogásig felhevitett spenótba a habart tojást belekeverjük, a tüzet eloltjuk, és egy-két percig lefedve kivárjuk, amíg a tojás a főzeléket teljesen besűríti, így tálaljuk. Ennek a spenótfőzeléknek nincs semmi hizlalótartalma: zsiradék- és szén íidrátmentes, de annyira mégsem laktat, amennyire ez a főzeléktől elvárható. A rakott spenót mirelitből egész évi, kora nyáron évadjel- legü ízes egytálétel. Négy személyre 15 dkg rizst ízesítve puhára párolunk. Tasaknyi gyors- fagyasztott vagy 1/2 kg frissen mosott, gőzön puhított spenótot összekeverünk 2 dkg vajon megfuttatott, 2 gerezd összetört fokhagymával. Vajjal kikent tűzálló edénybe beterítjük a rizs felét, arra rátöltjük a fokhagymás spenótot. Ezt betakarjuk a rizs másik felével. A rizst befedjük vékony karikára vágott füstölt kolbásszal. Ha nagyon dús ételt akarunk tálalni, mindezen felül tejföllel is megpergethetjük, és forró sütőben kb. 20 percig sütjük. Ny. Ä. Ha van kertünk, erkélyünk Kertünket, erkélyünket árnyassá tehetjük szép, zöldellő futónövényekkel, virágokkal, kellemes, üde lesz tőle környezetünk is. A gyenge szárú futókat meg kell támasztani, ha azt akarjuk, hogy dúsan hozzák levelüket és a virágokat. Neveltetésükhöz elegendő a jó talaj és a bőséges öntözés. 1. Megoldás lehet, ha a virágládát a fal tövébe helyezzük, és sugár alakban zsineget húzunk ki; a futó köny- nyen a zsinegre tekeredik, s az egész felületet betakarja. Ha nagyon süti a nap az erkélyt, teraszt, a virágládáktól az ereszig, vagy a fölöttünk lévő erkélyig spárgát vezetünk, s ezen kúszva föl a növények, beárnyékolják a kívánt helyet, vagy annak egy részét, attól függően, hogyan vezetjük a spárgákat. 2. Szép virágos falat kapunk, na a virágláda fölé, illetve mögé vékony lécekből készült rácsot teszünk a falra rögzítve, s időnként ráigazítva a felkúszó növényzetet, segítjük, hogy a rácsot befussa. B. K. Százéves házasság Száz éve él békés, boldog házasságban a 115 éves Hatin és a 119 éves II jász Dzsafarov Azerbajdzsán egyik magashegyi falujában, Janscsak- ban. Dzsafarovék népes családjában ma több mint kétszázan vannak. Hatin nagymama, ahogy mindannyian hívják, tíz gyermeket szült és nevelt fel. A sok unoka és dédunoka ma az ország harminc különböző városában él. Az idős Dzsafarov nagyapó és nagyanyó a legidősebb fiú családjával él. Nyugdíjat kapnak, és állandó, gondos orvosi ellenőrzés alatt állnak. Magas koruk ellenére egészségesek, még ma is igen vidám természetűek. A ház körül igen sok munkát elvégeznek. A nyár veszélyei a gyermekekre Nyár derekán vagyunk. Napsütés, meleg, vakáció. A gyerekek sok időt tölthetnek a szabadban, ugyanakkor sok veszély is fenyegeti őket. Fokozott védelemre, ápolásra, és gondozásra van szükségük. Nyári kirándulások kellemetlenségei közé tartoznak a rovar- és kullancscsípések, melyek súlyosságuktól függően orvosi kezelést igényelhetnek. Melegben lazán, szellősen öltöztessük gyermekeinket, ne használjunk műszálas alapanyagú alsó ruházatot. Az izzadságtól a bőrön apró kiütések jelenhetnek meg, amit gyakori lemosással, hintőporozással megelőzhetünk. Strandolás után a nem kellően leápolt, izzadt bőrön gombás fertőzések tapadhatnak meg. Tűző napra ne tegyünk ki csecsemőt, kisdedet, mert érzékeny bőrükön könnyen okoz égési sérüléseket (bőrpír, hó- lyagosodás). Bőrtünetek mellett könnyen alakul ki napszúrás, hőguta. (Jellemző tünetei: fejfájás, szédülés, hányinger, esetleg hányás.) Ilyenkor a gyermeket vigyük hűvös helyre, fejére tegyünk hidegvizes borogatást. Ha nem szűnnek a panaszok, mutassuk meg orvosnak. Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról! Melegben nagyobb a szervezet folyadékigénye, amit lehetőleg ne víz formájában biztosítsunk! (Izzadáskor ugyanis nemcsak vizet veszítünk, hanem fontos ásványi sókat is.) Legjobb erre a célra a rostos gyümölcslé, ásványvíz, csecsemőnek cukros, citromos tea, amit mindig fogyasztás előtt készítsünk el. Cukros folyadékok a melegben erjedésnek indulnak és köny- nyen hasmenést váltanak ki. Gyomorrontás, bélhurut, nyáron egyébként is gyakori megbetegedés. (Előidézik a nem megfelelően tárolt élelmiszerek, mosatlan zöldség-gyümölcsfélék és fertőzött víz fogyasztása.) Csecsemőnek ne adjunk ásott kútból származó vizet! — étel- vagy teakészítéshez, sőt még fürösztéshez sem — mert ezáltal szürkülés- sel-kéküléssel járó, akár halálos kimenetelű vízmérgezés előidézői lehetünk. A bélhurut, gyomorrontás legjellemzőbb tünetei: hányás, hasmenés, esetleg láz. A tünetek jelentkezésekor azonnal abba kell hagyni a szokásos táplálást. Hányás esetén a kanalanként! teáztatásra térjünk át. Nem baj, ha 1—2 napig nem, vagy keveset eszik a gyermek, de a folyadékbevitelről gondoskodni kell. A hányás megszűnte után térjünk át a diétás táplálásra (tej, tejtermék és zsiradékmentes étrend!). Láz esetén megnehezíti a dolgunkat, hogy hányás, hasmenés miatt a lázcsillapító beadása körülményes. Ilyenkor előtérbe kerül a hidegvizes törzsborogatás és hűtő fürdő, melyek lázcsyiapításra legjobban bevált ősi módszerek! Mindezek a teendők a beteg érdekében nagy segítséget nyújtanak az eredményes gyógykezeléshez. Az említett megbetegedések megelőzhetők, ha mindig frisáen ' készített ételt adunk a gyermeknek, a zöldség- és gyümölcsféléket folyó vízzel gondosan megmossuk. A nyári veszélyek felsorolásánál nem hagyhatjuk ki a permetszermérgezéseket, sérüléseket és baleseteket. A mezőgazdasági munkák idején gyakori, hogy gondatlanságból a gyermek hozzájut a vegyszerekhez. Mérgezés gyanúja esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Gyakoriak a bőrsérülések, melyek jelentéktelennek tűnnek, de szakszerű ellátás nélkül könnyen elfertőződnek. Ezért minden háztartásban érdemes fertőtlenítőszereket tartani. Naponta olvashatunk az újságok rendőri jelentéseiben közúti gyermekbalesetekről! Sajnos, nem okulunk kellőképpen belőle, pedig kicsit több gondoskodással csökkenthető lenne a balesetek száma! Gyermekeink testi épségéért, egészségéért mi felnőttek vagyunk a felelősek! Dr. Szabó Éva gyermekszakorvos KM
