Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

XLIII. évfolyam, 171. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. július 22., kedd Több a panasz, változatlan a minőség A KERMI sajtótájékoztatója A kereskedelemben végzett minőségvizsgálatok féléves tapasztalatairól hétfőn sajtótájékoztatót tar­tottak a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ve­zetői. Cserny Ferenc igazgató eü- momdoitta: az év eüiső felébet; mintegy 5000 újdonságot.vi&.- gálfaik meg. 50—50 százalé­kuk volt hazai, illetve im­porttermék. Az 5000 minta közül 630-at ia megállapított hibák kijavítása után enged­ték csak forgalomba hozni, 600-at pedig árusításra al- toaillmaitillainMak találtaik. Az iglazgató utalt arra, hogy a KERMI jogosítványa korlá­tozott e 'területein, merít ahol például nincsenek szabvá­nyok előírta minőségi köve­telmények, ott a használha­tóság legalsó határánál is en­gedélyezniük kell a forga­lomba hozatalt. Ez alól mind­össze a tőkés importcikkek jelentenék kivételt,. ezek kö­zül ugyanis csak a kiemelke­dő minőségűek kerülhetnek a hazad üzletekbe. A már forgalomban lévő élelmiszerek, iparcikkek vizs­gálatát szúrópróbaszerűen végzik a KERMI ellenőre!. Az idén január 1-étől június 30-ig 783 üzletben, vendéglá­tóhelyen, Tüzép-telepen és magánkereskedőnél végeztek ellenőrzt seket. Megállapítot­ták, hogy a forgalomban lévő fogyasztási cikkek minősége a korábbiakhoz képest nem változott lényegesen. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatos gyártásnál a minőség általában eltér a tervezettől, azaz gyengébb a sorozatgyártás előtt bemuta­tott mintáknál. A bolti vizs­gálatok sarán az élelmisze­rek minőségiét általában -ked­vezőnek ítélték, bár gyakori, hogy csak a szabvány előírta követelmények alsó határá­nak felelnek meg a termé­kek. Ez különösen a húské­szítményekre vonatkozik, amelyek minősége meglehe­tősen ingadozó. Cserny Fe­renc bejelentette, hogy egy hónappal ezelőtt a KERMI szakemberei megkezdték az üzüetekben a tőkehúsok vizs­gálatát is, ami eddig nem tartozott az intézet feladat­körébe. Az eddigi eredmé­nyekről még nem tudnak szá­líj helyzet D erékba kapta az eső az aratást. De csep­pet sem búsulnak azért, hogy a kombájnok most pihenőbe tértek, mert az még rosszabb volt, hogy a talaj vízkészletei már- már kimerültek. Az ősziek betakarításával különben jól állunk: a napfényes na­pokat kihasználva, 75 szá­zalék körül tart. Aggodal­munk tehát a kapásnövé­nyek sorsa iránt nagy. Ku­koricának, burgonyának, cukorrépának oltja a som­ját a víz legjobban, de meghálálja a csapadékot a téli alma is, amelynek sze­repe a gazdálkodásunkban most is meghatározó lesz. Az eső tehát esik, öröm­mel látjuk, viszont gondo­latunk csak-csak visszatér a félbehagyott munkához, az aratáshoz. Új helyzet állt elő, szokta mondani ilyen­kor a beregi ismerősöm, aki termelőszövetkezeti elnök és megélt már jó pár rend­kívüli nyarat. Ö tehát tud­ja, a jelenlegi időjárás nem az aratók kezére dolgozik. Ha van még lábon álló ter­mény — márpedig búza is van egy kevés, rozs annál több — azok most még in­kább megdőlnek, még job­ban felveri őket a gaz, kö­vetkezésképpen kemény lesz a csépiéi harmadik harmada. De hát miért is kell erről most szólni? Egy hete sincs annak, hogy a megyei szervezési bizottság ülésén elhangzott: eddig nem volt szükség az arató-cséplő gépek átcso­portosítására. Ki-ki önmaga erejéből győzte a munkát. Ugyanott előrelátó intelem­ként fogalmazódott meg a felhívás, ha be is fejező­dött egy-egy gazdaságban a betakarítás, ne álljanak le a kombájnok. Akkor még úgy beszéltek, hogy mi lesz, ha eső lesz, mi lesz, ha az eső mindenki óhajára több napig esik, más szóval, ha ilyesmi bekövetkezne, ak­kor nagyon sok üzemben el­kel majd a segítség. Amit vártunk, amire