Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
r XLIII. évfolyam. 174. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. július 25., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MA Kulturális körkép (2. oldal) Hegbecsült mérnökök (3. oldal) Kádár János Nágrádban NsMV FEFAG: A 110 éves fennállását ünneplő Szegedi Ipari Vásár július 18-án nyitotta meg kapuit. Az idén rekord létszámú kiállító, összesen 550 javarészt hazai és külföldi cég mutatta be termékeit. Ott voltak a seregszemlén a szabolcsi üzemek legjobbjai is. Közülük kiemelkedő termékeiért két vállalat is vásárdíjban részesült. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár a Glialka és a Pirimor növényvédő szereiért kapta az elismerést, a másik vásárdíjas a Nyírség Konzervipari Vállalat, amely a Zsúr pudingjával mutatkozott be. Látogatás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a „Karancs11 Tsz-ben — Aktívaértekezlet a megyeszékhelyen Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára fogadta. A házigazdáik rövid tájékoztatást adtak a nógrádi medence politikai és gazdasági helyzetének legfontosabb fényeiről. A mintegy bemutatkozásnak (Folytatás a 4. oldalon) Gyors segítség a bányáknak A bányászok és az erdészek közös tanácskozást tartottak a Bányászati Ellátó Vállalat központjában, amelyen értékelték az első öt hónap faanyag szállításának tapasztalatait és meghatározták az év hátralévő időszakának teendőit. A tanácskozáson a bányászati terVek teljesítéséhez szükséges bányászati faanyagok biztosításáról tárgyaltak. Erről a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság adott tájékoztatót. Elhangzott, hogy a korábbi évek 18 ezer köbméteres bányászati faanyag termelését és értékesítését 1986-ban 24 ezer köbméterre emelték fel a hazai termésű és főként akác fafajú bányászati faanyagból, melyből a megbeszélés időpontjáig 15 ezer köbmétert teljesítettek. A Felső-tiszai Erdő- ás Fa- feldolgozó Gazdaság gyors segítséget adott a megbeszélés kapcsán a Mecseki Ércbányáknak, 500 köbméter bányapillérfát azonnal szállítottak. A Mecseki Szénbányáknak pedig 300 köbméter bányafát küldtek terven felül. Ebben a munkában derekasan kivették részüket a Szabolcs-Szatmár megye területén gazdálkodó egységei. Az I. fél év értékelése alapján a FEFAG ösz- szesen 19 037 köbméter fát szállított. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozó kollektívája termelési tanácskozáson vállalta, hogy a Borsodi Szénbányák szerződéses igényének kielégítése. mellett a dunántúli bányászok, köztük a Tatabányai Szénbányák, a Veszprémi Szénbányák, a Mecseki Szénbányák, a Bakonyi Bauxitbánya részére az éves szerződéses kötelezettségének a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójának tiszteletére eleget tesz. (k. f.) A VASUTASOK SZAK- SZERVEZETE nyíregyházi művelődési otthona a Toldi utcán ma már nem versenyezhet a jól felszerelt művelődési házakkal, mégis, a jelenlegi igények azt mutatják: szükség van rá. Igaz, a szezonban működő csoportok többsége itt is vakációzik, nem minden kör szüntette be nyárral a tevékenységét. Rendszeresen találkoznak egy szép hobbi, a sporthorgászat hívei, továbbá a kertbarátok KARBANTARTÁS A VAJAI ALMALjßÜZEMBEN. A présgépeket s a többi kiszolgáló gépet nézik át, javítják a tmk szakemberei augusztus 20-ig. (Elek Emil felvétele) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Nógrád (hegye életével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, munkát adó északi országrész politikai és gazdasági eredményeiről, az ott élők sikereiről, gondjairól. Kádár János salgótarjáni gyárlátogatása során emléksorokat írt a brigádnaplóba. i Kádár János délelőtt fél ' 11-kor érkezett meg a megye- székhelyre, Salgótarjánba. A főtitkárt az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának épüle- . ténél Petrovszki István, a Nyelvtanfolyamok, javítóvizsga, gyermekprogramok Szakszervezeti házak a lakóterületért Uborkaszezon van a művelődési házakban, köztük a szakszervezeti művelődési otthonokban is. Nyári szünetet tartanak a különféle művészeti csoportok és művelődő közösségek, klubok, szakkörök. Átmenetileg szünetelnek az ismeretterjesztő előadások, nincsenek kiállítások és más nagyobb rendezvények. Ugyanakkor az egyes lakóterületeken, lakótelepeken élők elvárják — és jogosan —, hogy a legközelebbi művelődési ház, akár köz- művelődési, akár szakszervezeti, nyáron is töltsön be bizonyos funkciókat. Például- legyen rendszeresen nyitva álljon kölcsönözhető könyvekkel az olvasók rendelkezésére, vagy alkalmanként készítsen értelmes programokat a lakótelepen csellengő gyerekeknek. Ennek lehetőségeiről és gyakorlatáról, illetve a nyári programokról érdeklődtünk megyeszékhelyünk szakszervezeti művelődési házaiban. és a bélyeggyűjtők. Nyári táborban közösen töltötték a vakáció .egy részét az eszperantó kör tagjai. Szorgalmasan edzenek itt nyáron is a karatézók. Nyitva áll a ház a lakóterületi gyerekek előtt is, bár ezzel kapcsolatban (Folytatás a 4. oldalon) Kenyér, íj bízni Már teljesen idei lisztből sütik a kenyeret a nyíregyházi Orosi úti kenyérgyárban. A malomipar 8-án szállított először új búzából őrölt lisztet, akkor négyötöd régit és egyötöd újat adagoltak a sütéshez. Azóta folyamatosan emelték az új liszt arányát, s a hét közepétől már csak ezt használják. Képünkön: Liptai István raktáros konténerekben szállítja a kenyereket a kiadáshoz. (Farkas Zoltán felvétele) . ____________________________________________________________________> Á megyei NEB napirendjén Tejtermelés, hűtőlánc, jövedelmezőség A tejtermelés üzemi hátterének helyzetéről, a felvásárlás, feldolgozás és forgalmazás feltételeiről, valamint a tejellátásról szereztek tapasztalatokat az elmúlt hetekben Szabolcs-Szatmár több nagy- és kisüzemében a népi ellenőrök. Vizsgálataik megállapításait csütörtöki ülésén vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság. Ami a tejtermelés üzemi hátterét illeti, azt állapították meg, hogy az országban bekövetkezett változások — ha lassabban is — de itt is éreztették hatásukat. Szakosodott a szarvasmarha-tenyésztés, ami azt jelentette, hogy emelkedett a tejhozam, ám a takarmánygozdálkodás és az elavult tartási körülmények miatt nem sikerült kihasználni azt a lehetőséget, amelyre a jól tejelő tehénfajták a lehetőséget megadták. Romlott az állattartó épületek állaga, nem épültek új istállók, sőt a meglévőik korszerűsítése is elmaradt. Nem léptek előbbre az istállón belüli munkák gépesítésében sem, mindezek oda vezettek, hogy a megvizsgált üzemekben a tejtermelés jövedelmezőségi szintje igen alacsony volt, sőt néhol veszteségesen állították elő a tejet. Kimondták a népi ellenőrök azt is, hogy a közgazdasági szabályozó rendszer nem biztosít folyamatos szabályozást, általában akkor kerül erre sor, aimákor már kritikussá válik az ágazat helyzete. Ez vezet oda, hogy a tej termelési kedvben nagyok a hullámzások. Vegyes tapasztalatokat szereztek a tej átvételéről. Míg a nyíregyházi tejüzemnél a tej átvétele és feldolgozása biztosított, megfelelő gyártó- és szállítókapacitással rendelkeznek, addig a tejgyűjtők egy részében a feltételek nem jelentenek garanciát a minőség megőrzésére. Sok helyen hiányzik a hűtés, a vizsgálatokhoz szükséges felszerelések is hiányosak, sőt az épületek állaga sem felel meg több helyen az előírásoknak. A feldolgozás megoldottnak tekinthető, ám a nyári időszakban a szükséges hűtőkapacitás sem az üzemben, sem a kereskedelemben nem elegendő ahhoz, hogy a vásárlók mindig jó tejet kapjanak. Mennyiségileg képesek kielégíteni a fogyasztók igényeit, ám az alapanyag minősége az% átvételtől kezdve fokozatosan romlik mind biológiai, mind az összetételi jellemzőket tekintve. A nyíregyházi üzemben összefügg a minőség romlása azzial, hogy korszerűtlenek az üzem berendezései és a higiéniai feltételek sem megfelelőek, változtatni csak az üzem rekonstrukciójával lehet, Ami a feldolgozó üzemek és a kereskedelem kapcsolatát illeti, arról azt mondták el a népi ellenőrök, hogy megfelelő, teljesítik is a szerződésben foglaltakat, s még azt is kimondták, hogy a választék jó. Ez természetesen általános megállapítás. Gond a hűtőlánc megszakadása, s gond az is, hogy a kereskedelem olykor rosszul méri fel a szükségleteket, sokszor pedig óvatos a megrendelésekben, s ezért fordul elő — különösen a nyári- hónapokban —, hogy nem mindig megfelelő az ellátás. (b. j.)