számítot­tunk, az bekövetkezett. Most már valóban szük­ség van, szükség lesz a gép­cserékre, az elfoglaltság nél­kül maradt kombájnok át­csoportosítására. Felkínált kombájn van elég, ehhez csak a fogadói készséget kell ösztönözni. Ilyen ösztönző^ lehet, hogy az aratás végső menetében már értékmentő minden elhatározás. Ha nem akarjuk, hogy a mara­dék búza, a rozs a szemünk láttára kicsírázzon, ha azt akarjuk, hogy a termény minősége ne romoljon, ak­kor az eddigiektől nagyobb gépi kapacitással, gyorsan kell az aratás végére járni. E gyébként rossz szóval nem illetjük a bo­rongás eget, eszünk­be sem jut ilyet tenni, ép­pen csak arra várunk, hogy kisüssön újra a nap. Arra is sor kerül, és hogy meny­nyi dolgunk adódik majd akkor? Arról már szólni is fárasztó. S. E. mot adni, bár mint mondotta, a tapasztalatok nem túlságo­san kedvezőek. A forgalomban lévő ruhá­zati termékek vizsgálatánál elsősorban azt hiányolták az ellenőrök, hogy a vásárlókat nem kellőképpen tájékoztat­ják e cikkek minőségéről, használhatóságáról. A háztar­tási gépek minősége általá­ban megfelelő. A bútorok változatlanul nagyon gyak­ran hibásak, elsősorban a raktározás és a szállítás hi­ányosságai miatt. Sok a pa­nasz a bútorok tartósságára is. Várhatóan a vásárlók és.a KERMI-eli-enőrök munkáját is könnyíti majd, hogy jövő évtől olyan új bútorszabvány lép életbe, -amely a tartósság­gal szembeni előírásokat mi­nőségi kategóriánként hatá­rozza meg. Az intézet az első fél év­ben 24 ezer vásárlói panasz ügyében végzett vizsgálatot, 22 százalékkal több kifogást jutott el hozzájuk, mint a múlt év azonos időszakában. Figyelemre méltó, hogy a vá­sárlók panaszainak a fele a lábbelikre vonatkozott. Az összes reklamáció 75 százalé­ka bizonyult jogosnak. A laboratóriumi vizsgálatok az első fél évben több mint 800 esetben indokod-tak kü­lönféle Intézkedéseket, a hi­bák kijavíttatását, a készlet leértékelését, vagy a forga­lomból való -kivonását. Sza­bálysértési eljárást 82 alka­lommái kezdeményezett a KERMI. Figyelem az idősekre Az elmúlt esztendő kiemelkedő szociálpo­litikai eseménye volt az a felmérés, amelynek célja az időskorúak helyzetének, jövedelmi viszonyainak széles körű feltérképezése volt. A vizsgálódás folyamán összesen 70 582 idős nyugdíjas emberhez kopogtattak be a helyi tanácsok képviselői. A begyűjtött adatok so­ra bizonyítja: Szabolcs-Szat- márban az országos átlag­nál jóval több a gondosko­dásra szoruló idős ember. Megyénk a legrászorultab­bak számát tekintve dobo­gós helyen áll. Az elemző vizsgálat há­rom kategóriát állított fel. Az elsőbe azokat az idős embereket sorolták, akiknek helyzete azonnali segítséget igényel. Hetvenöt évnél idő­sebbek, havi jövedelmük a 2200 forintot nem haladja meg. A megyében 2644-en ebbe a kategóriába tartoz­nak. Ha jelenleg nem is, de az elkövetkező években gon­doskodást igényel a második kategóriái alkotó — mini­málisan 2200 Ft-os nyugdíjat élvező — 15 605 idős • ember. Legszerencsésebb az a 3508 nyugdíjas, akiknek szociá­lis helyzete, anyagi körül­ményei lehetővé teszik, hogy az ellátást, szociális szolgál­tatásokat saját költségükön vegyék igénybe. A felmérés során nagy számú jogos igényre derült fény. Leghamarabb a rend­kívül hátrányos helyzetűek megsegítéséről gondoskod­tak Ez év áprilisáig két­száztizenegy 75 éven felüli idős ember részesült kivé­teles nyugdíjemelésben. Központi támogatással le­hetőség nyílt az ellátásban részesülők számának növe­lésére, az eddigi színvonal emelésére. Számottevően nö­vekedett a rendszeres szoci­ális segélyezettek száma. A felmérés óta ötszázzal töb­ben vehetik igénybe a mind népszerűbbé váló szociális étkeztetést. Az utóbbi években bővül­tek a szociális otthonok, több helyütt újak is épültek, így minden idős ember kényel­mes elhelyezését meg tudják oldani. Jelentős eredmény az is, hogy az öregek napkö­zi otthonai kibővítették szol­gáltatásaikat. Mind több kö­zöttük az olyan, amely az idős emberek hetes ellátásá­ról gondoskodik. A házi szo­ciális gondozók számának növekedésével az otthonaik­ban élők ellátásának körül­ményei javultak számotte­vően. Szabolcs-Szatmárban 37 340 forint jut a megyében élő kisnyugdíjasok havi jöve­delmének emelésére. A nyugdíjemelésen túl a rendszeres segélyezésre is nagy figyelmet fordítanak. 1985-ben háromszáz 75 évesnél idősebb ember ré­szesült 1000—1500 forint ese­tenkénti támogatásban. A tervek szerint ebben az esz­tendőben még többen jutnak majd ily módon anyagi se­gítséghez. Az idős korúak segélyezé­sében a helyi tanácsoknak jut kiemelkedő szerep, de napjaink dicséretes jelensé­ge, hogy egyre több munka­helyi kollektíva, lakóközös­ség is felfigyel a környezeté­ben élő, támogatásra szoru­ló emberekre. K. É. Megnyílt a nyíregyházi nyári egyetem Szerte az országban sorra hány hét alatt, távolról érke- tárják ki kapuikat a nyári ző vendégek ismerkedhetnek egyetemek, amelyekben né- hazánk életével. Rangot és A nyíregyházi nyári egyetem megnyitójának résztvevői. jelentőséget ad ezeknek az előadássorozatoknak többek között az a tény, hogy a nyá­ri egyetemeken szerzett helyi tapasztalatokból a résztvevők az egész országra általáno­síthatnak, vonhatnak le kö­vetkeztetéseket. Éppen ezért a nyíregyházi nyári egyetem szervezői is mindent elkövet­tek, hogy külföldi vendégein­ket ezúttal is méltó körül­mények között és magas szín­vonalú programmal fogadják. Nyíregyházán, a tanárkép­ző főiskolán július 21-én dél­után nyílt meg a tizenegye­dik nyári egyetem, amelynek vendégei között ott volt An­tal András, a TIT-központ országos titkára. A szervezők nevében Barabás László, a nyári egyetem titkára, illet­ve Székely Gábor, a főiskola főigazgató-helyettese üdvö­zölte a résztvevőket, majd el­sőként Kiss J. László kandi­dátus, a Magyar Külügyi In­tézet tudományos főmunka­társa tartott előadást hazánk külpolitikájáról. Hat országból közel kétszáz érdeklődő érkezett, az NDK- ból, az NSZK-ból, Svájcból, Hollandiából és Finnország­ból, s idén először kínai résztvevő is jelentkezett. A hallgatók egyik csoportja egy héten át tanulmányozhatja hazánk történetét az itt el­hangzó előadások segítségé­vel, a másik csoport két hé­tig marad. A nyári egyetem nyelve ezúttal is a német, ezért az előadásokra és más jellegű programokra szíve­sen látják azokat az alkalmi érdeklődőket is, akik így is gyakorolhatják a nyelvet. Színes szórakozást ígérnek a kiegészítő programok és egyben alkalmat arra, hogy mindazok képet alkossanak életkörülményeinkről, akik először járnak Nyugatról szo­cialista országban. A nyári egyetem szervezőinek egy év­tizedes tapasztalata alapján ez többnyire kellemes csaló­dást szokott okozni. Felkere­sik például a Sóstói Múzeum­falut, Sebestyén Sándor szob­rászművész műtermét, a kon­zervgyárat és egy közeli tsz-t, megyénk nevezetességeivel, illetve a Hortobágy környé­kével egész napos kirándulá­sokon ismerkednek meg. ör­vendetes, hogy a meghívott előadókon kívül egyre töb­ben tartanak német nyelvű előadásokat a nyíregyházi ta­nárképző főiskola oktatói ka­rának tagjai közül. Az előadások július 22-től augusztus 1-ig szombat és vasárnap kivételével naponta reggel 9 órakor kezdődnek a főiskolán. MÁR A TÉLI FÉLCSIZMÁKAT készítik a Nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárba!’ azl NSZK Marc-cég megrendelésére. A kaliforniai modellekből naponta 600 párat gyárt az| üzem. (Elek Emil felvétele) ^ ____________________________:___________________________________________________________________________) Anyagiakkal, gondoskodással

Next

/
Thumbnails
Contents